Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-05 / 77. szám
/ M&z&g* zlisJtía Történelmi morzsáit Szedjünk ki néhányat, mint a gyermek, aki szereti külön nyalánkondi fel azt, ami tányérán legizesebb ... A török hódoltság idején történt, hogy egy minden átokkal megvert, elázott, leégett, sáskajárt falu nem tudta megfizetni a deftert. Alázatos küldöttséget indítottak tehát a basához, hogy az lássa be: nem a község hibájából maradnak adósok az adóval. A basa hallgatta, hallgatta a panaszt egész addig, mig a fal'ésbiró a fordulathoz érti ,,Lássa be kigyel- med —r Jegyezzétek meg fiaiam, — szólalt rheg-hirtelen — hogy minden szavatokat elhiszem, de a belátást nem a török basák számára találták kM * gyűlésben mind egyformán atyafiak vagyunk! * Az abszolutizmus idejében a reformátusok püspöke a szókimondásáról és nyakas magyarságáról hires Bodolla volt. Amikor Ferenc József Erdélybe jött, öt is kirendelték Nagyváradra bizonyos órára, a felség fogadására. A vonat azonban késett és igy a császár is. Bodcl- la pontosan kivárta az órát, akkor visz- szafordult kocsijával Erdélybe és tovább nem ácsorgóit. Nem is kapott aztán soha felsőbb megerősítést, amire igen büszke ttok. Vele történt, hogy amikor még Enye- den székelt, egy vasárnap délután fent ült emeletes házának nyitott ablakéiban, jó levegőt szívni. Alant, a macskaköves, esőtől síkos gyalogjárón két csinos, tüz- rőlpattant fiatal polgárasszony illegett tova színes ünneplőben, nagyhegyesen. Mi történt, mi nem, az egyiknek fehér- strimflis lába megbicsaklik a kis piros szattyánpapucsban, és zuhé, egyszerre csak lecsücsült. Barátnője, felsegítve öt, igy szánokozott rajta: — Jaj lelkem, Birikém, most jól megüthetted a püspökfalatodat! Amire Bodolla püspök leszólt rájuk az emeletről: ‘ — Igen, a katonáik falatját, de nem az enyimót! R. BERDE MABIA Ugyancsak a hódoltság idején történt ttz az eset is, hogy a basa egyszer bement a kálvinista templomba istentiszteletet hallgatni. Tetszett neki a nagy egyszerűség, mert saját mecseteikre emlékeztet, te. de annál kevésbbé a prédikáció. Pré-< dikátor uram ugyanis a korinthusbeli meg a thessalonikai gyülekezeteket emlegette. A basa végigülte ugyan a gyaur templomozást, de aztán magához rendelte a prédikátort. ' 7 Édes atyámfia, ugyan hagyj már békét Thessalonikának és Körinthusnak mert azok a felséges padisáhnak nagy és díszes városai, amelyekhez rréktek itt semmi közötök. Te csak prédikálj a híveidnek Nagykocsordról és Kiskocsord- ról — ahol ismerősök! * Mária Terézia idejében történt. Az erdélyi országgyűlés királyi biztosául az erdélyi föhadi kormányzót küldte ki a királyasszony. Szokás szerint az országgyűlés legdíszesebb tagjaiból küldöttség ment, szállására, hogy jelenlétével a gyűlést megnyissa. A királyi személyes úgy akarta kimutatni kicsinylését, hogy csákóját a fogadásnál a fején felejtette. A küldöttséget vezető Teleki Sándor gróf erre szintén a fejére vágta süvegét. A királyi személyes dölyfösen rápirított Telekire: — Ego sum rex — a király vagyok! — Ego sum regnum —- az ország va- gyok! —: vágott vissza Teleki még gcgö sebben. Bánffy Györgynek, e néven a második gubernátornak József nevű fia nagy Könyvbarát volt. Egyszer megharagudott könyvkötőjére, mert betűig lemetszette kereken valamelyik szép könyvét. Riadta a parancsot, hogy a bekötésnél nem szabad többé