Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-04 / 51. szám

„A világháború tengeri hőse: Horthy Miklós. Oírantónál“ A Iont y Béla vk. őrnagy előadást tart ma este az Unitárius kollégiumban KOLOZSVÁR, márc. 3. A Kormányzóhe- lyettes I r megválasztása alkalmából sok méltató szó hangzott el vitéz nagybányai Horthy Miklósról, Magyarország országgá a- rapitó kormányzójáról is. Az államfő felé sugárzó hódolat és szeretet egyik beszédes megnyilvánulása lesz az az előadás is, ame­lyet Almay Béla vezérkari őrnagy tart ma este 7 órakor az Unitárius Kollégiumban. Előadásában, amelynek „A világháború ten­geri hőse: Horthy Miklós Otrantónál“ a ci­me, azokat a heroikus időket eleveníti fel, amelyekben Kormányzó Urunk ténylegesen kivette részét a hadviselésből és győzelmei­vel, zsenialitásával világszerte megbecsülést szerzett a magyar tengerészeinek. Kolozsvár közönsége, amely eddig is élénk érdeklődéssel kapcsolódott bele az Iskolánki- vüli Népművelési bizottság előadássorozatá­ba, bizonyára örömmel ragadja meg az al­kalmat, hogy az emlékezetes fegyvertények­nek emléket állító, érdekesnek Ígérkező elő­adást meghallgassa. Az IskolánkiviUl Nép­művelési Bizottság szívesen hiv és vár min­denkit az előadásra. A kormány tagjai minisztertanácsot tartottak Budapest, márc. 3. A kormány tagjai Bár- dossy László miniszterelnök elnöklésével kedden délelőtt minisztertanácsra ültek ösz- sze, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak. A minisztertanács a déli órákban élt véget. Vitéz kibédi Varga Lajos dr. egyetemi tanár szabadegyetemi előadása Kolozsvár, március 3. A Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete szabadegyetemi előadás-sorozatában kedden este %7 órakor vitéz kibédi Varga Lajos ör. egyetemi tanár rendkívül érdekes elő­adást tartott „A vérképző rendszer reakciós képességének jelentősége a betegségek fel­ismerésében és kezelésében“ címmel. Az előadás főbb részleteit alább ismertetjük: A vér jelentőségéről vajmi keveset tud a társadalom. Talán a vérszegénységgel, vér­zésekkel, sebesülésekkel kapcsolatban ala­kult ki némi fogalom a vérről. Tényleges értékéről szinte semmit nem tudnak. A vér teljesen elkészült táplálék. Ellátja a szervezetet oxigénnel, a szétesésével fel­szabaduló vas a lépben elraktározódik, má­sik része az elpusztult sejtek képzésére szóló ingert szolgáltatja. A vörösvértestek- ben az idegen szérum által kicsapható anyag található, amely vércsoport meghatá­rozásban törvényszéki orvostani esetekben, vérátömlesztésnél, ember és állatvér elkülö­nítésében bir jelentőséggel. Véralvadás gátló anyag hozzáadásával bekövetkező sülyeae- sük megváltozása felhívja a figyelmet or­ganikus bántalmakra. A szérumban vannak a sejtek táplálásara szükséges összes anyagok (fehérje, só, cuJ kor, zsír, fémek, stb.), de benne vannak íermentek, hormonok, vitaminok, stb., va­lamint az összes védőanyagok, amelyeknek a szervezetnek a baktériumokkal szembeni védekezésben van jelentősége. A fehérvérsejtek — a védőanyagok ter­melésén kívül - mint aktiv harcosok szere­pelnek a behatoló támadással szemben és ezeknek a normális összetétellel szemben való megváltozása, százalékos arányszámuk eltolódása igen fontos eszköz bizonytalan esetekben. Igen sokszor eldönthető a szer­vezetben valahol található folyámat mliyen- sége (daganat, cysta, gyuladás, genny, stb.) egyetlen vérvizsgálattal. Emellett a különböző vérbetegségek, vé­szesvérszegénység, fehérvérűség, aggranu- locytosis stb., valamint malária, parasitäs megbetegedések vérvizsgálat nélkül nem Is volnának felismerhetők, éppúgy, mint a különböző vérzésre való hajlamosságok (haemorrhogiás diathesis). Az előadó képso­rozatokon és táblázatokon szemléltette a különböző megbetegedések képeit és hang­súlyozta, hogy egyetlen diagnosztikailag bizonytalan esetben sem szabad a vérvizs­gálatot elhagyni. A szerkesztésért felel: NYIKŐ JÓZSEF. A kiadásért felel: J E N E Y LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda • Brassal-utea 7. sz. Telefon: 15-08. Fos- tatakarékpénztári csekkszámla száma 73148. Postaíiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. 1942. M /$ li Cl U S 4 méter mély földomlás a*: Erzsébet-uton Mevnyilt a fölél az úttesten KOLOZSVÁR, március 3. Kedden este­felé, kevéssel 7 óra előtt egy rendőrőrszem az Erzsébet utón levő IV. kerületi lendőr- szoba előtti kocsiuton talajsüllyedést ész­lelt. A kockakövekkel burkolt úttest négy­öt kockája benyomult a földbe és amidőn a különös észlelet alaposabban szemügyre véve, a kövekhez ért, azok, azzal a föld- mennyiséggel együtt, amelybe ágyazva vol­tak, beomlottak. Kiderült, hogy a talajsüly- lyedés helyén üreg van, amely a beotnló földet befogadja. A rendőrség érintkezésbe lépett a városi vízmüvekkel, ahonnan munkások szálltak ki, akik ásni kezdtek a beomlás helyén. A föld két—három méteres kerületben to­vább omlott. Hamarosan mintegy négy mé­teres mélységű tárna tárult fel, amely le- jebb egyre szélesedett. Az üreg szájánál körülbelül két és fél méteres bontás után az ásást egyelőre félbeszakították s a munká­sok figyelmeztető fáklyák kitűzése után el­vonultak. Berlin, március 3. (MTI*) A Frankfurter Zeitung Benckiser Miklós tollából hosszabb cikket közöl, amely Erdéllyel s főleg az or. szág történelmével foglalkozik és ismerteti azt az utat, amelyet Erdély lakossága a tör­ténelem folyamán megjárt. A tudósitó a többi között kiemeli, hogy Erdélyt a ró­maiak kora után történelmi homály bo­rítja. A IX. század vége óta az akkor Er­délyben élő különböző néptörzsek a magya­rok alattvalóivá lettek. De a szentistváni bi­rodalomban Erdély eleinte csak peremhely­zetet foglalt el. A királyok és hűbéreseik Erdélyt nem vették birtokba olya» mérték­ben, mint a magyar alföld vidékét. Az észak ról jövő magyarok először az Alföldre ér­keztek és ennek a lovasnépnek jobban meg­felelt a sikság, mint a hegyes vidék. Gyula- fehérvár magyar püspöki székhellyé lett. Azokban az években, amikor a magyar kirá­lyok Igyekeztek uralmukat Erdélyben meg­szilárdítani, megjelentek a szászok zárt te­lepülései. A szászokat Géza kira’y hívta be az országba a XII. század közepe tá’án. A magyarok és székelyek mellett — Írja to­vább a lap — a középkor végén Erdély né­metjei az ország három nemzetének egyi­kévé lettek. Ezeknek előbb a magyar király vajdáival, majd Erdély önálló fejedelmeivel szemben messzemenő rendi kiváltságaik voltak. Ezen a három oszlopon nyugszik az élet Erdélyben. És most a történelem homá­•laiiáu addi«; liarco., a inig? térdre nem kényszeríti ellenségeit — monJolla 1 ozso mínis/.Icrelnöít Az üregnél állandóan rendőr áll, amely a jármüvek gyorsaságát fékezi, minthogy egyelőre tisztázatlan, vájjon helyi jelentő­ségű talajbeomlás történt-e, vagy pedig az úttest alatt elágazó alagút létezik. Az üreg szájával szomszédos földréteg vastagsága nem haladja meg a félmétert. Szerencsére, a talajsüllyedést idejekorán észrevették s igy a föld nem valamilyen jármű alatt om­lott be. A talajsüllyedés okát esakis szakértőt szemle után lehet megállapítani. Amint az ilyenkor szokás, többféle feltételezés került mindjárt forgalomba. A gazdagabb képze­let titkos vermet kutat a rejtélyes földnyi- lás körül, sokan arra emlékeznek, hogy az Erzsébet utón valamikor fennállott szőlos- és gyümölcsös kertben használatos kutak egyike állott e helyen. Az bizonyos, hogy földtanilag meglehetősen furcsa gödör kép­ződéséről van szó. A földkutatói vizsgálatot szerdán ejtik meg. lyából felmerül Erdély negyedik nemzete: a románok. Csak a középkor végén említik meg az okmányok Erdély románjait és ezek csak lassan kapcsolódnak bele tevékenyen Erdély történelmébe. A XVIII, században a románok görögkeleti vallásukkal, amely nemzeti öntudatuk egyik alapja, jobban előtérbe kerülnek. Amint a há­rom elismert nemzet nemcsak nemzeti, hanem társadalmi kiváltságokat élvező rend volt, úgy csakhamar Erdély románjai részéről is együt­tesen jelentkeztek a nemzeti és szociális igé­nyek. így alakul ki Erdély változatos törté­nelme során a szó modern értelmében a három nemzet, amely ma Erdély politikai alkatát és problémáit megszabja. A magyarság, amely­nek ma 'lényeges alkotórésze a székegység, a románok, akik régóta teljes nemzeti öntudat­ra ébredtek és a szászok, akiket ma jobb lüj- ján németeknek nevezünk és akik valóban összenőttek az eredetileg szász kiváltságokat nem élvező szétszórt német telepítésekkel. A világháború végén Erdélyt Romániához csa­tolták. A versaillesi rendszer revíziója meg­hozta az 1940. évi bécsi döntést. Ma Erdély résiben Magyarországhoz, részben Romania, hoz tartozik. Erdély utjai mentén — fejezi be cikkét a lap — a szántóföldek vagy rétek szé­lén gyakran váratlanul kis kőkereszt tűnik elénk, mintha csal- arról regélne, mennyi meg­próbáltatáson átment történelmi föld ez. Tokió, márc. 3. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Toz.so miniszterelnök hétfőn a kormányzók értekezletének megnyitásán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Nagy-Azsiában a háború még csak kezdeti fokában van. Az egész nemzetnek még szo­rosabb egységben kell felzárkóznia az előtte álló harcokkal szemben, hogy a végső győ­zelem útjában álló minden akadályt legyöz­Berlin, márc. 3. (MTI.) A keddi hadije­lentés kiegészítéseképpen a Német Távirati Iroda az alábbiakról értesült: Keleten vala­mennyire enyhült az erős hideg. A középső és északi szakaszon az átlagos hőmérséklet mínusz tiz fok. A harcok ezáltal különösen a déli szakaszon ismét megélénkültek. A szovjet csapatok délen Szevasztopolnál, vala mint a Kercs-félszigeten megkísérelték na­gyobb erőkkel a nemet védelmi vonal áttö­rését. Ezek a kétségbeesett áttörési kísérle­tek azonban meghiúsultak véres veszteségek kel a Szovjet számára. A német hadsereg nehéz harcaiban a fáradhatatlan német légi haderő hétfőn ismét érezhető tehermentesí­téssel szolgált. Az Anglia és Amerika által a Szovjetuniónak ismételten megígért segít­hessen. Tozso ezután ismételten kiemelte, hogy Japán elszántan küzd tovább, inig Ke- Íct-Azsia v alamennyl hadászati szempontja biztosításával a fontos nyersanyagforrások feletti uralom megszervezésével, valamint a Németországgal és Olaszországgal való szo­ros együttműködés révén térdre nem késze- riti mindkét fő ellenségét, Angliát és Ame­rikát. ségnek mindezideig alig volt látszata. El­lenkezőleg, mint az angol rádió jelentette, Anglia a Szovjet rendelkezésére bocsátott kisszámú repülőit is kezdi visszavonni. Hogyan harcolt Franciaország 1941-ben a kommunisták ellen? Páris, márc. 3. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: A lapok párisi jelentésekben be­számolnak Havardnak, a belügyminiszté­rium kabinetfőnökének a sajtó képviselői előtt adott ismertetéséről, amelyben a fran­cia kommunisták és terroristák ellen 1941- ben folytatott harcról beszélt. Havard kije­lentése szerint 1941-ben összesen 12.700 ház­kutatást végeztek kommunistáknál és a nem zet érdekeibe ütköző cselekedet miatt 5390 embert tartóztattak le. Az 1941 Julius 1 __ 1942 február 18. között elkövetett 230 me­rénylet vagy rombolás közül 74 esetben si­került a merénylőt letartóztatni,. 29 esetben a bűnösöket csak részben fogták el, mig 25 esetben a rendőrség csak ismeri a bűnösöket. Szerinte a kommunisták eljárása az, hogy a megszállt területen Igyekeznek ellentétet szítani a megszállók és a lakosság között. Ennek mindig a franciák az áldozatai, Egé- szébenvéve hatalmas kommunista terrorgé­pezetet fedeztek fel, melynek főcinkosait le­tartóztatták. O a jós Domokos főszerkesztő felolvasása a zsidókérdés meg* oldásáról a Repülő Gárda Lövészegyesületben Kolozsvár, március 3. A Repülő Gárda Lövészegyesület tagjainak szokásos kedd esti összejövetelen szépszámú közönség gyűlt egybe. A megjelenteket Haray Béla dr. főorvos, a Repülő Gárda Lövéssegyesü­let ügyvezetője üdvözölte lelkes szavakkal, utana pedig Olajos Domokosnak, a Magyar Újság főszerkesztőjének tanulmányát ol­vasta fel a gazdasági átállítás és zsidókér­dés megoldásáról, általános magyar nemzeti szempontból,- különös tekintettel Erdélyre. Olajos Domokos gazdasági, illetőleg nem­zetpolitikai tanulmányában rámutatott azok ra az okokra, amelyek folytán ma gazdasági átállításról és zsidókérdés megoldásáról kell beszélnünk és egyben meg is kell olda­nunk. — A bajok azonban és a ne­hézségek, amelyek e nagy kérdések megol­dásával járnak, ma még mindig súlyosak, mert nálunk évtizedek mulasztásait kell jó­vátenni — fejtegette Olajos Domokos tanul­mánya. — Ezután a strohmanok zsidó- bújtatását. tette szóvá, akik nemhogy segít­ségére lennének a nemzetnek a nagy kér­dés végleges megoldásában, de viselkedésük­kel éppen az ellenkezőt cselekszik. A felolvasást, nagy tetszésnyilvánítással fogadta a közönség. Ezután Gáldy Zsófia szavalta saját szer­zeményű hazafias versét nagy sikerrel. A szépen sikerült összejövetel végén Lányi Ernő elnök beszélt az egybegyűltekhez. Min­denkit óva intett attól a „szabotázs“ szel­lemtől, amelyet a zsidók oltottak be évti­zedeken keresztül a magyar társadalom csaknem minden rétegében. Ha magyarok akarunk maradni, akkor magyar legyen minden gondolatunk és minden akaratunk! — fejezte be Lányi Ernő elnök. LEGÚJABB SPORTHÍREK A BKE A KOKONGBAJNOK, A KKE HARMADIK KKE—CsTE 2:1 Budapest, márc. 3. Kedden este a városli­geti műjégpályán folytatták az országos jég korongbajnokság döntő mérkőzéseit. Az iz­galmas küzdelmeket ezúttal is szépszámú közönség nézte végig. Az első helyért a BKE a BBTE együttesével mérkőzött, mig a har­madik helyért a Csíkszeredái TE és a Ko­lozsvári KE mérte össze erejét. A BKE 4:0 (0:0, 0:0, 4:0) arányban győzött s ezzel meg szerezte a bajnoki címet. A kilenc óra után kezdődött Kolozsvári KE—Csíkszeredái TE mérkőzés 2:1 arány­ban kolozsvári győzelemmel végződött. 1:0, 0:0, 0:1 volt a rendes harmadok eredménye, a meghosszabbítás utániaké pedig 0:0, 1:0. Játékvezető Csák és Gosztonyi. Nagy küz­delem folyt a bajnokság harmadik helyéért a két erdélyi csapat között. A rendes játék­idő 1:1 arányban döntetlen volt. Ezután két­szer öt perces meghosszabbítás volt. Az első részidő 4-ik percében Biró ütéséből Roskáról (öngól) pattant a kapuba a korong. A har­madik harmadban Roska (Kolozsvár) ki­egyenlített. A helycsere után nagy küzdelem indult a győztes gólért, azonban mindkét csapat támadásai eredménytelenek marad­tak. A döntetlen miatt kétszer öt percre meghosszabbították a mérkőzést. Az első öt perc nem hozott eredményt. Kapucsere után a második ötpercben Csíkszereda csapatából Társait kiállították. A második meghosszab­bított idő harmadik percében Imre, Kolozs­vár balszélsöje szerezte meg csapatának a győztest gólt. Ezzel a kolozsvári csapat a harmadik helyezettje lett a bajnokságnak, Csíkszereda pedig negyedik. SZABÓ MIKI.ÜST. a kiváló magyar tár- futóbajnokot meghívták <tz olaszok, hogy kö­zéptáv futóikkal, mint amatőr edző foglalkoz­zék. Szabó a meghívást elfogadta s három' hó­na f/ig marad. Olaszországban, JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Anglia visszavonja a Szovjet rendelkezésére / bocsátott repülőit nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Távéi Miklós. A Frankfurter Zeitungé cikke az erdélyi kérdésről

Next

/
Thumbnails
Contents