Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-21 / 114. szám
Keleti Hrsjua. W42« M. Jt J V S 21 Írország válaszúton Inczédy- Joksman Ödön dr. személyesen adja át a földmivelés- ügyi miniszter díszoklevelét és pénzjutalmát egy öreg felsőzsuki gazdasági cselédnek Az észak-irországi sorozatos amerikai csapatszállitások állandó izgalomban tartják Eire, azaz Szabad Írország lakosságát és Íjamon de Valera kormánya többször adott kifejezést tiltakozásának az ir föld háborúba sodrásának ilyen lelkiismeretlen megnyilvánulása ellen. A kontinensről nézve, a dolog jelentéktelen háborús epizódként tűnik fel, de a Zöld Sziget közvéleménye másképpen látja az eseményeket: bármely pillanatban súlyos következményeket vonhat maga után ez a hívatlan „partraszállás“. Már az Egyesült Államokkal való egyszerű nézeteltérés is megrázza a két ország, amugyis borotvaélen .táncoló idegeit. Családi, faji, érzelmi kapcsolatok kötnek szinte 13 millió ir nemzetiségű amerikai állampolgárt a szabad Írország alig 3 milliós lakosságához. Az ir nem tud véglegesen elszakadni az édes anyaföldtől. Kivándorol Amerikába, nehéz munkával vagyont gyűjt, de öregségére visszatér a zöld rétek hazájába, hogy testét a hazai földben adhassa át az enyészetnek. Nem titok, hogy az angolok ellen folytatott küzdelmükben az ir hazafiak anyagi forrásaik nagyrészét az amerikai Írektől kapták. S most ha a két ir tömeget a barrikád két oldalán állítanák egymással szembe, valószínűleg az észak-amerikai Írek volnának azok, akik megtagadnák az igazságért harcoló fajtestvéreik öldöklését. A háború könyörtelen. A hírhedt „stratégiai szükségszerűségek“ most meglepték az Íreket is. Ravasz fondorlattal, nem angol csapatokkal tömték meg Belfast környékét, hiszen az Írek azonnal fegyveresen reagáltak volna, ha nem a yankeek várják az érkezni nem akaró német inváziót. Az ellentét helyrehozhatatlanul mély Anglia és az ir nép között. A két féltve ápolt örökség — megszabadulni az angol befolyás alól és egyesiteni a szabad és Észak- Irországot — szabja meg az Írek angolokhoz való viszonyát. Dublin csak néhány száz kilométerre van a kontinenstől, de a kettő között ott áll, mint egy áthághatatlan gát, Anglia. Tény az, hogy a kontinens nem ismeri jól az ir-angol kapcsolatok történetét. Legtöbben úgy gondolják, hogy az Írek és az angolok közti csetepaték a szigetországok belső ügyei, amelyeknek semmi nemzetközi vonatkozásuk sincs. Eamon de Valera alakjának kellett áthatolnia a ködös Alboin sűrű ködén Európa felé, hogy nézeteinket helyreigazítsa. Eamon de Valera, előbb összeesküvő, még pedig halálraszánt konspirátor, aki elszántan, fogcsikorgatva harcolt a barrikádok tetején, később mint kormányfő bizonyságot tudott adni higgadt elveiről és józan megfontoltságról is. Az Írek nem akarják és sohasem fogják tudomásulvenni, hogy földrajzi helyzetük miatt végzetszerűen Anglia életterébe tartoznak. 1912-ben volt az az emlékezetes vita Conan Doyle, az ismert iró és Sir Roger Casement, a nagy ir hazafi között, aki egy nagy feltűnést keltő cikkben már akkor kifejtette az „Irish Press"-ben, hogy az angol gyámkodás ellen az Írek csak Németországtól várhatnak komoly segítséget. 1921-ben de Valera nem habozott polgárháborút kirobbantani, hogy az angolokat be nem tartott Ígéretük beváltására kényszerítse. Legyőzve, visszavonult a választási porondra, ahol fölényes győzelmet aratott Az ir szabadságharcok nagy alakjai, Sames Robinson, Michel Killeroy, Bőb Briscoe, Paddy Little, Sean Lemass,. Ben Maguire, mind {le Valera mellé állottak. Évek teltek el azóta, hogy az utolsó angol katona eltávozott Írországból, de a kedélyek még nem csillapodtak le, még vannak olyanok, talán az írek túlnyomó része, akik szivesen indul- ‘nának másodszor is az angolok elleni harcba. 1923-ban, Ben Maguire, a „Dail“ (az Ir parlament) elnöke, megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Kár, hogy Franciaország nem küldött csapatokat Írországba, mert az meggyorsította volna a háború befejezését és a mi győzelmünket meghozta volna. Az írek számára többet jelent az ir szabadságharcok bármelyik jelentéktelen mozzanata, mint a világháború legöldöklöbb tömegmészárlása és a zöld rétek selymes füve alatt nyugvó hősöket jobban sajnálják, mint a nagy világégés összes hekatombáinak milliónyi áldozatát. Dilemma nincs: Ulsternek, Észak-Iror- szágnak fel kell szabadulnia. Az angolok pedig most semmi szín alatt nem hagyják ott kiépített állásaikat, annál is inkább, mert a Cobh- és a Galway-öblök, amelyek még a szabad Írek kezén vannak, lehet, hogy az angolok ellen szolgálnak a közeljövőben kiindulási pontként. Írország távol akar maradni a konfliktustól, de ha Amerika és Anglia folytatja kihívó magatartását, nem riad vissza erélyesebb rendszabályok foganatosításától sem! iSAíüI 4ÖZSEE Kolozsvár, május 20. A földművelésügyi miniszter — amint már megírtuk annakidején» — az olyan mezőgazdasági alkalmazottakat, akik egy helyben töltött hosszú szolgálatukkal, magatartásukkal és jóravalóságuk- kal azt kiérdemelték, pénzbeli jutalommal és oklevéllel tünteti ki. Ilyen ünnepélyes jutalmazási aktus színhelye lesz pünkösd első napján. délután 4 órakor Felsőzsuk község, amikoris a báró Petriehevich-Horvátk család gazdaságában, egyfolytában 40 évet szolgált Mester Károly volt alkalmazott kapja meg hűséges szolgálatának jutalmát. A jutalmat ünnepélyes külsőségek között Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán személyesen adja át Mester Károlynak. A vármegyeházára már meg is érkezett báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter sajátkezű aláírásával az a díszes oklevél, amelyet Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán átnyújt majd a kitüntetettnek a pénzjutalommal együtt. A díszoklevél szövege a következő : „Mester Károly felsőzsuki gazdasági cseléd szorgalmas munkálkodását, példás hűségét, derék, becsületes viselkedését elismerem és dicsérettel méltányloni. Báró Bánffy Dániel m. kir. fölibnüvelésügyi miniszter,“ Nagybánya a fejlődés utján Nacyszobásu tervek megvalósításával foglalkozik Szabó Mik'ós dr., a város uj polgármestere Nagybánya, május 20. Nagybánya városa a fejlődés szempontjából uj határkőhöz érkezett. A város, mint ismeretes, az erdélyi fejedelemségek idejében, sőt már azelőtt is a kisvárosok közül messze kiemelkedő életet élt. Ezt elsősorban ércben gazdag bányáinak lehetett tulajdonítani, amihez később csatlakoztak külföldön is hires vásárai, majd gyümölcstermelése, később pedig messze földön jólismert festőtelepe és iskolája. Minden adottsága megvolt tehát ahhoz, hogy ugrásszerűen kiemeljék a vidékies jellegből. A jól indult kezdetet azonban megállította a huszonkétéves megszállás felelőtlen közigazgatása, amely nemhogy elö- revitte volna, hanem viszafejlesztette a várost. A boldog hazatérés után a remények újra fellendültek, de — amint a város egyik vezetője is beismerte az uj polgármester legutóbb történt beiktatása során — a város vezetőség nem nündig állott a helyzet magaslatán. Az újra magyarrá lett Nagybányán a katonai közigazgatás után Stoll Tibor dr. foglalta el a polgármesteri széket, ö azonban megrendült egészségi állapota miatt a legjobb akarat ellenére sem tudta azt az erőt kifejteni, hogy egy lezüllesztett várost újra a fejlődés medrébe tereljen. Az, hogy segítőtársainak, a város többi vezetőjének munkája miért volt úgyszólván tökéletesen eredménytelen, nem lehet tudni. Ne is kutassuk, hiszen mindez már a múlté. A város uj vezetőt kapott, akinek személyével Nagybánya előtt is megnyílt a fejlődés kapuja. Mit értek el eddig? Szabó Miklós dr., Nagybánya uj po'e'é mestere beiktatása után azonnal eltűnt a bányavárosból. .. Első útja a fővárosba vezetett, hogy Nagybánya fejlődési lehetőségeiről tárgyaljon az illetékesekkel. A tárgya lásokba Kölcsey Ferenc dr. főispán is bekapcsolódott és a földművelésügyi minisztérium engedélyt adott egy nagyszabású export-vágóhld felépítésére, ezzel kapcsolatban pedig egy huskonzervgyár felállítására, ahol az export-vágóhid fölöslegét már a helyszínen földolgoznák és úgy szállítanák tovább. Szabó Miklós dr. polgármesternek sikerült megszerezni a belügy és pénzügyminisztérium hozzájárulását is és tekintettel arra, hogy a város rendelkezik az építkezésekhez szükséges fedezettel, a munkálatok már a közeljövőben megindulnak. Egy másik, az egész bányavidékre nézve igen fontos ugyancsak a közeljövőben megvalósuló terv, egy hatalmas gyümölcstároló felépítése. A gyümölcstárolónak különböző gyümölcs-feldolgozó üzemei lesznek: aszalók, hütöházak stb. A terv, amely az egész bányavidék gyümölcstermelésének szempontjából végtelenül fontos, uj, ésszerűbb, gazdaságosabb alapokra fekteti a bányavidék gyümölcstermelését és értékesítését. Megjavul a vízellátás A város lakosságát közvetlenül érintő kérdésekre vonatkozólag fölkerestük Szabó Miklós dr. polgármetert, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle. — Mit szándékszik polgármester ur legelsősorban orvosolni a város megoldásra váró kérdései közül? — hangzik,az első kérdés. — Mindenekelőtt — mondja Szabó Miklós dr. — a vízellátás megoldása és az utak javítása a legfontosabb. Erre vonatkozólag már az összes Vendeleteket kiadtam. A dolgokat részletezni hosszadalmas lenne, csak annyit mondok, hogy a roppant nehéz anyag beszerzési lehetőség mellett is sikerül majd a várost megfelelő módon vízzel ellátni, úgy, hogy ne legyen belőle káva a városnak. Eddig; ugyanis az, yolt a belezet, hogy. a, lakosság sem kapott rendes vízszolgáltatást s még a város is ráfizetett. A vízfogyasztás jövedelmet, vagy legalább is annyi bevételt kell jelentenie a város részére, amiből — mint ahogy ez más városban is van — meg térülnek a kiadások. — Az útjavítási munkálatokat nemsokára megkezdjük. Az ehhez szükséges anyag a város rendelkezésére áll. A lakáskérdés — És hogy szándékszik a város a lakáskérdést megoldani ? — A város lakossága a legutolsó magyar népszámlálás óta tizenkétezerről huszonnégy ezerötszáz főre emelkedett. A város ezzel szemben alig épült valamit. Nagybánya a legnagyobb szaporulatot felmutató város egész Magyarországon éc így szinte természetes, hogy talán a lakáshiány is itt a legnagyobb. Ezt csak építkezéssel lehet megoldani. Erre vonatkozólag komolyan kidolgozott terveink vannak, amely szerint egyes utcasorokat, sikátorokat, aliol. az omladozó és korszerűtlen épületek miatt a telkeknek úgyszólván csak telekértékük van, megvásárolunk, kisajátítunk és a nagyszabású üzemekkel karöltve, amelyeknek amugyis épitőszándékalk vannak, ezeken a helyeken építünk. Uj házakra gondolok, korszerű beosztással, lehetőleg egyemeletes házakat és akkor kis területen két-háromszor annyi egészségesebb, korszerűbb lakást kapunk. Egészen pontos adatokat az építkezésekre vonatkozólag az iparügyi miniszter ur közeli nagybányai látogatása után mondhatok. Városrendészeti tervek — Városrendészeti és szépészeti szempontokból mik a tervei a polgármester urnák ? — Nagybánya müVészváros és súlyt helyezek művészi kiépítésére is. Felsőbánya városa a fővárosból meghívott egy kertészeti tanárt, egy festő és egy szobrászművészt, hogy a helyszínen tanulmányozzák a várost és igy készítsenek terveket. A fővárosi mü vészeket megkértem, hogy munkájuk végeztével Nagybányát is keressék fel és helyszíni tanulmányok alapján készítsenek nehány városszépészeti tervet. — Mi lesz az országzászló talapzatával, amelyre már a mult évben előirányoztak Uz ezer pengőt, de még mindig nem készült e! ? — Ez a kérdés is megoldásra vár. El3ö elgondolás szerint a főtéren kapott volna helyet az országzászló, diszes talapzattal, a hősök emlékműve és a megfelelő talapzattal ellátott Lendvay-szobor. így a főtéren zsúfolódott össze három diszes építmény, a város többi részének azonban semmi sem jutott volna. Véleményem szerint az országzászlónak egy olyan helyet kellene találni, ahol megfelelő méltósággal állhat, ahol katona és polgári alakulatok fölállhatnak és elvonulhatnak előtte és ahol megkapná mind azt a tiszteletadást, ami egy országzászlót megilleti. — Ezenkívül számos városfejlesztési tervem van még — mondja a polgármester — legelsősorban az állomás környékén egy uj híd építése, amivel tehermentesíteni lehetne a főteret és főutcákat a teherforgalomtól. Ez különösen fontos, mert az üzemek érctermékeit ezeken az utakon szállítják és a rendkívül súlyos alkalmatosságok állandó közlekedése hihetetlenül rongálja az utakat. — Remélem, — fejeződik be Szabó Miklós dr. polgármester nyilatkozata, — hogy a írkor is alkalmam lesz találkozni a sajtó képviselőivel, amikor majd nemcsak a tervekről, hanem az elért eredményekről is tájékoztathatom őket. Vidéki nagyvállalat keres beállító lakatost, sxerszámlakatost és idémszerlakatost. Elsőrendű munkaerők eddigi működés és fizetési igény megjelölésével adják be ajánlatukat Magyaróvár 454<t jeligére Blockner hirdetőhöz, Budapest IV. Városház-u. 10 „Irta «időim ezt a várost!“ — mondja Kolozsvárott RáczValí, a legtöbbet szereplő magyar elöadóinü vésznő Bdcz Vali, Budapest „első számú közkedvence“ megérkezett Kolozsvárra, s már meg is kezdte vendégszereplését. Valósziuütlenül szőke feje már az első napon mindenütt felbukkant a kolozsvári utcákon.... —■ Imádom ezt a várost! — mondja őszinte rajongással. — Igazán mondhatom: rengeteg szerződtetést ajánlatot kaptam nyárra, — de sehova nem megyek el, egyedül Kolozsvárra jöttem... mert úgy érzem, szeretnek itt c-ngem. 8 tavaly igen sok barátot is szereztem itt... akkor vendégszereplésem olyan szép emlők volt.... bogy meg kellett ismételjem. — Halljuk, hogy a művésznő a legtöbbet szereplő dizőz az országban. — Talán az egész világon! — mondja. — Képzelje.... a Hangiéban kétszázliuszszor leptem. fel október óta. Szerepeltem még kereken száz matinén, színházakban s vagy húsz követségi és miniszteriális estélyen. .4 rádióban ezalatt az idő alatt, tízszer léptem fel, — és hanglemezre tizenkét számomat vettük f>l. Hetvenölször felléptem a Kamara varietében is és harmincszor a Pódiumban. Ez összesen négyszázhatvankét szereplés... rágondolui is szörnyű. Elfelejtettem... három filmben is szerepelek, — Kolozsváron kettőt még nem ts láttak. Az „Éjfélre kiderül“-t s a „Bajtársakat“ -at. És már siet is Ildc.z Vali, várja a konflis, megy a botanikus kertbe, — nem győzi csodálni. — Meddig marad Kolozsváron, — niég eziránt érdeklődünk. )— Nem tudom. Júniusban a bécsi rádióban lépek fel, — a pontos dátumot nem tudom. , ad^.ig itt maradok. Amit tavaly nem láttam a városból és környékéből, azt az idén kipótolom. Ebédre vissza akarok érni a Nf-'v- Yorkba. Az átalakított étterem volt, az első meglepetésem. Komolyan mondom: Pesten is alig látni szebbet... ezenkívül itt van pesti prímásom is: Kurina Sírni. Ezzel el is viharzik. Megértjük: végtelenül kedves és rokonszenves egyéniségével hogyan tudja meghódítani a közönséget... Nagyszabású razziát rendezett a rendőrség a budapesti Duna-korzón Budapest, május 20. Kedden délután a rendőrség nagyszabású razziát tartott a budapesti Duna—korzón. Az utakat elálltak, és egymásután igazoltatták a járókelőket. Az intézkedés nagy izgalmat keltett a korzó közönségében. Mintegy háromszáz embert igazoltattak le, több előállítás is történt. Az előállítottak igazoltatása egész éjszaka folyt. __ Herczeg Ferenc lett a Délmagyarországi Közművelődést Egyesület elnöke. A Magyar Tudósító jelenti: A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület rendes évi közgyűlésén megválasztották a tisztikart. Elnök ismét Herczeg Ferenc lett, mig társelnökké Széchenyi István dr.-t, Becker Vencel dr.-t, Buocz Bélát és Küld Pétert választották meg. perc marosvásárhefy perc nagyvárad perc Budapest PULO. GÉPPEL. MALIST léqijáratai vasárnap is 1 öziekadnek oóelőre gondoskodjék helyíoqlalásró l*ir«*y-lér 7 s*. Telefon: 35—>% COLBAN ISTVÁN