könyveit kereken metszeni. A Hunyadiak kora című munka iqy jött vissza a könuvkötöföl, felvágatlanul Nesze, — mondotta a gróf inasának. — Vágd fel nekem ezt a könyvet, igy nem tudom használni. Az inas nekilátott a munkának és egy óra múlva hozta ezüsttálcán az apró darabokra metszett könyvlapokat. Azt hitte, a papit fidibusznak kell pipagyujtás- ■ hoz. . i, Ugyancsak Bánffy József gróffal tör. fent meg a következő eset■ Noha mint afféle könyvesembernek szerény szokásai voltak, mégis mindig legalább húsz lakáj lebzselt körülötte. Barátai egyszer csodálkozva kérdezték, miért tart ennyi embert, hiszen egy személynek nincs szüksége ennyi léhütőre! — Nem is nekem van rájuk szükségem. hanem nekik van rám szükségük, különben nem viselnék oly szívesen ezt a libériát! * Bánffy Györgpné. Palm Jozéfa grófné hozta be Erdélybe a bútorban. ruházatban való nagy fényűzést. A többi még páscsalád természetesen utána indult Egyesek még abban is, hogy gyermekeiket nem szoktatták rá a szép magyar be Szedre, hisz a gubernátor leányai is csak kacsintva tudtak magyarul. Anyjuk meg éppen nem bajlódott azzal, hogy megtanuljon magyarul. Amikor Ferenc császár beutazta Erdélyt, bájos és széplelkü fele sége. Karolina Auguszta csupa taointa1'- bóU.a gubernátoráét magyarul szólította meg. Amikor észrevette a kisebbik ma gyár haza első asszonyának zavarát, igy fedd ette meg: "Idegén -nyelveket tudni szép, a ha zai nyelvet tudni azonban — kötelességi * Az 1834135 iki erdélyi országgyűlésen történt, hogy valamelyik szónok „a haza nagyjait" emlegette. Szavát egyik főne jj mes igy javította ki: | — Itt nincsenek, kérem, „haza nagy. s /aj." Erdélyben, és kiváltkép az ország- | A napsugaras békeévek romantikája támad fel a Fráter Lóránd-filmben Tompa Se ndor beszél a készülő filmről — & kolozsvári társaságuk» bon ismert Nogy Sándorné első ^Hmszereolése Kolozsvár, április 4. Szedett-vedet? színtársulatot, afajta Viharos életű vidéki vándortruppot láthatnak az olvasók a mellékelt fényképen. A hölgyek plörözös kalapcsodáiból, fátylaiból, negédes bájjal viselt , bukjel- szoknyálból“, az urak magas, szimpla ke- ményga\lérjaiból, utolérhetetlen művészettel megkötött^ Lavaliére-nyakkendőiböl rögtön kiderül, hogy ez a nagyérdemű társaság valamikor a gondtalan békeévekben a világot jelentő deszkákról .szórakoztathatta a t. c. publikumot. Valóban igy van. A fényképen a világháborút megelőző években Gyimes- szerdahelyen működő társulat hölgy- és férfi tagjait csodálhatjuk meg ök jelentik a sa- vát-borsát a Mester-film kft. ..Fráter Lo- ránd“. cimü legújabb filmjének, amelynek utolsó métereit most forgatják Buoapesten és amelyet április 30-án egyszerre mutatnak Vie a székesfőváros négy nag3? preraier-moziiassy László, egy földbirtokos fia, de színészi ambíciói a vándortársulathoz sodorják. Minthogy a társulatnak nem túlságosan rózsás a helyzete, a direktor ur merészet és nagyot gondol s azzal igyekszik közönséget toborozni, hogy Shakespeare ,,Othello ‘ eimü drámájának keretében Fráter Lóránt!, a nagy magyar nótaköltő is fellép saját szerzeményű — dalaival. Az ál-Fráter Lóránd szerepét Szilassy László vállalja, sikere !s van s az addig kongó nézőtéren minden este telt ház tapsol neki. Közben megszereti a főszolgabíró leányát, akibe egyébként titokban az igazi, már öregedő Fráter Lóránd is szerelmes. A lány azt hiszi, hogy Szilassy az igazi Fráter Lóránd és szülei is jószer.t- mel nézik a snájdig fiatalember udvarlását. A hazug embert azonban könnyen le lehet leplezni s ettől való félelmében Szilassy egy- izben bevallja imádottjának, hogy nem azoA BÉKEBELI SZINT AR SÜL AT, Első sorb-n (balról-jobbra)Szilassy László, Kőkény Ilona, Mály Gerő, Nagy Ha (Nagy Sándor .