Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-21 / 114. szám

Keleti Hrsjua. W42« M. Jt J V S 21 Írország válaszúton Inczédy- Joksman Ödön dr. személyesen adja át a földmivelés- ügyi miniszter díszoklevelét és pénz­jutalmát egy öreg felsőzsuki gazdasági cselédnek Az észak-irországi sorozatos amerikai csapatszállitások állandó izgalomban tart­ják Eire, azaz Szabad Írország lakosságát és Íjamon de Valera kormánya többször adott kifejezést tiltakozásának az ir föld háborúba sodrásának ilyen lelkiismeretlen megnyilvánulása ellen. A kontinensről nézve, a dolog jelentékte­len háborús epizódként tűnik fel, de a Zöld Sziget közvéleménye másképpen látja az eseményeket: bármely pillanatban súlyos következményeket vonhat maga után ez a hívatlan „partraszállás“. Már az Egyesült Államokkal való egy­szerű nézeteltérés is megrázza a két ország, amugyis borotvaélen .táncoló idegeit. Csa­ládi, faji, érzelmi kapcsolatok kötnek szinte 13 millió ir nemzetiségű amerikai állampol­gárt a szabad Írország alig 3 milliós lakos­ságához. Az ir nem tud véglegesen elszakad­ni az édes anyaföldtől. Kivándorol Ameriká­ba, nehéz munkával vagyont gyűjt, de öreg­ségére visszatér a zöld rétek hazájába, hogy testét a hazai földben adhassa át az enyé­szetnek. Nem titok, hogy az angolok ellen folytatott küzdelmükben az ir hazafiak anyagi forrásaik nagyrészét az amerikai Írektől kapták. S most ha a két ir tömeget a barrikád két oldalán állítanák egymással szembe, valószínűleg az észak-amerikai Írek volnának azok, akik megtagadnák az igaz­ságért harcoló fajtestvéreik öldöklését. A háború könyörtelen. A hírhedt „stratégiai szükségszerűségek“ most meglepték az Íre­ket is. Ravasz fondorlattal, nem angol csa­patokkal tömték meg Belfast környékét, hi­szen az Írek azonnal fegyveresen reagáltak volna, ha nem a yankeek várják az érkezni nem akaró német inváziót. Az ellentét helyrehozhatatlanul mély Anglia és az ir nép között. A két féltve ápolt örökség — megszabadulni az angol be­folyás alól és egyesiteni a szabad és Észak- Irországot — szabja meg az Írek angolok­hoz való viszonyát. Dublin csak néhány száz kilométerre van a kontinenstől, de a kettő között ott áll, mint egy áthághatatlan gát, Anglia. Tény az, hogy a kontinens nem ismeri jól az ir-angol kapcsolatok történetét. Legtöbben úgy gondolják, hogy az Írek és az angolok közti csetepaték a szigetországok belső ügyei, amelyeknek semmi nemzetközi vonatkozá­suk sincs. Eamon de Valera alakjának kel­lett áthatolnia a ködös Alboin sűrű ködén Európa felé, hogy nézeteinket helyreigazít­sa. Eamon de Valera, előbb összeesküvő, még pedig halálraszánt konspirátor, aki el­szántan, fogcsikorgatva harcolt a barrikádok tetején, később mint kormányfő bizonyságot tudott adni higgadt elveiről és józan meg­fontoltságról is. Az Írek nem akarják és sohasem fogják tudomásulvenni, hogy földrajzi helyzetük miatt végzetszerűen Anglia életterébe tar­toznak. 1912-ben volt az az emlékezetes vita Co­nan Doyle, az ismert iró és Sir Roger Ca­sement, a nagy ir hazafi között, aki egy nagy feltűnést keltő cikkben már akkor ki­fejtette az „Irish Press"-ben, hogy az angol gyámkodás ellen az Írek csak Németország­tól várhatnak komoly segítséget. 1921-ben de Valera nem habozott polgár­háborút kirobbantani, hogy az angolokat be nem tartott Ígéretük beváltására kénysze­rítse. Legyőzve, visszavonult a választási porondra, ahol fölényes győzelmet aratott Az ir szabadságharcok nagy alakjai, Sames Robinson, Michel Killeroy, Bőb Briscoe, Paddy Little, Sean Lemass,. Ben Maguire, mind {le Valera mellé állottak. Évek teltek el azóta, hogy az utolsó angol katona eltávo­zott Írországból, de a kedélyek még nem csillapodtak le, még vannak olyanok, talán az írek túlnyomó része, akik szivesen indul- ‘nának másodszor is az angolok elleni harcba. 1923-ban, Ben Maguire, a „Dail“ (az Ir parlament) elnöke, megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Kár, hogy Franciaország nem küldött csapatokat Írországba, mert az meggyorsí­totta volna a háború befejezését és a mi győ­zelmünket meghozta volna. Az írek számára többet jelent az ir sza­badságharcok bármelyik jelentéktelen moz­zanata, mint a világháború legöldöklöbb tö­megmészárlása és a zöld rétek selymes füve alatt nyugvó hősöket jobban sajnálják, mint a nagy világégés összes hekatombáinak milliónyi áldozatát. Dilemma nincs: Ulsternek, Észak-Iror- szágnak fel kell szabadulnia. Az angolok pedig most semmi szín alatt nem hagyják ott kiépített állásaikat, annál is inkább, mert a Cobh- és a Galway-öblök, amelyek még a szabad Írek kezén vannak, lehet, hogy az angolok ellen szolgálnak a közeljövőben kiindulási pontként. Írország távol akar maradni a konfliktus­tól, de ha Amerika és Anglia folytatja ki­hívó magatartását, nem riad vissza erélye­sebb rendszabályok foganatosításától sem! iSAíüI 4ÖZSEE Kolozsvár, május 20. A földművelésügyi miniszter — amint már megírtuk annakide­jén» — az olyan mezőgazdasági alkalmazot­takat, akik egy helyben töltött hosszú szolgá­latukkal, magatartásukkal és jóravalóságuk- kal azt kiérdemelték, pénzbeli jutalommal és oklevéllel tünteti ki. Ilyen ünnepélyes jutal­mazási aktus színhelye lesz pünkösd első nap­ján. délután 4 órakor Felsőzsuk község, amikoris a báró Petriehevich-Horvátk család gazdaságában, egyfolytában 40 évet szolgált Mester Károly volt alkalmazott kapja meg hűséges szolgálatának jutalmát. A jutalmat ünnepélyes külsőségek között Inczédy-Joks­man Ödön dr. főispán személyesen adja át Mester Károlynak. A vármegyeházára már meg is érkezett báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter sajátkezű aláírásával az a díszes oklevél, amelyet Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán átnyújt majd a kitüntetettnek a pénzjutalom­mal együtt. A díszoklevél szövege a követke­ző : „Mester Károly felsőzsuki gazdasági cseléd szorgalmas munkálkodását, példás hűségét, derék, becsületes viselkedését elismerem és dicsérettel méltányloni. Báró Bánffy Dániel m. kir. fölibnüvelésügyi miniszter,“ Nagybánya a fejlődés utján Nacyszobásu tervek megvalósításával foglalkozik Szabó Mik'ós dr., a város uj polgármestere Nagybánya, május 20. Nagybánya váro­sa a fejlődés szempontjából uj határkőhöz érkezett. A város, mint ismeretes, az erdé­lyi fejedelemségek idejében, sőt már az­előtt is a kisvárosok közül messze kiemel­kedő életet élt. Ezt elsősorban ércben gaz­dag bányáinak lehetett tulajdonítani, ami­hez később csatlakoztak külföldön is hires vásárai, majd gyümölcstermelése, később pedig messze földön jólismert festőtelepe és iskolája. Minden adottsága megvolt tehát ahhoz, hogy ugrásszerűen kiemeljék a vidé­kies jellegből. A jól indult kezdetet azonban megállította a huszonkétéves megszállás fe­lelőtlen közigazgatása, amely nemhogy elö- revitte volna, hanem viszafejlesztette a vá­rost. A boldog hazatérés után a remények újra fellendültek, de — amint a város egyik vezetője is beismerte az uj polgármester legutóbb történt beiktatása során — a vá­ros vezetőség nem nündig állott a helyzet magaslatán. Az újra magyarrá lett Nagybányán a ka­tonai közigazgatás után Stoll Tibor dr. fog­lalta el a polgármesteri széket, ö azonban megrendült egészségi állapota miatt a leg­jobb akarat ellenére sem tudta azt az erőt kifejteni, hogy egy lezüllesztett várost újra a fejlődés medrébe tereljen. Az, hogy segí­tőtársainak, a város többi vezetőjének mun­kája miért volt úgyszólván tökéletesen ered­ménytelen, nem lehet tudni. Ne is kutassuk, hiszen mindez már a múlté. A város uj ve­zetőt kapott, akinek személyével Nagybá­nya előtt is megnyílt a fejlődés kapuja. Mit értek el eddig? Szabó Miklós dr., Nagybánya uj po'e'é mestere beiktatása után azonnal eltűnt a bányavárosból. .. Első útja a fővárosba ve­zetett, hogy Nagybánya fejlődési lehetősé­geiről tárgyaljon az illetékesekkel. A tárgya lásokba Kölcsey Ferenc dr. főispán is be­kapcsolódott és a földművelésügyi minisz­térium engedélyt adott egy nagyszabású export-vágóhld felépítésére, ezzel kapcsolat­ban pedig egy huskonzervgyár felállítására, ahol az export-vágóhid fölöslegét már a helyszínen földolgoznák és úgy szállítanák tovább. Szabó Miklós dr. polgármesternek sikerült megszerezni a belügy és pénzügy­minisztérium hozzájárulását is és tekintet­tel arra, hogy a város rendelkezik az épít­kezésekhez szükséges fedezettel, a munká­latok már a közeljövőben megindulnak. Egy másik, az egész bányavidékre nézve igen fontos ugyancsak a közeljövőben meg­valósuló terv, egy hatalmas gyümölcstároló felépítése. A gyümölcstárolónak különböző gyümölcs-feldolgozó üzemei lesznek: asza­lók, hütöházak stb. A terv, amely az egész bányavidék gyümölcstermelésének szem­pontjából végtelenül fontos, uj, ésszerűbb, gazdaságosabb alapokra fekteti a bányavi­dék gyümölcstermelését és értékesítését. Megjavul a vízellátás A város lakosságát közvetlenül érintő kérdésekre vonatkozólag fölkerestük Szabó Miklós dr. polgármetert, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle. — Mit szándékszik polgármester ur leg­elsősorban orvosolni a város megoldásra váró kérdései közül? — hangzik,az első kérdés. — Mindenekelőtt — mondja Szabó Miklós dr. — a vízellátás megoldása és az utak ja­vítása a legfontosabb. Erre vonatkozólag már az összes Vendeleteket kiadtam. A dol­gokat részletezni hosszadalmas lenne, csak annyit mondok, hogy a roppant nehéz anyag beszerzési lehetőség mellett is sikerül majd a várost megfelelő módon vízzel ellátni, úgy, hogy ne legyen belőle káva a városnak. Ed­dig; ugyanis az, yolt a belezet, hogy. a, lakos­ság sem kapott rendes vízszolgáltatást s még a város is ráfizetett. A vízfogyasztás jövedelmet, vagy legalább is annyi bevételt kell jelentenie a város részére, amiből — mint ahogy ez más városban is van — meg térülnek a kiadások. — Az útjavítási munkálatokat nemsokára megkezdjük. Az ehhez szükséges anyag a város rendelkezésére áll. A lakáskérdés — És hogy szándékszik a város a lakás­kérdést megoldani ? — A város lakossága a legutolsó magyar népszámlálás óta tizenkétezerről huszon­négy ezerötszáz főre emelkedett. A város ez­zel szemben alig épült valamit. Nagybánya a legnagyobb szaporulatot felmutató város egész Magyarországon éc így szinte termé­szetes, hogy talán a lakáshiány is itt a leg­nagyobb. Ezt csak építkezéssel lehet meg­oldani. Erre vonatkozólag komolyan kidol­gozott terveink vannak, amely szerint egyes utcasorokat, sikátorokat, aliol. az omladozó és korszerűtlen épületek miatt a telkeknek úgyszólván csak telekértékük van, megvá­sárolunk, kisajátítunk és a nagyszabású üzemekkel karöltve, amelyeknek amugyis épitőszándékalk vannak, ezeken a helyeken építünk. Uj házakra gondolok, korszerű be­osztással, lehetőleg egyemeletes házakat és akkor kis területen két-háromszor annyi egészségesebb, korszerűbb lakást kapunk. Egészen pontos adatokat az építkezésekre vonatkozólag az iparügyi miniszter ur kö­zeli nagybányai látogatása után mondhatok. Városrendészeti tervek — Városrendészeti és szépészeti szem­pontokból mik a tervei a polgármester ur­nák ? — Nagybánya müVészváros és súlyt he­lyezek művészi kiépítésére is. Felsőbánya városa a fővárosból meghívott egy kertészeti tanárt, egy festő és egy szobrászművészt, hogy a helyszínen tanulmányozzák a várost és igy készítsenek terveket. A fővárosi mü vészeket megkértem, hogy munkájuk végez­tével Nagybányát is keressék fel és hely­színi tanulmányok alapján készítsenek ne­hány városszépészeti tervet. — Mi lesz az országzászló talapzatával, amelyre már a mult évben előirányoztak Uz ezer pengőt, de még mindig nem készült e! ? — Ez a kérdés is megoldásra vár. El3ö elgondolás szerint a főtéren kapott volna helyet az országzászló, diszes talapzattal, a hősök emlékműve és a megfelelő talapzat­tal ellátott Lendvay-szobor. így a főtéren zsúfolódott össze három diszes építmény, a város többi részének azonban semmi sem jutott volna. Véleményem szerint az ország­zászlónak egy olyan helyet kellene találni, ahol megfelelő méltósággal