Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-26 / 94. szám

19 4 2. A&niCIS m Aprilis Léi utolsó napján Nagyfontosságu ülést tart az Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkaközössége Könyvek között ILYÉS GYULA: KORA TAVASZ (Révai kiadása) . Illyés Gyula két kötetes regényes életrajza megjelenésével kissé felrázta a háború miatt halk léptekkel járó irodalmi életet. De ha figyelmesen olvassuk a csaknem félezer ol­dalas Illyés-müvet, meg kell állapitanunk, hogy mint minden Illyés-Írás, — legyen az vers vagy próza — ez is forrongó, majdnem forradalmi. Dinamikája van, lelke van s ezenkívül olyan mesterien van megiiva, aho­gyan csak a magyar próza művelőinek kivé­telesei írtak és írnak. A „Kora tavasz" a „Puszták népe" folyta­tása. Az író ifjúságának küzdelmes éveit vési betűbe. Attó! az időtől fogva, ahogyan útnak indul, mint szegény zsellérfiu s az iskolapa­dokon keresztül eljut a nagy Budapestre, mint már szemét nyitva tartó, öntudatos, hivatását megsejtő fiatalember. Hosszú és küzdelmes volt ez az ut s arról ad számot a „Kora tavasz" két kötetében az iró. Vajúdá­sával együtt vajúdik a magyar is, nemzete, gjppen abban az időben ront ránk a félreér­telmezett „magyar forradalom“ s nyomban rá a sötét kommün, Illyés Gyula regényes önéletrajzából megdöbbentően bontakozik ki egy lélek, az ő lelke s az egész magyarság akkori lelkülete. Az olvasó időnként el-el gondolkozik, hogy vájjon rovására irja-e az írónak rapszodikusságát, amellyel átrobog korokon és lelkeken, de a megrovás helyett inkább helyesli e regényes élet- és korrajz ilvenkénti megírását. Talán éppen az az „izgató“ benne, hogy nem a szokványos és szabványos irásszinten halad, hanem egészen külön, „Illyés!“ utakon. ®s mégis megvan az az érdeme, hogy rá lehet mondani: tökéletes magyar stilus. Mint regény, lehet kissé heve­nyészett, széteső, de mint élet- és korrajz: egységes. A „Kora tavasz“ méltóan sorakozik az ed­digi Illyés költői és prózai müvei mellé. Ró KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: PACSIRTA — Regény. Révai-kiadás — „A regényíró Kosztolányiban talán foko­zottabban feltalálhatok a lirikus értékei: az atmoszférikus varázs, a preciz és mégis gro­teszken túlzó külső Ieirás, mely többet mond a belső életről, mint a legtöbb lélekelemzés, meg a tiszta, kulturált nyelvmüvészet. Alak­rajzoló képessége itt, igazi földjére érve, még tökéletesebb, mint verseiben és novelláiban“ — Írja a költő egyik kitűnő ismerője. Kosz­tolányinak talán egyetlen regényében sem érezzük annyira e szavak igazságát, mint a Pacsirtában. Az a kép, amelyet a Pacsirtá­ról, erről a vénülő lányról, meg szüleiről, a jóindulatú öreg házaspárról fest, szinte hát­borzongatóan pontos és Igaz. Pacsirta eluta­zik vidéki rokonaihoz, a sok évtizedes meg­szokást fölkavarja ez a parányi kis esemény, eddig be nem vallott érzelmek szabadulnak föl, a rajongó szeretet már-már gyűlöletté keseredik, egy pohár vizben egy egész ten­ger vihara zajlik. Irónia és mélység csodála­tos gazdaságával vetiti elénk Kosztolányi bőseit, apró vonásokból épiti fel őket; monu­mentálissá nőnék ezek az alakok, megdöb­bentően mélyek és felejthetetlenül mulatsá­gosak. A magyar regényirodalomnak ez a kis remeke most uj kiadásban, a közkedvelt antilopkötésben jelenik meg, igaz örömére Kosztolányi