Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

-L

Hijptgy/ VírsJitG

1942. MÁJUS 24

4

Székelykereszturi napló

NYIRŐ JÓZSEF

országgyűlési képviselő, a nagynevű író az elmúlt napokban Székelykereszturru érkezett. Részletesen tanulmányozta az ez- időszerint határmenti vidék ősi székely társadalmának gazdasági, politikai és társadalmi helyzetét. Beható tárgyalásokat folytatott Nyirő József Székely keresztáron és a környző falvakban a lakosság vezetőivel és tapasztalatait — értesüléseink szerint — újságcikkekben, valamint parlamenti felszólalásaiban tárja a nyilvánosság elé. Nyirő Józsefet Székely keresztár és vidéke színtiszta székely és keresztény- társadalmának vezetői nagy szeretettel fogadták és teljes bizalommal tekintenek országgyűlési képviselői munkássága élé. Nyirő József kijelentette munkatársunknak, hogy egy junius végén rendezendő nyilvános nagygyűlésen beszédet intéz majd Szébelykeresztur és vidéke társadalmához. A neves író, aki a német propagandaügyi minisztérium meghívására a közeljövőben németországi előadókörutra indul, Székelykereszturról Székelyudvar- helyre utazott.

AZ ISKOLANKIVÜLf NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG

ünnepélyes külsőségek között zárta be ezévi széleskörű munkásságát. A székelykeresz- turi unitárius gimnázium énekkarának szereplése után Demeter Andor főjegyző, népművelési bizottsági elnök nyitotta meg az ünnepséget, majd Simon János népművelési titkár tartott alkalmi előadást. Szép sikerrel működött közre a székelykereszturt állami tanitóképző-intézet énekkara és az Iparos Dalárda is. Id. Nagy' László érdekes előadásban számolt be arról, hogy milyen szellemi nyereséget jelent a székely gazdatársadalom számára a népművelési munka. Lőrinczy László tanár, népművelési bizottsági gondnok beszámolója hű képet adott az iskolán- kivüli népművelési bizottság ezévi munkásságáról. Beszámolója végén Lőrinczy gondnok köszönetét mondott az előadóknak lelkes munkájukért s azért, hogy tiszteletdija-, ikról lemondtak a felépítendő Keresztúri Közművelődési Ház javára. A nagyhatású gondnoki beszámoló előtt és után számos szépsikerü szavalat hangzott el. A gazdag müsoru népművelési záróünnepély a Himnusz hangjaival ért véget.

A záróünnepély önkéntes adományokból összegyűlt jövedelmét a Vörös Kereszt javára fordította a Népművelési Bizottság.

A RÉT SZÉKELYKERESZTURI KÖZÉPISKOLA

„véndiákjainak“ ballagása most zajlott le. A diákok ünnepélyes külsőségek között és meghitt hangulatban vettek búcsút intézeteiktől, tanáraiktól és iskolatársaiktól.

PEDAGÓGIAI SZEMINÁRIUMOT

tartott május 19-én a székelykereszturi járáshoz tartozó három iskolakörzet tanítósága a székelykereszturi állami tanítóképző- intézetben. A Himnusz eléneklése után Bodó Lajos tanfelügyelő mondott magasszárnya- lásu megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a népiskolai tanítóságra vár az a feladat, hogy visszaadja a székelynek régi lelki értékét és szellemi tudását. A megnyitó után Szíj László iskola-körzeti felügyelő és Horváth Béláné tanítónő tartottak az értekezleten megjelent mintegy 70 tanító és tanítónő előtt mintatanitásokat. Szünet után a székelykereszturi állami tanitóképző-intézet énekkara Khell Zoltán zenetanár vezényletével nép- és müdalokat, valamint indulókat adott elő nagy tetszés mellett, majd Takács Béla tanitóképző-intézeti igazgató tartott értékes előadást az uj nyolc-osztályos népiskolai tanterv és útmutatás alapján a beszéd- és értelemgyakorlat és olvasmánytárgyalás tanításának feladatairól és nemzet- nevelő jelentőségéről. Bodnár András tanügyi előadó a tanmenet-, órarend- és vázlat- készítésről tartott gazdag ismereteket nyújtó előadást, majd Simó János vármegyei népművelési titkár ismertette a népművelési munka jelentőségét és feladatait. A szeminárium Szíj László iskolai-körzeti felügyelő hatásos előadása és Bodó Lajos tanfelügyelő záróbeszédé után a Magyar Hiszekegy elmondásával ért véget. Az értekezlet után a tanítók és tanítónők a kaszinóban rendezett közebéden vettek részt. A pedagógiai szeminárium rendezéséért Takács Béla igazgató és Szíj László iskolakörzeti felügyelőt Illeti elismerés. KRÓNIKÁS

