Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-15 / 61. szám

1942. MÁRCIUS 15

Kállay Miklós, a tettek embere

Mialatt a világ véráztatta harcterein tovább tombol a harc egy uj és jobb vi lágért, addig a belső arc vonalon a Vitézi Szék Zrínyi Csoportja a nemzeti hit fegyvereivel viyja szellemi harcát, hogy nagy eszményképének, Zrínyi Miklósnak léleknemesitö tanaival erősítse, buzdítsa a harcba készülőkét és fokozottabb munkára ösztönözze azokat, akik más téren dolgoznak nemzeti létünk fennmaradásáért.

A Zrínyi-szellem kisugárzó ereje most Olyan vezetőt állít a belső tüzvonaliba, akit az ősi hagyományok, neve, alkotó munkássága és, rendkívüli képességei arra hivatnak, hogy Zrínyi elgondolásainak szellemi folytatója, továbbépítője legyen. Abban a pillanatban, amikor Kállaii Miklós, elvállalta, hogy történelmünk leg. ^ulyosabb időszakában erős kezébe vegye "z ország vezetését, már nemes önzetlenséggel eleget tett Zrínyi erkölcsi parancsának: tegyünk többet, mint amennyit kivannak tőlünk, adjunk többet önmagunkból, mint amit elvárnak tőlünk, mert csak a munkatöbblet emel ki az anyagi érdekért dolgozók közül és ez tesz „hősi emberré."

jKagykállói Kállay Miklós, Szabolcsaié gyei ősmagyar család sarja. Ősei már lí. Endre király idejében is forgatták a kardot és később Tomory Pál mellett harcoltak a török ellen a kereszt győzelméért. Azóta az! ősi Kállay-nemzetség évszázadokon keresztül sok kiváló embert,, vitézeket, politikusokat, államférfia.. kát. főispánokat'adott a nemzetnek, de a közös, szent cél érdekében hozott áldozatánál, mégis Kállay Miklós adta a leqr többet hazájának. Nagy feladatának teljesítésében méltó segítőtársa á maga- sabbrendü szellemi képességeivel is mindenütt kimagasló, felesége: Kállay Helen, Mint a jövő gyönyörű ígérete, ott áll mellettük a három pompás fiú, hogy a két Kállaytól örökségbe kapott, kiváló emberi tulajdonságokat átvigyék, átültessék a későbbi nemzedék leikébe.

Az anyagilag független ember, a magyar ur igazi megtestesítője, nagyvonalú munkásságáért eredményei után nyugodt kényelemben élhetne, de a hagyományok irányító ereje magasabb emberi hivatást jelölt ki számára. Kállay Miklós nemzetének hozott áldozatával nemcsak vallja Zrínyivel, hogy: ..Ki-ki szolgáljon hazájának, amint legjobban lehet, ne válasz- szón magának könnyebbséget könnyű hivatást, vagy életei, mert azzal nem használ, sőt árt hazájának". hanem megpecsételi a Zrínyi eszme diadalát.

Mi, erdélyiek, különös érdeklődéssel fordulunk az uj miniszterelnök felé, hiszen a Kállayak házassága révén rokonságba, kerültek a Bethlen., Jósika- és Kemény-családokkal és ez a rokoni ösz- szeköttetés bele kapcsolja őket Erdély történelmébe is. Természetes, hogy mint erdélyieket, örömmel tölt el bennünket a qróf Bethlen-családhoz való kapcsolatuk, hiszen egy igazhitű erdélyi sem felejtheti el, hogy mivel tartozik Bethlen György grófnak, aki mint a volt Magyar Párt elnöke, a román megszállás megpróbáltatásai alatt, tizennéqy évig a legönfeláldozóbb küzdelmet folytatta az erdélyi magyar kisebbség ügyéért. Ennek a ténynek tudatos átérzése is erős kapocs a miniszterelnök és Erdély között.

1940 szeptemberében, amikor Kolozs. vár felszabadult, Kállay Miklós lejött a feleségével, hogy erdélyi lélekkel vegyen részt a magyar szótól, magyar nótától visszhangzó város ünnepén. A magasabb- rendü műveltség kifinomult ízlésével a város falai között megérezték a jövö felépítéséhez szükséges történelmi mult erejét, meghallották a régi kövek, a régi templomok beszédét és a megérzéseken, meglátásokon keresztül fokozott közösség jött létre közöttük és Kolozsvár lelke között.

Ezért csak azt kívánhatjuk, hogy a magyarok istene segítse meg a miniszter- elnököt és engedje meg, hogy mindig meghallja az erdélyi kövek beszédét és az igaz erdélyi szivek dobogását.

HORY ETELKA

21 deka kenyér — 1919

Uj bélyegöilel!

Újdonságok, klasszikusok Albumok, felszerelések. Szál htok hiánylistára 1 Komoly, szolid árak! GiHfieményi tőmegbélyegekel készpénzért veszik.

L. Herczpg Emőné bélyegkeres kedő Kolozsvár, Dávid F.

Ui. 1 2. Vesz, etacf. cseréi/

W02A-E ÖN?...

•,. kopp Mexikó őslakói, az azték-ok a hakwhcperjt msgvait használták fizetési eus- höműá? Egy házinyul ára 10, egy rabszolganő mm MfO kokaómag voll. A meghódított népek, sm wték aratkodóknak 10.000 millió magot fizettek, ódáim.

...hogy HermirMos görög történetíró hsdó- sétára »termi a nagy gizehi piramisok építés* $0 énig tariott és százezer itatni,-ást fog- htfkoztatottf A felhasznált kőkockák súlya h*W>, nemi. 190 ntiUUi rd méter-mázsa volt.

...hogy as ókor még nem ismerte fel, hogy •r eember soeUemi éleiének az agy a központ - pof Empedokies, a hires görög orvos és böl- emtS (450 köriét. Kr. e.) például a vért több mpgbetsMésbem részesítette. Azt, hogy vuta- k-bböl kémrüvrs napit szítnak lesz-e, tanítása zeneint az döntötte el, hogy kezében vagy nuptivében jobb * a vérkeveredés.

... hogy at egye* hivatalok nevében lévő kamtom szó (pL kereskedelmi kamata sib.) «•mmi*t éred, hogy a középkori uralkodók egé- s&o* t 15. századig pompás fényűzéssel be- ouodto&tt héhszobátkban tartották « kihall- gntáookmt én Ui döntöttek a- áUtíműggekben.

...hogy » 11. századig a festőművészek is témrdtoesekaek tekintették magúkat és céhekbe lömoriUlek? A leghíresebb at antrerprni féstő-eeh volt, wmdynek a nagy Bufiens is tágja volt.

. ,. hogy a teil u 18. században jött divatba Mm*apában. Ez a szerétig ruhadarab egykor három meterés hosszúsággal és ego méteres »békességgél büszkélkedett.

...hogy a háborúkkal együtt járó járványok: a tífusz, kanyaró és vérhos már a 18. sdósádbim is aneoţti áldozatni követellek, hogy a járványok áttol eiragmkoU emberei, száriig haisirorosem fekrdmhHn a harctéri veszteségeket?

.•■hogy az Egyesült Hóamok képvivelő- hztejo l?8S-ben afölött döntött, hogy német, unify «uugM legyen-e m állóm nyelv, az angol mtoh t-supáu egy szavazattöbbséggel győzöttf A.* Egyen ált ÁUeemok 130 millió lakosságából M ■Utilii') nénw-l stármaeem*.

.. • hogy Schoppemhimer, a pesszimista fir htaofms, magánéietében cseppet sem vetette •neg au éket apró örömen és reggelire alkalom, adtán egy egész süti kársát is el fog gasz tóit. Ebédidejének tóriuma rendszerint' kél óra goli.

. • ■ hogy Angliában még 1938-brm is olyan l'S*1. megbecsülésben részesült a katonámba, hegy a képviselőknek tilos volt a parlamentbon egyenruhában megjelenniöi ?

...hogy a Cseka, a későbbi GPU működé~ .•érnek <M itat évében, tehát 1917-től 1923-ig 815 ezer földmöüvest, 344.250 szellemi, mun- kést, 1.92 ezer munkást, 260 ezer katonát. SfJkpű tinetei, 48 ezer csendőrt, 19.850 hiva- ddmohol, 10.500 rendőrt, 8.000 orvost, .6,575 I«nii6i, 1.915 papot én .25 püspököt gyilkolt mogá

... hogy in első bankjegyeket a kínaiak idómémitátMk 3800. évében hozták forgalom- in»? Etel: a bankjegyek már sok tekintetben basemlitölted: a mm bankjegyekre, amermyi- i*m feltüntették u kibocsátó barik nevét, a kibocsátás időpont járt, a kibocsátást elrendelő pénzügyi f'ötisz tviselő nevét, az értéket számban és írásban egyaránt megadták és meg róttak számozva. Székükön a következő felirá-s voit, olvasható: ,,Termeljél, lia tudsz és kiadá- smufom légy takarékos“. Papírjuk eper farostból 'készült. Az első kínai bankjegyei egyetlen példán ffát a szentpétervári mu-zeum érti.

hogy Plinius jelentése szerint Cirus per- zug királynak volt a világon a legjobb emlékezőtehetsége? Cirus állítólag minden. katonáját, intőén tudta szólítani.

... hogy a gyászruha színe nem mindenütt '** nem mindig volt fékét? A kínaiak gyász» seine például fehér, a törököké kék, az egyiptomiaké. sárga, a francia királyoké lila, a francia királynőké gesztenyebarna volt, a római nők pedig a császárság korában fehérben gyászoltak.

... hogy az betű pontja egy olasz újság megállapítása szerint, 0.01 müligramot nyom? Esze.rmt egg gram tintával 100.000 irre lehet pontot lenni.

... hogy Grünland jégtakarója helyeként, 2700 méter vastagságot is elért

,,, hogy a Mars hőmérséklete délben átlagosan 15 ’fok a fagypont fölött, éjjel pedig 30—40 fok fagypont alatt?

...hogy a nyírfa kérgét kőben szegény vidékeken sokszor Kikészítésre használják, mivel gyantában való gazdagsága következtében m enyészetnek igen sokáig ellenáll% (MN)

j Milyen ki menthetetlen tárháza volt a hadifogság az emlékeknek és tapasztalatoknak s milyen szigorú itélőmestere a jellemnek,. Mennyi szenvedést okozott és ugyanakkor mennyi jót is tudott tenni.

Mikor meghalt a cáiizmus és a szétzUllés megindult Oroszországban, akkor kezdődött a hadifogság második és legkeservesebb korszaka. Egyben ez volt igazi iskolája a hadifoglyok hűségének, lemondásának, ön- feláldozásának és főként az összetartásnak.

A Kerenszki-kormány, amely a cári uralmat követte, adta ugyan a krasznojarszki hadifogoly tiszteknek a havi 50 illetve 75 rubelt, de mig azelőtt kosztra, dohányra és még ruhára is futotta a „gaji“, addig a Kerenszki-kormány uralomra jutása után már annyira megdrágult minden, hogy a dán Vöröskereszt havi 100 rubel hozzájárulásával is csak napi egy-két marék fekete kására jutott a havi fizetésünkből.

A fogságban az évekig tartó semmittevés valósággal beteggé tette az embereket. A véget nem érő vitatkozások — legtöbbször semmiségek felett — sokszor a legmesszebb menő durvaságra ragadtatta a foglyokat. Ez az ideges állapot azután szép csendesen letargiává változott az évek folyamán.

A drágaság fokozódásával nőtt a szükség és már-már komoly éhség fenyegette a tábort.

Mit csinálhatott 6000 intelligens ember, akiket az éhség fenyegetett? Dolgozni kezdtek. Mint a gomba, úgy nőttek ki egyre- másra a legkülönbözőbb ipari műhelyek. Honnan tanulták, hogy mit hogyan kell csinálni, az Isten tudja, de hogy mindenki dolgozott valamit,- amit azelőtt soha sem csinált, az bizonyos. Dolgozott és keresett. Senki sem akart meggazdagodni, mindenki csak annyit akart keresni, hogy a hazajövetelig fenn tudja magát tartani. Ez volt a világ legszebb forradalma, amit az éhség váltott ki. Igazán intelligens emberekhez méltó megoldása a nyomornak. Nem azoktól akartuk elvenni, akiknek volt, hanem dolgozni kezdtünk, hogy nekünk is legyen és mindegy völt, hogy mit dolgoztunk, csak ehessünk.

De mint sok más üdvös és igazán hasznos dolgot, úgy a fogolytábor ipartelepeit is felforgatta a vörös uralom. A vörösök, egyszerűen megszüntették a tábort és csak azokat hagyták ott, akik már öregek voltak, vagy nem akartak velük együtt dolgozni. Minket pedig csoportonként elvittek különböző munkákra. Százan kerültünk a hajógyárba, honnan aztán kisebb csoportokba osztva az egyik ilyen kisebb csoportot kőbányába, a másikat hajókirakásra, a harmadikat földmunkára, azután építkezésekhez, fuvarozáshoz s Isten tudja még milyen, de válogatottan nehéz munkához vitték, főként olyanokhoz, amiket az oroszok nem szívesen végeztek.

Volt még egy kategóriája a hadifogoly tiszteknek, az eddig említett kettőn kívül. Ez a kategória azokból tevődött össze, akik nem akartak táborban maradni, de munkára sem akartak menni. Ezek beléptek a vörös hadseregbe. Hogy kik voltak ezek és miért léptek be, azt könnyű kitalálni. Azért, mert azt hitték, hogy ott nem keil dolgozniok, ellenben jó ruhát és kosztol kapnak és szabadon járhatnak. Hála Istennek, ezek oly kevesen voltak, hogy igazán számba sem jöhettek. De meg kellett említenem őket, mert ezek is ott maradtak. Ott maradtak azokkal, akik nem jöhettek, vagy nem is akartak velünk munkára jönni. .Akik nem jöttek velünk mun kára, azok ott pihennek a krasznojarszki temetőben, mert a hétéves semmittevés any- nyira elpuhitotta, az egyforma táplálkozás oly betegséggel sújtotta őket, hogy a legelső erősebb szél elég volt ahhoz, hogy elpusz tuljanak. Akik pedig beléptek a vörös hadseregbe, azok is ott pihennek valahol szerteszét az orosz pusztákon, jeltelen sírokban. Elestek olyan eszméért, amit talán nem is ismertek, de szolgálták, mert pillanatnyi megoldás volt az éhezés elkerülésére. Dolgozni pedig nem tudtak, mert nem volt elég lelkierejük ahhoz, hogy áldozatot tudjanak hozni.

Szent meggyőződésem, hogy mi, akik hazajöttünk, egyedül a munkának köszönhetjük, hogy nem fogott rajtunk semmi nyavalya, bár sokáig csak 21 deka kenyeret és forró vizet kaptunk enni.

Mig mi 21- deka kenyérért a legnehezebb munkát kellett végezzük, addig a muszkák tetszés szer int válogathattak a munkában s amellett 3 font kenyeret, húst, cukrot, vajat és mindent,-a hadifoglyok részére elérhetetlen inyencfalatot kaptak. S mégis a szabotálok börtöne nem hadifoglyokkal telt meg, hanem oroszokkal. Igaz, hogy mi azért is dolgoztunk, mert tudtuk, hogy a börtönnel jár a tetti,. a .tetüvel a tífusz, a tífusszal pedig a temető. De dolgoztunk azért is, mert ez az egyetlen' .lehetőség volt arra, hogy életben maradjunk és hazajöhessünk. Dolgoztunk és megelégedtünk a 21 deka kenyérrel, mert szívesen dolgozutnk volna fél- annyi kenyér mellett kétszer annyit is, de itthon. Az oroszok pedig, akik otthon voltak és olyan ellátásban részesültek, ami nekünk csak álmunkban '-jutott,' ők ennek dacára, ahelyett, hogy dolgoztak volna, a munkát szabotálták s ezért telt meg a szabotálok börtöne oroszokkal. Eleinte a börtönbe dugták a szabotálókat, később pedig, amikor már nagyon megszaporodtak fi fi munka I

helyett gy üléseztek és szónokoltak, sokkal radikálisabban intézték el, mert egyszerűén főbelötték őket.

Mi, akik a világháborúban és a hadifogságban olyan jól megismerhettük az orosz, népet, tudjuk, hogy inkább imádkozni és lustálkodni ' szerető nép, de semmiesetre sem katona-nemzet. Már akkor, ott a fogságban megállapítottuk, hogy a vörösuralom csak átmeneti lehet. Hogy aránylag ilyen hosszú ideig tudott uralmon maradni, azt csak annak köszönhetik, hogy a világháború és a hosszú forradalom annyira kimerítette és a terror annyira megfélemlítette őket, hogy a lustálkodást szerető népnek már mindegy volt, hogy ki van uralmon, csak hogy kenyere legyen.

De éppen ez a letargikus természet fogja megbuktatni a vörös uralmat, aminek a létezését Is köszönhette. Mert egy nemzet életében húsz esztendő jelentéktelen idő ahhoz, hogy egy népből nemzeti hősöket faragjon. A cári uralomnak évszázadok állottak rendelkezésére, hogy egységes nemzetté nevelje az orosz népet, de annak is csak részben sikerült.

Azt mondja egy elmélet, hogy a társadalom fejlődését csak a forradalom viheti előre. Rendben volt ez az elmélet addig, amig az emberek rá nem jöttek arra, hogy minden véráldozat felesleges, ami az eddigi forradalmakkal járt. Mert most, amikor a szemünk előtt játszódott le nem egy forradalom, most tudhatja mindenki, hogy a társadalom fejlődése megköveteli a gazdagoktól az anyagi áldozatot, a szegényektől pedig a türelmet, hogy törvényszerű lépcsőn haladhasson a társadalom fejlődése. Mert ha a fejlődés nem törvényszerint, lépcsőröl-lép- csöre lépve halad fel a társadalmi fejlődés következő fokára, hanem a lépcsőket kihagyva akar feljebb ugrani, akkor úgy jár, mint eddig minden hullahegyekre épített forradalom járt, visszaesik és összezúzza magát.

LASZLÓCZKY SAMU

SAKK

101. szánni feladvány. Szöghy József, Budapest

— „Munkás-sakk“ 1934., I. díj

a bedé f g h

8

7

6

0 4 3 2

1

Matt 2 lépésben.

Világos: Kel, Vc7, Bc8, Fd‘2, g2, He5, g5, gy.: o4, d5 (9 darab).

Sötét; Kd4. Fc5. f5, Hg3, gy.: b5, d3, d6, e2 (8 darab).

(Megfejtési határidő: hlárcius 31.)

A február 15-éii közölt 97. sz. feladvány (Flatt) megfejtése: 1. Hb6—a4, ‘(Nyolcszoros huszár-kerék).

Kolozsvár ezéví bajnoksági versenye, né hány heti kemény küzdelem után befejezéshez közeliedik. A kolozsvári sakkozó-társaság helyiségében (Szentegyház-utea 6.) és rendezéseben megtartott versenyen 14-en vettek részt. Balogh György elsősége most már bizonyos, mig a következő helyeket dr. Lőrinez Lóránt, dr. Szabó Zoltán, dr. Hunyadi János és Bocskor József foglalják el. Következő rovatunkban a részletes eredményt hozzuk és a verseny méltatására visszatérünk.

Bécsi bajnoksági-verseny, 1941.

Világos: gőtét:

Sohwammenhöffer ■ Watzl

1. d4, Hf6. 2. c4, éti. 3. Hc3, Fb4. 4. Vb3, e5. 5. dXcő, Hcö. 6. Fgö, FXC5. 7. e3, hő.

8. Fli4, d6. (Gyenge folytatás. Inkább b6 és Fb7 volt ajánlatos.) 9. Hf3, Fd7. 10. Fo2, aő. 11. 0—0, g5. 12. Fg3, Hh5. 13. Ba—dl, HXg3, 14. hXg3, Ve7. 15. He4, f5 (Sötét helyzete nehéz. Most egy gyalogot veszt, de reméli azt visszanyerni.) 16. HXc5, dXc5. 17, VXb7, Bb8. 18. Ve7, BXb2. 19. He5! (Döntően erős. HXe5, VXe5 nem megy, mert mindkét bástya támadva lenne). 19... Vd8. 20. Fh5+, Kf8. 21. HXd7+ és sötét feladta.

Jó óra és Jó hirdetés^-» alapja a Jé üzletmenetnek

3