Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-21 / 114. szám
1942. M A J U $ 21 Őrizetbevették Molnár Bálint kolozsvári hentesmestert, aki 30 „feketén vágott" sertést akart zugforgalomban értékesíteni A házkutatás alkalmával 750 kg. rizst, 280 kg. zsírt, 170 kg. félig pácolt karajt, 70 kg. füstölt sertésárut, 40 kg, sózott szalonnát és 84 kilogram marószódát találtak elrejtve a hentes lakásán Eljárás indul a lelltiismere&Ien üzérkedő bűntársai ellen is Kolozsvár, május 20. A mult héten Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsági ülésén javaslatot fogadtak el és terjesztettek illetékesek elé, amely szerint az élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel való visszaéléseket a törvényhatósági bizottság hazaárulásnak kívánja minősíteni s az üzérkedőket ennek megfelelően büntetésben kívánja részesíteni... Ezek után a drákói szigoruságunak tetsző nyilatkozatok és megnyilvánulások után az ember joggal azt hihette, hogy az uj magyar élet szinteréről csakugyan eltűnnek — már saját érdekükben is, — az élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel üzérkedők, sajnos, azonban mégsem így történt Példa erre az alábbi, eléggé el nem Ítélhető visszaélés, amelynek súlyát még az is tetőzi, hogy tettese magyar ember; Kolozsvár város közélelmezési hivatala szerdán reggel bizalmasan arról értesült, hogy Molnár Bálint, Madách-utca 58. szám alatti lakos keddről szerdára virradó éjjel az egyik közeli városból 30 sertést szállított tehergépkocsin engedély nélkül Kolozsvárra — amint az eddigi viz* gálát már megállapította, — üzérkedés céljából. A „feketén“ beszerzett 70 kiló- gramon aluli sertéseket még kedden éjjel leölte lakásának kertjében s amikor a közélelmezési hivatal két ellenőre és egy rendőrkapitánysági detektív a helyszínen tettenérte, már hozzá is fogott a sertések szakszerű feldolgozásához: A hatósági közegek még a helyszínen jegyzőkönyvet vettek fel s annak főbb megállapításai szerint Molnár Bálint kolozs'/ári hentesmester kihágást követett el, mert hatósági engedély nélkül vásárolta fel a máskülönben koruknál és súlyúknál fogva még el nem adható és le nem ölhető sertéseket. A törvény értelmében ugyanis 70 kilón aluli sertést levágni nem szabad. Kihágást követett el Molnár Bálint közegészségügyi szempontból is, mert a sertéseket nem a vágót i- don, hatósági állatorvos előzetes vizsgálata után, de annak megkerülésével, tehát zugban akarta levágni, mint ahogyan Így is akarta értékesíteni, saját bevallása szerint is. Kihágást követett el azért is, mert a törvény rendelkezései szerint be kellett volna jelentenie a vágás által nyert zsír és szalonna mennyiséget a város közélelmezési hivatalánál. A hatósági közegek megállapították továbbá, hogy: Molnár Bálint hentesen ester harmadmagával szerdán reggel fél 8 órára 25 sertést már teljesen feldolgozható állapotra előkészített. Három sertést éppen akkor forráztak, egyet — nem tudni miért — az udvar egyik félreeső helyére fiirészpor alá rejtettek, — mig egy sertés szállítás közben elpusztult s azt zsákba varira találták meg. Egy sertés még életben volt. Molnár Bálint jómódú hentesmester, akinek a Széchenyi-téren kitünően jövedelmezd sátra is van, közönbösen fogadta a hatósági emberek megérkezését: — Tudtam, hogy előbb-utóbb rajta veszitek! — kapott észbe. — Megéreztem, hogy ez lesz a vége, de nem tudtam felhagyni, annyira elvákitott a pénz... A hatósági emberek természetesen ebből az „őszinte vallomásból“ nyomban következtetni tudtak s következtetésük nem is csalt. Molnár Bálint ugyanis bevallotta, hogy már hosszabb idő óta folytatja üzel- mét s a „feketén“ vásárolt sertések húsét, zsirját és egyéb tartozékát hodegákban és egyéb vendéglátó üzemekben értékesítette, természetesen busás haszonnal!... A két hatósági ellenőr és a társaságukban lévő detektív