Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-08 / 31. szám

19 4 2. JF EBHV AU 8 ICbieth Hr&jxa Zrinyi Miklós és a nemzeti hadsereg Most, amikor az önálló nemzeti had_ serég vitézeiből alakult Vitézi Szék Zrí­nyi Csoportja az erdélyi városokba®, is megakarja honosítani a Zrínyi-,kultuszt, időszerű azokkal a szellemi és lelki ha­tásokkal foglalkoznunk, amelyek a tö­rökverő hős és nagy államférfi Zrínyi Miklós leikéből a nemzeti hadsereg gon­dolatát kiváltották. Ahogy mélyebben bepillantunk Zrínyi Miklós szellemi vi­lágába, megtaláljuk a láncszemeket, amelyek a hagyományok erejével kap­csolódnak bele az olasz-magyar törté­nelmi közösségbe. A nagy véráldozaito- kat kívánt történelmi sorsközös ség nek még nagyobb jelentőséget ad az a kö­rülmény, hogy a Zrinyi-kultasz fellen­dülése éppen az olasz-magyar katonai együttműködés, nemzetek sorsára kiható időszakára esik. A XVI. században Machiavelli, a modern történetírás atyja, éppen úgy akarta megmenteni a romlás szélén álló Olaszországot, mint ahogy Zrínyi a XVn. században, a politikai egység megteremtésével próbálta előkészíteni Magyarország nemzeti újjászületését. Zrínyi nemzetvédelmi munkássága — hiszen a győzelmes hadvezér tollával is harcolt — visszavezet arra a lelki fo­gékonyságra, .amely már gyermekkorá­ban megnyilvánult az olasz hatásokkal szemben. Gyermekkorában hozzászoktatta a füle az olasz szóhoz, mert a Zrínyi-vá­rak alatti magyar-horvát tengerpart la­kossága jobbára olasz volt. Később Gréczben. a jezsuitáiknál, még jobban elsájátitotta a dallamos olasz nyelvet. Olaszországi tanulmányútja alatt telje­sen belemerült az olasz művészet és iro­dalom tanulmányozásába. Már olvas­mányai megválasztásánál is vitézi haj­lamai jutnak előtérbe, mert a római el­beszélő költők közül különösen azokat kedveli, akik •— mint Vergilius és Luca­nus — a nemzeti vitézségről és hadi di­csőségről írtak. Ezeknek az olvasmtóyok- nak hatása még jobban kifejleszti örök­lött hősi hajlamait és kutató szellemét Machiavelli tanainak alaposabb tanul­mányozására ösztönzi. Machiavelli munkáinak mindenesetre része van ab­ban, hogy a későbbi években, a pusztí­tó tőrök háborúk idején, Zrínyi lángoló honszeretetén keresztül borzadva esz­mél rá a nemzet fennmaradását kockáz­tató egyéni széthúzás veszélyére. Zrínyi, aki részben átveszi, ha a saját erkölcsi meggyőződése szerint értelmezi is a Machiavelli tanait, éppen úgy vallja, mint az olasz iró a nemzeti egység szük­ségességét, amely háborúban a siker biztosításának nélkülözhetetlen feltétele. Zrínyi, akárcsak Machiavelli, nemzeté­hez intézett kiáltványaiban mutat rá a pusztulást elősegítő bajokra és in főleg fordul honfitársaihoz: .Miért nem egyezünk meg? Miért nem szedetjük inkább egymást? Bezzeg, ha együtt tartanánk régi, jó eleink szo­kása szerint és egymásnak segítségére, előmenetelére sietnénk> más állapotban volna országunk". Machiavelli keserű panaszaiból Zrínyi nemzete jajszavát hallja kicsendülni, de csüggedést nem ismerve, erős hittel, ma­gyar akarattal kutatja a siralmas hely­zet okát és amint annak idején Machia­velli, úgy eszmél rá ő is a zsoldos hadak destmáló hatására. Mint kiváló hadve­zér egész leikével vallja, hogy csak azoknak hűségére lehet számítani, akik nem anyagi érdekből, de a saját dicső­ségükért harcolnak. A nemzeti öntudat felébresztésének vágya íratja vele: „De miért kelljen elvesznünk, avagy kétségbe esnünk, mig Isten menyorszá­gában az mi birodalmunk lehet, mig ka­runkban kopjál, markunkban szabigát szoríthatunk". Szavaiból, amelyek a nemzet önere­jére utalnak, nemcsak a vigasztalás, de a már megtalált megoldás feletti öröm is kiesen dűl. Korát túlhaladva. látnoki szemmel nézett a jövőbe. Lelkében visszhangra talált Machiavelli elgondolása: elsősor­ban is saját nemzeti haderő megszerve­zéséről kell gondoskodni. Meggyőző szavakkal fordul nemzetéhez: „Szükséges azért, hogy a magyar nemzet, hä magának, posteritásának megmaradását káván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy mint eddig. Az or­szág tartson egy ármádát tábori kézen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron oda me­hessen, a hová a szükség kévánja. Ez minden fundamentomja a mi megmara­dásunknak". És amint a száműzött, firenzei jegyző mimikáit, elgondolásait nem értette meg Olaszország, úgy Zrínyi hangját sem hallotta meg hazája. A nemzeti hadse­reg megszervezése csak eszme maradt, szellemi hagyték. A későbbi századokban is voltak Zrí­nyi Miklós elgondolásának követői, szellemi folytatói, erős, küzdelemre szü­letett • férfiak: Bartha Miklós, Ugrón Gábor, akik lángoló fajszeretettel, tán­toríthatatlan hittel mentek előre a már elvadult utón. de életük ríszteletetparan- csoló munkássága csak a történelem folytonosságát erősítette meg, ímert ko­ruk nem értette meg őket. És sok ma­gyar vérnek kellett kifolynia, míg Zrínyi Miklós nemzeti álma falóra vált. Most, hogy a Machiavelli elgondolása szerint egységessé lett és a fasizmUzban újjászületett Olaszország hadseregével egy közös célért küzd a? önálló, magyar nem zeti hadsereg, a nagy,. véres áldoza­tok történelmi óráiban megint hallhat­juk Zrínyi Miklós lelki, szellemi össze­fogásra biztató szavát és a tizenkettedik órában meg kell értenünk, Zrínyi üze­netét: ,,csak a magunk összefogott ere- jéuel érhetjük el a célt". HORV ETELKA HÉTVÉGI NAPLÓ FARSANGI PANASZ levelében Egy fiatal egyetemi, hallgató foglaltatik az alábbi panasz: .y Január 31-én este farsangi táncmulatság zajlott le a Mátyás király Diákházban. A rendezőség — mondja a levél -— a meghí­vókon közölte azt a szabályt, hogy a mu­latságon csak ismerős hölgyeket szabad táncra felkérni. A mulatságra minket, egye­temi hallgatókat is meghívtak. Azok pedig- legnagyobbrészt jövevények Kolozsvárott és nincsen egyelőre széleskörű Ismeretségük. A tánc megkezdése után a jelenlevő egyetemi hallgatók legnagyobb része kénytelen volt megelégedni azzal, hogy nézte a táncolökat, mert Ismeretség hiányában senkit sem tud­tak felkérni. Aki pedig túltette magát ezen a szemponton, az kitette magát annak, hogy visszautasítják, ami nem egy esetben meg is történt. A levél Írója elkeseredetten panaszkodik erre a rendszabályra. Nem is ók nélkül-. Mert hiszen van-e keservesebb érzés; 'mint állani egy bálterem majomszigetén és -nézni azt, miképpen táncolnak mások? Tökélete­sen megértem a levél írójának mély elkese­redését és visszaemlékezve ifjúkori félsz eg- ségeimre, meleg szívvel együtt érzék vele. Csak éppen abban nem értek egyet Vele, hogy a- farsangi éjszaka élkozmásodótt háft- gulatáért a bál rendezőségét okolja. Azt á vádat olvassa a rendezőség fejére, hogy ósdi és a mai idők szellemével össze nem egyez­tethető illemszabályt újított fel Szószé» int idézem leveléből a következő sorokat: „Ma, amikor a miniszter fia a napszámos fiával künn az orosz harctéren egymás ip,el­lett szenvedi a tél. a háború minden borzal­mát, amikor felelős tényezők szüntelen azt hangoztatják, hogy magyar és magyar közt nem lehet különbség, amikor megteremtik a leventeintézményt, az önkéntes munkatábo­rokat, mindezt azzal a céllal hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a társadalmi osztá­lyok, a kolozsvári, bálteremben még az egye­temista, a középosztály fia sem méltó arra, hogy bizonyos körök, nemhogy befogadják a társaságukba, arról szó sincs, csakhogy megengedjék, hagy a leányukkal táncoljon.“ A levél Írója azonban e fulmináns vád- beszéd megcirkalmazása közben elfelejtett valamit, még pedig a lényeget! Elfelejtette, hogy a meghívással máris „befogadták“ és arra Is engedélyt adtak, hogy a mulatságon jelenlevő ifjú hölgyekkel elropjanak egy- j egy tüzes csárdást, vagy ellejtsenek egy- j egy andalító tangót. A levelet vegyészhall­gató Irta. És vegyész létére nem gondolt arra, hogy az elemek vegyülésének is fel­tételei vannak, hát hogyne volnának felté­telei annak, amikor emberek keverednek, vegyülnek egymással! Néha bizony az ele­mek is nehezen akaróznak egymással el­vegyülni, de a jó vegyész ilyenkor azonnal segítségül hívja a katalizátorokat, amelyek a nehézkes, tunya, egymással idegenül szemközt álló elemek találkozását elősegí­tik és megkönnyitik. A bálteremben a tár­sadalmi katalizátorok szerepét a rendezők töltik be. Milyen könnyű lett volna meg­kérni valamelyiket, hogy mutassa bé. a. le­vél íróját a táncra és táncosra vágyó ifjú hölgyeknek!­Igen, Így kellett volna eljárnod, kedves panaszos testvérem. Úgyis mint vegyész­nek, úgyis mint meghívott vendégnek. A társadalmi érintkezésnek is vannak szabá­lyai. Akár ósdiak, akár újak: mégis csak kötelezők. Az ilyen szabály nem kinai fal, amit nem lehet bevenni. Az ilyen szabály csak éppen megszabja a formát és nem­hogy nehézséget okozna, sőt inkább arra való, hogy szebb és kellemesebb legyen az ismeretlenek egymással való megismerke­dése. .* • Ennek tudatában pedig esak egy tanul­ság marad a hozzánk eljutott keserű pa­nasz megtárgyalásának. Az tudniillik, hogy az az ifjú, aki táncmulatságra rtieghivót kap és a meghívásnak elegét tesz, alkal­mazkodjék a házszabályokhoz és főképen legyen egy kissé élelmesebb. Bizony, legyen benne egy kis • élénkség, egy kis kezdeményező tehetség. Egy kis életrevaló virtus, amely az Illemszabályok erödvonalát játszi könnyedséggel és fiata­los lendülettel veszi be. - - - > Micsoda dolog, anyámasszony katonája- képen busongani a táncterem majomszige­tén és azon siránkozni, hogy bálban vol­tunk és mégsem táncoltunk? Ej; ej. fiatal barátim’ mí:: KÉT OROSZLÁNOK! A külföldi távirati ügynökségek ,, néhány nappal ezelőtt jelentették a most folyó vi­lágháború igen jellegzetes kpzjátékát: a né- gus visszatért Abesszíniába. Vegyük tehát tudomásul, hogy a brit oroszlán kengyelbe segítette Eihiópia. orosz: Iónját. Ez az első eset, amikor az oroszlá­nok ilyen nagy .egyetértésben kinálgyfiák egymást a terítéken szereplő koncokból, Jut is, marad is, — mondogatják egymásnak szertartásos udvariassággal., amely amint tudjuk kötelező bizonyos. oroszlánok világá­ban. Úgy hírlik, hogy a brit oroszlán és Ethio­pia oroszlánja ezalkalomr/at szerződést kö­töttek egymással. Minket európaiakat, egyál­talán nem érdekel, hogy < bben a. szerződés­ben mely pontosatok szelepeinek. De az oroszlánok pukturniból mégis érdeklődé­sünkre tarthat igényt a zgradék. Ebben a négus arra kötelezte magát, hegy a hábo­rú, befejezése után megszünteti Abesszínia területén a rabszolgaságot. Az európai polgár emlékezete érmét a pontnál gyanakodva áll meg. Mi szükség ■oan arra,, hogy Abesszíniában Hajié Sze- lasszié a háború után szüntesse meg a rabszolganő got t Hiszen világoso n cél emlé­kezetünkben, hogy a négus hatalmának meg­törésekor az olaszok azonnal megszüntették a rabszolgaság szégyenteljes intézményét. És ha most a négus a „háború után“ akarja a rabszolgaságot eltörölni, ez nem jelenthet mást, hogy a háború végéig mégis csak lesz rabszolgaság Abesszíniában. Milyen mélyen világit be az oroszlánok PANNONIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Kotszeiu kenyeiem szánó bgtjaq^as szobák 6*—P-töl 12' P-ícj Kétágyas szobák =)•_ p-től 18 — P-ia Éttermében Veres Károly és c gány- zenekarci muzsikál. Elismerten kiváló ~on\jha. Polgári árak HOLNAP Mellékutca CHARLES BOYÉR és MARGARET SULLIVAN a ROYALBAN! Ma utoljára: MINDENNEK A FÉRJ AZ OKA- D. e. 11 órakor Matiné leiMUetébe ez a záradékban foglalt kötele­zettség! A .rabszolgaság rendszere szervesen és gyökeresen hozzátartozik, - erkölcsi világ - Képükhöz s ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Sem. a. brit oroszlán, sem Ethiópia oroszlán­ja nem tudja. elképzelni a világ képét rab­lánc nélkül. Hajié Szelásszié visszatérése ■ a császárok császárának trónjára nem jelent semmi mást, csak éppen világot szolgaság-, ban. tartó . szándékok újabb vallomástételét, a sivatag - igazi oroszlánjainak nagy ,és őszinte pironkodására. — íz — A Z000 eves Titus Livius Kétezer, esztendővel ezelőtt született ’Ti­tus LiViuş,’ Kóma nagy. történetírója.. Az, olasz, akadémia ; és az egész . tudományos ,Vl-[ Iáig most készül. árra, hogy . megünnepelje' a világ egyik legjelentősebb történetírója,szii-, letésének kétezredik évfordulóját. Titus Livius tiszta, - magvas latinságáu- gyakorolják ma is a diákok-a klasszikus nyelvet. Könnyen értethető, világos nyelve­zete és előadásmódjának tárgyilagos közvet­lensége mind méltóvá teszik Livi üst a nagy, történetíró jelzőre. : Augusztus, a nagy császár udvarában élt: Horatius. Ovidius, Vergilius és más nágy szellemek társaságában. Maga a császár biztatta őt a régi Róma történetének meg­írására. Minden elképzelhető segítséget megkapott a császártól s igy tudta elvégez­ni óriási munkáját. Római története 142 kötetből áll. s több mint hét és fél évszáza­dot fog össze. Livius nem az első történet­iró, ■ de valamennyi közül á legalaposabb: és leglelkiismeretesebb. Tudományos célja mel­lett, mint igazi hazafi ki akarta ragadni nemzetét az örvényből. A mult tiszta példá­ját állította romlotterkölcsü, fegyelmezetlen kora elé. Előadásaiban szeretettel időzött a római erény és nagyság minden megnyilvá­nulásánál. Érzéseinek előkelősége tökéletes összhangban van az előadásmód tiszta ará­nyosságával. Liviust. mindig a néptől szár­mazó jog és „atyáinktól“ örökölt erkölcs iránti érzék vezette. Ezért ünnepli a mai Itália teljes joggal saját népiségének előhírnökét a régi, nagy történetíróban. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY A désaknai m. kir. sóbányahivatal 51 m' fűrészelt fenyöáru, 150 m2 hajópadló, 100 ezer drb. fenyőzsindely és 200 db. 3 méter hosszú tölgyrönk beszerzése végett 1942. évi március hó 7-én d. e. 9 órakor Erdély területére korlátozott nyilvános versenytár­gyalást hirdet. A kiírás részletei a désaknai sóbányahl- vatalnál, a kolozsvári és marosvásárhelyí Kereskedelmi és Iparkamaránál megtekint­hetők. IIOZIMOIOROK CAPITOL-mozgó: Honvédek előre. Vasár­nap délelőtt 11 órakor matiné. EDISON-mozgó: A kék madár. Fősz.: Shir­ley Temple, Johnny Russel. Előadások kezdete: 3, 5, 7.10, 9.10. Magyar, Német híradók. EGYETEM-mozgó: Kádár kontra Kerekes, Fősz.: Tolnay Klári, Sztlassy László, Mály Gerö. Vasárnap d. e. 11 órakor: Kádár kontra Kerekes. RIO-mozgó: Koch Róbert (A halál legyőző­je.) Fősz.: Emil Jannings, Werner Krauss, Hilde Hildegard. Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Mindennek a férj az oka. Fősz.: Mlrna Loy, Melvin Douglas, Bonita Granville, Raymond Walburn és Lee Bov- man. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. URÁNIA-mozgó, Gyurkovics fink. Fősz.: Szilassy, Simor, Turay, Rajnay, Somlyai. Előtte a legújabb magyar híradó. Előadá­sok kezdete mindennap 3, 5, 7, 9 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents