Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-30 / 97. szám

JKjejletm tUrSJZG LSJt1- 4Ptf ICIS-3U Tízévi fegyházbüntetésre ítélte a kolozsvári törvényszék Goldsehläger bukaresti valutaügynök egyik gyilkosát Tőbe» Béla vallomása nyomán újból fe pereţi fele az anna I*idején nagy feltűnési Lelteit rémdráma részletei estünk Goldsáhla gemele. 'Amikor már élette■ len volt, átvittük a fürdőszobába, itt Tőkéi észrevette, hogy az áldozat még lélegzik, erre újra fojtogatni, kezdte^ A pénz én vettem el tőle — mondotta Culda — aki abból 1000 lejt adott kosár vásárlására, 10.000 lejt az autóutra, majd utóbb 10.000 lejt részesedés­képpen. . A hadbíróságon tett vallomás ellenkezik ugyan ezzel, amennyiben Tőkés csak véletle­nül toppant közéjük, de Ugyanúgy segédkezett a gyilkosságban, amit a Goldsclilüger és Tő­kés között támadt szóvita vezetett be. — Nem is ismertem Gpldschlagert előzete­sen,— méltatlankodik Totós a jegyzőkönyvek felolvasásánál, hogyan hozakodhattam volna hát elő' ilyen ajánlattal Culda házánál, aki gazdám volt, gazdag ember és a kenyerét et­tem. Semmi sem igaz, amit erről allit. Én csak, a vitára siettem be, ami közte és Gold- schláger között támadt. Ekkor megragadtam a zsidót, mert sértegetni kezdett engem. Randi Elemér dr. ügyész azonban teljes egészében fenntartja a vádat „ördögi fifiká- val kigondolt bűncselekmény“ végrehajtásá­nak minősítve a tettet, amelyet- előzetes meg­beszélés alapján együttesen követtek el. A védő Culda vallomásainak ellentmondá­sait igyekszik védence számára kihasználni és erős felindulásban elkövetett emberölés bűn­tettét látja fennforogni csupán. A román bíróság Ítéletét „látszat dologra“ alapozta. Tőkés Béla nem él az utolsó szó jogával és védőjéhez csatlakozik, aki töredelmes vallo­mását, büntetlen előéletét és jó magaviseletét hozta fel enyhítő körülményekül. A bíróság hosszas tanácskozás után délután 4 órakor hirdette ki ítéletét, amely szerint rablással párosait emberölés bűntettében ta­lálta bűnösnek Tőkés Bélát, akit ezért, — eny. hitökörülmenyek figyelembe vételével — 10 évi fegyházra és 10 esztendei jogvesztésre Hélt. Büntetésébe a leült és vizsgálati fogság­ban eltöltött időből 4 esztendőt és 6' hónapot betudtak. Az ítélet minősítése miatt az ügyész súlyos­bításért, a. védelem enyhítésért fellebbezett. Kolozsvár elsőosztályu várossá való minősítését kéri a munkásság Kállay miniszterelnökhöz benyújtott emlékirata Az emlékirat a munkásság összes időszerű kérdéseit felöleli Kolozsvár, április 29. Évekkel ezelőtt az egész akkori Románia közvéleményét foglal­koztató bünpert tárgyalt szerdán a kolozs­vári törvényszék hármas büntető tanácsa dr. Csepreghy törvényszéki tanácselnök el­nökletével. A bünperben 1938 tavaszán — tekintettel a statáriális állapotra — a román katonai törvényszék hozott Ítéletet, amelyet annak felsőbb fóruma is megerősített. Az ítélet értelmében rablással párosult ember­ölés büntette miatt életfogytiglani fegyház- zal sújtották Culda Romulus és Tőkés Béla bukaresti lakosokat, akik 1937 október 11-én a Culda lakására csalták és megölték Gold­schläger Jónás valutaügynököt. Az elitéltek a jilavai fegyházból megszöktek, lopott gép­kocsin menekültek el, de rövidesen ismét kézrekerültek. A bécsi döntés alkalmából Culda román részen maradt, míg büntetését a nagyenyedi fegyházban töltő Tőkés Bélát a kolozsvári törvényszék fogházába szállítot­ták át. Pere igy került újratárgyalásra a magyar biróság előtt. A bünper felolvasott iratai ismét feleleve­nítik a borzalmas dráma részleteit. 