Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-05 / 52. szám
CsUtSrtöK 1942. március S r. OH024GOVÜLLŐ K0Ky?AHA a JJtet. képviselőhás könyvtára ^ • ■V,.: <8UDA?S3T \jgfS $18LAKENT EXTERN Ára 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- fÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ® KIADJA A LAPKIADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: V F O L Y A M. 5 2. S Z A M. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG N Y I K Ö J Ó Z S E F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA JÁVÁT ÉS BURMÁT MÁR LONDONBAN IS ELVESZETTNEK TEKINTIK Jáva minden nevezetesebb pontját megszállották a japán csapatok Rangoon eleste minden pillanatban várható A Szuezi'Csalorna és Alexandria kikötője német bombazáporban Az olasz tengeralattjárók is nagy sikert arattak az amerikai partok előtt London már „leírta“ Jávát és Burmát Jáva szigetét már elveszettnek könyvelik el a hollandok és az angolszászok s igy most már minden gondjuk India és Ausztrália felé irányul. India alatt most már csak Előindiát kell' érteni, mivel Hátsóindia hamarosan teljes egészében japán kézre kerül, illetőleg Japánnal szövetséges hatalmas - — Francia.Indokína és Thaiföld — vezetése alatt áll. Burmát ugyanis Londonban ugyancsak „leírták“. A Ştefani iroda Lisszabonban át kapott londoni jelentése szerint az angolok tudják, hogy a bur- mai helyzet számukra kétségbeejtő s minden reményük abban van, hogy néhány kínai hadosztályt kaphatnak segítségül Mandalay vidékén és ezzel késleltethetik ellenfelük előretörését. A helyzet ilyen alakulása, írja a stockholmi Allehanda londoni tudósítója, nagyon megzavarta az angol katonai köröket. Londonban Andaman és Ceylon sziget sorsát is ' kétségbeejtönek mondják. A burmai útnak a japánok részéröl történt elvágását az amerikai rádió is elismerte. Közölte, hogy a japánok nagyobb egységekkel átlépték a Sittang folyót és széles szakaszon elfoglalták a folyó nyugati partján levő területet, úgy, hogy most már a szövetségesek nem tudnak hadianyagot küldeni Kínának. Anglia a „szabad hindukat“ hívja fel, hogy védjék meg „hazájukat“ Az angol lordok házában kedden újból fellángolt a vita a távolke le ti kérdésről. A devon.shirei herceg, az indiai és burmai ügyek államtitkára megállapította, hogy a burmai helyzet nagyon komoly. A küzdelmet súlyos következményűnek minősítette s vigasztalásul közölte, hogy abban indiai és kínai csapatok is részt vesznek. A brit csapatok hősiesen védekeznek, bár számukra az éghajlat „idegtépő“, úgy, hogy jelentős vállalkozás még egymérföldes menetelés is. Az Indiára vonatkozó kérdésekre az angol közvélemény megnyugtatásául hangsúlyozta, hogy az indiai csapatok a középkeleti, az iraki és az iráni hadjáratban is nagymértékben kivették részüket és a maláji félszigeten is az indiai csapatok hoztak nagy véráldozatokat. Ezek a kijelentések azonban nem nagyon. elégítették ki a Lordok házának tagjait. Lord Strabolgh erősen bírálta, hogy Szingapúrból miért nem irányították Rangoonba az angol csapatokat, pedig már előzőleg tudni lehetett, hogy Szingapúr nem védhető. Végül az indiaiak felfegyverzése mellett foglalt állást. „Minden szabad férfit, mondotta, megillet az a jog, hogy fegyverrel véd- bsass hazáját“. Lord Strabolgh megállapításában több tévedés van. Iskolapéldája egyben annak a szüklátókörüségnek, amelyben az angolok élnek. Maga Anglia gondoskodott ugyanis arról, hogy India lakosai ne legyenek „szabad" emberek és Indiának állandóan harcolnia keli! azért a szabadságért, amelyre most olyan kétségbeesetten szeretnének. hivatkozni Londonban. Most, amikor szükség volna, hogy a hinduk lelkét a szabadság ereje feszítse és késztesse áldozatokra, az India zsírján élő angol felsőosztály szabadságról beszél, de nem volt hajlandó és még most sem hajlandó a valóságban megadni ezt a szabadságot, merthiszen ez a busás indiai üzlet pusztulását jelentené. A nemes lord másik tévedése az, hogy India lakossága minden jel szerint nzm is akarja megvédeni azt az Indiát, amely az angolok uralma alatt senyved a japánokkal szemben, egyszerűen azért, mert túlnyomó többsége nem a japánokat, hanem éppen az angolokat tekinti ellenségének és a felkelő nap lobogójának magasra szökkenésében a maga reményeinek beteljesülését is látja. Egyáltalában nem valószínű, hogy az ilyen szemforgató szólamok a „hazájukat védő szabad emberekről“ meghassák az indiai nemzeti mozgalom igazi vezetőit. Csak néhány napja annak, hogy elhangzott a hindu nacionalisták angol börtönből megszabadult vezetőjének, Bosenak kiáltványa, amely szabadság- harcra, a talán soha vissza nem térő pillanat erőteljes megragadására hívta fel India lakosságát. Bangkoki hindu körök véleménye szerint Bőse mögött sorakozik fel India lakosságának többsége, noha rádióüzenetének hatásáról természetszerűen nem lehet közvetlen és pontos értesüléseket kapni, Bangkokban a helyzettel teljesen tisztában levők 1 i- zonyosra veszik, hogy az India szabadságszerető lakosai között a lelkesedés valóságos viharát korbácsolta fel. Még a Csendes-óceáni háború kitörése előtt az indiai szabadságmozgalom híveinek nagy része azt kívánta, hogy Bőse vegye át véglegesen a vezetést. Mostani üzenete és az a bizonyosság, hogy a leghatározottabban élére állott az indiai törekvéseknek, bátorságot és erőt adnak India népének, hogy minden eszközzel kísérelje meg a brit iga lerázását. Délburmában a bennszülöttek kezében van a hatalom Délburmában, amint az onnan visszavonult amerikai repülök elbeszélik, már mindenütt a bennszülöttek kezében van a hatalom. A külföldiek életüket kockáztatják, ha megjelennek az utcákon. Az angolok már ki is ürítették tulajdonképpen ezeket a városokat, előbb azonban szétrombolták a fontosabb berendezéseket Jáva minden fontosabb helyét megszállották már a japánok A Jáva szigetéről érkezett legújabb hirek megerősítik, hogy csakhamar az egész hatalmas terület a japánok kezébe kerül. Tokióba érkezett, egyelőre nem hivatalos közlés szerint , japánok a szigeten már megszállottak minden fontos helyet, főként az északi részen lévő közlekedési pontokat. Az Evening Standard cimii, londoni lap katonai tudósítója pedig megáilapitja, hogy Jávánál a japánok teljesen kivívták a tengeri líraimat s melankolikusan állapítja meg, hogy úgy látszik, a japánokat nem lehet többé elűzni Jáva szigetéről s a nagy japán támadás egyformán veszélyezteti Ausztráliát, az Indiai tengert és magát Indiát is. Az eddigi események csak előkészületek voltak Azt, hogy a japánoknak valóban minden eddigi sikerüknél hatalmasabb terveik vannak, mutatja Tozso japán miniszterelnöknek az a kijelentése, amelyet a japán államférfi beszédéhez fűzött, megjegyzéseiben a legjobban kiemelnek berlini illetékes körökben is. Tozso miniszterelnök hangoztatta, hogy a távol Keleten a nagyázsiai jólétterület megteremtéséért igazában még csak most kezdődik meg a harc. Eddig tehát minden csak előkészület volt. Ausztrália és India tehát méltán remeg, ha hallja, hogy a japánok Hongkongot, Szingapúrt, Borneot, a Fülöp- szigeteket, Szumátrát, Jávát s nem utolsó sorban az angolszász és holland tengeri erő részbeni és a légi haderő csaknem teljes megsemmisítését mind csak előkészületnek tekintik. Kétségtelen, hogy most Ausztráliára és Indiára kerül sor, hogy azután Indián keresztül, vagy talán India megkerülésével megvalósuljon a nagy terv a tengelyhatalmak és japán haderejének kézfogása. Berlin, márc. 4. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Szevasztopol körül vont bekerítő arcvonalon megsemmisítettük azokat a szovjet erőket, amelyek megkíséreltek áttörni a német állásokon. 940 foglyot ejtettünk és 16 páncélos kocsit, valamint sok géppuskát és gránátvetőt zsák Hiányoltunk. A Donec vidéken az ellenség folytatta sikertelen támadásait. EllentáAnglia elvesztette a háborút Nem tekinthetjük tehát különösebb merészségnek, ha Virginio Gayda, a kiváló olasz köziró a Giornale dTtaliaban a körvetkezőket Írja: „Anglia elvesztette a háborút, még mielőtt azt tulajdonképpen megkezdte volna.“ Megáilapitja, hogy az első világháborúval való összehasonlitás teljesen hibás, mivel most Japán és Olaszország szembenállanak az angolszász hatalmakkal, tehát a háromhatalmi egyezmény kétszer olyan erős, mint az első világháborúban a központi hatalmak, az ellenfél ereje pedig jóval kisebb. Nyilvánvaló, hogy az angolszász hatalmak nem fognak pillanatok alatt összeomlani, tehát még nem lehet azt mondani, hogy a háború végéhez közeledik. Az angolszász együttes csak akkor fogja bevallani vereségét, ha már a végsőkig kimerült. A háború tehát még hosszú, kemény és komplikált lesz, a háromhatalmi egyezmény államai azonban biztosak a győzelemről. A tengely mindenütt eredményesen harcol A bolsevisták elleni arcvonalról a német hadijelentés ismét súlyos és eredményes küzdelmekről ad hirt. A harcok hevességét mutatja az, hogy az ellenség március 2.-án és 3.-án összesen 75 páncélkocsit vesztett. A szövetségesek sok helyen ellentámadásba mentek át és ezeknek során nemcsak visszaverték a támadó vörösöket, hanem helyi előretörési sikereket is értek el. Eszakafrikában merész vállalkozást hajtottak végre a német repülők. A teljes holdfogyatkozás ideje alatt bombázták a Szuez-csatorna területén lévő katonai berendezéseket, Port Said kikötőjét és a Nilus deltájának egyik repülőterét. Az angolok nem tudnak más választ találni, minthogy bombavető gépeiket Pá- ris, régi szövetségesük fővárosa felé küldték és a bombázás sok francia életét követelte áldozatul Páris külvárosaiban. inadás során páncélosaink benyomultok a hátráló ellenség soraiba és súlyos veszteségeket okoztak neki. A középső és északi arcvonalszakaszon egy helyi támadó vállalkozás során az ellenséget kivetettük állásaiból. Elkeseredett közelharccal 25 ellenséges klserődött foglaltunk el. Az ellenség március 2-án és 3-án a keleti harctéren összesen 75 páncélkocsit vesztett, Közelharc Szeraszlopolnál A sikertelen támadásokban elvérzik a méw meglevő szovfet haderő Berlin, márc. 4. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint a véderő főparancsnoksága közli, német csapatok március 2-án elkeseredett harI cokban a Krím-félszigeten mind a két hare, téren visszaverték erősebb ellenséges csapatok támadásait. A Szevasztopolt körülzáró arevo- n-airól jelentik, hogy a németek közelharcban
