Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

;iM2. M A J V S 24 Gandhi, a lemondás filozófusa Indádban két ellentétes eszmei irányzat Pmskodik; az egyik politikai, a másik inkább fbökseletí irányzat, A politikai célzatú moz- képviselője a Pánindiai Kongresszus, jw filozófiai megnyilvánulások Gandhi szemé- Kyc körül örvénylenek. Mint minden politikai [pórt, a kongresszisták is a pillanatnyi lehe­tőségeket szeretnék kihasználni ezer gonddal Xküzdö népük javára s mint minden igazi hol- \cselet, Gandhi doktrínája egy uj életszemlé­let kialakításával szeretné a 350 millió hin- üivi kivezetni a céltalanságok, a babonák és KJ tragikus következményekkel járó előítéletek ieeéét, birodalmából. Gandhi tanának egyik sarkalatos pont ja az Üerössdkiól való tartózkodás. Az utóbbi napok­éban a Mahatma ismételten felhívta az ango­lokat, hogy békésen vonuljanak ki Indiából. {Jól tudja az agg aszkéta, hogy Viktória ki- rrályná epigonjai nem hallgatnak a meggyő­zés szavára s hogy mégis szüntelenül han­goztatja az angolok távozásának szükségessé­gét, az filozófiai elméletének egyik tételét ingázóija: fontos a bizonyos cél elérésére való 'mllhatatos törekvés, az idő mellékes, Gandhi szent, rag?/ legalábbis széniként -tisztelik. Erkölcse felebarátainak határtalan szeretet-e. Kém csak hirdeti ezt a tant, hanem gyakorolja is, Millió és millió emberbe át­oltja az erőszakmentes és önfeláldozó gondol­kozást. Ha mégis némelykor a hinduk fegy­verrel a kézben bosszulják meg cgy-egy an­gol tisztviselő hatalmi túlkapását, Gandhi az, aki legmélyebben gyászolja a kioltott emberi 'életet. Ilyenkor véget nem érő böjtölésbe kezd, fegyelmezetlen híveit pedig az önsa­nyargatásra bírva vezeti rá csele kod ük mél­tatlanságára. Ha van a világon egy ember, aki szinte tökéletesen mcgvalósitja Hetében a keresztényi eszméket, az Gandhi, Ezt min­denki tudja róla, egyedül 6 maga tagadja, hogy szent, vagy tökéletes lenne. Tanainak könnyebben való m vértese cél­jából uj fogalmakat alkotott. Egy olyan ba­nális szó, mint ,pahimsa“, a leg féktelenebb hindu ütésre emelt kezét is megbénítja. IAhimsa — ne ölj, a rosszra vezető kísérté­seket kerüld, senki a világon ne legyen ellen­séged, még az sem, aki ételedtől foszt meg. „Ha hiszek az ahimsa erejében, az egész vi­lág a lábaid előtt fekszik“ — hirdeti Gandhi. A másik varázsige a „satyagraha“. Az igazság (satya) erejét (agraha) jelenti. (Nyugaton ezt egyszerűen „passzív reziszten- ciá"-nak nevezik. Szembe kell szállni, jobban mondva meg kell tagadni az engedelmességet az igazságtalan törvényekkel szemben, még akkor is, ha a legsúlyosabb kínzásokat kell elviselni az engedetlenség miatt. A ,,satya- grdha“ hívője keményebb harcos a legvadabb támadónál. Az ö erénye a tűrés bátorsága. — Mi nehezebb? — kérdi Gandhi, — el­itütni az ágyat,, vagy az ágyú csöve elé állva mosolyogva fogadni az elkerülhetetlen halált f Itt kétely támad- az európaiakban. Hiszen Gandhi a dolognak a könnyebb részét válasz­totta. A hinduk úgyis hajlanak a felesleges áldozatokra, életük végcélja úgyis a Nirvana, a megsemmisülés. Könnyebb rávenni őket, hogy személytelenül hallgassák a saját bőrü­kön pattogó bambuszsuhogást, mint egyem ellenállásra tüzelni. Vedig Gandhi ezt nem ionjuk túrális megfontoltságból tanítja, A szenvedések az c-rős lélek nevelésének legjobb tanítómesterei. Az elnyomó angolok leginkább •ezektől a lakonikus szavaktól féltik indiai uralmukat. Mit lehet tenni egy hindu ellen, akt 3 Jég förtelmesebb vérfürdőket is olyan merev arccal könyveli el, mintha egy parafa­sisakos angol rendőr a közlekedési szabály betartására figyelmeztette volnaf Hogyan le­het igazgatni a biztos erő tudatában egy olyan népet, mely megostromolja a börtönö­ket a letartóztatásért és kéjes örömmel lépi át a nem éppen higiénikus