1937 október 12-én a Sepsiszentgyörgy kö­zelében lévő Veres-féle malom hídja mellett vesszökosárba gyömöszölt holttestet fogtak ki. Kiderült, hogy a tetem Goldschläger Jó­nás bukaresti valutaügynökkel azonos, aki előző nap tűnt el lakásáról. Az újságok le­leplezései nyomán a bukaresti rendőrségen jelentkezett Costea György bérgépkoesitulaj- donos, akinek vallomása alapján rövidesen kézrekerültek a tettesek: Tőkés Béla és Culdea Romulus. Goldschläger Jónás holt­testét ugyanis Tőkés Béla szállította el Cos. tea kocsiján Sepsiszentgyörgyrc, ahol a jel­zett helyen a kosarat terhével az Olt vizébe dobták. A tanuk és érdeklődök nélkül folyó tár­gyaláson mindössze Tőkés Bélát hallgatták ki. Halk, elfojtott hangon beszél a darőcru- hás vádlott. Bemondott adatai alapján kide­rül, hogy 47 éves, kereskedelmi középiskolát végzett, de nem jutott megfelelő foglalko­záshoz a kisebbségi sorsban. Hol tisztviselő volt, hol kereskedő, hol alkalmazott. Tönkre­ment, talajvesztett ember, aki mindennel kísérletezett. Vallomását alig hallhatóan adja elő és. csak akkor emeli fel hangját, ha bizonyságul Istenre hivatkozik. Gyakran teszi. Ilyenkor kezeit összefonja, a szünetek közben meg a darócnadrág alól kirívó, jól szabott félcipője orrát nézegetve tűnődik. — Életem legborzalmasabb pillanata volt — mondja —. amidőn arra utal, hogyan jött rá az eladdig aléltnek hitt Goldschläger ha­lálára. — De hiszen ezek az írások egészen mást állítanak — vélekedik a tárgyalást vezető elnök. — Nem tudom mit Írtak beléjük, nem ér­tettem jól románul. Tolmács nélkül vallat­tak, — iparkodik álláspontját védeni a vád­lott. — Nem vették tekintetbe, amit ma­gyarul elmondottam. A jó Isten szine előtt esküszöm, a gyilkosságnak még a gondolata is távol állott tőlem. Én csak három-négy- szer megráztam a zsidót, mert megbántott. __ A jegyzőkönyvek szerint maga vette le a megfojtásnál felhasznált zsinórt is az áldozat nyakáról. Aláírásával tanúsítja ezt- Most miért tagadja? — kérdezi az elnök. — Egy szó sem igaz belőle! Culda min­dent ream- fogott. Még azt sem akarta elis­merni, hogy a pincsi kutyája zsinegje volt a Goldschläger nyakán. __Hiszen Goldschläger hatalmas, életerős ember volt. Culda egyedül nem is végezhetett volna vele. Különben is kézzel történt fojto- gatás nyomát is megállapították rajta. Tőkést azonban semmi sem hozza ki sodrá­ból. Megmarad újabb állítása mellett. Vélet­lenül ment a Culda lakására és véletlenül ta­lálkozott Goldsch 1 agerrel, akkor ott, először. A valutás valami pengőátváltás miatt tarto­zott Culdának, akinek alkalmazásában Tőkés Kolozsvár, április 29. Megírtuk már, hogy Kállay Miklós miniszterelnök kolozsvári láto­gatása alkalmából a munkáserdekeltségek képviselői emlékiratban foglalták össze a munkásság valamennyi időszerű kérdését. Az emlékiratot gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke nyújtotta át a kormányfőnek. Az Erdélyi Párt és a nemzeti alapon mű­ködő hazafias munkás és alkalmazotti szer­vezetek mindenekelőtt főiskolai képzettségű munkaügyi felügyelő kinevezését kérik Ko­lozsvárra, Nagyváradra, Marosvásárhelyre és Szatmárnémetibe. Az Erdélyi Párt egyébként a munkaügyi felügyelő személyére vonatkozó­lag előterjesztést tett az ipar ügyi miniszter­nél. Nagy súlyt lielvez az emlékirat az erdé­lyi rannkakamara fejlesztésére is. Kérik, hogy. a kormányzat megfelelő rendelettel rendezze a kolozsvári munkakamara, valamint annak nagyváradi és marosvásárhelyi fiókja jogál­lását, addig is, amíg a munka kamara létesí­tésére sor kerül. Szükségesnek látják azt is, hogy a keleti országrész vármegyei székhe­lyeire é~ a fontosabb ipari gócpontokra tegye lehetővé a kormányzat egy-egy munkaka­marai ügyvéd szerződtetését. ,4? erdélyi mun­kakamara élére iizenegytagu ideiglenes bizott­ságot javasolnak s ennek összetételére az Er­délyi Párt javaslatának meghallgatását ké­rik. A kérések között szerepel az is, hogy h<j a munkavállalók havi jövedelme nem haladja meg a 300 pengőt, a munkavállalóknak mun­kaadójuk elleni szolgálati viszonyból eredő bírósági keresetei bélyegmentességet élvezze­nek. Az emlékirat a továbbiak során több idő­szerű kérést sorakoztat fel. Kérik a kormány­zatot, hogy Kolozsvárt