FERENCJÓZSEF

KESERÜVIZ 1

Magyar mestervizsga évforduló

Erdélyben

Irta: dr, Torda Balázs, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara

ügyvezető titkára

Május 20. napja a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a magyar kézműves- iparosság szempontjából nevezetes évfordulót jelentett. Ezen a napon ezelőtt egy esztendővel tartotta meg a kolozsvári kerületi kereskedelmi és iparkamara Kolozsvárt az első magyar mestervizsgákat, amelyek egyben az egész visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az első magyar mestervizsgák voltak.

Szerény volt a kezdet: mindössze hárman tettek 1941. május 20-án magyar mester- vizsgát Kolozsvárt. Közülök ketten voltak órások és egy aranyműves volt. De bármily szerény is volt ez a kezdet, mégis komoly évfordulót jelentett. Azóta a marosvásárhelyi és nagyváradi társkamara is százával, a három kamara együttesen ezrével folytatott le már mestervizsgákat és pedig úgy a kamara székhelyeken, mint a kamarák kerületének egyéb részein.

A magyar kézmüiparosság szempontjából jelentős évforduló volt ez, mert a maga valóságában ekkor ébredhetett boldog tudatára annak, hogy ami 22 éven át volt és különösen a 22 éves szomorú korszak utolsó esztendeiben körülötte történt, az csakugyan, ténylegesen és visszavonhatatlanul elmúlt. Kezdetét vette az ezerszer áhítozott „uj“ korszak, amely diadalmas folytatása az ezeréves szerves magyar történelemnek. A kézmüiparosság életében valóban „uj“ korszak ez, hiszen a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen 1941 május 20-áig magyar mestervizsga nem volt.

Korai lenne még párhuzamot vonni a román főhatalom idején tartott román mestervizsgák és a magyar mestervizsgák között. Nehéz a tárgyi alapra helyezett összehasonlítás azért is, mert hiszen ma háborús időket élünk, amikoris nem lehet a legmagasabb kívánalmakhoz igazodni. A mestervizsgáló bizottságok azonban dicséretremél- tó buzgalommal igyekeznek a kamarák erőteljes irányítása mellett odahatni, hogy megtalálják az igazságos középutat a törvényes kívánalmak és a gyakorlati élet lehetőségei között. Nagy lelkiismeretességgel és hivatásukhoz méltó ügy- és emberszeretettel végzik felelősségteljes nehéz feladatukat. Az egész magyar társadalom nyugodt bizalommal tekinthet a magyar mestervizsgáló bizottságok munkássága elé, a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen is.

Ezelőtt egy esztendővel tehát Kolozsvárt, a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész szivében a magyar élet fájának egyik ágán uj és reményteljes fakadásnak indult a magyar alkotó munkának ez a hajtása. S milyen különös dolog: a legelső magyar mestervizsganapon órás- és aranymüvesvizsgák voltak Kolozsvárt. Mintegy jelképe gyanánt annak, hogy Kincses Kolozsvárt ütött az erdélyi aranykor kezdetének boldog órája a kézmüvesiparban is. Adja Isten, hogy győzelmes háború után a boldog és kiérdemelt béke verőfényében mielőbb érhessük el ennek az uj aranykornak annyira áhítozott delelőjét.

Gyárak, üzemek, gazdaságok legelőnyösebb gépszijbeszerzesi forrása

ifj. szemerjai Szász Endre

gép szíj és műszaki bőrcikkek nagykereskedése, Budapest, V. Visegrádi-u. 2. — Igénylési ügyekben díjtalan felvilágosítás

A Kereskedelmi Hivatal megszűnése révén lényegesen kibővítették a közellátási telügyelóségek hatáskörét

Kolozsvár, május. 23. A köaellátásügyi közigazgatás szervezetével kapcsolatosan egyes szabályok módosulnak•s a vonatkozó rendelettervezet el is készült.