é). Mögöttük (balról-jobbra): Keresztessy Mária, Szabó Sándor, Nagy Anei, Tomna Sándor, Károlyi Sári és Venczel Béla. jában. Röviddel azután az egyik kolozsvári mozi vásznán is Viszontláthatjuk ezt a díszes társaságot. Tompa Sándor, a kitűnő színész, aki az említett színtársulat buffóját domborítja, most érkezett vissza budapesti film-kirándulásáról. Táray igazgató előzékenysége lehetővé tette, hogy az évad teljében feiutazhas- sék a fővárosba. Nagy lelkesedéssel beszél a „nótás kapitány" életéről készülő filmről. A filmet Kalmár László, a „Dankó Fista“, a ,.Tóparti látomás", a „Halálos .tavasz“ és áz „Elnémult harangok" kiváló" rendezője rendezi. A gyártási vezető Szalontai K’ss Miklós, aki ugyancsak jó nevet vivőit ki mai magának a magyar filmgyártásban. A címszerepet Páger Antal játsza. Ajtay Andor fösáo'gabiröt játszik a filmen, feleségét Tőkés Anna. leányát Goli Bea személyesíti meg. Az ál-Fráter Lórándot a moziyíró hölgyközönség egyik kedvence, i népsze-U Szilassy László játsza. A 300.000 pengős költséggel készülő film azonban még az említetteken kívül is számtalan kitűnő színészt és hatalmas statisztériát, vonultat fel. A iáimban nagy szerepet játszó vá.ndor-szintár- sulat igazgatóját Mály Gerő. kómikáját Kökény Ilona, buffóját mint említettük ómba Sándor kelti életre, de tagjai között üdvözölheti az ál-Fráter Lórándot játszó Szilassy Lászlón kívül Keresztessy Máriát. Nagy Ancit. Károlyi Sárit és Venczel Béla: a kitűnő operaénekest is, nem is szólva arról, hogy a kolozsvári társaságok egyik feltűnő szépségű hölgytagja, Nagy Sándor-h". Nagy Ha néven a Fráter lóránd filmben iát- sza élete első filmszerepéi. Miről is szól a Fráter Lóránd fűm? Szíri ok az országszerte dalolt magyar nóták szerzőjével. A lány erre faképnél hagyja. A súlyos lelki válságba került ál-Fráter Lóránd fellépését aznap este hiába várja a színházba összecsődült közönség, Szilassy nem mutatkozik. A nézőtér első sorában ott vannak imádottjának szüléi, sőt; a valódi Fráter Lóránd is. Már-már botrány tör Ki Szilassy távolléte miatt, amikor az igazi Fráter Ló- mód azzal menti meg a helyzetet, hogy fél- négy a színpadra. Szinte mentegetőzve mondja, hogy ezúttal érjék be vele. A közönség tombol és a „fiatal" Fráter Lóránlot követeli. Az öregedő nótaköltő rezignálta:! ’enti'ki, hogy ö is szívesebben látná a" fiatal Fráter Lórándot, majd Debreceni Kis Lajcsi és Gödöllői Vidák Jóska cigányzenekarának kíséretével elénekli egyik legsziv- hezszóíóbb dalát. — Hogy énekli ezt a Páger veti közbe Tompa Pufi. amikor a film meséjének elmondásában idáig ér — mi, színészek sem állottuk meg könnyezés nélkül, egyesek meg éppen úgy zokogtak, mint a záporeső Node, térjünk vissza a film meséjére, úgysincs sok. már hátra. Az. előadáson, egy későbbi jelenet során, az egyik színésszel kisebb incidens történik, az egyik színésznő megijedt s ebből hogy. hogynem valóságos tüzriadalom keletkezik. Futótűzként terjed a hir, hogy tűz ütött ki az .,Aranysas“-ban. ahol a színtársulat