híveinek, s minden magyar ol­vasónak: játékos-groteszk ötletessége a lé­lek félelmes mélységeit tárja föl. BANFFY MIKLÓS: FARKASOK — Elbeszélések. Révai-kiadás — Az Erdélyi Történet monumentális korké­pe után ebben a kötetben remekbeszabott no­velláit gyűjtötte egybe Bánffy Miklós. Tör­ténetei hatalmas jellemeket állítanak elénk, gazdag és nagyszabású világot ábrázolnak Biztosan és erőteljesen ragadják meg az élet cgy-egy jelenetét, az ösztönök váratlan, fé­lelmes föllángolását, meg azt, ami egy-egy sorsban, pályában, találkozásban egy egész életet megvilágít. „A császár titka“ meg a „Farkasok“ lenyűgözően nagyszabású Írás; másutt a légkör meg a táj ábrázolásának ereje és hitelessége ragad meg, ismét másutt a közvetlenségnek az a biztossága, amellyel szavakban, mozdulatokban a jellemeken át osztályt és társadalmat ábrázol. Minden egyes elbeszélés rövidrefogott, nyugalmas menetében is robbanó izgalmu regény. Az iv. amelyet az iró átfog, a havasok világától a korabeli társadalmon át egészen a messze múltig ér. Bánffy Miklós igazi „nagy“ novel­lákat ír, s elbeszélései így, kötetben uj vo­nással gazdagítják Írói arcképét. A hatalmas gyűjtemény négy évtized termését foglalja égybe, teljes portrét ad a novellista Bánffy Miklósról. JÓ ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, április 25. Az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács és az általa életrehivott Munka- közösség április hó utolsó napjaiban nagyfon- t-osságu értekezletre ül össze Kolozsvárott, gróf Bélái Kálmán felsőházi tag elnökletével Április 29-én a Munkaközösség ülésezik, másnap pedig a Tanács tart értekezletet, és mindkét ülésen Erdély gazdasági életének számos jelentős kérdését vitai jók meg. így a Munkaközösség értekezletén főleg az erdélyi vasul,hálózat időszerű kérdéseinek ügye kerül alapos tárgyalás alá, különös tekintettel arra a helyzetre, amely a Szeretfalva—Déda kö­zött még ebben az évben megnyíló vasútvonal révén keletkezik. A Gazdasági Tanácsnak már most fel kell készülnie a vasúthálózat .székely­földi kibővítésének gyakorlati következmé­nyeire és intézményesen kivan gondoskodni az erdélyi gazdasági életben nagy horderejű lér Kolozsvár, április 25. A kereskedelem-, ipar­és közlekedésügyi minisztérium 16.032/1942. szám alatt az örökbefogadott kiskorúak ipar­űzéséről rendkívül érdékes leiratot intézett a másodfokú iparhatóságokhoz ş ugyanekkor tá­jékozódás végett a kereskedelmi és iparkama­rákhoz is, A kolozsvári kamarához már meg is érkezett leirat utal arra, hogy az 1939: IV. t.-c.-t, vagyis az úgynevezett zsidó tör­vényt egyes személyek úgy igyekeznek kiját­szani, hogy kiskorút fogadnak örökbe, de ko­rántsem azért,, hogy állandó családi viszonyt alapítsanak, hanem kizárólag azzal a célzat­tal, hogy az örökbefogadott élvezhesse as 1922: XII. trc. 8. szakaszában foglalt elő­nyöket és az örökbefogadó ipar jogosítványát elhalálozás esetén egyszerű bejelentés alapján tovább folytathassa, holott, lux az örökbefoga­Mf>g állapított áh a tin*” scipők avat Kolozsvár, április 25. A május hóban ki­osztásra kerülő tipusclpök elkészültek s a szétküldésük megkezdődött. A közellátási minisztérium megállapította az uj tipuscipök eladási árát is, amely a következő: zsíros tehénbőr munkásbakancs 39—46 számig 34 pengő 90 fillér, 35—38-számig 27 pengő 60 fillér, férfi fűzős magasszáru boxcipö 37 pengő 50 fillér, férfi box félcipő 35 pengő 60 fillér, barna szinben 36 pengő. Magas,szarj fűzős fiú boxcipö 27 pengő 60 fillér és 32 pengő 80 fillér, sertésbőrből készült fűzős magas nöicipö 32 pengő 30 fillér. Ugyanez félcipőben 27 pengő 90 fillér. Fűzős magas lósevró leánycipö 25 pengő 20 fillér és 30 pengő. Lósevró fűzős gyermekcipő 17 pengő 50 fillér és 19 pengő 40 fillér. A kisipari férficipök árait most dolgozza ki az árhiva­tal és rövidesen ezeket is nyilvánosságra hozzák. pés előkészítéséről. Ennek érdekében megbíz­ta a Munkaközösséget, hogy dolgozzék ki em­lékiratot, Ez már el is készült s most kerül á Munkaközösség ülésén beható tanulmányo­zás alá. A Gazdasági Tanács április 30-t ülésének napirendje felöleli Erdély gazdasági életének valamennyi napirenden levő kérdését, elsősor­ban a, tanonchiány leküzdésére összegezett ja­vaslatainak emlékiratba való foglalását. Erre kiinduló pontul szolgál, a kolozsvári kereske­delmi és iparkamara jelentése, . amelyet a Munkaközösség legutóbbi budapesti értekez­letén részletesen letárgyaltak és elfogadtak. Az értekezletre ideérkezik Budapestről vi­téz Gyulav Tibor dr. felsőházi tag, a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara főtitkára, miniszteri biztos, a Tanács tagja.is. dós nem következett volna be, az érvényben levő jogszabályok szerint ő (az örökbefoga­dott) ipar jogosítványt el nem nyerhetne. A leirat közli azt a példát is, hogy egyes személyek saját kiskorú unokájukat fogad­ják Örökbe, hogy elhalálozás során az ipar ne szűnjék meg, hanem a család továbbra is ki­aknázhassa, Minthogy ez a fonák elgondolás rengeteg visszaélésre nyújt tápot, a miniszter felhívja az iparhatóságot, hogy valahányszor örökbefogadott kiskorú személy a jogosítvány ilyen hivatkozással való további kiaknázását, jelenti be, annak tudomásulvételét, mint az 1939: IV. t.p.-nek kijátszására irányuló cse­lekedetet, minden alkalommal meg kell tagad­ni, ha az, örökbefogadási szerződésből az örök­befogadás szükségességének és indokoltságá­nak lényeges körülményei ki nem derülnek. UJ KIJELÖLT TŰZIFÁN AGYKERES­KEDŐK. A „Tölgy“ Faipari és Kereskedelmi Rt. kolozsvári bejegyzett céget a m. kir. köz- eílátásügyi miniszter a 605.209/1941 sz. ren­deletével ideiglenes jelleggel a 36. sz. kolozs­vári körzetben tüzifanagy.kereskedőnek jelöl- te ki. ______________ Par!« elfezési munlcála- f Octal jutányosán vállal Lőrinczi megrendelések a S E B Ö K cukrászda Szenteovhdz-u. 1 és Zápolya-utca 6 Május 3-án nyilik meg a komáromi Te- nyészlóvásár és Kiállítás. Komáromból je­lentik: Az Állami Méntelep és a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara rendezésében május S-—6-ig megtartandó komáromi Tenyészló- vásár és Kiállításra eddig több mint száz kisalföldi lótenyésztő jelentette be mének és törzskönyvezett kancák bemutatását. A vár­ható országos érdeklődésre való tekintettel Komárom város is megtette már a szüksé­ges előkészületeket, hogy az érkező közön­ség megfelelő elszállásolásra és élelmezésre találjon. FIGYELEM! UJCEG! Csomagoló a pírok, sacsKóK, papirssó- Kok besseres^eíőfe nflDiDI |C7Ü PAPIRNAGYKERESKEDÉS ÉS FELDOLGOZÓ-ÜZEM. Cégi. Szendrey MiháJyné Kolozsvár, Jókai-utca 4, Telei. 