Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-02 / 75. szám

19 4 2, M^niClS 2 Április Wh és 6-én lesznek a nagyváradi lővésznapok Nagyvárad, ápr. 1. A „Nagyvárad! Ár­pád-Lövész Egyesület“ husvétvasámapján avatja fel meghívásos verseny keretében a Rhédey-kerti 14 lövonalas fedett lőpályáját. Ezzel kapcsolatban az Országos Magyar Lö­vész Szövetség a visszacsatolt keleti cs er­délyi országrészeken alakult lövészegyesüle­tek és szakosztályok részére április 4-töl kezdődően háromnapos lövész tanfolyamot1 is rendez. A tanfglyam célja a lövészegyesületek gyakorlati vezetőit, — igy az ügyvezetőket é3 főtitkárokat — az egyesületi sport irá­nyításával kapcsolatos feladatokról tájékoz­tatni, továbbá a szakosztály intézőknek, azaz a céllövősport végrehajtó szerveinek a lövészettel kapcsolatos ismereteket meg­adni és végül az egyesületi edzőket hivatá­sukra elkészíteni. Az avató versenyen csak Keiet-Magyar- ország és Erdély versenyzői indulhatnak, akiknél nem feltétel, hogy az OMLSz-nél igazolva legyenek. A mérkőzést, amely er­délyi lövészbajtársaink első erőpróbája, 25 m-re rendezzük 14/7 cm-es 10 körös céltáo- iára, három testhelyzetben, . testhelyzeten­ként 3 próba és 10 értékelt lövéssel, 38 Min­tájú kispuskával, segédeszközök nélkül sza­bályos hordszijjal. A verseny csapatban és egyénileg kerül lebonyolításra. Csapattagok száma 7, akik közül az 5 legjobbnak ered­ménye számit. Csak hazai gyártású lőszer használható. Nevezési dij fejenként 2 P, a lövések megfigyelésére megfigyelő távcsövet is lehet használni. Egyéb tekintetben az OMLSz versenyszabályai irányadók. Az avató versenyt április 4-én délután 3ajtóbemutató vezeti be, amelyet előadások kövfetnek. A tanfolyam keretében Verböczi Kálmán alezredes, a Szövetség ügyvezetője, Rudas Ferenc, a Szövetség sportigazgatója, dr. Pápai Vratarics György min. osztálytaná­csos, szövetségi tanácstag, továbbá Balogh Ambrus gépészmérnök, a MLE tagja és Sülé Mihály, a központi válogató keret edzője tartanak sportvonatkozásu előadásokat és élversenyzőink, igy Tomposné, Morvayné, Toperczerné, Ador, ifj. Kovács János, Papp Zoltán, Szarka, Mina, Fábián, Balogh Am­brus, Török István, ifj. Tóth Imre, Cságoly főhadnagy és Buday László többszörös vá­logatottjaink nyílt irányzékos és verseny­hi »puskával és céllövőpisztollyal bemutató lövészet utján szemléltetik a művészi fokon álló magyar céllövösportot. A sportelöadi- sokat helybeli előadók nemzetvédelmi érte­kezésekkel egészítik ki. Az avató versenyre és a tanfolyamra szóló meghívókat a rendező egyesület küldte szét. Az OMLSz az érdekelt területek lövészegye­sületeit a helyi napilapok utján hívta meg a tanfolyamra. Előzetes jelentkezés alap­ján a tanfolyamra mindenkit szívesen látunk. A jelentkezés a szállásigények megjelölé­sével levelezőlapon történik a rendező egye­sület elnökségének elmére (Nagyvárad, Szi­lágyi Dezső-tér 5.) Liszt- és zsirjegyekröl a Résztvevők gondoskodnak. Kedvezményes szállást és étkezést a rendező egyesület ké­szíti elő. Lőszert az OMLSz díjmentesen bo- csájt rendelkezésre. Legyenek ezek a napok méltó bevezetői n biharmegyei lövészmozgalomnak és hoz­zák vissza a régi, hires Rhédey-kerti sportot. Az 1335-ben alakult Nagyváradi Polgárt Lövész Egylet méltó jog-utódot talált a Nagyváradi Árpád-Lövész Egyesületben, amelynek kitűnő vezetősége lövészmozgal­mi téren már eddig is dr. Gyapay László he­lyettes polgármester elnök fölövészmester- rel és Ajtay G. Gyula ügyvezető elnök, fó- lövészmester helyettessel az élén, kezdetben» vitéz nemes Asbóth Sándor, jelenleg pedig Petrovich Gábor főtitkárok lelkes közremű­ködésével irányadó munkát végzett. , Az Árpád-lövészek a mult év junius hó J-i alakuló közgyűlésén elhangzott fogadal­mukat „őszinte, építő munkát“ Ígérve valóra váltották és az NSE, a MÁV és postai lö­vészekkel szorosan együttműködve Szent László városát lövészközponttá alakítot­ták ki. Nagyvárad a felszabadulás óta a céliövö- , sportban is úttörő munkát végzett és az őr­tornyokban álló Árpád-lövészek biztos lövé­sekkel virrasztanak Érdé1''- álmai fele**. FE RENCJÓZSEF „ ■■■ KESERŰ VIZ — Helyreigazítás. Sohieiin Adod: kolozs­vári illetőségű utazó annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy a „Keleti Újság“ március 31dki számában megjelent, reá vonatkozó hír, téves értesüléseken alapul. Schleim Adolf ellen, bosszúból feljelentést tettek, a rendőrség elő is állította, az ügyészség azon­ban —- kihallgatása után — megszüntetett ellene minden eljárást. A Htvalásszervezel újabb Intézkedéseket kér a hadba- vonult munkások javára Kolozsvár, április 1. A Hivatásszerveret kolozsvári tagozatának kezdeményezésére, an­nak országos központja javaslattal fordult a hadügyminisztériumhoz a hadbavonultak itt­honmaradott jainak érdekét :n. A közelmúltban ugyanis rendelet jelent meg a hadisegélyezés újbóli szabályozásáról. Amint eitmek szövegéből kitűnik, ezzel! a ren­delettel még nem fejeződött be a badbavonul- tak érdekében történő intézkedések sorozata, A Hivatússzervezet éppen ezért foglalja össze azokat a immkásszempontokat, mélyeknek rendeletileg való biztosítása a jövőben kívá­natos lenne. A javaslat elsősorban a munkalehetőség in­tézményes biztosítását kéri a hadbavonultak munkaképes családtagjai számára. Érről kü­lönben már a rendelet is említést tesz. A munkalehetőség szabálya alól csupán a kiskorú és nevelésre szoruló gyermekek anyja kellene kivételt képezzen, akit nein kötelezné­nek munkavállalásra. Egyébként azonban, amennyiben a hozzátartozó a badbavonn’ó munkakörét ellátná, abban az esetben ugyan azt a munkabért is kapná meg. A házbér- és lakbér kérdésében az a mun­kásság kívánsága, hogy a házfalajdonc t szigorú intézkedéssel figyelmeztessék, hogy felmondásiak vagy ehhez hasonló fenyegetés­sel ne fordulhassanak a bérfizetési kötelezett­ségüknek esetleg eleget tenni nem tudó had­bavonultak hozzátartozóihoz. A Hivatásszer­vezetnek ebben a kérdésben különösen figyel­met keltő az a javaslata, me’y szerint zsidó háztulajdonosok, valamint a bankok és nagy­tőkés társaságok tulajdonában lévő házakban a liadhavonbltak bért. egyáltalán ne fizesse­nek. Elvük az, hogy akiknek gazdasági viszo­nyaik megengedik, azok is áldozatot kozza- uak. A javaslat ezenkívül még több idevágó köz­érdekű kérdéssel foglalkozik a tandíjak, köz­terhek, magántartozások és kamatok megfi- I zetése alóli felmentést illetőleg, ne.hogv előfor­duljon, hogy a badbavoniiltat vagy hozzátar­tozóit kímélet nélkül végrehajtsák, A javaslat végül a hadiszolgálatból vissza­térők sorsára tér ki. Erre vonatkozólag ren­deletet kér, mely biztosítaná a leszereltek ugyanolyan munkakörben való elhelyezkedé­sét, mint bevonulása előtt volt, előléptetéskor pedig figyelembevételét a hadiszolgálat ban el­töltött időszaknak. Megnyílt a káprázatos berendezésű Fővárosi pazar műsorának iőatirakciói: FFarsr * Morgan FritSa Sándor, a közkedvelt magyar nóta és rádiónekes. CisrőBsrcsay a bűM'os babaprimadonna. CavaraTS n . a bűvészek királya. Mary Moriy’s, Clara D’amour, Lya Fors­ter, Varga Ronny és Baby Star kitűnő szóló táncosrfők! Különleges berendezés! Andi