Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-02 / 75. szám

19 4 2. Jtvmcis 2 mw Ülést tartott Kolons -Tármegye közigazgatási bSzoltsága A pozsonyi zsidó fiözponl rendszeresen űzte a Latonabujlalásf Pozsony, április 1. (Búd. Tud.) A „'Grenz, bote" jelentése szerint a pozsonyi zsidó köz­pontban visszaéléseket lepleztek le. A rend­őrség megállapította, hogy a zsidó központ tzolgálatában áltó alkalmazottak, előre figyel­meztették azokat a zsidókat, akiknek behívót Írtak katonai munkára és amely behívók a központ kezén mentek, keresztül. A figyelmez­tettek azután eltűntek. Er,ért a figyelmeztetés­irt a zsidó központ alkalmazottai pénzt is kaptak. A rendőrség letartóztatta és kény­szermunkára kötelezte a bűnösöket. Néhány keresztényt is őrizetbe vettek, akik részesek a visszaélésekben. Az Eidélyi Pórt köszöneté dr. Antal István iaazsrg"ayi óllomti'kárnaU Kolozsvár, április 1. Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke, táviratot in­tézett dr. Antal István igazságügyi államtit­kárhoz. Táviratában az Erdélyi Párt nevé­ben köszönetét mondott az államtitkár nagysikerű erdélyi kőrútjáért, fáradozásaiért cs tanításaiért. 14,752.940 ember él Ittaqyarorszáqion BUDAPEST, április 1. A Magyar Statisz­tikai Szemle legutóbbi száma közli, hogy Magyarország egész területén, a visszafog­lalt Délvidékkel együtt, 1942 január 1-én 14,752.940 ember élt­A felmondási időre járó illetmény nem kártérítés Ziták, április 1. Érdekes határozatot ho­zott felmondási ügyben a zilahi törvény­szék. Egyik szilágyság! részvénytársaság volt főkönyvelője, aki 14 éven keresztül megsza­kítás nélkül szolgálta cégét, pert inditott a vállalat ellen. 1940 november közepén ugyanis a részvénytársaság ügyeinek inté­zésére kinevezett hatósági vezető a felpe­res állását hat heti felmondással megszün­tette és fizetését csupán erre áz időre adta ki. A felperes szerint az érvényben lévő ro­mán munkatörvény idevonatkozó rendelete élteimében hat hónapi felmondás illeti meg öt, ezért még négy és fél havi illetményé­nek megfelelő 2250 pengő megfizetésére kérte kötelezni a vállalatot a zsibói járás­bíróság részéről. A tárgyalás folyamán a volt főkönyvelő keresetét az 580/1941. M. E. és az 1910/1920. M. E. számú rendeletekre való hivatkozás­sal kétszeressére emelte fel azzal az indoko­lással, hogy törvényes felmondási ideje csak 1941. május 31-én járt volna le, amikor szolgálati ideje már elérte volna a 13 és fél esztendőt. A négy és fél havi fizetésével egyenlő 2250 pengő tehát végkielégítés cí­mén is megilleti. A zsibói járásbíróság azzal az indokolás­sal utasította el a felperest, hogy tulajdon­képpen kártérítést követel. Ilyen kártérítés azonban a 4470/1941. M. E. számú rendelet értelmében nem illeti meg, minthogy szol­gálati viszonyát a vállalat élére kinevezett hatósági biztos mondotta fel. Az Ítélet ellen a. felperes fellebbezéssel fordult a zilahi törvényszékhez, mely a kö­vetelést teljes egészében megítélte. A törvényszék véglehajtható Ítéletében kimondotta, hogy' a felmondási időre járó illetménynek kártérítési jellege nincsen, kü­lönösen akkor, ha a munkáltató maga sem áilitja, hogy a munkaviszony megszünteté­sére a munkavállaló adott okot. A hivatko- sott 4470/1941. M. E, számú rendelet csak a felmondási illetményeken felül' igényelt kü­lönleges kártérítés megitélhetését zárja ki, nem pedig a törvényes időre járó illetmé­nyekre való kötelezést. A hatósági biztos is csupán a felmondásra vonatkozó törvényes rendelkezések figyelembenemvételével szün­tethette meg a munkaviszonyt. Ha pedig rö­videt* felmondási időt engedett, mint ami­lyen a törvény előír, akkor a vállalat a tör- rényes felmondási időre járó illetmény kü­lönbözet megfizetésire kötelezendő. A zilahi törvényszék a királyi Kúria ál­landó gyakorlatának megfelelően megálla­pította, hogy a felperes munkaviszonya jo­gilag csak 1941. május 31-én szűnt meg, amikor a törvényes felmondási idő lejárt. Minthogy azonban ekkor már a magyar munkaügyi jogszabályok voltak érvényben, felperesnek joga nyílt az 1910/1920. M. E. számú rendelet szerinti végkielégítéshez is, tehát annak megfizetésére szintén kötelezni kellett az alperes vállalatot. Kolozsvár, április 1. Kolozs-várraegye köz- igazgatási bizottsága április elsején tartotta meg április havi rendes ülését. Az ülésen Dr. Inczédy-Joksma.n Ödön főispán elnökölt. A tárgysorozat előtt Dr. Szász Ferenc vár­megyei főjegyző felolvasta a Kormányzó he­lyettes Ur ŐfÖméltósága által a vármegye al­ispánjához intézett, leiratot, amelyben Kor­mányzó helyettessé történt megválasztása al­kalmából a törvényhatóság által küldött hó­doló táviratért mond köszönetét Gaal Elemér alispánnak. A Közigazgatási Bizottság tárgysorozatán az alispán, árvaszéki elnök, tiszti főorvos, kix. ügyészségi elnök, m. kir. pénzügyigazgató, m. kir. tanfelügyelő, mi. kir. államépitészeti hi­vatal, a m. kir. állatorvos és a m. kir. gazda­sági felügyelő jelentései szerepeltek. Gml Elemér alispán jelentésében arról em­lékezett meg, hogy a belügyminisztérium az egeresi járást Egeres székhellyel megszüntet­te ős helyébe Kolozsvár székhellyel! nádas­menti járást létesített s az Egeres közvetlen környékén fekvő községek közigazgatási ügyeinek ellátására Egeresen járási kirendelt­séget létesített. — A Közigazgatási Bizottság szine előtt meg kell állapitanom, — hangsúlyozta jelen­tésében Goal alispán —, hogy az nj járási beosztás valóban minden téren a köz és az egyes javát szolgálja! A sokai hangoztatott és legutóbb Miniszterelnökünk Őexelenciája által oly világosem. kifejtett közigazgatási des- r ént raliz áciá egyik érdekes gyakorlati forrná- j<ít kell üdvözölnünk abban, hogy a volt ege­resé járás községei földrajzi fekvésük és gaz­Kolozsvár, április 1. A közellátásiigyi mi­nisztérium 102.520/1942 számú legutóbbi în­delete lényeges változást hozott a eipészipar bőranyagellátása terén, amennyiben megen­gedte, hogy a pirosszinii utalvány tulajdono­sa az anyagot saját rraaga közvetlenül a ke­reskedőnél válthassa be. Ezt az újítást a lábbelikósznő iparosok sé­relmesnek találták. Véleményük szerint a« utalvány tulajdonosa a kiváltott bőranyaggal nagyon sok esetben kontárra! dolgoztatott. Ezért az Ipartestületek az IPOK utján meg­keresték a közellátásiigyi minisztériumot, amelytől! azt kérték, szakmai érdekük védel­mében küszöbölje ki azt a lehetőséget, hogy az utalvány tulajdonosa maga vehesse meg a bőrárut s változtassa meg a visszaélésekre mó­dot nyújtó rendelkezést. Most érkezett meg a kolozsvári kereskedel­mi és iparkamarához a közellátásügyi minisz­tériumnak fenti tárgyban kiadott 605.177/ 1942 számú rendelete, amely a cipésziparosok kérelmét elutasítja. A minisztérium megállapítja, bogy a bőr- anyagellátásra vonatkozó 102.520/1942 számú renddel, amely a kifogásolt újítást tartalmaz­ta, a háború parancsolta gazdasági szükség­szerűség következménye, s elsősorban a kifej­lődött lábbeli-zugforgalom megszüntetésére irányult. A miniszter visszaemlékezik arra az időre, amikor tárcáját átvette. A lábbeli ellátás te­rén az anyaggazdálkodás érdekeit sértő ala­potokat talált. Tapasztalata szerint a talp­bőrnek súly szerint való adagolása nagy pa­zarlássá! járt és a eipésziparosokat indokolat­lan anyagtöbblethez juttatta. A miniszteri le­irat megállapítása szerint sok esetben az is előfordult, hogy a lábbeli készítő iparos nem az átvett bőrt dolgozta fel a rendelésnél. A régi rendszer módot nyújtóit a zugforgalmi 1 áhbdi-kfezitó? kifejlődésére. A eip&zipáro­sok a többletbőmnyagból) a tehetősebb és ei­tlasági érdekeinknek megfelelően a jövőben tulajdonképpen két járási központba illesz­kednek bele. Az alispán! jelentés ezután a tavaszi mező- gazdasági munkálatok állásáról, a vetőmag­ellátás kérdéseiről tájékoztatta a bizottságot. Bejelentette, hegy az Almás-patak hidalmási szakaszának szabályozási munkálatai rövide­sen megkezdődnek. A marótlaki kőbánya is­mét üzemben van. Az üzemet fejleszteni kel­lene, mert a múltban elhanyagolt vármegyei utakra rengeteg kőanyag szükséges. A továbbiakban a közellátás kérdéseivel foglalkozott a jelentés, végül leszögezte, hogy a vármegye közegészségügyi és közbiztonsági helyzete változatlan. Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző beje­lentette, hegy a MÁV budapesti igazgatósága kérést intézett Kdozs-vármegye közigazgatási bizottságához, tegyen javaslatot a Kolozsvár közelében levő Bács állomás elnevezésének megváltoztatására, minthogy a Délvidék visz- szacsatolása folytán még egy Bács elnevezésű állomás van. Bejelentette, hogy az érdekdtek meghallgatása ntán a döntést a vármegye fő­ispánja elnökileg meghozta és a Kolozsvár mellett lévő Bács állomás uj elnevezéséül „Kisbács“ elnevezést javasolta az államvas­utak igazgatóságának. A vármegye főjegyzője ezután felolvasta a felirat tervezetet egyes adótárgyak adóterhé­nek csökkentése érdekében. A közigazgatási bizottság ülése után az út­ügyi éa gazdasági albizottságok tartották meg üléseiket. pőkószletük folytán utalványhoz indokoltan nehezebben hozzájutó személyek rendeléseit elégítették ki. A minisztérium megállapítja, hogy a fogyasztó közönség a cipész iparosok­nak teljesen ki volt szolgáltatva s ezt tovább fenntartani nem lehetett. Az árubeszerzés megkötése már csak azért sem rendszeresít­hető, mert ezen az alapon bármelyik ipar, mint például a szabó-ipar is előállhat kérés­sel, bogy az anyagot csakis ő. szerezheti he. A rendelet egyébként sem teszi kötelezővé, hogy esakis a fogyasztó váltsa be, vagyis a rendelő, amennyiben a cipészében megbízik, átadhatja neki bevallás céljára az utalványt. A minisztérium a kontárok elleni küzdelem tekintetében megérti az iparosok óbaját, de a kontárkodás kiküszöbölésére a fokozott mér­tékben alkalmazott jogszabályok módot nyúj­tanak. A minisztérium lei rátát azzal zár ja be, hogy teljesíti az apróbb javításokhoz szüksé­ges hulladékbőrők nagyöbbmérvü kiutalására vonatkozó kívánságot, elvárja azonban a ci- póseiparosoktól, hogy álláspontját méltányol­va illeszkedjenek be a háborús gazdálkodásba. A velencei újságíró nagygyűlésen leleplezik a nemzefronió sajtó munkáját Becs, április 1. (MTI.) A Néniét Távirati Iroda jelenti; A nemzeti újságíró egyesületek szövet­sége, amely 1941-ben alakult Bécsben, ápri­lis 10. és 12. között rendezi meg Velencében első nagygyűlését, amelyen sok ország ve­zető újságírói jelennek meg. Az ülés kiemel­kedő pontja lesz, hogy a második napon ne­ves európai személyiségek leleplezik a fele­lőtlen sajtónak népeik sorsára