ndnődtsék elsőosztályu várossá és emeljék fel a jövedelmi adó alsó értékhatárát. Kérik a gyermeknevelési segély magántisztviselőkre és kereskedelmi alkalma. _zottakra való kiterjesztését, a bérrögzités idő­pontjának megváltoztatását és az iparenge­délyek revízióját. Ismételten megsürgették vé­gül, hogy as OTl önkormányzatába megfele­lő magyar szakembereket nevezzenek ki, erre- vonatikozólag kérje ki a kormányzat az Er­délyi Párt, valamint a keleti országrészeken működő hazafias szakmai szervezetek vélemé­nyét. minf birtokkezelő állolt. Goldscliläger vona­Mit óhajt? Olcsó és jó arc­képet. útlevél vagy igazol­ványba, esküvőről, ömzejövé­telről, csoportról vagy kedves gyermekeiről? Ezen óhaját, gyorsan és pontosan teljesiti a Hit tartalmaz a Baross Szöveiség kolozsvári fiókjának a kormányfő elé terjesztett javaslata ? Kolozsvár, április 29. Kállay Miklós mi­niszterelnök Kolozsváron való látogatása al­kalmából a Baross Szövetség vezetősége Is javaslatot terjesztett a miniszterelnök elé. A javaslatot átnyújtó küldöttséget Lehőcz József elnök vezette a kormányelnök elé. A miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért a felterjesztett javaslat szellemével. Az álta­lános érdekű javaslat első oontja azt kíván­ja, hogy legalább a hét két napján helyez­zék a minisztériumi fogadó-órákat délelőtt 10 órára, mert o vidékről felulazókat más­különben súlyos kló' és anyagi veszteség éri. A második erdélyi —• de ugyancsak egyete­mes magyar vonatkozású — kérés, hogy az iparjogositványokat vegye az illetékes mi- nisztériunr felülvizsgálat alá, mert különö- , sen Erdélyben, a megszállás ével alatt olya­nok Is szereztek ipar jogosítványt, akik azzal nemhogy az ország hasznát szolgálnák, de Visszaéléseket követnek el. A felülvizsgálat során ne csak a jogosítvány formai kellékeit vizsgálja felül az Illetékes minisztérium, ha­nem az iparűzés természetét és jellegét is. h Nagy fontossága van a javaslat harma­dik pontjának, amely tanoneotthonok fel 4L Htását kéri az illetékes tényezőktől. A ko­lozsvári kereskedők városi fiukat alig tud­nak megnyerni a kereskedelmi pályára s ezért a kereskedőt utánpótlást úgy szeret­nék megoldani, hogy vidékről hozzanak fel Kolozsvárra a kereskedői pályák iránt ér­deklődő és arra megfelelő utánpótlási anya­got. Tekintettel arra, hogy Kolozsvárott nincs megfelelő befogadási képességű tanonc otthon, ez a megoldás sok nehézséggel jár. A kolozsvári kereskedők szívesen íiozzájá - mlnak tehetségük szerint egy uj tanoncott- hon létesítéséhez és fenntartásához, hogy a kérdés végre megnyugtató megoldást nyerjen. A javaslat harmadik pontja rámutat azok­ra a veszélyekre, amelyek bekövetkezhetnek, a magyar keresztény kereskedői taiftnpót- lásban, ha a kormányzat nem jön a lehető leggyorsabb segítséggel ... Kállay miniszterelnök már az átvételkor áttanulmányozta a Baross Szövetség javal­latát s megígérte, hogy a lehetőségek sze­rint annak minden pontját támogatni fbgja, Illetőleg megvalósítja. J&muoSTwfât A SZAMOSMKNT! TANÍTÓ EGYESÜLET programra jóba vette, hogy az uj magyar élet érdekében kulturmunkát kezd az el­némult harangok földjén. A népi magyar irányt követik — vissza akarják vezetni a várost a népi gyökért! magyar dalhoz, irodalomhoz, művészethez. Első ilyen kul- turestjük sikere után május első felében rendezik meg a másodikat, amelyen fia­tal kolozsvári Írók s a kolozsvári Nem­zeti Színház néhány tagja szerepel. Az es­télyen közreműködnek az összes dési da­lárdák is. A TURÁNI VADÁSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE a Szainosmentén is szervezkedik. A vitéz Sípos nyug. vezérezredes elnökletével dol­gozó nemzetvédelmi szervezet, amely kultu­rális, társadalmi s gazdasági síkon a tiszta egységes, független nemzeti életért küzd Antal Dániel EMGE felügyelőt és Sztojka László hírlapírót kérte fel a dési csoport megalakítására. Az alakuló gyűlést köze­lebbről megtartják. Az első dési turáni va­dász: K. Weress Jenő polgármester, aki el­sőnek lépett be a Szövetségbe. A SAJÖVIDÉK. a Szamosmente szélső része, junius első részében Somkeréken rendez nagy ma­gyar gazdanapot. Az előkészületek máris folynak. Többezer ember megjelenésére szá ­mítanak. A rendezésben Kese Attila refor­mátus lelkész, Fehérváry Károly ország­gyűlési képviselő és Bíró Péter kisgazda tevékenykednek. A gazdanapon megjele­nik Teleki Béla gróf, az erdélyi magyar gazdák népszerű vezetője is, de a rendező­ség számit arra, hogy a kormányzat is képviselteti magát. VÉKÁS JÓZSEF Dr. FŐORVOS, aki Simó Lajostól átvette az Erdélyi Párt Szolnokdoboka vármegyei tagozatának ve­zetését, a legnépszerűbb emberek egyike a Szám osmentén. — Főcéljaim között szerepel — mondotta — az ifjúság helyes ktnevelése a közéleti szerepekre. A szamosmenti magyar' élet ez- Ideig éppen azért esett vissza, mert nem gondoskodtunk az utánpótlásról. EGYRE GYŰL A PAN ASZ a dési mozi ellen. Régiek a filmek, a mo­zi tulajdonosok túlságosan nyeregben kép­zelik magukat stb. A polgárság egyöntetű megállapítása szerint még egy mozira volna szükség, mert akkor — a nemes versenyben —- változatosabb lenne a műsor és szolgálat­készebb a mozivezetés ... A mozi ezidőszerint a vármegyei szín­házban tartja előadásait. A dési közületek azt is panaszolják, hogy az állandó mozi mellett kuíturesté- lyeket csak nehézen lehet rendezni, a te­remhez körülményes hozzájutni, úgy, hogy inkább nem is rendeznek ilyesmit, ezt vi­szont az Itt annyira fontos magyar köz- művelődés sínyli meg. Vizváry Viktor főjegyző ezzel kapcso­latosan a következőket jelentette ki: — Az egyesületek csak igényeljék nyu- .odtan a színháztermet, megkapják, mert a Vármegyei Nemzeti Színházat azért emelték annak idején megyei magánosok, hogy a kultúra, a színjátszás hajléka le­gyen. Előbb következik az élő nemzeti kultúra — s csak azután a mozi, ami vé­gül mégis csak elsősorban üzlet ! (—a) kopott fizetni, Tőkés megütközött ezen, amire a valutás lehordta. Ekkor elfutotta a méreg, kabátonragadta GoldschUigert és néhányszor megrázta, majd kisietett a szobából. Hogy közben mi történt, nem tudja. Amire vissza­tért Goldschlügert áléban találta, il'efve _ amint a fürdőszobában kiderült, ahová éleszt- getés céljából bevonszolták — már halott volt. Culda ekkor — állitása szerint — fegyverrel kénvszeritette öt hallgatásra és megbízta a hulla eltüntetésével. — Ártatlanul hogyan vállalkozhatott erre? — faggatta a biró. . — Elfogadtam .Culda ajánlatát, hogy hall­gatásomért osztozni fogunk az általam kezelt birtoka jövedelmét/. Culda jegyzőkönyvi vallomásai ellentétesek ezzel, néha önmagukkal is. A bukaresti tör­vényszék vizsgálóbírója előtt tett vallomásá­ban Culda azt állítja, hogy Tőkés Béla a gyilkosságot megelőző szombaton felkereste lakásán és nyomorára hivatkozva kijelentette „bármire képes lenne, csakhogy megélhetését biztosíthassa.“ Közben telefonált Goldsehlör ger, akiről Tőkés érdeklődni kezdett és ekkor vetette fel a gondolatot, hogy csalják a lakás­ra és tegyék el láb alól. Közös megbeszélésük szerint hétfőn délelőtt végrehajtották a tettet. — Goldsehläger hamarabb érkezett — szá­mol be a jegyzőkönyv. — Rövidesen becsen­getett Tőkés, akinek elébe mentem. Egymásra néztünk és anélkül, hogy szót váltottunk vol­na, együttesen bementünk az irodába és neki. I gyógyszertárak jogosítványa visszavonásának végrehajtásáról. A rendelet szerint ezeket a gyógyszertárakat 1942 május elsejétől kezdve I 5 év alatt vonják vissza. Budapest, április 29. (MTI.) A Budapesti I Közlöny csütörtöki száma közli a kormány I rendeletét a zsidótörvény hatálya alá tartozó I személyek tulajdonában lévő személyjogit I * * Ot év alatt visszavonják a zsidók gyógyszertárjogositványait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents