Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-08 / 55. szám
19 42. H A HC IU S 3 Az országgyűlés uj ülésszaka Március 10-én Ismét összeül az országgyűlés két háza és megkezdi negyedik ülésszakát. A legfelsőbb kormányzói kézirat, amely a harmadik ülésszakot berekesztette, február 24-én hangzott el az országgyűlés mindkét házában s az államfő jelölte meg az uj ülésszak kezdetét is. < Az országgyűlés képviselőházát tulvalevő- leg öt évre választja a nemzet. Hagyományos szokás mind a magyar, mind a külföldi parlamentek életében, hogy egy-egy országgyűlés munkásságát több ülésszakra osztják fel s az egyes ülésszakok berekesztésének és az uj ülésszak összehívásának joga az államfőt illeti meg, aki természetesen a kormány előterjesztése alapján él ezzel a jogával. A magyar alkotmányos életben sem törvényen, hanem parlamenti gyakorlaton nyugszik az országgyűlés ülészsakokra történő felosztása. Az ülésszak bezárása többféle okból szokott történni. Leggykoribb az, ha a képviselőház egy hosszabb időre eső munkaidőszakot befejezett. Másik lényeges ok az esetleges kormány változás szokott lenni. Végül a harmadik, leggyakoribb ok olyankor áll elő, amjkor az országgyűlés összetételében lényegesebb változás történik akár a törvényhozók számának nagyobb változása, akár pedig a parlamenti pártok erőviszonyainak eltolódása miatt. A mostani országgyűlés 1939 junius 12-én iltt össze s természetesen ugyanakkor kezdődött az első ülésszak. Kz volt a legrövidebb: mindössze három hónapig, szeptember 14-ig tartott. E rövid idő alatt az országgyűlés letárgyalta a féléves uj költségvetést s egyben elhatározta, hogy a továbbiakban a költségvetést a naptári évhez keli igazítani, aztán törvényt alkotott a mezőgazdasági munkások özvegyei járadékáról, valamint a közgazdaság érdekei ellen elkövetett cselekmények megtorlásáról. A második ülésszak 1939 szeptember 15- től 1940 október 17-ig, tehát egy esztendeig tartott. Ennek az ülésszaknak legfontosabb törvényalkotásai voltak: Horthy Miklós kormányzó húsz esztendős országlásának megörökítése, a Kép- és Családvédelmi Alap létesítése, a földbirtokreform meggyorsítása, a népbetegségek elleni védekezés kütelezővé- tétele, az egyenesadók reformja, a nyolc osztályú elemi népiskola megalkotása. Nagy és jelentőségteljes törvényalkotások voltak tehát a második ülésszak mögött, amikor a berekesztésre sor került. De ez alkalommal az ülésszakváltást még más fontos körülmény is indokolta: a képviselőház meggyarapodása az erdélyi képviselőkkel. Még a második ülésszak alkotta meg az 1940. évi XXVI. törvénycikket a hazatért erdélyi területek visszakapcsolásáról s ennek alapján Erdély képviselői bevonultak a parlamentbe. A harmadik ülésszak tehát azzal kezdte munkáját, hogy amikor újra választotta a Ház tisztikarát és bizottságait, megfelelő helyet biztosított ezekben az újonnan hazatért országrész képviselőinek is. Ez a harmadik ülészak 1940 október 22- től 1942 február 24-ig tartott. Alkotásai közül legnagyobb jelentőségűek: Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása, illetve az egyezmény becikkelyezése, a házassági törvény- módosítása — amit népszerűén, fajvédelmi törvénynek neveztek el, számos gazdasági és kulturális vonatkozású törvény a hazatért délvidéki területnek a magyar Szent Koronához való visszacsatolása, végül a kormányzóhelyettes választásáról szóló törvény-. A harmadik ülésszak berekesztését és a negyedik egybehivását, — eltekintve attól, hogy a harmadik ülésszak igy is több mint egy évig tartott — ezalkaloinmal tehát ismét az a körülmény tette 'szükségessé, hogy az országgyűlés tagjai megszaporodtak a Délvidék törvényhozóival. Az uj, negy-edik ülésszak március 10-én ül össze. Az ülésszakváltozás a két Ház elnökeinek kivételével a tisztikar újraválasztását is szükségessé teszi s igy- az uj ülésszak első feladata az elnöki és jegyzői tisztségek betöltése, valamint a bizottságok megválasztása lesz. Természetesen e választások megértésénél már figyelemmel lesznek az uj képviselőkre is s a Délvidék törvényhozói helyet kapnak a tisztikarban és a bizottságokban. A tisztikar és a bizottságok megválasztása után kezdődik meg az érdemi munka s ennek menetét az a körülmény- szabja meg, hogy- a kormány milyen törvény ja vas’ fc tokát terjeszt a Ház elé. Ezidöszerint mő Is egy nagyjelentőségű javaslat vár Idáig.válásra: a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény- javaslat, amelyet karácsony előtt terjesztett be a földművelésügyi miniszter. Ez a javaslat tartalmazza az egymilliárdos beruházási programot a magy ar mezőgazdaságok korszerű fejlesztésére és a termelés növelésére. Bizonyos, hogy ezenkívül más fontos javaslat 1« kerül majd a Ház elé s a negyedik ülésszak époly jelentőségteljes munkát végez s ugyanabban a komoly, emelkedett légkörben oldja meg feladatát, mint az előliek. _Í2>_ HÉTVÉGI NAPLÓ A TAVALYI Hó Hol van a tavalyi hó? — kérdezi Villon halhatatlan sora. A mi elletünk prózája boldogan és megelégedetten felel a nagy csavargó versére: a tavalyi hó még most március elején is ott áll a helyén, ahová lehullott. A tavalyi hő az idén jól viselte magát. Nem olvadt el hirtelen, máról holnapra, szilárdan áll a magyar földön. Igaz, itt Erdély-ben már jórészt elolvadt, elpárolgott, volt — nincs! De az Alföldön, a nagy árvizkattasztrófák földjén, a hó még vastag paplanként borítja a földet, Konokul őrzi a tél emlékét és nem is akar távozni. A hóvirág és az ibolya, a tavasznak ez a két kedves futárja kissé megkésve hozza meg az ébredés hirét. A koratavasz poézisének kedves bejelentőinek késését, a barkák kibomlásának elmaradását az idén nem siratjuk. Csak maradjon még a tavalyi hó egy keveset! Eltűnése legyen mentői lassúbb és észrevétlenebb. Nagy időket élünk, gondjaink is nagyobbak és inasabbak, mint máskor, jobb és nyugalmasabb korszakokban. Ne csodálkozzék senki, ha a. mai kötő a téli hideget jelentő hóhoz igy fohászkodik: Maradj n\ég, tavalyi hó! A költő is ember. És a kenyérből, amely jobb időkben is morzsánként .jutott ki számára, ma neki is csak fejadag jár. így lesz a költő, az örök bohém, az emberi közösség egykori számkivetettje a közösség aggódó lelkiismerete: közgazdász... Maradj hát, tavalyi hó, ameddig lehel. Kenyér és élet függ jó magaviseletedtői... I KÖLTŐ A RÉVBEN A/. egyik Kolozsvárott megjelenő erdélyi irodalmi szemle márciusi számának vezető cikke Reményik Sándor emlékének áldoz. „Búcsú a révbejutolt nagy költőtől — ezt a elmet adta a szerző Írásának. A cim megállít. Idestova fél esztendeje annak, hogy Reményik Sándort kikisértiik a házsongárdi temetőbe. A méltató megemlékezés szerzője a jelképes címben úgy fogja fel ezt a komor és tragikus utat, mintha annak örökre elnémult utasa — rév . • jutott volna . . . A ,cini megállít. Nem enged tovább. Valósággal rámtör, feltartóztat, mint gyanútlan járókelőt az útonálló. Torkon ragad és fojtogat ez a cim. ez a szép és hangulatos, jelképes sor egy bizonyára értékes tanulmány élén. Eláll a lélekzetein: „révbe“ jutott vallóban? Mert a halottak nem jutnak sehová, csak a temetőbe. A temető pedig semmi más: végállomás. Az élő és a pálya végállomása. A sírnál megszűnik az élet minden vonzása, minden törvénye. A sirop tul nincs tovább. Az élő elenyészik. Egy lesz a porral, amelyből vétetett. S a visszamaradt műben, ami maradandó, uj