Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-15 / 61. szám

1942. Mancit) S 15

MCwmnürsJtG

teavânlc magablzo^ büszke magyarok !*‘

Budapest, március 14. Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Élet Pártja értesítőjének március lön számában KdJlay Miklós miniszterelnök, mint a Magyar Élet Pártjának ve- zére felhívást intézett munkatársaihoz, a párt tagjaihoz.

Felhívásában, hangoztatja, hogy történelmünk Magyarországot sokszor találta válságos helyzetben, állította országunkat és népünket nehéz pillanatok elé. Alig-alig van olyan küzdelem, amelyben részt ne vettünk volna.

— Voltak barátaink és ellenségeink, de hogy itt vagyunk, Megvagyunk újra erős mm- séfként, azt magunknak köszönhetjük. Ezért ae első szó, amelyet leírok a pártértesitőben hozzátok: legyünk magabisók, büszke magyarok, mert hogy fennmaradtunk, abban leg nagyobb része annak voit, hogy hittünk önmagunkban, hivatásunkban, nemzeti tétünk és ideáljaink örökkévalóságában.

— yem félteni ezt a nemzetet semmitől, mig

önbizalmát el nem veszti. Mindig hangoztattuk, hogy minden erőnknek alapja a nemzeti összefogás, amelynek legnagyobb eredményeit két nagy barátunk, Németország és Olaszország oly tündöklőén mutatta meg. De még az egyenctlenkedőktől se féltem. A különbőz, vélemények képviselői között sincsenek aggódok, elcsüggedők, ellankadtak, fáradtak. Nem- séfünkét történelmünk folyamim a viszályko- dák gyakran hozták nehéz helyzethez. De a nemzet sírját — miként 1918-ban — csak a reménytelen elcsüggedők, megadők ásták meg. De ezek nem voltak magyarok.

Én magyar vagyok. Ezért akarok dolgozni és magyar testvéreimmel együtt magamhoz Ölelni mindazokat a történelmi fajait országunk lakóinak, akik együttéltek velünk évszázadokon át, ak'kke! egy hitet vallunk, egy erkölcsi és világfelfogásban élünk.

Minden fehetSt elkövetnek dunai árvízveszély elliáritás&rs

Szem'eulra indult Báicxay János kormánybiztos

Adony, március 14. (MTI.) Bárczay János dr. földművelésügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa, kiséretével pénteken délután folytatta árvizi szemléjét, ellenőrizte a Duna jobbpartján az Érd és Adony közötti árvízvédelmi felkészültségei. A Duna a Szentendre-sziget alsó csúcsától Ercsiig jégmentes, a viz mindenütt szabadon folyik. Ercsi közelében, Budapesttől délre van az első jégtor lasz Terézmajor közelében. A kormány biztos utjának első állomása Érd volt, ahol az érd—nagytétényi ármentesitő társulat védőgátját nézte meg. Nyomatékosan utasította a társulatot, hogy a munkát a lehető legnagyobb erővel folytassa. A töltés megvédése érdekében meg kell termi minden Métát. Ezután a budapest—eszéki főútvonal egem—adonyi szakaszát nézte meg. Ezen a pontem a legfontosabb árvédelmi munka a raü- ut megvédése, ezért az utak mélyebben levő pontjain nyulgátakat építenek. A munkálatokból a katonaság is kiveszi a részét. Adony felé a müut mentén mindenütt jeges vizet hömpölyget a Duna. A viz csütörtök óta kissé emelkedett, s a munkát fáklyafényénél, éjjel is folytatják. A műúton a sörkevári hídnál a kormbánybiztos és kísérete megnézte a kereszten vízfolyást. Pillanatnyilag kedvező a helyÁllandóan emelkedik Németország lakosságának száma

_ A német statisztikai hivatal legújabb közlése szerint az 1941. év harmadik negyedévében Németországban 420.000 volt az élveszü- letettek száma, mely az előző évhez viszonyítva 5 százalék emelkedést mutat. A születési arányszám 1,4 százalékkal magasabb, mmt 1939 harmadik negyedévében, amelyet a háború még egyáltalán nem befolyásolt. 1941 utolsó negyedévben, vagyis a statisztikailag egyáltalán megállapítható időszakban a születések száma magasabb, mint a harmadik negyedévben. Ehhez viszonyítva az 1914/18. évi •világháborúban a következő népipolitikai veszteségek állapíthatók meg: Az elhunytak száma kereken 2 millió volt, amelyhez a blokád, révén egymillió civillakosság és 3 és negyed millió születési kihagyás járult, úgyhogy az összveszteség mintegy hat, és negyed millióra tehető. Minden eddigi jel arra vall, hogii az 1939/42. évi háború nem jár az 1914/18. évi emberveszteséggel. Bár az elhalálozásai száma 1940-ben 35.000-rel volt magasabb mint 1939-ben, de már 1941-ben ez a szám 13.000-rel csökkent. Az elesettek száma 1941 decemberében a háború kitörése óta kereken, 300.000 volt. Bőséges számítás esetén

zet, mert a viz péntek dél óta nélhány centi- méternyit apadt. Az ut utolsó állomása a ein- kotai halastavak levezető csatornáján épült zsilip volt, amely a belvizlevezetést biztosítja a Dunába és így az ut nyitva van. Bárczay János államtitkár meggyőződött arról, hogy a helyzet a Dunának ezen a szakaszán nagyon komoly, de pillanatnyilag nincs ok aggodalomra. Mindenhol felismerik kötelességük fontosságát és lelkiismeretesen dolgoznak az ár. vízvédelem érdekében. Szombaton reggel több szakember kíséretében szemlére indult. Ezúttal meglátogatja Csanád és Békés vármegye, valamint Hódmezővásárhely és Szeged belviz- sujtotta területeit.

Csongrád és Békés megyébe átázott az árvízvédelmi kormánybiztos

Makó, március 14. (MTI) Bárczay János földművelésügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa szombaton reggel gépkocsin háromnapos helyszíni szemlére CsongTád és Békés-megyébe utazott. Szeged vidékén is megszemléli a veszélyeztetett területeket. — Az árvizvédelem országos kormánybiztosának újabb jelentése szerint a folyók vízállásában nincs lényegesebb változás. A Tiszán már nincsen jég.

tehát 1941. év végéig a háborús halottak száma 300.000-re tehető. Ha ezekkel a veszteségekkel szembeállítjuk a rendkívül kedvező születési arányszámot, úgy a jelenlegi háború Németország számára semminemű biológiai veszteséget nem jelent. (MNK)

Tanitóqi/ülés Apahdán

Kolozsvár, március. 14. A kolozsvári járás tanítói f. hó 10-én d. e. 9—-12 óráig tartották meg alakuló gyűlésüket. A több mint 80 ta nitó és tanítónő, Kiss Károly tanügyi főtanácsos kir. tanfelügyelő minden irányt fe'ölelő. a tanítók és nevelésügy iránti szeretettről fakadó útmutató szavai után T.őfi Béla sznrnr s- falvai ig. tanító, korelnök elnöklete alatt egyhangú választással, a következőképen alaki tóttá meg a tisztikart: elnök: Lő fi Béla, al- elnök: Zsigmondi Ferenc apahidai ig. tanító, titkár, jegyző: Szancsali József dezméri ig. tanító, pénztáros: Orbán János szanrosfalva’. ellenőr: Deák Károly szamosfalvai tanító.

A közgyűlés még 15 választmányi tagot választott, azután kimondotta a nevelésügyi szociális és gazdasági szakosztályok megalakítását. Az ülés azzal záródott, hogy valameny- nyi tanitó mindent megtesz a kör szellemi, erkölcsi és anyagi jólétének előbbre vitele érdekében .

■ !re- 1 * a

dmfiora fengmármát dnúá I

tAákűfia éő a dohány

rajtuk kívül pedig még néhány árúcikk, mint például a nemek gyömbérpálinka és a kincset érő török festékfű — csupa olyan portéka volt, amely nagy szerepet játszott a hollandiak tengeren* túli kereskedelmében. Ez a jellegzetesen gyarmatosmép még hosszú évtizedekkel a szárazföldi blokád megszűnte után is, vala* mennyi kereskedelmi szerződésében minden alkalommal külön kihangsúlyozta ezeket az árucikkeket: a gyömbérpálinka ét | festékfű Hollandia kivitelében, a cikória ellenben az ország b«* hozatalában került első helyre. Pedig a hollandiak igazán jól «(tettek a kávéital minden fajtájához ?

De nemcsak Hollandiában szerették meg ezt a finom fzft. sötétbarna, zamatos italt, melyet a CICHORIUM INTYBUS illatos gyökeréből főztek. Mihelyt a szárazföldi blokád korlátjai végkép lehullottak, akkor kezdődött meg csak igazában a dkó* tia diadalútja. Hiszen maga Anglia, azonkívül, hogy a saját földjén is termelni kezdte ezt a növényt, nemkevesebb mint 45.000 métermázsanyit importált. Franciaország pedig éppen* •éggel 120.000 mázsányit. Nem hiába nevezték el ezt a barna italt akkoriban, amikor feltalálták: „kontinentális kávénak**; csakugyan az egész európai szárazföld kávéitala lett. Sőt egyszeri* ben nagyot fordult a kocka: Amerika, a legnagyobb kávétat* meló állam is felfigyelt és ugyancsak jelentős tömegekben kfpfty importálni a cikóriát

Ebben az időben alakult az a vállalat iá, amely a Früttckn

cikóriakávét gyártja Megalapításában nagy része volt a vállalat ama jogos öntudatának, hogy meg van hozzá az ereje ét a tudása is, hogy igazán az egész világ számára jó és ízletes élve* ;eti cikket készítsen. Ez idő óta pedig — 1828 óta —- tántorít* hatatlanul, nagy szakértelemmel és kitartóan munkálkodik foly* ton ennek a pompás kávépótszernek a feljavításán, tökéletest tésén. S ma ez már igazán tökéletesen meg is felel ajjűdcp, ?£&' szemben támasztható tárgyilagos igénynek..

Akár hozzákeveijük a Franck scikóriakávéf válíftlélyík fijfe kávéhoz, hogy annak zamatát fokozzuk, akár pedig tisztin vagy tejjel isszuk, mindenképen csak örülhetünk, hogy ilyen jó italunk van. S még jobban élvezzük, hogyha meggondoljuk, hogy itt termett az áldott magyar földön. A dús magyar televénf gyümölcse a nemes cikóriagyökér, a cikóriagyökér nemfltf gyümölcse a :