Ez az uj szabályozás annak a korábbi rend- tervezésnek a közleménye, amely szerint a Kereskedelmi Hivatal működése megszűnik, helyébe pedig a Külkereskedelmi Hivatal lép. Tekintettel arra, hogy a Külkereskedelmi Hivatal tevékenysége kizárólag külkereskedelmi kérdésekre szorítkozik, azok a tennivalók pedig, amelyeket eddig a Kereskedelmi Hivatal a közellátás terén elvégzett, a közellátási minisztérium hatáskörében tartoznak, ennek niefelelően gondoskodni kellett ezeknek a tennivalóknak a változott helyzetnek megfelelő ügyköri beosztáséról. Ezt a beosztást tartalmazza a kormányrendelettervezet, amely felsorolja azokat a tennivalókat, amelyeket a jövőben a Közellátási Hivatal, illetőleg a közellátási felügyelőségek fognak ellátni a Kereskedelmi Hivatal helyett A négy szakaszból álló rendeWtervezet értelmében a Közellátási Hivatal, illetve a közellátási felügyelőségek végzik mindazokat a tennivalókat, amelyek a gabona és lisztforgalom szabályozásáról, a rendőri büntetőbirói eljárás során elkobzott korlátozott forgalmú dolgok értékesítéséről és értéküknek hová fordításáról szóló, a cukor, a tűzif»kereskedelem, az adókötetes kőolaj kereskedelmi forgalmának a textilnagykereskedelem, a szénkereskedelem, a mosószappan, val» mint a bőrtalpú lábbeli és talpbőr forgalmának sza- bályozásáról, végül a készíthető lábbeli fajták megállapításáról szóló rendeleteknek megfelelően eddig a Kereskedelmi Hivatal, illetve vidéki kirendeltségei ügykörébe tartoztak,

\ qőmMa forgnlmánaL

svaliÁlyozása

Kolozsvár, május 23. A hivatalos lap csü törtöki száma közli az iparügyi miniszter rendeletét egyes faanyagok forgalmának szabályozása tárgyában. A rendelet hatálya kiterjed a döntött luc- és jegenyefenyőszálfá- nak kérgezve 8—24 cm. átmérőjű részéből, továbbá a döntött erdei- és feketeíenyószálfának, a döntött tölgy-, cser-, :bükk-, akác-, gyertyán- és szilfának kérgezve 10—24 cm. átmérőjű részéből kitermelhető gömbfaanyagra. A rendelet szerint a fakereskedő és a fürésztelepes a jelen rendelet hatálybalépésének napján birtokában lévő, a fatermelő pedig a jelen rendelet hatálybalépésének napján birtokában lévő és az azután kitermelt említett gömbfaanyag raktározása, feldolgozása, felhasználása és forgalom,ba- hostatala tekintetében csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal engedélye alapján rendelkezhetik. A fatermelő, a fakereskedö és a fürésztelepes az említett gömbfaanyagkészletéböl hatóságilag megszabott áron, készpénzfizetés ellenében, a m. kir. Ipari Anyaghivatal felhívására átengedni köteles azt a mennyiséget, amely a saját házi vagy gazdasági szükségletének a m. kir. Ipari Anyaghivatal által megállapított mértéket meghaladja. A fatermelő a gömbfaanyagot a termelés helyéről a feldarabolás (hossztolás) helyére, továbbá a termelés helyéhez legközelebb eső úthoz, illetőleg vasút- vagy hajóállomásra szállíthatja.

Heohatórozzók a divo'cipő foga'má* és sziqotuon ellenőrzik a cipőkereskedőle haszonkucs* számítását

Kolozsvár, május 23. A Közellátási Értesítő jelenti: Az Arhivatal ellenőrei az elmúlt hetek folyamán, a cipökereskedőknél megejtett felülvizsgálatok során arra a megállapításra jutottak, hogy egyes cípökereske- dők helytelenül alkalmazzák a 132.100— 1941. IV. A. K. sz. rendeletben megállapított haszonkulcsokat. Különösen a haszonkulcs- táblázat 10. pontja az, amelynél a legtöbb visszaélés történt. Ez a pont az egyéb osztályokban sem sorolt női divatcipőkre Budapesten és a II. állami lakáspénzosztályhoz tartozó városokban 36%, másutt pedig 30% haszonkulcsot engedélyez, a legmagasabbat az egész haszonkulcs rendszerben. Már magából a magas százalékszámból is kitűnik, hogy ezt. a tételt csak valóban luxusrrtódra elkészitett, különleges kivitelű női cipőkre lehet alkalmazni, mégis, amint a vizsgálatok megállapították, egyes kereskedők más hasz.onkulcspont alá tartozó cipőket Is ebbe az osztályba soroltak.