cellák küszöbét? Gandhi sikereinek másik oka az, hogy a tevékenységét a huszadik században fejthette ki. Ezelőtt száz évvel az angolok nem haboz­tok volna egy olyan szerű ..lázadót“, mint Gandb-i a legrövidebb utón elhallgattatni. Gazdasági, téren a legszigorúbb aytárchista. India akkor képes a leghamarabb megszaba­dulni az angol zsarnokság alól, ha szigorú önellátásra rendezkedik be. A gépeket, az ipart sátáni találmányoknak tartja. Vissza­vezetni a népet a folytonos erőfeszítések bol­dogságára, amelyek elviselhetővé teszik a földi megpróbáltatásokat. Európai nem értheti n titokzatos India év- százados múltjából táplálkozó gandhizmus lel­kűié tét. Kétszáz millió tehén kószál a végle­ten térségeken. Ennek a nagy gazdasági kincsnek semmi hasznát, nem veszik, A tehén szent és sérthetetlen. Kern .lehet- megölni, de szabad hagyni, hogy tehetetlenül, éhen pusz­tuljon. A hinduk áldozatai kontempláló haj­lamaiknak, a tehenek pedig áldozatai á nép istenitésének. Hogyan reagál Gandhi erre az érthetetlen babonáraI Mint egy Oxfordban tanult ügy­FELIX-fjyofjyfiiircIo Nagyváradtól 8 km.-re. 49°C. hőfokú, kénes, rádiumos hévizforrás. RCHITI it, CSBZ, ÍSCtlfaS. izületi bSnialinaif, női betegségek elten, csonttörés után aloi- erbetenen gyágijhalásn meleg iüriOk, iszappaholás. Szabadfürdő! Állandó íiirdőorvos. Egész éven át nyitva. A jászóvár! prépostság kezelésében. Képes tájé­koztatót díjmentesen küld a: Fürdőigazgatóság, FeiíXfÜrÜŐ, Bihar vm. véd? Nem, távolról sem. Meglepő véleményé meg megf ej the tétlenebbé teszi egész teóriá­ját: „India a tehén tisztelésével vitte legna­gyobb kincsét az egyetemes műveltségbe.“ Az ember étámul ezekre a szavakra. Indiának meg kell változnia, meg kell újulnia. Minden késés végzetes lehet az indiai nép sorsára. ■!- N. J. Bf? ym;- karpi énstcín u; zva Öl perc időszerű földrajz; Madagaszkár Japán Indiai óceánt betörése nem egy ed­dig Jelentéktelennek hitt földrész hirtelen felfedezett politikai vagy hadászati jelentő­ségét állította az érdeklődés középpontjába. A katonai esemenyek az eddig politikailag csak árnyéklétet élő Madagaszkárt sem hagyták érintetlenül. Madagaszkár, „az af­rikai kontinens törpéje“, amely 1580 km. hosszúságával és majdnem 600.000 négyzet­kilométert kitevő területével nagyobb, mint a francia anyaország, északi csücskén fekvő neves hadikikötöjével, Diego Suarez-zel és a nem kevésbbé jelentékeny Dauphin és Manomby erődökkel az* Afrika körüli ut egyrészének fontos védelmezője. A szigetet 1506-ban a portugálok fedezték fel és 1651- ben került Franciaországhoz. A bennszü­lött lakosság makacs és ellenséges maga­tartásán azonban az első úttörők minden igyekezet hajótörést szenvedett, úgy, hogy a szigetet tulajdonképpen csak 1896-ban si­került véglegesen a francia birodalomba be­kebelezni, miután a franciák jogát 1890-ben az angolok is véglegesen elismerték. A ma 3.6 milliót számláló lakosság kulturális, faji és gazdasági szempontból egyaránt a lehető legegyenetienebb. Mig a négerekkel, indo- malájókkal és polinéziaiakkal benépesített .sziget nyugati felében a marhatenyésztés a fő kereseti forrás, addig a keleti részek la­kossága rizstermeléssel foglalkozik. A földművelés még az ősi kezdetlegesség állapotában van: a bennszülöttek az erdős területeket egyszerűen fölégetik, a hamutól n- egtermékenyitett földbe lyukakat fúrnak és ezekbe szórják a rizsszemeket. Rendsze­res (iltetványrendszer csak a keleti partvi­déken, az Alaotra-tó környékén, a Nosy Bé- vidéken és a szemközt fekvő partvidéken van. Rizs és mamóka meUett a vanília, szek- füszeg, kávé, dohány, gyapot és olajtartal­mú gyümölcsök képvselik a főterményeket. A kiterjedt marhatenyésztés Majungában, Diego Suarezben és Tamatavében jelenté­keny husfeldolgozóipart hivott életre. A bányászat