gyakorolt ká­ros befolyását. EGYETEM MOZGÓBAN ma (3,5, 7 és 9 órakor), szom­baton (7 és 9 órakor), busvét- vasárnapján (3,5, 7 és 9-kor): FARKAS IMRE elragadó d i á k t 6 rié n et •: IGLÓI DIÁKOK A legszebb magyar nóták. A legbűbájosabb magyar diák-operett Fősz.: Gervay Mórica, Kabos Gyula, Gázon Gyula, Jávor Pál Á közellátásiigyi minisztérium figyelemreméltó indokolással utasította el a cipésziparosok kérését « ERDÉLY RÉSZI* HANGYA V6GVSS2 STI GYÁRA MAftOftVÁSAftMtPr Olaszországban leszállították több elsőrendű fontosságú cikk árát Kóma, április 1. (Búd. Tud.) Mussolini legutóbbi beszédében az olasz valuta védel­mét hangoztatta. Ennek érdekében az első lépések már megtörténtek. Rendelettel le­szállították több elsőrendű fontosságú élel­miszer árát. Olcsóbb lett a tojás, a liszt, a zsir, az ételolaj, a rizs, a burgonya és a sajt. A kormány rövidlejárattí kölcsönt bocsátott ki. A kincstári jegyek kibocsátásával taka­rékosságra bátorítja a lakosságot. Hatalmas bünlajsfroma van a Sepsiszentqyörgyön lefülelt „Pújuknak Sepsiszentgyörgy, április 1. Annakidején beszámoltunk arról a rablási kísérletről, me­lyet Mairovics Salamon, a társaságok Is­mert „Puju“-ja követett el Kovásznán. Ki­derült hamarosan, hogy Mairovics több lo­pást követett el kézdivásárhelyi, nagyboros- nyói és kovásznai ismerőseinél. Az ügyészség egyrendbeli rablási kísérlet, kilenc lopás büntette és három rendbeli faj- gyalázás vétségével vádolta Mairovicsot. A törvényszék most hozott az ügyben Ítéletet 'és Mairovics Salamont egy rendbeli rablás kísérletében, hétrendbeli lopás bűntettében és egy lopás vétségében találta bűnösnek, amiért hétévi szigorított dologházra Ítélte. A vád­lott enyhítésért fellebbezett. Gazdaértekezlet Kolozsváron Kolozsvár, április 1. Az 1942. évi mező­gazdasági munkálatok kellő időben való el­végzése érdekében a földművelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki. Ennek rendelke­zései felöl a Kolozsvári Gazdasági Egylet tájékoztatni óhajtván a kolozsvári gazdakö­zönséget, folyó hó 3-ára nagypénteken d. e. 10 órára gazdaértekezletet hivott össze. Az értekezleten az emberi, állati és gépi munka­erőt fogják számba venni, a munkaközvetí­tés, a honvédelmi munka, munkásszázadok igénybevételének feltételeit, az igavonó ál­latok, jármüvek és gépek esetleges hiányai­nak pótlására vonatkozó intézkedéseket, a katonai munkamegsegltés, a gondnok kije­lölése, munkafegyelem, munkásvédelem és munkairányitás ellenőrzés és felügyelet mó­dozatait fogják megbeszélni. Az értekezle­tet Török Bálint, a Kolozsvári Gazdasági Egylet elnöke hívta össze és meghívta a gyűlésre a vármegyei gazdasági felügyelő­ség, a Munkakamara, a közélelmezési ügy, osztály és a város gazdasági ügyosztályának képviselőit, hogy az értekezleten a gazda­közönség közvetlenül kaphasson felvilágo­sítást minden, a gazdasági munkálatokkal kapcsolatos és a gazdákat közvetlenül ér­deklő kérdésekről. A Kolozsvári Gazdasági Egylet azt ter­vezi, hogy a hozandó határozatokat a gazda­közönség tájékoztatása céljából sokszorosí­tani fogja, hogy azokat a gazdaközönség legszélesebb rétegei számára hozzáférhetővé tegye, örömmel látjuk, hogy a Kolozsvári Gazdasági Egylet gyakorlati alapon fogja meg ezt a kérdést és a hatóságoknak se­gítségére áll a vonatkozó rendeletek társa­dalmi utón való végrehajtásában. JÓ áru és jó hirdetés ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Egyszer kínálják, százszor fogja kérni a Kórus lilcőrl!

Next

/
Thumbnails
Contents