Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-15 / 84. szám
Áz erdélyi részvénytársaságok aiapszabálymódosifásának bejegyzésére adott határidő meghosszabbítását kéri a kolozsvári kamara Rómália érleictl Jeli trn Béfa dr. beSüg^í áliamlilkár 'Róma, április 14. (MTI) Johan Bila dr. 'belügyi államtitkár az olasz közegészségügyi intézet meghívására Rámába érkezett. Kedden délután az olasz közegészségügyi intézetben előadást tartott ,,A járványon betegségek elleni küzdelem módszerei és eszközei Magyar - országon" címmel. Johan Béla dr. államtitkár háromnapos olaszországi tartózkodása folyamán megtekinti a fontosabb római közegész- ségügyi intézményeket, majd látogatást tesz a pontusi mocsarak helyén emelt városokban. 3cnl<y Endre Hanqya-veiériqazgató előadása a szövetkezeti mozgalomról Marosvásárhely, április 14. A város népművelési előadássorozatában április 12-én Jánky Endre vezérigazgató „Szövetkezeti élet hazánkban" cimü előadását olvasta fel Dósa■ Albert szövetkezeti központi Igazgató. Az előadás tömören összefoglalta a magyar- országi szövetkezeti mozgalom történetét. Az értékes előadás a XVIII, század forradalmaiban diadalmaskodó reformeszmék által teremtett liberális gazdáskodás fejlődés történetét, majd a marxizmus és a szocializmus kifejlődését és a kapitalista termelési rendszert, amelyben a szövetkezeti mozgalom nem a tőke, hanem a töke túlkapásai ellen védekező kisemberek védelmi rendszereként alakult ki. Ismertette a magyar szövetkezeti mozgalom kialakulását, kezdett nehézségeit az osztrák elnyomatás idején. A szövetkezeti mozgalom fejlődése akkor vett igazi lendületet, amikor gróf Károlyi Sándor külföldön szerzett tapasztalatai alapján gyakorlatilag akarta megvalósítani « galíciai zsidóktól ellepett és kiuzsorázott magyar falvak gazdasági felszabadítását. Ebben az időben vándorolt ki a legtöbb magyar Amerikába s helyüket a galíciai zsidó bevándorlók foglalták el. Korcsmájuk, üzletük csakhamar teljesen behálózta a magyar gazdákat. Amig ők hatalmas vagyonokat szereztek, a magyar falu teljesen tönkre ment. így történhetett meg, hogy o batyuval a hátán Galíciából bevándorló zsidó 25—30 év alatt nemcsak házat, földbirtokot, gyárat, hanem még — bárói címet is szerezhetett. Ebben az Időben irta Károlyi Sándor hires gönci levelét választóihoz, amelyben felvázolta a magyar szövetkezeti mozgalom programját. Állandó szívós munkával szövetkezeteket, majd más gazdasági egyesületeket szervezett s az ö munkájának köszönhető a magyarországi szövetkezeti szervezetek kialakulása. A világháború utolsó évében 5000 volt a magyar szövetkezetek száma. A trianoni békeparancs folytán ezekből Csehországhoz 597 Hangya és 418 hitelszövetkezet, Romániához 655 Hangya és 695 hitelszövetkezet, Jugoszláviához 39 Hangya és 430 hitelszövetkezet, Ausztriához 59 Hangya és 19 hitelszövetkezet csatoltatott. Az összes veszteség tehát 1350 Hangya és 1562 hitelszövetkezet volt. Az utódállamokban a Magyarországtól elszakított szövetkezetek Önálló központokba tömörültek. A Felvidéken, Galántán megalakult a Hanza áru- központ. A Romániához került szövetkezetek a Hangya néven általuk megalapított nagy- enyedl központhoz, Illetve kolozsvári „Szövetség" hitelszövetkezeti központhoz csatlakoztak. Nyugatmagyarország szövetkezetei * bécsi osztrák központhoz csatlakoztak, a délvidékiek pedig minden központi kötelék nélkül magukra hagyatva működtek tovább. Az érdekes előadás végén Jánky vezér- igazgató az erdélyrészi szövetkezeteknek a bécsi döntés után kialakult helyzetét és feladatait ismertette, kiemelve a szövetkezeti mozgalom uj, nagy lendületét és fejlődését. Hét tőrsTurássai megö te feleségét, maid öngyilkos lett egy gyári munkás Debrecen, április 14. (MTI.) Széest Kálmán 42 éves budapesti lakos, gyári munkás, vasárnap Debrecenben a nyílt utcán hét tőr- szurással megölte feleségét, Csukás Piroskát, majd a járókelők közeledtére kétszer mellbeszurta magát. Az asszony azonnal meghalt, a férfit pedig a sebészeti klinikára vitték s ott kiszenvedett. Előre készült tettére, amit a zsebében talált levél is bizonyít. Kolozsvár, április 14. Az 5460/1941. M. E. számú miniszterelnöki rendelet értelmében a hazatért erdélyi és keletmagyarországi területen székelő részvénytársaságokat arra kötelezték, hogy alapszabályaikat a magyar jogszabályoknak megfelelően módosítsák és azokat 1941. junius 30-ig az illetékes törvényszék céghlvatalánál bejegyeztessék. Az alapszabálymódositást az érdekelt rész vénytársaságok nagyobbrészt végre is hajtották. A kolozsvári kereskedelmi és Iparkamara most arra a megállapításra jutott, hogy a céghlvatalnál összetorlódott munka és személyzeti hiány folytán remény sincs arra, hogy a benyújtott alapszabályokat a kitűzött határidőig elbírálják és bejegyezzék s minthogy bár az alapszabályok módosítása kétségtelenül a legjobb szándékkal és a legnagyobb körültekintéssel történt, feltételezlieKolozsvár, április 14. Nemrégiben ismertettük általánosságban a kolozsvári Népművelési Bizottság áprilisi és májusi munkarendjét. A mult év karácsonyáig. Illetve, az idei húsvéti ünnepekig tartó előbb) két előadássorozat jellegétől merőben különböző uj munkatervet a keleti kiállítás ismertetésével Felvinczi Takáts Zoltán, egyetepi tanár előadása nyitotta meg. A következő előadó Orosz Endre múzeumi igazgató volt, aki az Unló-utrai Redout épületében elhelyezett ISIS-aS Ereklye Múzeumot ismertette. A most részleteiben is közzétett munka- terv szerint legközelebb április 15-én, szerdán délután 7 órakor — az Unitárius Kollégium dísztermében — Boga György ' dr., pénzügyi titkár beszél „A magyar adórendszerül, különös tekintettel a jövedelem- és vagyonadóra". Az előadások további rendjén április 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a hóstáti gazdák részére tartanak szakszerű előadást a Magyar-utcai református népiskolában. Ugyanaznap délután 5 órakor hasonló tárgyú előadáson vehetnek részt a Szent István- uti református iskolában a hidelvei föidmi- vesek is. Ezek az előadások a gépkulturá- nak a gazdaságba való bevezetését ölelik fel, a munkáshiányra való tekintettel. Április 22-én este 7 órakor a fontosabb ipartörvényeket Ismertetik. Április 25-én ugyan-e kezdettel a hadbavonultak családLovosis'éolóf létesítenek Marosvásárhelyen a székelyföldi 16'enyésztés e'ŐTrozditósára Marosvásárhely, április 14. Értéke.-, kezdeményezés indult a Székelyföld lovassportjának és lótenyésztésének előmozdítására- A Marosvásárhelyen állomásozó tüzérzászlóalj már az elmúlt időkben is erőteljes munkát fejtett ki a lovassport megbedveltet6.se érdekében és ennek a munkának folyományaként Bálint József ezredes lovasiskolát akar létesíteni Marosvásárhelyen. Kolthay Ferenc vezérőrnagy a Borbála-napi lovasversenyen mondott beszédében, amikor Bálint József ezredesnek átnyújtotta a miilovaglás első diját, már célzott ennek az uj és szükséges intézménynek létesítésére. Szükség van erre a munkára, mert n romáit uralom alatt teljesen lezüllött, a székelyföldi lótenyésztés és azok az értékek, amelyekre Széchenyi mutatott rá a „Lovakrul“ c. könyvében, az elnyomatás alatt teljesen elvesztek a Székelyföld szempontjából. Nemcsak a testnevelés, hanem közgazdasági és honvédelmi érdekek miatt is szükséges tehát ennek a nemes sportnak és magának a lótenyésztésnek megszervezése. Elsősorban az ifjúságot kell megnyerni ennek az eszmének, amely őszinte lelkesedésével annyi kezdeményezést juttatott sikerre. Sütőén egyikük-másikuk alakiság terén kifogásolható lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb érdekelt vállalat képtelen a visszautasított alapszabályait jelzett időpontig megfelelően módosítani és kiigazítani, figye- lembevéve azt Is, hogy újra közgyűlést kell összehívnia s annak az ismét előterjesztett alapszabályokat jóvá kell hagynia. De a céghlvatalok már csak azért se tudják