azonban nem edégedett meg Molnár Bálint vallomásával, hanem a lakásában és a mellékhelyiségekben Is kutatást végzett, ami meglepő eredménnyel járt, mert a helyszínen felvett jegyzőkönyvek szerint kitünően álcázva és elrejtve megtaláltak: 280 kg. zsírt, 170 kg. félig pácolt karajt, 84 kg. marószódát, — amelyet később valószinüleg szappangyártáshoz akart felhasználni a „derék“ hentesmester! — 70 kg. füstölt sertésárut, továbbá pedig 750 kg. rizst, amelyről azt vallotta Molnár Bálint, bogi- március elején vásárolta egy zsidó fiiszerkereske- dőtől. Az egyik félreeső helyiségben még megtaláltak a hatósági ellenőrök 40 kg. sózott szalonnát is. A házkutatás és jegyzőkönyvek felvétele után az összes árut szekerekre rakták a koz élelmezési hivatal emberei és beszállították a közélelmezési hivatal raktárába, Molnár Bálintot pedig a rendőrség őrizetbe vette,. Kihallgatása még folyamatban van, de eljárás indul a lelkismeretlen üzérkedő hentes mester bűntársai ellen is. Ülést tart pénteken a 42 tagú országos bizottság Budapest, május 20. (MTI.) A 42 tagú országod bizottság 1942 évi május 22-én, pénteken délelőtt fél 1 órakor ülést tart. Tárgy: 1. a kormány rendelete a belföldön működési joggal: nem bíró biztosítási vállalatokkal kötött biztosítási szerződések illetéke; 2. a kormány rendelete a mozgófénykép üzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági vonatkozású kérdések rendezése tárgyában kibocsátott rendelet kiegészítése tárgyában; 3. a kormány rén- lelcte a közellátásiigyi igazgatás szervezetével kapcsolatos egyes szabályok módosítása tárgyában., Bárczay kormánybiztos beszámolt Kállay miniszterelnöknek az árvízhelyzetről Budapest, május 20. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök május 19-én délelőtt megbeszélést tartott és annak során Bárcsap János földművelésügyi államtitkár, országos árvízvédelmi kormánybiztos tett jelentést az idei árvíz- és belvízvédelmi munkálatokról. Röviden megemlékezett az blnnilt tél és koratavasz eseményeiről és hangoztatta, hogy a csapadékképződés a rendkívüli erős tél után fokozottabban veszélyeztette a tavalyi árterületeket. A helyenként alkalmazott gyors beavatkozás azonban aránylag kedvező levezetést eredményezett. Mindössze néhány kisebb folyó törte át gátját. Az árvíz és belviz főleg az Alföld belső részein okozott mérhetetlen károkat. Március vége felé az időjárásban javulás mutatkozott, április elején azonban kedvezőtlenre fordult, s a csapadékmennyiség által okozott kár Délvidéken száz százalékkal meghaladta az elmúlt esős időszak idején megállapított károkat. A csatornák és folyók megduzzadtak, a zsilipeket újra le kellett zárni. Az ország északi fele aránylag könynvebben elviselte az esős időjárást, az ország déli részén azonban a folytonos esőzés további károkat okozott. Bárczay államtitkár bejelentette,, hogy az ország területén a hő elolvadása után 1.500.000 hold volt viz alatt. Kisebb-nagyobb ingadozás után 716.000 holdat még mindig viz horit, még pedig o 10.000 bold szántót és 406,000 hold zöldlegelőt és rétet. Bárczay János államtitkár beszámolt az ár- viz.védelmi intézkedésekről és rámutatott arra, hogy a vetőmag pótlására azonkon a részeken, ahol a legnagyobb mértékben szenvedett a lakosság az árpa-, zab- és kukorica vetőmagakció keretében a kiosztandó vetőmagmennyiségen felül 802 méfermázsa árpa, 500 métermázsa muhar, 5000 mázsa korai kukorica és 1100 mázsa pohánka vetőmag áll rendelkezésre. A vetőmagszétosztásra a földművelésügyi minisztérium minden előkészületei, megtett. Bárczay János államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a miniszterelnök .jóváhagyólag tudomásul vette. JtöCötsíiart} i ajtüpesirtt váciéit, „Ősi hagyomány és nyugati hatások a magyar zenében" BarlVia Dénes tír. xeneVörléneli előadása a Mátyás Kíraiy Dááhháiban A Kolozsvári Művészeti Hetek alkalmából Barth a Dénes dr. szerdán délután 6 órakor „ősi hagyomány és nyugati hatások a magyar zenében“ címmel tartott előadást a Mátyás Király Diákházban. Az előadás keletnek és nyugatnak a magyar zenere tett hatásával, illetőleg e hatásoknak érdekes kombinációival és zenei hagyományainknak idegen zenekultúrákban gyökerező sajátságaival foglalkozott. Előadása elején a magyar zene Írott emlékeit és a századok során fellépett különböző idegen zenekultúrákban gyökerező magyar zenei stílusait ismertette. — írott emlékeink — mondotta Bartha Dénes — többnyire idegen zenekultúrák dallamait őrizték meg, ezzel szemben száj- hagyomány utján megőrzött régi dallamaink ősi, ázsiai eredetre vallanak. Előadása második felében Bartha Dénes a magyar népdal típusait ismertette hallgatóival, megállapítva, hogy népdalunk jellemző sajátságai, amelyekben mai zenekultúránk gyökerezik, a „quintelö“, vagyis qiunten ismétlődő dallamszerkezet, a dallamesés és a „rubátó“ előadásmód. — Nem véletlen — hangoztatta Bartha Dénes —, hogy az igazi magyar előadásmód mesterei éppen Erdély szülöttei: Palló Imre, Operaházunk művésze és Farkas TEGNAP még Alim., MA máé núnderdk LIKŐRT TÖLT MAGANAk! Ödönnek, a kolozsvári Zenekonzervatórium egykori nagynevű igazgatójának növendéke, Székelyhidy Ferenc. Erdély sok-sok értékes magyar népdalt őrzött meg s hatása a ttszta hangsúlyozás és a magyaros ritmus szempontjából szinte korszakalkotó a magyar zenében. Előadása végén Bartha Dénes a magyar zene jövőbeni alakulásával foglalkozott s megállapította, hogy a magyar sene örök harcban áll és állni is fog a nyugati zenével. C. Nagy Béla Előadást fait Kolozsvárott Peliizzi professzor, az olasz politikai és irodalmi élet nagytekintélyű egyénisége Kolozsvár, május 20. „A fasiszta politika elvei és irányzata“ címmel tart előadást pénteken délután 6 órai kezdettel az Egyetemi Könyvtár előadótermében (Mikó-utca 2., I. e.) Camillo Peliizzi, firenzei egyetemi tanár, az olasz országgyűlés tagja. Az olasz politikai élet nagytekintélyű képviselője egyúttal a modem olasz irodalom- történetírásnak is közismert mestere, ő irta a 20. század olasz trodalmi életének legkiválóbb kritikai ismertetését, amely nélkül e mozgalmas korszak gazdag termésében való eligazodás szinte elképzelhetetlen lenne. Ezért Peliizzi professzor ma a legtöbbet idézett irodalomtörténészeknek egyike. Az olasz kultúrpolitika legfőbb intézetében, mint a Fasiszta Kulturintézet országos elnöke, vesz tevékeny részt s folyóirata, a „Kultúra Fascista“, immár több mint egy évtizede a fasizmus elméletének és a gyakorlati politikának legnagyobb jelentőségű irodalmi szerve. Peliizzi profesz- szor az egyetem olasz intézetének meghívására érkezik Kolozsvárra. Megelőzően már két előadást tartott a székesfővárosban. Fennállásának félszázados év'ordulóját ünnepelte a pécsi leformátus egyház Pécs, május 20. (MTI.) A pécsi református egyház fennállásának 50. évfordulója alkalmából disZgyülést tartott, amelyen elsőnek Ravasz László püspök üdvözölte a gyűlést. Ezután Vöröss Mihály helyettes polgármester a Pécs város lakossága és hatóságai nevében beszélt és az összes keresztény egyházak összefogásának szükségességét ’ hangoztatta az Európát és benne nemzetünket fenyegető istentiszteletekkel szemben. Tóth Zsigmond rektor az egyetem üdvözletét tolmácsolta, majd Fáy István kultuszminisztérium! államtitkár emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a pécsi református egyház a lelkek őrtüze, amely óv és megvilágostt. Njűltan és tisztán áll szemben az ellenséggel: a bűnnel. — Az ország minden protestánsa — mondotta — őszinte örömmel figyeli a pécsi gyülekezet munkáját. A díszközgyűlés végén Jánky Pál esperes a gyülekezet nevében mondott köszönetét a megjelenteknek az odaadó figyelemért és támogatásért.