Béla jazz- és szalonzenekara! Uf vezetés! Jöha' utca 17. Telefon 27-87 Fizetésüknek ecjy százalékát a Vörös Kereszt javéra ajánlották fel a Dermafa és a Rendőr fc örgyár munkásai Kolozsvár, április 1. A Dermata-müvek, valamint a Rendőr bőrgyár munkásai szép példáját nyújtották a hazafiul érzésnek, amikor elhatározták, hogy fizetésük egy százalékát a Vörös Kereszt és a harctéren küzdő katonáink hozzátartozóinak megsegí­tésére ajánlották fel. A munkások felhatalmazták a két gyár igazgatóságát, hogy fizetésükből minden hé­ten vonják le laz egyszázalékos hozzájáru­lást és juttassák el az igy begyült összeget a Vörös Kereszt erdélyi kirendeltségéhez. A munkásoknak az a kívánsága, hogy a be­folyó Összegből egyik héten a Vörös Kereszt, másik, héten pedig a fronton küzdő kato­náink .hozzátartozói részesüljenek támoga­tásban. Húsvéti ajándékban részesíti a Nemzeti Munkaközpont Női csoportja a kolozsvári helyőrségi kórház ápoltjait A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szer­vezetének női csoportja elhatározta, hogy husvétkor ajándékban részesíti a kolozsvári helyőrségi kórházban gyógykezelés alatt álló sebesült katonákat. A női csoport ve­zetői cserefalvi Farkas Istvánná elnöknő ve­zetésével husvét szombatján személyesen fel keresik a sebesült katonákat, akik között 250 csomag cigarettát, 250 narancsot és 250 darab piros tojást osztanak szét. Itt emlitjük meg, hogy a kolozsvári nutóbiisztulajdonosok szövetkezete, a RA- KA8z 200 pengőt juttatott a Ne-,fizeti Mun­kaközpont női csoportja által rendezeti „füsttélen■ nap“ jelszóval megindított segély­akcióra. Nyocszézezer pengő $)*§ város költségvetésének végösszege í Leventeotthont és gyakorlóteret létesít Dés városa I Dés, április 1. Dés város képviselőtestü­lete most megtartott rendkívüli közgyűlésén felolvasták Kormányzóhelyettes Ur köszönő leiratát a város hódoló iratára. A sorokat a közgyűlés állva, hódolattal hallgatta végig. A közgyűlés főpontja az uj költségvetés volt, melynek végösszege 802.879 pengő. Fe­dezet: 623.676 pengő. A hiányt 80 százalékos pótadó kivetésével fogja előteremteni a vá­ros. A közgyűlés elfogadta az uj költségve­tést, mely alispán! jóváhagyás után április hóban a belügyminisztérium jóváhagyása után lép életbe. A közgyűlés a kislakás építési mozgalom céljaira két hold cichegyi földet engedett át a Kő' JC éti Szövetkezetnek. Megr 4 dt a gyermekmenhelyi telepbi­zottság is, melynek feladata a menhelyl gye- x-ekek sorsára való felügyelet. özvegy Bruzer Ferencné kéményseprő­mester részére kártérítést szavazott meg a város, mivel a román uralom utolsó idejé­ben nem gyakorolhatta mesterségét. Segélyt szavazott meg a közgyűlés a Désl Zeneiskolának, Kaszinónak, Emkének, Or­szágos Egészségvédelmi Szövetség fiókjá­nak, a Cichegyi Gazdakörnek. Otthont és gyakorlómezöt biztosított a város közgyűlése a leventéknek. JO ÁRU ÉS JÖ HIRDETÉS 1 At APJA A JÓ ÜZLETMENETNEK töltőtoll és író szaküzlet átköltözött Deák Ferenc-u. I8.sz.a** Ismét több vegan lencsét és korsót oszt ki a város a Baross Szövetség utján Kolozsvár, április 1. A Baross Szövetség közti a kolozsvári fűszeresekkel, hogy a köz­élelmezési hivatallal történt megállapodás alapján, mától kezdve lisztet, cukrot és petró­leumot a fűszeresek csak a Baross Szövetség által kibocsátott nyomtatvány alapján szá­molhatnak el a Közélehrvezési Hivatottal. Az elszámolásra szükséges nyomtatványok más­különben már készen is vannak és az érdekelt fűszeresek és kereskedők rendelkezésére állá­nak a Baross Szövetség Deák Eemie-utca 4. szám a.ilatíi irodájában. Az elszámoláshoz szükséges borítékot illetően ugyancsak a Ba­ross Szövetség ad felvilágosítást. Itt Írjuk meg, hogy a város átadott kiosz­tásra a Baross Szövetség utján 2 vagon len­csét, 3 vagon zöld- és 2 vagon sárga borsót. A fontos közszükségleti cikkek körülbelül két nap máivá jutnak el a kereskedőkhöz, illető­leg a fogyasztókhoz. A rilis 7*én ép hatályba a tojás legmcg sabb eladási árától szó ó rendelet Budapest, április 1. (MTI.) A közellátási miniszternek a Hivatalos Lap szerdal szá­mában a friss tyúktojás legmagasabb el­adási árának megállapításáról megjelent rendelete április 7-én lép hatályba. A munkavállalók szerzett jogait nem érintik a magyar jogszabá­lyok a legkisebb f zetéses szabadság tekintetében Kolozsvár, április 1. Munkaadói és munka­vállalói körökben élénk vitára ad okot, hogy tulajdonképpen mennyi fizetéses pihenési sza­badság illeti meg Ei-déiyben az alkalmazotta­kat. Sokan azt vitatják — különböző idevo­natkozó sajtóközlemények alapján —- hogy a román munkatörvóny szerinti hasszab sza­badságidőre csak azok az alkalmazottak jo­gosultak, akik már 1937 január 1-én jelen­legi cégük szolgálatában állottak. Ezzel az állásponttal szemben az Ip. M. 3000/1938. számú rendeletéinek 27. cikke utolsó bekezdésében egészen más értelemben rendel­kezik, amennyiben kimondja, hogy „aneak az alkalmazottnak, akinek fizetéses szabadságra jogszabály, şzokâs, szerződés vagy megália- porás szerint hosszabb időtartamú a jeieti rendeletben, megállapítottnál, annál rövidebb időtartamra szóló fizetéses szabadságot nem lehet adni." A román munkaügyi jogszabályok hosszabb pihenési szabadságot írtak elő, mint amilye­neket a magyar munkaügyi jogszabályok an­nak idején meghatároztak, A fent említett ren­delkezésből azonban nyilvánvaló, hogy az anyaországhoz visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek munkavállalói legalább annyi tartamú fizetéses szabadságra jogosultak, mint amennyi — a román munkaügyi jogsza­bályok értelmében — 1041 február 13 előtt őket megillette, A töi-vényliozónak nem volt szándékában hátrányosabb helyzetbe juttatni ezeket a munkavállalókat, mint amilyenben az idegen jogszabályok hatály® idején éltek. A magyar királyi Kúria állandó gyakoi'lattal igazolja ezt. Erdélyre és a keleti országrészekre a ma­gyar munkaügyi jogszabályokat az 580/1941. M. E. számú rendelet 1911 február 1-vel ter­jesztette ki. Annak a munkavállalónak tehát, akinek ezen a napon már egy esztendei be­töltött. szolgálati ideje volt (akár egyfolytá­ban, akár megszakításokkal) ugyanannál a munka adónál, és akinek ilyen értelemben 1941 február 1-én a román munkatörvény szerint már joga volt hosszabb pihenési szabadságra, annak ezután sem lehet kevesebb fizetéses sza­badságot adni, mint amennyi őt 1941 február 1-én megillette. Ezek szerint az 1937. évben szolgálatija lépett munkásnak, ugyanannál a vállalatnál 1941 február 1-éti tiznapi fizeté­ses pihenéséé szabadság járt ki. igy tehát 1942-ben is ugyanennyire van joga, nem pedig hat naphoz, amennyit a 3000/1938 Ip. M. számú rendelet idevonatkozó bekezdése meg­határoz. Eszerint ugyanis ez a munkás csak a 11-ik betöltött szolgálati éve után, tehát csupán 1948-ban érné «1 a tiznapi fizetéses szabadságra való jogát. Viszont, mert az idé­zet rendelet 27. cikke alapján nem juthat ked­vezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben 1941 február 1-e előtt volt, tehát 1948-ig is foly­tatólagosan meg kell kapnia évenkint a tíz­napos fizetéses pihenési szabad-ásrál

Next

/
Thumbnails
Contents