17-32. Gyárak, üzemek, gazdaságos legelőnyösebb gépsziibeszerzési forrása iff, szemerjai Szász Endre gépszij és műszaki bőrcikkek nagykereskedése, Budapest, V. Visegrádi-u. 2. — Igénylési ügyekben díjtalan felvilágosítás Ţ Sokan kiskorú személy örökbefogadása révén játszották ki a zsidótörvényt Miniszteri rendelet akadályozza meg ezután az örökbefogadott kiskorúak iparűzési kihágásait SAKK ab c d e Î g h Sötét: Kc3, Bb4, Bgl, Ffl, He2, gy.: b5, e6 (7 darab). Világos: Keő, Yh8, Be3, Bg2, Fed, Fdl, Ho7, Hg3, gy.: a.2, a3, d3, f'7 (12 darab). Matt 2 (kettő) lépésben, ■ (Megfejtési határidő: 3 hét.) —o— 107. számú feladvány. Karlsson L.-töl. a bedé fgh A március 29-én közölt 103. sz. feladvány (Spooler) megfejtése: 1. Hd2—fi. Világos: Dobkin, Sötét-: Eliskases (Varsói olimpiász, 1935.) (Spanyoil megnyitás.) 1. e4, eo. 2. Hf3, Hc6. 3. Fb5, a6. 4. FXe6, dXc6 5. He3, f6. 6. d4, cXJ4.7.VXd4, VXd4. 8. HX,d4 (Világosnak ugyan királyszámyi gyalogtobblete van, de ezt a két sötét futár ereje eléggé kompenzálja.) 8 . , . c5. 9. He2, Fed. 10. Ff4, 0—0—0. 11. Ba—dl, BXdlF. 12. KXdl, He7. 13. Kel, Hg6. 14. Bdl (?) (Jobb volt: Fe3.) 14... HXf4. 15. HXf4, Ff7. 16. Hf—d5; Fd6. 17. h3 (?) b5. IS. f3, Bh—e8. 19. Kbl, h5! 20. He3, Fe5. 21. He—d5, Fe6. 22. Hfl, c6. 23. He3, g6! 24. Bel, Kc7. 25. Hdl, a5. 26. Hd—eo, c4. 27. c3; Kb6. 28. Hc2, Bd8. 29. He—e3, b4! (Sö­tét szisztematikusan szorította le a világos állást és mintaszerűen vezeti a végjátékot győzelemre.) 30. Bdl, BbS! 31. Kc2, Kc5. 32. Bel, a4. 33. cXb4+, BXb4. 34. Hdl, a3! 35. bXa3, Ba4. 36. Kbl, BXa-3. 37. Hf2, Fd4. 38. Bc-2, Kb5. 39. Hh2, c3! 40. f4, FXa2+! es világos feladta, mert 41, BXa2-re e2-t- jön és az „al“-eti fenyegető miatt miatt világos bástyát veszt. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ műsora Aprilis 26., vasárnap d. u. fél 4 órakor: Vén bakancsos és fia a huszár. (Olcsó hely­árak.) Április 26., vasárnap este 8 órakor: Minden jó, ha jő a vége. (Táray Ferenc fellépé­sével. Napi bérlet B. 17. szám.) Április 27., hétfő este 8 órakor: Erzsébet. (A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Bartha Sándor tanár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Április 28., kedd este 8 órakor: Sevillai bor­bély. (G. Rossini születésének 150 éves évfordulója alkalmából. Bemutató bér­let 26. szám. Bemutató helyárak.) Április 29., szerda este 8 órakor: Bizánc. (Táray Ferenc fellépésével. Nápibérlét A. 17. szám. Rendes helyárak.) Április 30., csütörtök este 8 órakor. A vig özvegy. (Bérletszünet. Rendes helyárak. Május 1., péntek este 8 órakor: Aida. (Bér- letszimet. Bemutató helyárak.) Május 2., szombat d. u. fél 4 órakor: Mede». (Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Május 2., szombat este 8 órakor: Jézusfara­gó ember. (Bemutató bérlet 27. szám. Bemutató helyárak.) Május 3., vasárnap d. u. fél 4 órakor: A mo­soly országa. (Olcsó helyárak.) Május 3., vasárnap este 8 órakor: Jézusfa­ragó ember. (Bérletszünet. Rendes hely­árak.) Május 4., hétfő este 8 órakor: Operett-est. (Részletek a „Három a kis lány“-ból, a „Gül Babá“-ból, „János vitéz“-ből- Nagy balett. A Tizes szervezet előadása. Bevezetőt mond: dr. Buttinger Antal árvaszéki ülnök, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Május 5., kedd este 8 órakor: Szevillai bor­bély. (Opera béliét II. 8. szám. Bemu­tató helyárak.)

Next

/
Thumbnails
Contents