a jelzett időpontig az elbírálás és a bejegyzés munkáját befejezni, mert ugyanezek a hivatalok végzik a szövetkezetek alapsza- bálymódositásának felülbírálását is. Erre való tekintettel a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara azt kéri a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumtól, hogy a módosított alapszabályok benyújtására és céghivatali bejegyzésére junius 30-ig adott határidőt hosszabbítsa meg és legalább 10j2 december 31-ig tolja ki. tagjai segélyezésének módozatairól beszélnek, — mindkét esetben az Unitárius Kollégiumban. Aprilis 29-én délután 5 órai kezdettel a város közegészségtani intézményeit tekintik meg, amelynek során a megjelentekkel Sólyom Sándor dr., vármegyei főorvos a helyszínen ismerteti az említett intézményeket. Május 2-án este Magyarország szociális törvényeinek ismertetésére kerül sör. Május 9-én hazánk fürdőhelyeit — főképpen a Balaton vidékét. — mutatják be ’vetített képeken. Május 25-én délelőtt a hóstáti gazdák számára a Magyar-utcai református népiskolában, délután pedig a hidelvei gazdák részére a Szent István-uti református népiskolában tartanak szakszerű előadásokat, a gylimölcsvédelemrőB A közbeneső napokon: május 6-án délután n Bástya-uti régiségtárat, május 18-án délután a régiségtár éremosztályát, május 16-án délután pedig a régiségtár képtárát tekintik meg. Május 20-án délután a város történelmi műkincseinek, 23-á,n délután az egyetemi könyvtár megtekintésére kerül sor. A munkarend záróelöadásaként, május 27-én délután a madár- és állatvédelemről tartanak előadást a Botanikus-kertben, a kert megtekintésével egybekötve. Végül május 31-én társaskirándulást rendez a Népművelési Bizottság Kalotaszegre, az ottani népszokások és népviselet helyszíni tanulmányozására. lint József ezredes az eszme terjesztésére meg akarja szervezni Marosvásárhely lovasiskcr- Iáját. Hogy ennek a vállalkozásnak teljes sikere lesz, az nem kétsége«. Máris sokan vannak. akik őszinte hívei a lovas sportnak s a jótékony propaganda elindítását szolgálta a Transzilváni filmszínház csütörtökön délelőtt a. helyőrség törzstisztjei, több m áros vásárt) e- lyi előkelőség és a sajtó képviselői számára előadott nagy lovas-film bemutatója. Ennek során öt magyar lovaefilm és hat amerikai, illetve távolkeleti kulturfilm mutatta he a lótenyésztés mai állását és a lovassport szépségeit. A magyar lovasfilmeket a Nemzeti Lovarda igazgatósága megbízásából vitéz Magas- hazy László nv. vezérőrnagy készitette. A Telivérek élete c. fi'm Kormányzó Urunk hires Tcenderesi ménesében és nagybányai Horthy. Jenő t. tanácsos alagi telivér-telepén készült. — Julius végéig szünetel » kisiparosok által készített játékáruk kivitele. A kisipari Kiviteli Intézet arról értesítette a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kisipari exportőrök között történő felosztás céljából az intézet részére biztosított játsk- klviteli kontingens kimerült. Ilyenformán jelenleg egészen julius 31-ig a kisiparosok a korábban megindult és örvendetesen bevált exportba nem kapcsolódhatnak be. \'jl első maqynr fii™, Ez az Írás nem akar kultúrtörténeti iá-* port lenni. Nem negyünk vissza a néma- film Idejébe, de az első magyar hangosfilmről sem akarunk imi. Csupán el szeretnénk" mondani néhány dolgot abbé» ** alkalomból, hogy a magyar film határozottan divatba jött. A közönségnek magyar film kell, az olvasó pedig, aki érdeklődik magyar Kultur-, életünk iránt, bőséges csemegét kap mostanában a lapokban. Folyóiratok, szaklapok és a napisajtó szinte egymással versengve foglalkozik a magyar film kérdéseivel. A közvetlen alkalmat erre egy legutóbb Budapesten lezajlott filmvacsora szolgáltatta. Tulajdonképpen azonban valahol a. lélek legmélyén ül az ösztön, amelyet nevezhetünk a magyar film Iránti szeretetnek, saját dolgaink utáni érdeklődésnek, hiúságnak, vagy bárminek. De filmről beszélünk és általánosságban, vagy konkrét esetekben mindenki megszabja a maga Ízlése és látószöge szerint a film korlátáit. Igények jelentkeznek és bírálatok hangzanak el, a fii-" mesek szerint legtöbbször túlzott kritikák és túlzott igények. Miután a Keleti Újságban is töblilzben elmondottuk már pontosan meghatározott kívánságunkat a magyar film iránt, ami a művészi kifejező eszközöket, a hatásokat, a dialógust és a rendezést illeti, ezúttal örömmel jelenthetjük az olvasónak, hogy tartalmában, tehát mondanivalójában megszületett az első magyar film. Cime: „Dr. Kovács István." A filmet Fekete István Irt* és Bánky Viktor rendezte. Ezt kell az első igazán magyar filmnek tekintenünk. Béliét, hogy még vannak kívánnivalók, de lehet-e abszolút értéket termelni olyan művészetben, amelynek technikája és lehetőségei állandóan fejlődnek. A mondanivalóit illetően azonban ez a film az, amelyet kötelezően meg kellene néznie mindenkinek. Mondanivalót említettünk az előbb. A mai időkben nem lehet csak szórakoztatni, csak e landall tani a nézőt. A film méregdrága és nagyszerű propagativ erejét nemzeti életünk szolálatába kell állítani. Társailaünl é» nemzeti igazságokat kell kimondani. Nem lefényképezett szónoklattal, hanem megjátszott történéssel. í gy tehát, ahogyan nem volt még addig, amig a legutolsó tisztogatás is meg nem történt a Filnikamarában. Lipótvárosi ötletek és szóviccek helyett láttunk végre egy filmet, amelynél az író még Vaszary Piroskának is tudott a maga területén — emberi szerepet Írni. Már ez Is eléggé rávilágít a film tiszta szándékaira és szellemi minőségére. Érdemes megfigyelni a film közönségét, amely saját életét nézve végig izgatott fi- gyedemmel kiséri a képet. Néhol kitör belőle egy sóhajtás, vagy a helyeslés más megnyilatkozása. Magyar életet lát a vásznon ... ltégen az volt a felfogás. Hogy nem szabad igazságokat vágni a közönség fejéhez, mert senki sem megy cl többet a moziba. Ahogy azonban az első előadás után futótűzként rohan a városban a „Dr. Kovács István" hire, minden hasonló elméletre rácáfol. Nemcsak a kisemberek, hanem tekintetestől a jnéltóságósig mindenki meglátja ebben a mondvacsinált létrában a magyar föld egyetlen értékű életét. Propaganda, kulcs-film, vagy amit akarunk! De művészettel és hittel megirt, megrendezett darab. Az első — és reméljük — nem az utolsó a maga nemében. d. i. Tizennégy repülő pu«i ült el ecy délcnglioi gyakorlaton Amszterdam, április 14. (MTI) A N«net Távirati Iroda közli: Ango' jelentés szerint Délangliában, hétfőn, repülőgyakorlaton, baleset következtében, 14 repülő, részben maaasrangn tiszt — például egy dandárparamcsnoktiszt — életét vesztette. Kegyven-ötven tiszt és legénységi állománybeli megsebesült. A baleset akkor tört ónt, amikor egy bombázórepülő támadás céljából zuhanórepülést kísérelt meg. Olasz és angol súlyos sebesülteket cseréltek bt Kóma, április 14. (MTI) A Ştefani Iroda jelenti: A legutóbbi napokban elsőizben szállítottak haza olasz és angol hadifoglyokat ama megbeszélések eredményeként, amelyek a svájci kormány közvetítésével az olasz és az angol kormány között lefolytak. Az olaszokat a, „Gradisco“ kórházhajó vitte haza, A Gradisco kórházhajó április 12-én délután érkezett meg Bariba Sj) sebesülttel és 575 főnyi egészségügyi személyzettel, amelynek jelenléte a honfitársak gondozása szempontjából szükséges volt. A baril hatóságok és a lakosság nagy lelkesedéssel és élénk rokon- szenwel fogadta a sebesülteket. Sikerült ártalmatlant!» tenni a szerbiai Icommixnlslák vezeíőíl Kalotaszegi kirándulással végződik a kolozsvári Népművelési Bizottság eseményekben gazdag uj munkarendje BELGRAD, április 14. (MTI.) A Német ■ Táviratf Iroda jelenti: A belgrádi bommn- I nista vezetők röviddel ezelőtt történt ártal- 1 inatlanná tételét követően a rendőrség: vldé- | ken letartóztatott 150 vezető kommunista személyiséget. Ezáltal a .szerbiai kommunistáknak csaknem egész vezetőségét sikerült ártalmatlanná tenni.