játszik. A bánatában mulatozó Szilassy lélekszakadva rohan az „ Aranysas“-ba, hogy a nézőtéren ülő imádott ját kiragadja a nemlétező lángok közül. Közben a szintársulat tagjai, akik össze akarják hozni a „haragszomrád“-ot játszó fiatal szerelmeseket, azt hazudták a lánv19 42. APR CIS 5 Előzze meg a nagyobb bajt. hasznába fogorvosi utasítás szerint a PYOPRCA gyógyiogpépet. Edzi a ioghúsi, tavára annak vérkerül gését. A PYORRCÄ gyogylogpop a Magyar Fogorvosok Országos Egyesülőt# útmutatása szerint készül. GYÁRTJA: DR. BAYER ÉS TAKSA GYÓGYSEERVEGYÉSZETI GYÁR nak, hogy szerelmese öngyilkos lett. A leány elrohan s a terem közepén összetalálkozik a lihegve berontó ál Fráter Lóránddal Persze egymás karjába borulnak. A szülői ellenvetéseket, kissé sajgó szívvel bár, de a fiatalság diadalma;-' ereje előtt, meghajolva az igazi Fráter Lóránd szereli le. Ennyi röviden a film meséje, dé ezt ii bűbájos békebeli kalandot még rengeteg ötlettel és mulatságos jelenettel tűzdelte tele a film rendezője. Fráter Lóránd romantikus alakja még élénken él emlékezetünkben, szivet-lelket simogató, édesdus dalvirágai pedig sohasem hervadhatnak el, amig magyar nóta vau a világon. Kitűnő ötlet volt a halhatatlan nó- taköltö alakját feltámasztani a mozi vászénán s vele együtt a napsugaras békeéveket is, amelyek ma már több, mint egy emberöltő távlatából Intenek vissza. A filmben felcsendülnek a legszebb Fiá ter-melódlák, de hallani fogjuk benne az akkori idők legmerészebb, legmodernebb ' slágereit, köztük a „Ha szeretsz egy cseppet, járjunk egy twosteppet" kezdetű dalt is (/• film zenei részét a rádióból is jöllsmer" Sándor Jenő miniszteri osztálytanácsos' Iitotta össze.) Azt hisszük, nem tévedünk, ha nagy sir ere előlegezünk ennek a filmnek. Pompás szövegkönyv, romantikus mese, nagyszerű színészek, szép emlékeket visszaidéző méTődiá * . . Kivánhatunk-e még egyebet? Névvóitoztatcssi mozqalorn ^ •■»'lorsrsofeen A svéd újságok naponta hosszú listákban közük azoknak a névsorát, akik hivatalos engedéllyel megváltoztatták családi nevüket. A névváltoztatási mozgalom a kormány kívánságára indult meg. Mint általában az északi országokban, Svédországban is nagyon sok hasonlónevü ember él és ez rendkívül megnehezíti a hatóságok munkáját. A óckholmi telefonkönyvben például egymagában is 6000 Anderson, 4700 Johannson. 1500 Karlson és 3500 Nilson szerepel. Á'svéd heveknek nerh kevesebb, mint hatodrésze végződik „son“-nal. A névváltoztatások szűk ségességét mindenki megérti, annál is inkább, mert a névcserék számos esetben már komoly bonyodalmakhoz, sőt pöröskőrlésekhez is vezettek. 1 ................-■■■--------- mm ■■ -----Vers szemeimről Szemek, szemek, szemeim Csak titeket szeretlek — Kivül.belül körein A kedves arca reszket. Kivül-belül körein • * A kedves lába járkál, Szemem tükre ingovány S ő tegközépen nádszál. Szemem tükre ingovány, A kedves benne rózsa — • - Megszűnne a rut magány Ha karjaimban volna. Megszűnhet a rut magány A jó-remény kinyílhat — Mit a holdnak udvarán Eqry bűvös csillag ringat Csak a kedves messze jár. Tudom, hogy rám se gondol -r - Az én számtól messze jár, És ölelő karomtól. Csak a kedves messze ;<;■ Már soha el nem érem — Hogy sajnálom napjaim. És sok magányos évem. A kedves arca halovány, Csak szemem tükrén reszket — Szemek, árva szemeim. Holtomig szeretlek. Botár Béla.