íöterméke a grafit: ebből Ma­dagaszkár a világtermelés 3 százalékát szol­gálja. Ezzel ellentétben az arany- és drága- kötermelós az utóbbi években erős hanyat­lást mutatott. A közlekedés kielégítőnek mondható. A fökikötövárosból, Tamatavé- böl egy 370 kilométeres vasútvonal vezet az 1600 méter magasságban fekvő fővárosba, amelynek érdekessége, hogy már 1897-ben megkezdett építését csak 1913-ban fejezték be. Innen indul ki az az 1923-ban épitett vasútvonal, amely a fővárost a délre fekvő Antisirabéval köti össze. Ugyancsak abban az éVben került a vasútvonal észak felé ki­terjedő meghosszabbítására is sor. A 175 kilométer hosszú sínpár az Alaotra-tóig hú­zódik. A sziget közlekedési hálózatát a ke­leti part lagunaszerüen megoldott, hajóz­ható csatornahálózata és a jókarban tartott utak egészítik ki. Madagaszkár, a föld negyedik legnagyobb szigete uj gazdák kezébe került. Ami már régóta ott kísértett a levegőben, most bekö­vetkezett, de ez a mozgásba jött Indiai­óceánnak még csak az első hulláma. Mada­gaszkár uj urai nem pihenhetnek könnyű szívvel habáraikon. A jövő valószínűleg tar­togat még meglepetéseket az évszázados tespedtségéből felébresztett, sziget számára. Diego Suarez őrei szorongva tekintenek minden reggel a felkelő nap világtája felé ök tudják, hogy miért.., , R-y L-a, Pünkösdi emlék A tanító a régi, nagy cserépkályhdhoz lé­pett, lehajolt és egy kiemelt lap mögül elő­vett egy pléhdob őzt. Az asztalra tette. A nagy szobában tisztaság és csend volt, A le­eresztett függönyök mögül csak itt-ott löveti be és szökell 'szerteszét a fénysugár arany- ragyogása. Az egyik ablak mélyedésben, egy széken a tanító édesanyja ült. Meggörnyedt összetört, öszhaju özvegy. Falfehér, vérteken arcából s riadt szeméből kiáltott a szenvedés és fájdalom ... Mereven, nézett M az abla­kon. Kezét összekulcsolva imádkozott. Az asztal mellett fiuk és leányok állottak. PANNÓNIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kém/elem Kétágas szobák r 1 9*— P-tői 18*— P-ig SZÁLLÓ Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál. Elismerten kiváló konjjha, Polgári arak Ruhájukon látszott az ünneplés külső jelzése, virágok s szalagok tarkaszvnü rikitása és a kimosott ingek és zsebkendők fehérsége. Sze­mükből á csodavárók tekintete nézett és fi­gyelt ... A tanító minden mozdulata nyűgödl, egy­szerű és természetes volt, Nagyon komoly, szinte merev arcából csak a szeme mozgott s tekintetéből, mint láng lobogása, élesen su­gárzott egy törhetetlen erős lélek hite. Sor­jába kereste a reámeredő szempárokat, mint­ha. egy szent révület állapotában a .jelenlévők legbensőbb énjét látná és azt, akarná meg­fogni, lenyűgözni, és hatalmában tartani. Hangja csak egy árnyalattal volt erősebb a suttogásnál, a szavak mélyről. jöttek s aj­kán tisztán, a magyar nyelv kifejező erejével az értelemhez szóltak, de lejtésükkel ‘meg­mozgatták a sziveket is. A fiatalok figyeltek, testük elörehajlott, keblükből néha feltört egy-egy sóhaj s arcukat elöntötte lüktető vé­rük pírja. A szivek együtt dobogtak. "A tanító hangja elfulladt s keze megremegett, ujjal görcsös szorítással markolták a pléhdoboz fedelét. — Ez itt a magyar lobogó — mondotta — a mi szent jelvényünk! És ez Szent István koronája, amelyet kétfelöl tartanak a szár­nyas angyalok. Ez pedig egy magyar honvéd- sapka, rajta az aranyrózsa. Ez volt fejemen a világháborúban, négy esztendeig viseltem a csatákban. Ez a rojt kardomon csüngött 's ezek voltak a galléromon a rangot jelző csil'- la-gok.■ Im'e néhány érem is, mellemre tűzték, mert megálltam helyem s tfijtsittttem kSU­MKMBiWIMBKW iW 11II Wl TWI' BT iiWIní' «11 lességem. . Az ablaknál az öregasszony felzokogott, '8. a tanítónak s körülötte a fiataloknak könny. csillogott szemében. — Most reánktaposott az élet és nehéz próbára jelölt ki minket az ür, — folytatta a tanító, — leigázott s kiszolgáltatott rabok vagyunk. Elvették mindenünket, koldusszegé- nyék vagyunk. Én drága véreim, Ti, szegény magyar fiuk és leányok, itt az ‘idegenben pusztulás és romlás vár reálok, ha elveszíti- j tek hiteteket. Ha elfeleditek anyanyelveteket. ha nem erezitek, hogy magyarok vagytok. A templomból jöttetek hozzám megigasutt s megtisztult lélekkel, mert ma, pünkösd nap­ján először részesültetek abban a kegyelem­ben, hogy élhettetek az Úrvacsora szentségé­vel. A gyermekek közül a mai naptól átlép­lek a felnőttek sorába. Isten segítségét csak akkor várhatjátok, ha erős a Benne való hi­tetek s ha megtartjátok parancsolatait„• A felszabadulást s a pusztulásból való megme­nekülést csak akkor remélhetitek, ha hisztek Magyarország feltámadásában. Most idegen­ben s idegenek között éltek, telketekben s szivetekben viselnetek kell a ti igazi örök és: szent hazátoknak, Magyarországnak képét. ■ A tanító beszélt... Egy üldözött, minden megpróbáltatást végigszenvedett magyar Szi­vének megtisztult érzéseit, lelke legigazabh szándékait igyekezett át önteni a telkekbe és szivekbe. És azalatt az ablak mellől egy összetört szegény öregasszony, az édesanyja és a tornác végéből egy másik könnyes asz- szony, a felesége, aggódással s félelemmel fi­gyelték, vájjon észrevették-e az idegen em­berek a halalmonlévőh és a könyörtelen ül­dözők, hogy a magyar tanító házában össze­gyűltek a fiatalok? — Szeressétek és segítsétek 'egymást —J' mondotta a tanító — és ne feledjétek: a ma-, gyár hazáért és a magyar nemzetért, ha, kell \ életünket is áldozni legszentebb kötetessé-\ günk! Most, esküdjetek: amiig éltei, mindig- igaz, jó magyarok lesztek! A harmóniámon fölcsendült á magyar, imádság. A tanító fiacskája átszellemült -ara- j cal s reszkető ujjakkal játszott a billentyű-: kön $ nagy cseppekben hullott könnye. A ta-, ni-ió a/mint ugu állott, mint egy sudár fenyő,, fején a honvédsapka s tisztelgett, mint egy-1 kor régen, amikor katona volt a vagy há­borúban. , i Ilyen volt egykor egy igazi magyar tanító a kisebbségi sorsban. „a * ! Késő éjjel kopogtattak a tanifólak'ds abla- kán. Egy asszony szivéhez kapott. A tanító megcsókolta alvó gyermekét és édesanyjának a kezét. Meg gyújtotta a petróleumos lámpát és kinyitotta az ajtót. — Menj előre — szólt egy hang idegeit nyelven... Napokig nem látták. Hiába kérdeztek, fa van? Hiába keresték, senki sem tudott ró,a semmit. Egy éjjel megérkezett. Horony on hoztak. Meggyötört testét sebek borítói ák és meg­akadt vér. Két asszony virrasztóit és imád­kozott az ágya mellett. Első szavaival, ami­kor öntudatát visszanyerte — azután tuda­kozódott, esett-é baja valakinek a fiatalok köziiU Magához intette fiacskáját ş megcsó­kolta. __ Nyissad ki fiam az ablakot — mondta — nézzél nyugat felé, a mi. örök, szép magyar hazánk felé és mondjál el egy Miatyánkot. Ilyen volt egy magyar tanító a kisebbségi sorsban... TUKÁN LAJOS — REGÉNYBE ILLŐ HÁZASSÁG. Ko- penhágából jelentik: Kopenhágábm a napok­ban ülte menyegzőjét Tinón Kulikovsky dán tiszt egy gyarmatárukereskedő leányával. Kulikovsky a, bolsevistáktól meggyilkolt II. Miklós cár unokaöccse. Anyja a cár nővére, nagyatyja III. Sándor cár, nagyanyja pedig a dán származású, Dagmar cámö volt. (MR.) — A HÁZASSÁGKÖTÉS REKORDERE. Helsinkiből jelentik:-Finnországban a napok­ban halt meg egy 78 éves földműves, aki 30 házasságával olyan rekordot állított fed, amilyenre Amerikában sem lehet sok példa. Muhi — így hívták a, váüalkozószeücmü, földművest — 18 éves korában nősült először és utolsó feleségével, egy szegény de szép 25 éves leánnyal ÍO éves korában kelt ..egybe. Temetésén koporsóját nem kevesebb, mint 21 ex feleség követte,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents