Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-14 / 109. szám
19 4 2. M A J V S 14 55Legyünk készen hitünkkel és munkánkkal arra, hogy a történelem legvéresebb mészárlása után közreműködhessünk az újjáépítés munkájában“ XII. Plus pópa negyedszázados püspöki Jubileuma alkalmából megrázó rádiószózatot intézett a világ népeihez Roma, május 13. (MTI.) XII. Pius pápa -szerdán délután IS óra 30 perekor elmondotta rádióbeszédét 25 éves püspöki jubileuma alkalmából, majd apostoli áldását adta a hallgatókra. — A mai évforduló — mondotta a pápa — amelynek tiszta és őszinte örömtől kellene ragyognia az egész katolikus világban, olyan időre esik, amely telve vorn aggodalmakkal és szenvedésekkel. Az események tragikus egyvdege arra késztet minket, hogy magunkba szálljunk és megtisztuljunk. Arra késztet, hogy uj utakat keressünk, kiigazítsuk Ítéletünket, akaratunkat és cselekvésünket. Mindamellett őszinte meghatottsággal és elégtétellel (ölt el, hegy az egész katolikus világ imádsággal ünnepli meg ezt a mi jubileumunkat és áldozatokat hoz a Szentegyház javára és adományokat ad sok fczer és ezer Ínségben lévő testvérünknek. A pápa ezután hangsúlyozta, hogy az egyház jövőjébe vetett bizalmát Szent Péter sírjából meríti. — Az egyháznak is volt tavasza — folytatta beszédét — és ebben a tavaszi korszakban az egyház szellemi profilját a következő félreismerhetetlen vonások jellemezték: 1. A győzelemnek megdönthetetlen bizonyossága, amely mélységes hiten nyugodott. 2. Az áldozat őszinte és fenntartás nélküli vállalása. ö. Az eucharisztikus élet belső elve, amely az eucharisztikus gondolat szociális hat. hatóságának belső meggyőződéséből fakadt. 4. A törekvés a lelki és a hierarchikus egység felé. — Napjaink igazi kereszténysége azonban nem más, mint a primitiv kereszténység. Az egyház nem változik meg sem dogmájában, sem belső erejében, mert elpusztíthatatlan és legyőzhetetlen-. Mindamellett, akármilyen nagy legyen is az egyháznak nyugalma, meg kell állapítanunk, hogy Krisztus isteni alapítása ma sok államban létéért küzd. Az istentelen- ség, a módszeres k er észt ény ellene ss ég és a hideg közömbösség hadat üzentek az egyháznak a nehéz küzdelemnek óráiban. Példát kell me í'itenünk a primitiv egyház nagyszerű fiainak áldozataiból és az ő izzó hitükből, er- nyedetlen bátorságukból és a győzelembe vetett szilárd hitükből. A pápa hangsúlyozta, hegy a hitélet köz pontja ma is, mint az elmúlt századokban, az eucharisztikus gondolái. Majd kijelentette hogy ma jobban, mint valaha, hő ima száll Krisztus felé, hogy ismét egyesítse az egyházat. Ehhez az imához ma olyanok is csatla koznak, akik nem tagjai a látható egyháznak, de veszélyeztetve látják magán a kereszténységnek a létét. A Szentatya részletesen szólott a Vatikán- • ban folyó ásatásokról, amelyek uj bizonyítékait hozták annak, hogy a Szent Péter bazilika valóban Szent Péter sírjain emelkedett. Az ásatás során 1500 régi pénz került napvilágra, bizonyítékául annak, hogy már a középkorban is a világ különböző tájairól ide jöttek a zarándokok, mintegy Szent Péter sírjához, imádkozni. A pénzek közölt magyar pénzek is voltak, mint a pápa megemlítette. — Ma — folytatta a pápa — a mostani háború kitöréséé előtt és alatt is, testünk- kel-lelkünkkel, minden erőnkkel és apostoli küldetésünk teljességével a békéért dolgoztunk. Most. hogy a népek a küszöbönálló uj hadműveletek aggodalomteljes várakozásában élnek, megrakadjuk az alkalmat, hogy ismét a béke. szavát hallassuk és est tesz- szük azzal a tudattal, hogy tökéletesen pártatlanok vagyunk minden hadviselő fél iránt és egyformán szeretünk kivétel nélkül minden népet. Nagyon Is jól tudjuk, hogy a dolgok mai állása mellett aligha tehetnénk a siker reménye mellett konkrét javaslatokat az igazságos és méltányos béke helyreállítására. Már a béke szó kiejtése is azzal a kockázattal jár, hogy egyik vagy másik felet sértjük. A helyzet ugyanis az, hogy miközben az egyik fél a már elért eredményekre hivatkozik, a másik reményét a most kővetkező csatákba veti. Ma olyan a politikai és katonai helyset, hogy pillanatnyilag semmi gyakorlati lehetőség sincs a béke azonnali helyreállításéira. Mindamellett azonban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztítást okozott, hogy minden erőfeszítés •szükséges ahhoz, hogy a háborút gyors befejezéshez lehessen juttatni, nem is szólva a háború önkényes kegyetlenségeiről és erőszakosságairól, amelyek ellen mar annyiszor felemeltük figyelmeztető szavunkat és amit most még nagyobb hévvel és erélyesen teszünk meg, tekintettel arra. hogy az a veszély fenyeget, hogy a még gyilkosabb háborús eszközök alkalmazására kerül sor, a modern fegyverek technikai tökéletessége folytán hihetetlen szenvedéseket, nehézsége két és kínokat okozva a népeknek. Évtizedeken át hihetetlen költséggel, hatalmas erőfeszítések történtek a szociális kérdések megoldására. Most a népeknek azt kell látni ok, hogy nemzeti jövedelmük és javaik milliárdjait emberi javak és életek elpusztítására tékozolják el. m u — A nemzetek vezetőihez azonban még egy felhívást akarunk intézni: A család szent intézmény. A család nemcsak a gyermekek bölcsője, hanem a hazáé is. Nőm szabad megfosztani a családot attól a nemes hivatásától, amelyet Isten adott neki. Nem szabad, hogy a család és vele együtt az iskola, kizárólag a csatatér előtere legyen. Nem szabad, hogy a. hitvestársakat állandóan elválasszák egymástól, hogy a gyermekeket. kiszakítsák szüleik gondos felügyeletéből. Vissza kell adni a családot békés hivatásának — mondotta nyomatékkai a Szentatya. — Forró és nyomatékos felhívást Intézünk minden államférfihoz, hogy ne mulasszon egyetlen alkalmat, amely utat nyit a becsületes, igazságos és mértékletes béke felé, olyan béke felé, amely utat nyit a becsületes, igazságos és mértékletes béke felé, olyan béke félé, amely szabad és termékeny egyetértésből fakad, még ha nem is felelhet meg minden ponton reményeinknek. — És most, befejezésül, az irgalom és a bölcseség Atyjához fohászkodunk, hogy siettesse a, mindenki által oly hőn óhajtott nap hajnalhasadását. Támasszuk fel magunkban a szeretet szellemét. Legyünk ké- ,szen hitünkkel és munkánkkal arra, hogy a. történelem legáltalánosabb, legpusztítóbb és legvéresebb mészárlása után közreműködhessünk az újjáépítés hatalmas munkájában Diplomáciai szakítás fenyeget Franciaország és Amerika között az Antillákra vonatkozó amerikai követelés miatt VICHT, május 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A francia kormány közli, hogy az Antillákra vonatkozó fiig/fő kérdésekkel kapcsolatban jegyzéket juttatott el az északamerikai kormányhoz. A francia kormány közlésének szövege a következő: Az amerikai kormány május 10-én Robert tengernagynak, az Antillák francia főbiztosának közvetítésével jegyzéket juttatott el, amely uj követeléseket tartalmaz az Antillák most érvényes rendjére vonatkozóan. A probléma, amint az az amerikai kormány felajánlotta, jelentős fontossága kérdéseket vet fel. Pétain tábornagy visszatérése óta e kérdésekben átfogó tanácskozások folytak. Lovát kormányfő ismételten tárgyalt e kérdésekről Parian tengernaggyal, a francia véderő főparancsnokával, Auphan tengernaggyal és Brevic fökormánuzóral. Laval kormányfő szerdán eljutatta az amerikai kormányhoz a francia kormány jegyzékét. WICHY, május 13. (MTI.) Henry Hayc francia nagykövet átnyújtotta Hull államtitkárnak Vichy válaszát az amerikai lépésre, amely a francia Antillákra vonatkozó megállapítások módosítását célozza. Illetékes körök a legnagyobb tartózkodást tanúsítják az ügy- gyei kapcsolatban, azonban a részletek mellőzésével kifejezésre juttatják, hogy a Laval miniszterelnök által Hayevak eljuttatott utasításokat. kétirányú gondosság je-llcmzi. Egyrészt kerülni óhajtják a diplomáciai szakítás felé vezető kezdeményező lépést, -másrészt erélyesen meg akarják védelmezni a francia jogokat és érdekeket. Tekintetbe véve a Was kington kezdeményezése állal felvetett kérdések jelentőségét és jellegét, a francia kormán)/ úgy döntött, hogy a. tárgyalásokat rendes diplomáciai utón bonyolítja le. Amerika közvéleménye felháborodással fogadfa a haditengeré» szeli hatóságok titkolózását a korall- tengeri vereségről Genf, május 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Newyorki jelentés szerint, az Egyesült- Államok közvéleménye igen elégedetlen amiatt, hogy a haditengerészeti hatóságok közleményei még mindig nem mondanak részleteket saját veszteségeikről és hallgatnak a Rorall-tengerl csata részleteiről. A „Manchester Guardian" jelentése szerint az amerikai közvélemény attól tart, hogy Ausztrália a Korall-tengeri ütközet miatt továbbra is válságos helyzetben van, sőt, hogy Ausztráliára még „nagyon mozgalmas időszak“ vár. Ezzel kapcsolatban a „Daily Telegraph“ különtudósitója jelenti a szövetségesek egyik Csendes óceáni támaszponttá röl, hogy a szövetséges haderők tisztjei a Korall-tengeri ütközetről beszélve, nem emlegettek szövetséges győzelmet. Ennek az ütközetnek egyik nagy ismeretlenje az a kérdés, mi lett azokkal a japán csapatokkal és szállitóhajókkal, amelyekről szövetséges részről korábban azt jelentették, hogy azokat elsüllyesztették. Lovai hosszabb megbeszélést foiyfafo’t De Brinon nagykövettel és D -lián tengernaggyal Vichy, május 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Laval miniszterelnök szerdán hosszabb megbeszélést folytatott Do Brinon nagykövettel, a francia kormánynak a megszállt területen működő külön kiküldöttjével, valamint Darlan tengernaggyal, a francia haderők főparancsnokával. Két belga terroristát végezlek It* Géniben Brüsszel, május 13. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: A genti haditörvényszék nemrégiben a belga sajtó képviselői, valamint a belga köz- igazgatási és igazságügyi hatóságok kiváló személyiségeinek jelenlétében Ítéletet hozott 1) belga állampolgár perében, akiket rombolásokkal, engedély nélküli fegyverviseléssel és bolsevista iizelmekben való részvétellel vádoltak. Két vádlotton most végrehajtották a halálos Ítéletet. Az egyik kivégzett mérnök, a másik kommunista volt. A mérnök lakásán nagy fegyver- és lőszerraktárt rejtegetett. A genti hadbíróság előtt tett vallomásából kiderült, hogy valószínűleg ö készitette azt a bombát, amely március elején a vallon önkéntesek Brüsszelben történt búcsúztatásán felrobbant és több belgát megölt. Halié Szelasszié felajánlói Ica szolgálatait a VaVi&cánnnSc Lisszabon, május 13. (MTI ) A Ştefani Iroda jelenti: Portugál missziós körökben az a hir terjedt el, hogy Halié Szelasszié egy egyházi személyiséghez fordult és megkérte arra, hogy közvetítse kérését és jószolgálatalt ajánlja fel a Vatikánnál, hogy az diplomáciai viszonyt létesítsen vele. Úgy tudják, hogy a négus indítványát még csak figyelemre sem méltatták. Elleniedéit Vísnya Ernő felsőházi tagol Pécs, május 13. (MTI.) Szerdán temették el nagy részvét mellett Visnya Ernő felsőházi tag, kincstári főtanácsost, a Pécsi Takarékpénztár elnökét. A temetésen megjelent Keresztes-Fischer belügyminiszter, valamint a város és vármegye vezetősége és előkelőségei. A nemzefí ipar feladatai A magyar ipar fejlődésének hatvan esz-* tendejéröl tartott előadást a GYOSz közgyü lésén Varga József dr. iparügyi miniszter. Hatalmas fejlődést mutat fel a magyar ipar ez alatt a hatvan esztendő alatt, amely ugyan nem folytonos, hiszen az ipar sorsa természetszerűleg összefügg az ország sorsával. A magyar iparnak ezt a hatvan esztendejét két nagyobb időszakra oszthatjuk: a Trinon előtti és a Trianon utáni időszakra. Az 1881-ben megjelent iparfejlesztési törvény nagy lendületet adott az ipar fejlődésének, bár — amint ezt a miniszter hangsúlyozta — ez a fejlődés nem volt olyan zavartalan. mint ahogy most visszatekintve látszik, hiszen a 90-es évek elején az ipari munkásság szervezkedésével együtt kezdődik a mezőgazdasági nincstelenek agrárszocialista megmozdulása. A szomorú valóság az. hogy Nagymagyarországon nem tudott mindenki megélni s különösen a mezőgazdasági lakosság százezrei hagyták el az országot s vándoroltak ki legföként Amerikába. A magyar társadalom nem Ismerte fel a kérdés fontosságát, nem látta meg, hogi' ennek a folyamatnak csak ug-y lehetne, gátat vetni, ha erősebb iparosodásra törekednek. A Trianon előtti korszakban körülbelül négyezer gyáripari telepünk volt s az ipari termelés értéke 3.4 milliárd aranykoronára rúgott. A trianoni csapást természetesen megérezte az ipar is. A vezetők azonban hamar észrevették, hogy népsűrűségűnk, növekvő szociális problémáink, mezőgazdaságunk csökkent elhelyezési lehetőségei iparosításra késztetnek bennünket. A 20-as évek elején lassan-lassan , kezdett ájulásából magához térni az ipar s annak az uj gazdasági politikának megalapozása nyomán, amelynek szükségességét felismerték, a magyar élni- akarás uj tápot és lendületet kapott. Gömbös Gyula, aki olyan sok vonalon úttörő volt, az ipar területén is felismerte a nagy célt s megszervezte a nemzetvédelmi ipari. A hatalmas munkának meg is lett az eredménye, hiszen ipartelepeink száma 193J óta kétszeresére növekedett, a termelés értébe pedig megháromszorosodott. A szénfogyasztás, az igénybevett energia hatalmas emelkedést mutat, de a legörvendetesebb tény az, hogy amíg 1921-ben az iparban fog laikoztatott 152.591 munkás évi keresete 71.5 millió pengő volt, addig 1940-ben 366.515 munkás évi keresete 507 millió pengőre rúgott. Amig tehát a munkásság száma valamivel több mint a kétszerese lett, addig keresete több mint négyszeresére rúgott, ami a szociális viszonyok javulásának kétségtelen bizonyítéka. A magyar Ipar Trianon utáni talpraállása nem történhetett volna meg az egész ország talpraállása nélkül, mely Kormányzó Urunk történelmi érdeme, hiszen az ö államférfiul bölcsességének, törhetetlen akaratának és csüggedés nélküli bizakodásának köszönhető, hogy a romokból uj Magyarország támadt életre, amely ma már Európa politikai és gazdasági életének egyik fontos tényezője. De nem lett volna elképzelhető a magyar ipar hatalmas arányú fejlődése, a magyar munkás tehetsége, fogékonysága és technikai ügyessége nélkül. A magyar gyáripar nemzeti hivatása kétségtelen, úgy a múltban, mint a jelenben s ez a hivatás megmarad a jövőben is. A megnagyobbodott ország iparára fontos szerep vár abban az uj Európában, amelynek megalapításáért nagy szövetségeseink oldalán ott harcolnak a ml csapataink is. Ezért a győzelemért a magyar ipar is megteszi a magáért, hiszen had seregünk szükségleteinek biztosítása, országunk igényeinek kielégítése nagy feladat, amelyet sikeresen csak a magyar munkás odaadó, hazafias kötelességteljesitésével lehet megoldani. Tizennyolc kommunistái ■felfele halálra Bulgáriában Szófia, május 33. (MTI.) A Kémet Távirati Iroda jelenti: Skopljéiban a hadbiróság kedden ítélkezett annak a 36 ember perében, akiket azzal vádoltak, hogy fegyveres kommunista bandák tagjai voltak. Tizennyolcat halálra ítéltek, a többit hosszabb szabadságvesztésre. A szerkesztésért felel: NTIKÖ JÓZSEF. A kiadásért felel: JE NÉV LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. PoB- tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafíók: 71. sz. Kéziratokat nem adónk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet Bt, nyomása, E. Major József T