fénnyel kezdi meg a maga külön életét. Mondom, a cim megállít, feltartóztat és fojtogat ... A szerző leirta. a szerkesztő helyesnek találta. A cim tehát nemcsak jelképes értelmet fejez ki: véleményt és felfogást is tükröz. Álláspont rejtőzik benne. Benne van a mi erdélyi irodalompolitikánk egyik jellegzetes, sarkalatos pontja. Az, hogy a költőnek — rév a halál. Iszonyú, félelmetes az a távlat, ami ebben a>. egyszerű cikk-eimben kibontakozik. A költő, az erdélyi magyar költő élbet úgy, ahogy Isten szándékai illán a maga lehetőségei és körülményei megengedik, élhet és szenvedhet úgy, ahogy tud. ahogy 1 ' A, ál- modhatik szépet, nagyot, lehet a hangok bármely nagy zenésze, fájdalmak harsonás», lelkét szétaprózhatta ezer versébe, ezer vers ezer sebét, kínját enyhíthette bármily balzsammal, ha ugyan van balzsam ilyen sebekre, mégis életében nem, csak halálában juthat révbe. Pedig a rév' — azoknál a boldog halandóknál. akik nem Írják a verset, akik nem szenvedik meg az alkotás gyöterclmeií, akik csak olvassák és élvezik a verset, a rév az ilyen boldog halandóknál boldog állomás a megtett életuton. Mert, aki révbe jut — tovább jut, előbre jut, újat kezdhet és újat alkothat. Csak a költőnek rév a halál. Csak a költőnek uj kezdet a nyitott sir. Csak akkor jut révbe, ha feláldozta az életet. Jelképnek "Szép. Igazságnak kegyetlen és borzalmas. Álláspontnak, programnak — gyalázatos. Mert ez tény és megmásithatatlan valóság a mi, sziikebbkörü erdélyi irodalmi életünkben. Vannak itt költők, jó néhányan, akiknek örökre el keli némuiniok, hogy — megszólalhassanak. És el kell jutniok életük végállomására, hogy — révbe juthassanak. Ezt mondja a kolozsvári irodalmi szemle márciusi számában megjelent vezető cikk torkot fojtogató, szivet szorongató cime. És a költő-sors Ariadne-íonalát adja a kezébe minden versirónak, aki a klikkrendszer labirintusában a szépség és igazság útját keresi. A RAJKÓK TITKA A jó öreg vidék lakója — ha történetesen Budapestre vetődik — a székesfőváros országszerte hires attrakciói között okvetlenül megnézi és meghallgatja a nevezetes rajkó- zenekart. Magam is megcsudáltam őket. A sok kiváló pesti cigányzenekar között is egészen kivételes hely illeti meg a rajkókat. Nagyszerű lendület, erő, tűz, lelkesség jellemzi játékukat. Egy oszlop miatt csak a zenészemelvény jobb sarkára látok. Az emel ţ vény sarkán Paganini-arcu, sápadt rajkó ül. Bozontos fekete haja a vállát veri. Mellette í egy kisebb rajkó ül a széken. Egy pirospozsgás, almaképü. Mindkettő remekül kezeli a hegedűt! Hát még mögöttük a két kláriné- tos! Valóságos bűvészei hangszerszámjuknak . . . Csak egy negyedórát szántam rájuk, másfél óra lett belőle. A rajkók nagyszerű játéka egészen lebilincselt. Végül is mennem kel lett. Fizettem. Amig a föur kiszámolta a visszajáró aprópénzt, feladtam a kérdést: — Hányán vannak ezek a rajkók? — Huszonnégyen. — Nagyszerűen játszanak! Hol tanultak meg ilyen tüneményesen hegedülni ? — Hát, — mondja a föur, — van ezeknek egy karmesterük. Az tanitja folyton őket. De aztán tudnak is. Nótát, klasszikust, tánc zenét mind kóta nélkül játszanak. — Hány évesek ? — A legkisebb kilenc esztendős. A többi nagyobb, meg még nagyobb. Van köztük olyan is, amelyiknek öt gyermeke- is van otthon. Mert úgy van az kérem, hogy azért kell a gyermekek közé olyan is, aki a muzsikába életet is tud adni. Hát ebben rejlik a világháború pesti rajkó zenekar varázsának titka: a dádék jelenlétében. Hiába: jó az öreg a háznál! — fz — TáT-bazasságkőlés NlémelorsÉág és Kanada le özöfl Berlin, március 7. A háború kezdete óta a német hadsereg kötelékébe tartozók részére bevezetett távházasságot a híradókban már gyakran ismertették. A házasságkötés újszerű módjának érdekes esete fordult most elő a középnémetországi Halle városában. A vőlegény, egy német repülőtiszt a kanadai fogolytáborban tartózkodik. A német, repülőtiszt gépét 1940 májusában a Hollandia feletti iégiharcok során lelőtték és a tiszt — szerencsés életbemavadása után — angol fogságba került. 1941 júliusában a fogolytábor egyik jóindulatú gondozójának közbenjárásával kérvényezte a házasságát, melyet a hallei anyakönyvi hivatalban a napok ban meg is tartottak. (MNK.) PANNÓNIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű senye lem Egvdqiias szobák 6*—P-től 12- P-ia Kétáqtjas szobák 9*— P-től 18’— P-ia Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál. Hlismerten kiváló onxha. Polgári árak »AftosviiXftNter Mérnél műanyagok a párisi kalapdivalban A napokban Paris egyék legismertebb divatházában kalapdivat bemutatót rendeztek. A bemutatott kalapok az ismert német „Fibra- ne“ műanyag fonálból készültek. Amikor hónapokkal ezelőtt egy német müanyagkiáUitá- son először mutatták be a fehér piheszeiő „Fibrane“ fonalat, az említett párisi divatház tulajdonosnője, kísérlet céljára magával ritte az uj műanyagot. A „Fibrane“ a most lezajlott kalapdivatbemutatón óriási sikert aratott. (MNK) Itt a tavasz Az egyik bécház kapuja előtt, nyurga, nyugtalan tekintetű ifjú áll. Diák. Sáp kaja szemére van huzva, kopott télikabátja gallérja fülét takarja. Orra vörös és gyanúsan csillogj Nem csoda, még tél van. Hogy meg ne fázzék, néha nekilendül, öt-tiz lépést fut, de mindig visszatér a helyére, a kapu elé. Ilyenkor kutatva kémleli az utcát. Úgy látszik, vár valakire. Mégpedig lányra, ami abból is kiviláglik, hogy virágot szorongat markában. Hóvirágot. Szerény és silány a bokréta, de nem fontos a külseje. Az. ár a mégkevésbbé. jelkép a virág, olthatatlan és egetverő szerelmének megnyilatkozása. Még sose vett a lánynak virágot. Ez az első eset. Már jóelőre élvezi imádott- ja arcpirulását, ha majd észreveszi kezében a beszédes bizonyítékot. A lány is szerelmes. A mult csütörtökön is felpofozta édesanyja a diák miatt. Nagy dolog ez. Az ifr/en hűséget becsülni és értékelni kell. Meg is becsüli. Ha nem bukik meg év végén magyarból és fizikából, okvetlen feleségül veszi az imádottat. De legalább is eljeguzi. A bakfis azonban nem jön. Ugyan hol lehet. Talán csak nem gyanítanak valamit a zord szülők? Nemi Nincs semmi hiba. Jön a lány., llgy ring az alakja a sétálók tömegébey. mint buza közt a pipacs, ha a szél fuja. Hm, valóban szép lány. Sápadt az arca, és tele van pattanással. Alakja szögletes, lába, keze nagy. Igazi kamaszszépség. A diák, ahogy észreveszi választottjáét, jobb kezéből a bal kezébe rakja a hóvirágot, leemeli a sapkáját, hogy nagyot köszönjön, de az üdvözlés nem sikerül. Borzasztó dolog történik. Nincs egyedül a lány. Baloldalán délceg hadnagy csörteti a kardját, és ugyan hevesen udvarol. A bakfis meg kissé nyitott szájjal, önfeledten hallgatja. A diák szeme előtt elsötétedik a világ Lelke megremeg, akár a miskolci kocsonya februárban. — Hűtlen lett a szerelmem, ■— suttogja — végem van. A lány és a hadnagy közben tovatűnik, A szerelmében csalódott ifjú nagyot sóhajt, aztán kis tétovázás után visszamegy a Deák Ferenc utca sarkára, ahol a hóvirágot vásárolta. Rövid tárgyalás után az árusasszony visszaveszi a csokrot. A diák innen a dohány tőzsdébe megy. Két Szimfóniát vesz. Rágyújt. Nagyot szippant a cigarettából. Aztán sétálni indul. Rá se néz a leányokra. Éjfél felé, bölós mosollyal az arcán, hazaballag. Nem tud megnyugodni. Ráborul az ágyra és heves sírásba kezd. Nem csoda, hiszen k a tavasz . . . ARATÓ BÉLA
