Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-30 / 97. szám
194 2. AVU IC IS 30 A képviselőház általánosságban elfogadta a hadikölcsönrendezés: javaslatot A pénzügyminiszter hozzájárult az Erdélyi Párt módosító kéréséhez. A Ház megkezdte a közélet tisztaságát biztosító javaslat tárgyalását Budapest, április-29. (MTI.) A képviselő- ház szerdai ülésén, amelyet 10 óra után nyitott meg Tusnádi Nagy András elnök, folytathat a haditól oson rendezéséről szóló javaslat .vitáját. Horváth Ferenc (Imrédi-ta) a kisjegyzők érdekeiről beszélt és hivatkozva pártja határozati javaslatára, a javaslatot nem fogadta el. Az elnök ezután a vitát berekesztette és ekkor Reményi’Sehneller Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra, bőgj7 válaszoljon a felszólalásokra. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a hctdi- kölcsönök kérdésié a magyar életnek régi fájó problémája. A megoldásnál tekintetbe kellett venni az államháztartás tclierbiróképességét, a méltányosság elvét, a szociális és gyakorlati szempontokat. Ezeknek összeegyeztetéséből ered ez a javaslat, -A javaslat ellen strukturálás szempontból két lényeges ellenvetés hangzott el. Egyik szerint az 5—10 százalékos valorizáció helyett a kölcsön jegyzők vagyoni viszonyaihoz mérten kellett volna valorizálni. Szóval egyéni, elbírálást kívánt több szónok. Ha azonban ilyen megoldást tartalmazott volna a javaslat, akkor a kormány uj hivatalt kellett volna felállítson, az egyének és vagyonuk helyzetének elbírálására. A törvényjavaslat az egyéni szempontokat mégis tekintetbe veszi. A másik óhaj a vita során az volt, hogy a valorizált összegeket kombinálni kell újabb kölcsönjegyzéssel. Ezzel a kérdéssel külföldön már foglalkoztak, de ez azt. jelenti, hogy az jut előnyhöz, akinek több készpénze van újabb jegyzésre. Egyéni szempontból ezt lehetetlen jet+ volna megoldani. Ezt a gondolatot el kellett vetni. Az elvi kérdésekről áttérve konkrét esetekre, a pénzügyminiszter bejelentette, hogy hozzájárul az Erdélyi Párt vezérszónokának kéréséhez, hogy azok részére, akik a forradalom és a megszállás következtében nincsenek kötvényeik birtokában, bizonyos kegyelmi szem-pontot érvényesítsen. E kérdés megoldása érdekében módosító javaslatot fog majd. be. terjeszteni. A miniszter szavait, a Ház lelkesen megéljenezte. Ezt a méltányosságot, az igazolásnál, i« 'érvényesíteni fogja, mert a. visszatért területekéi, sokkal nehezebb az igazolás, mint a trianoni Magyarországon. Ezek a .ntéPányos elvek természetesen nem csak Erdélyben érvényesülnek, hanem a visszatért, területeken általában, Az átértékelés százalékkulcsáról szólva, a miniszter kijelentette, bogy7 a kulcs megállapításánál szem- előtt kellett tartani, az államháztartás teherbiróképességét. A MÉP vezérszónokának szavaira válaszolva kijelentette, hogy életrevaló gondolat volt a, szónok részéről felvetni azt, hogy a kis jegyzőket részben pénzzel elégítsék ki. Ezzel a kérdéssel foglalkozni, fog. — A vita során — mondotta — felvetődött az is, hogy a zsidóknak kötvényeit 5.000 Minta prób K«omai9 Dos tat piperegyöngyporából. Eredmény már sz első használat után. Az arcbőr tiszta, egészséges, üde és fiatalos lesz. Pattanások, mitesszerek és egyéb arctisztátlanságok eltűnnek. Küldjön költségre 40 fillért bélyegben. Kemikália, Újvidék 144/e. Gyógyt.árak- ban, drogériákban, illatszertárakban eredeti doboz 5.20 pengő + 89 fillér pótfelár. pengőig miért valorizálták. Azért, mert ellenkező esetben az 5.000 pengőn aluli kölcsön- jegyzőket is igazolási eljárásnak kellene alávetni. A kisiparosság és a falusi lakosság pedig nehezen tudná beszerezni a szükséges származási okmányokat. A javaslatnak ez a része tehát nem a zsidók, hanem kizárólag a keresztények érdekében intézkedik. A Ház többsége ezután Payor Győző határozati javaslatait elvetette. A képviselőhöz ezután a hadik öles önök rendezéséről szóló javaslatot általánosságba)’ elfogadta. Az. elnök bejelentette, hogy a közélet törvényességét és tisztaságát biztositó és egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. Vitéz Váczy György előadó ismertette a törvényjavaslatot. Hangoztatta, hogy a közhivatalnok, a magyar közélet gerince, szűkös viszonyok mellett is odaadóan teljesiti kötelességét. A törvényjavaslat tulajdonképen védelmi jellegű intézkedéseket pótol mindenütt, ahol hiány mutatkozik. A meglevő törvényeket kiterjeszti és uj szabályokat ir elő mindenütt, ahol a közélet veszélyeztetve van, ezen kívül biztosítja a magyar élet tisztaságát és a magyar köztisztviselők magyar megvesztegethetetlenségébe vetett hitet és bizalmat. Szendrői Eovácdi Gyula a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka szerint a javaslat csupán propagandisztikus célokat szolgál és nem kivan általános megoldást hozni. A javaslatot nem fogadja el. Peró Kálmán, a MÉP vezérszónoka hangoztatta, hogy a közhivatal jogosan követe! magának tiszteletet és bizalmat, de hogy ezt elérje, annak mellőzhetetlen feltétele, hogy a főbb hatóságok tagjai maguk ne tegyék nehézzé a tisztelet és bizalom kifejlődését. Tehát őrizzék meg közvetlenségüket, és jeUemiisztá- ságukat-. Különösen örömmel fogadja el a javaslatnak azt a kitételét, amely szerint a M- zastárs is büntethető, ha a megvesztegetési összeget felveszi. Révész László nem tartja a javaslatot időszerűnek. sem szükségesnek. Szerinte azt a látszatot kelti a javaslat, hogy nálunk elburjánzottak a visszaélések. A javaslatot nem fogadja el. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az árvízvédelmi munkálatokat mindenütt fokozott ütemben végzik. A nemrégiben e célra folyósított 300.000 pengőn kívül tavaly 2.200.000 pengőt utaltak ki Szeged, Kecskemét, Kiskun, halas árvízvédelmi munkálataira. A bajokat azonban mégsem lehet egyszerre megoldani. Az árvízvédelmi kormánybiztosság is 200.000 pengőt fordított szivattyúkra és a vizek levezetésére. A miniszter hangoztatta, hogy ekkora talajvizek, mint az utóbbi években, régen nem, voltak. Régebben kifogásolták a csatornák építését, ezért most nem lehet egy-két, év alatt, 30—50 év mulasztásait pótolni. Mindenütt folyik a szivattyútelepek felállítása. Nagyszabású intézkedések történtek a vízkárok megelőzésére, de ilyen nagy vízmennyiség KalapkirálQ kalap és férfidivat üzlete Mátyás király tér 5 szám, «/udvarban, költözött. levezetését egy-két év alatt nem lehetett tökéletesíteni. Vannak olyan területek, ahonnan a. vizet még nem vezették le. A károk ügyében közigazgatási utón történik gondoskodás, A kormány gondoskodik az árvízkárosultakról, s ezt ő is a legnagyobb mértékben támogatja. Az idei vízkárok nem voltak olyan nagyok, mint, a tavalyiak és a tavalyi munka éreztette hatását. Most azonban az a nehézség, hogy olyan helyeken van viz, ahol sem tavaly, sem azelőtt nem volt. Az árvízi társulatokról a miniszter kijelentette, hogy az államosítás kérdését e téren kidolgozták és a törvényjavaslat a Ház ebé kerül, mihelyt véglegesen letárgyalták. A kormánynak az államosítás szívügye, s meg fogja ezt a kérdést oldani — fejezte be a miniszter. A miniszter válaszát a Ház tudomásul vette. Mester Miklós a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez interpellált a székely nemzeti muzeum fejlesztése tárgyában. Hatalmas intézménnyé fejlesztik a székely nemzeti múzeumot Fáy István államtitkár válaszolt és hangoztatta, hogy a kultuszminiszter elgondolásainak megfelelően ezt az 1879-ben egy ne- meslelkü székely nő által alapított székely nemzeti múzeumot a székegység komoly tudományos intézetévé kívánja fejleszteni. Emlékeztetett arra, hogy az a muzeum a világháború előtti időben minden rendes állandó jövedelem nélkül állott s tisztviselő* Önkéntes lelkes tanárok voltak. A visszacsatolás után a kultuszminiszternek legelső teendője volt, hogy a személyi kérdést megoldotta és tisztviselői kart szervezett. Az állások dotálását a kultusztárca vállalta. A múzeumépület fejlesztésére és javítására már eddig 40.000 pengőt utaltak ki. Több mint 2200 kötetnyi könyvvel gazdagították könyvtárát. Vannak nagyértékü helyi gyűjtemények a Székelyföld több helyén, igy Csiksomlyón, Marosvásárhelyen, Kézdivásár- helyen, stb. Mindezeket központi felügyelet alá vonják és Így megteremtik a lehetőséget a székely tudományos élet kifejlesztésére. A választ a Ház tudomásul vette. Nagy László a miniszterelnökhöz interpellált a sajtócenzura túlkapásai tárgyában és több konkrét ügyet sorolt fel. Mester Miklós második interpellációjában az erdélyi felekezeti tanerők és leikészek fizetésének végileges rendezését sürgette. Ezután az elnök napirendi indítványára a Ház ngy határozott, hogy csütörtökön folytatják a javaslat tárgyalását, továbbá napirendre tűzik az üzleti záróráról, a mérlegekről, azok használatáról és ellenőrzéséről szóló két törvény módosításáról és kiegészítéséről, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról és a magyar—német konzuli egyezmáiy becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok részleteiben való megszavazását. Egy órakor áttértek az interpelláció meghallgatására. Gesztelyi Nagy László a földművelésügyi miniszterhez interpellált a fenyegető tavaszi árvízveszély tárgyában. Serényi Miklós gróf a közel látás ügyi miniszterhez interpellált egyes rekviráló bizottságok szabálytalan működése tárgyában. Ezután Teleki Mihály gróf interpellált a Pest-vármegyét sújtó belvizek levezetéséről és a gazdák kártalanításáról. • Fáy István államtitkár a kultuszminiszter nevében adott válaszában rámutatott arra, hogy a költségvetésben gondoskodás történt arról, hogy minden egyes hitfeleke- zet megfelelő számú hitoktatói állást kapjon. Valamennyi hitfelekezet nem is tudta betölteni ezeket az állásokat. Az interpelláló által felhozott konkrét panaszokat megvizsgálják és az orvoslásról intézkednek. A ház a választ tudomásul vette. Vájná Gábor a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában a szociáldemokrata, párt és a vele együttműködő népfront működését, kifogásolta és intézkedéseket sürgetett az ilyenirányú tevékenység meggátlására. Vájná Gábor interpellált ezután a zsidókérdés megoldására teendő sürgős intézkedések tárgyában. Fiukovich .József a zsidó Hatvany-család birtokainak kisajátítása és a mezőgazdasági munkabér agrárollója tárgyában interpellált. Biró István dr., erdélyi képviselő a közellátási miniszterhez interpellált a székely- földi korpaellátás tárgyában. Kérte, hogy a székely vármegyék közellátási kormánybiztosának biztosítsák a korpaellátáshoz szükséges hatáskört. í'soőr Lajos a pénzügyminiszterhez interpellált a kirótt adóbírságok ügyében és a miniszterelnökhöz a „ponyva" fogalma alá eső regények terjesztése tárgyában. Meskó Zoltán interpellációjában kérte a belügyminisztert, hasson oda, hogy az idegen nevű mozgőfényképszlnházak, szállodák és szórakozóhelyek vegyenek fel magyar nevet. Fallő Imre a miniszterelnökhöz és a honvédelmi miniszterhez intézett interpellációjában a zsidók magatartását és háborús munkaszolgálatát tette szóvá. Szölősy Jenő interpellációjában a legkisebb és legnagyobb gazdasági munkabérekről szóló rendelettel foglalkozott. Közi-Horváth József a munkásság családi bérpótlékának felemelése érdekében intézett interpellációt az iparügyi miniszterhez, a miniszterelnökhöz pedig a nyugdíjas közalkalmazottak családi pótlékának felemelése tárgyában. Kérte, hogy a közalkalmazottaknál a betegség, rokkantság miatt nyugalombavonultaknak folyósítsanak magasabb nyugdijat, azoknak terhére, akik jobb állás reményében nyugdijaztatták magukat. Kajniss Ferenc a zsidótörvény novellaris módosítása tárgyában Intézett interpellációt a kormányhoz. A nemzet etika iának is részt kell vennie a zsidó kérdés megoldásában Kajniss Ferenc rámutatott a stronr.ianh- kérdés visszásságaira. Sürgette az önálló ügynöki cégek megrendszabá’yozását mert itten is nagy visszaélések történnek és kérte, hozzanak intézkedéseket s* zsidó tőkések ellenőrzésére, nehogy a zsidó tőkések földalatti spekulációkkal rontsák az árakat és pénzünk értékét. Kállay Miklós miniszterelnök az inteipel- lációra válaszolva, hangoztatta, hogy a zsidókérdést bizonyos elvi alapon kívül konkrétumokból összerakott kérdésnek tekinti és egyes kérdések megoldásából alakul ki az egész zsidókérdés megoldása. A felvetett kérdések Is egyes ilyen kisebb jelentőségű problémák, de azoknak megvizsgálását kötelezőnek tartja magára nézve és vállalja is.. A felvetett problémákra a helyzet alaposabb megvizsgálása nélkül nem válaszolhat. Azonban neki is az a benyomása, hogy bár a zsidó üzletek helyébe keresztények kerültek, de nem erkölcsösebb üzletek, ez pedig nem lehet cél. A zsidókérdés megoldása nem pusztán állami feladat, hanem a nemzet etikájának is részt kell abban vennie, az állam és a társadalom együttesen oldhatja meg a kérdést. A strohmann-kérdést és az ügynöki kérdést megvizsgálja. A zsidó cégek kérdésében osztja az interpelláló képviselő felfogását, hiszen a zsidók erdő- és mezőgazdasági ingatlanainak kisajátításáról szóló törvény- javaslatban ez már érvényesül is. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul vette. Kajniss Ferenc második interpellációjában a budapesti áruházaknál tapasztalható visszásságokat tette szóvá. Marótliy Károly a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában sürgette a sajtóellenőrzés revízióját, másik interpellációjában pedig a lakásínség enyhítésére kért'sürgős intézkedéseket. Ezzel az interpellációk véget értek, A bejegyzett 33 interpelláció közül 23-at elmondtak az interpelláló képviselők a többit pedig elhalasztották vagy törölték. Az ülés fél hét órakor ért véget. Hit kell tudni a biztosításra kötelezett javadat* mazási határ alá eső mun^a» vállalók bejelentéséről ? Kolozsvár, április 29. A belügyminiszter 264.000/1942 B. M. şz. rendeletével az úgynevezett magáuailkalmaaotti csoportba, tartozó, biztosításra, kötelezett munkavállalókra vonatkozóan a biztosítási kötelezettség .szempontjából irányadó eddigi javadalmazási határt, a betegségi biztosításban ab eddigi havi 400 pengő (évi 4800 pengő) összegről havi 500 pengő (éri 6000 pengő) összegre, az öregségi stb. biztosításban pedig az eddigi havi 600 P. (évi 7200 P.) összegről havi 8Q0 P. (évi 9600 P.) összegre emelte fel. Az említett rendelkezés 1942 április elsején lépett, hatályba. Az érdekelt, munkaadóknak, a. 263..573/1942 sz. rendelet értelmében, legkésőbb 1942 május hó 8. napjáig kell, bejelenteniük mindazokat a munkavállalóikat, akik 1942 április 1-én alkalmazásukban álltak, vagy akik az 1942 április 1. és 30. napja közötti időben léptek alkalmazásba, és kizárólag a javadalmazási határ felemelése következtében váltak biztosításra kötelezettekké. Az egyéni bejelentéssel jelentő munkaadók, „belépést jelentő Lap“-on kötelesek a bejelentést teljesíteni. A „munkába lépés napja“ rovatban 1942 április 1, napját, illetőleg, ha a. munkába, lépés ezt, követően történt, a, munkába lépés tényleges napját kell feltüntetni. „Változást jelentő lap“-on a fenti időpontig be kell jelenteni azt a munkavállalót is, aki eddig csak öregség esetére volt biztosítva, de a, bérhatár felemelése folytán most raá/r betegség esetére is biztosításra kötelezett. A heti jegyzékkel bejelentő munkaadó a fentiek szerinti jelentéseket az 1942 április hó utolsó, befejezett bérfizetési hetéről kiállított jegyzékben, az egyébkén ti késedelem következményei nélkül teljesítheti, mig a havi jegyzékkel bejelentő munkaadó a vonatkozó jelentéseket az 1942 május hó 15. napjáig benyújtandó jegyzékkel köteles teljesíteni. Bővebb felvilágosítást az OTI Kolozsvár- keruleti pénztára nvnit (Eötvös-n. 5. ITT. 67, telefon 23—49). KESERÜVIZ — Elhalasztották a rablógyilkosságl kísérlettel vádolt állástalan kolozsvári vasesz- tecgályossegéd biinperének tárgyalását. A kolozsvári t rvényszék szerdára tüzt.e ki a rablógyilkossági kísérlet miatt perbefogott Kohn Miksa állásnélküli vasesztergályossegéd biinperének tárgyalását. Kohn Miksa, mint ismeretes ezév február 18-án egy szódásüveggel leütötte üzletében Szilágyi Márton Deák Ferenc-utca 1. szám alatti órásmestert. Tette után elmenekült, de elfogták. A tárgyaláson azt vallotta, hogy se megölni, se kirabolni nem akarta Szilágyit, de áldozata nem váltotta be egy neki. tett Ígéretét és ez böszitette fel. A vádlott védője a sértett fél és máá tanuk megidézését kérte « ezért a bíróság a tárgyalást későbbi időpontra halasztotta. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK A kormány mindent megtesz az árvíz- és belvizveszedelem leküzdésére \ V