Ezek a kalkulációs tévedések leginkább a

nyárt szandál éa szandáléit áruknál forHITEL

NEMZTTWMJTTf AT V=Ml.r a májusi szám tartalmából:

Tucci Giuseppe:

Körösi Csorna Sándor Zathureczky Gyula:

Magyar politika Európában Tamás Lajos:

A román nép és nyelv kialakulása Kiss Jenő:

Szekták a magyar irodalomban Martonyl János:

Közigazgatásunk reformja Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője — Magyarok és románok Má- ramarosban — Francia iró a németekről — Magyar szellemi decentralizáció — Magyarország népmozgalma 1941-ben Mai művészetünk irodalma Előfizetés egy évre: 9 P, egyes szám ára: 1 P.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5. sz., I. emelet. Postacsekk: 72.809. Megjelenik minden hó 15-én.

dúltak elő, amelyek legtöbbnylre többszínű felsőrésszel készülnek és ez alkalmat ad arra, hogy bárki egy kis belemagyaráz ássál divatcipőknek minősíthesse az efajta árut. A rendelet szerint ugyanis a haszonkulcs- számitás szempontjából mindenkor az az irányadó, hogy milyen anyagból és ml módon készül a cipő felsőrésze. Azonban a hagsuly a bőr finomságán és kidolgozottságán van. Tehát nem lehet egy női cipőt magasabb haszonkulcs százalék kedvéért nyomban divatcipönek minősíteni, ha többféle szinü bőrből állították össze, vagy éppenséggel az egyszínű felsőrészen némi kis díszítés, rátté, betét, vagy szalagcsokor (masni) van. A női cipő haszonkulcsának ilyen erőszakos módon való elbírálása Igen erősen ellentétben áll az Arhivatal felfogásával és a tiszta kereskedői erkölccsel is.

A cipőkereskedőknél lefolytatott árellenőrző razziákkal kapcsolatban az Arhivatal a Lábbeli Központtal karöltve

meghatározza a divatcipó fogalmát.

— A vértadó munkavállaló számára me* kell téríteni a munkabérvesr.tességet, Aj

iparügyi minisztérium 31539—1942. szám alatt a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarához leiratot intézett, amelyen felkért a kamarát, tájékoztassa a munkaadókat, hogy a vérüket a honvédeknek felajánló munkavállalók a vizsgálattal és a véradással járó időveszteség miatt munkabér levonást nem szenvedhetnek, tehát egy-egy félnapi munkabért a vérfelajánlás címén mulasztó munkavállalóknak akadálytalanul ki keli fizetniök.

— Megjelent a „Magyar Föld“ legújabb száma. A „Magyar Föld“ legújabb száma a szójabab oltásáról, a juh gyapjának gondozásáról, a vízkárt szenvedett földek hasznosításáról és a tavaszi fagykárok elleni védekezésről közöl értékes szakcikkeket. Érdekes képekben számol be a marosvásárhelyi bikavásárról és a kiskunfélegyházai tenyészállat kiállításról. Elbeszélést, verset, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, piaci és vásárt árakat, rendeleteket és sok más hasznos érdekes cikket és képet találunk benne.

A CIROKKASA FOGYASZTÓI ARA. A közellátási miniszter az étkezési cirokkása fogyasztói árát azokon a helyeken, ahol hántolóüzemek vannak, kllónkint 1.02 pengőben, az ország többi részében pedig távolsági körzetek szerint 1.04, 1.06 és 1.08 pengőben állapította meg.

MEGINDULT A KAMILL AGYÜJTÉS. A kamilla gyűjtése teljes erővel folyik. A gereblye vei szedett kamilláért kllónkint 14 fillért, a válogatott és kézzel szedett áruért lényegesen többet fizetnek.

SZEPTEMBER 30-A UTÁN CSAK SZABVÁNYOS TAPIR ADHATÓ EL. Az. olyan papírárakat, amelyekre a szabványügyi Intézet uj papírméreteket irt elő, a gyáruk csak Június 30-ig hoz.halják forgalomba, a kereskedők ezeket legfeljebb szeptember 30-íg adhatják el.

Parl»el*e*ésí munliál«* Volt ai jutányosán vállal LőrínCZ.É

rHeqrendeíések a SEBŐK cukrászda Szenteayház-u. 1 és Zdpolya-utca 6