állhat, ahol ka­tona és polgári alakulatok fölállhatnak és elvonulhatnak előtte és ahol megkapná mind azt a tiszteletadást, ami egy országzászlót megilleti. — Ezenkívül számos városfejlesztési ter­vem van még — mondja a polgármester — legelsősorban az állomás környékén egy uj híd építése, amivel tehermentesíteni lehetne a főteret és főutcákat a teherforgalomtól. Ez különösen fontos, mert az üzemek érc­termékeit ezeken az utakon szállítják és a rendkívül súlyos alkalmatosságok állandó közlekedése hihetetlenül rongálja az utakat. — Remélem, — fejeződik be Szabó Mik­lós dr. polgármester nyilatkozata, — hogy a írkor is alkalmam lesz találkozni a sajtó képviselőivel, amikor majd nemcsak a ter­vekről, hanem az elért eredményekről is tá­jékoztathatom őket. Vidéki nagyvállalat keres beállító lakatost, sxerszámlakatost és idémszerlakatost. Elsőrendű munkaerők eddigi mű­ködés és fizetési igény megjelölé­sével adják be ajánlatukat Ma­gyaróvár 454<t jeligére Blockner hir­detőhöz, Budapest IV. Városház-u. 10 „Irta «időim ezt a várost!“ — mondja Kolozsvárott RáczValí, a legtöbbet szereplő magyar elöadóinü vésznő Bdcz Vali, Budapest „első számú közked­vence“ megérkezett Kolozsvárra, s már meg is kezdte vendégszereplését. Valósziuütlenül szőke feje már az első napon mindenütt fel­bukkant a kolozsvári utcákon.... —■ Imádom ezt a várost! — mondja őszinte rajongással. — Igazán mondhatom: rengeteg szerződtetést ajánlatot kaptam nyárra, — de sehova nem megyek el, egyedül Kolozsvárra jöttem... mert úgy érzem, szeretnek itt c-ngem. 8 tavaly igen sok barátot is szereztem itt... akkor vendégszereplésem olyan szép emlők volt.... bogy meg kellett ismételjem. — Halljuk, hogy a művésznő a legtöbbet szereplő dizőz az országban. — Talán az egész világon! — mondja. — Képzelje.... a Hangiéban kétszázliuszszor lep­tem. fel október óta. Szerepeltem még kere­ken száz matinén, színházakban s vagy húsz követségi és miniszteriális estélyen. .4 rádió­ban ezalatt az idő alatt, tízszer léptem fel, — és hanglemezre tizenkét számomat vettük f>l. Hetvenölször felléptem a Kamara varietében is és harmincszor a Pódiumban. Ez összesen négyszázhatvankét szereplés... rágondolui is szörnyű. Elfelejtettem... három filmben is szerepelek, — Kolozsváron kettőt még nem ts láttak. Az „Éjfélre kiderül“-t s a „Baj­társakat“ -at. És már siet is Ildc.z Vali, várja a konflis, megy a botanikus kertbe, — nem győzi cso­dálni. — Meddig marad Kolozsváron, — niég ez­iránt érdeklődünk. )— Nem tudom. Júniusban a bécsi rádióban lépek fel, — a pontos dátumot nem tudom. , ad^.ig itt maradok. Amit tavaly nem láttam a városból és környékéből, azt az idén ki­pótolom. Ebédre vissza akarok érni a Nf-'v- Yorkba. Az átalakított étterem volt, az első meglepetésem. Komolyan mondom: Pesten is alig látni szebbet... ezenkívül itt van pesti prímásom is: Kurina Sírni. Ezzel el is viharzik. Megértjük: végtelenül kedves és rokonszenves egyéniségével hogyan tudja meghódítani a közönséget... Nagyszabású razziát rendezett a rendőrség a budapesti Duna-korzón Budapest, május 20. Kedden délután a rendőrség nagyszabású razziát tartott a bu­dapesti Duna—korzón. Az utakat elálltak, és egymásután igazoltatták a járókelőket. Az intézkedés nagy izgalmat keltett a korzó közönségében. Mintegy háromszáz embert igazoltattak le, több előállítás is történt. Az előállítottak igazoltatása egész éjszaka folyt. __ Herczeg Ferenc lett a Délmagyaror­szági Közművelődést Egyesület elnöke. A Magyar Tudósító jelenti: A Délmagyaror­szági Magyar Közművelődési Egyesület ren­des évi közgyűlésén megválasztották a tisz­tikart. Elnök ismét Herczeg Ferenc lett, mig társelnökké Széchenyi István dr.-t, Becker Vencel dr.-t, Buocz Bélát és Küld Pétert vá­lasztották meg. perc marosvásárhefy perc nagyvárad perc Budapest PULO. GÉPPEL. MALIST léqijáratai vasárnap is 1 öziekadnek oóelőre gondoskodjék helyíoqlalásró l*ir«*y-lér 7 s*. Telefon: 35—>% COLBAN ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents