Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-28 / 48. szám
Mezjuti UrsJKtü im FEBRBTjfft 2a Gyorsíró Géniró es Széniró tanfolyamok kezdődnek 1-én az ország legmodernebben berendezett FA8RO szakiskolájában SzsnlfiQ|fhái,,yt %»?d> 29*24^ ' hol a febr. 14.-én megtartott állami vizsgák eredménye garancia arra. hogy v égzett növendékei tényleg tudnak és állásba jutásukkor az iskola hírnevéhez képest megállják helyüket Textiláru, lábbeli, szappan Ez a három Ipari cikk foglalkoztatja leginkább mind a fogyasztó közönséget, mind az azok forgalmát irányító, most már hatósági szerveket. A textiláruk szétosztása rendjén meg keU emlékeznünk arról a nagyszabású népruházati akcióról, amelyet közellátási kormányzatunk karácsony hetében kitűnő megszer- vezcttséggel a szövetkezetek utján juttatott el az ország minden talajába. Ennek rendjén a termelésben foglalkoztatott mezőgazdasági és ipari munkásság jutott igen olcsó áron a legszükségesebb textilneinüek birtokába. Közellátási kormányzatunk ezen akciót tovább folytatva, egy újabb, az előzőnél talán még nagyobb textiláru szétosztását most már a városokban is megkezdette. Ez a textilárut is, akárcsak a karácsony hetében kiosztott Is, kizárólag az egészen sze- génysorsu lakosság vásárolhatja meg, vagyis a falun élő, 100 pengőnél kevesebb jövedelemmel rendelkező, városon pedig 200 pengőnél kesebb jövedelemmel rendelkező és elsősorban sok gyermekes családok részesülhetnek. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy közellátási kormányzatunk nemcsak a népruházati akcióra, hanem általában az ellátásra vonatkozóan is elsősorban a szegény embert kívánja ellátni, a tehetősebb rétegeknek, azoknak, akiknek jobb időkből még nagyobb ruhatáruk van, áldozatot keli hoz- nlok és vásárlásaikat a legszükségesebbekre kell korlátozniok. A pótanyag biztosítása érdekében kormányzatunk foglalkozik azzal a tervvel, hogy az uj ruhaszövetek kiszolgáltatását ócska ruhák beszolgáltatásához kösse, ez által ugyanis bizonyos meny- nyiségü pótanyag kerülne ki a textilipar számára. Továbbá komolyan foglalkoznak illetékes szakfórnmok a csalán felhasználásának fokozásával, amelynek a felhasználása a technika előrehaladása folytán ma már sokkal tökéletesebb, mint az első világháború idején volt. Közellátási kormányzatunk arra törekszik, hogy a textilipar termelését rác ionálja és a takarékosság elvét az előállítható típusoknak a megjelölésével is érvén jtc juttassa. A lábbeli kérdés talán niég nehezebb, mint a textil ellátása. Meg van az alapja azonban annak, hogy kormányzatunk az ellátást fokozatosan javítsa. Felállította a lábbeli központot, mert csak központi irányítással lehetséges végrehajtani azt az óriási feladatot, amit a lábbeli termelésnek a különböző pótanyagok felhasználásával történő átállítása jelent. A mai Időkben mindenki meg kell szokju azonban a fa- i&ipu lábbeli viselését, amivel meglevő bőrtalpú lábbelijét kíméli, Illetve akkor használja, amikor a fatalpu nem használható. Ezzel elérjük azt, hogy bőrtalpú lábboliink etet tartamát meghosszabbítjuk és a bőrtalpú lábbelit azok részére engedjük át, akiknek a hivatása annak liasználatál teljesen nélkülözhetetlenné teszi. A szappancUátás biztosítása érdekében kormányzatunk ugyancsak mindent elkövet, Miiwtts* % sasuvtlál* i« ,i lema/ fagy JTPTTfj ţirţyl TV%,'tX| H.'-’l \ÜKT* «at- r^/sV t fírr I... Megszervezés alatt áll az állati hulláknak szappanfőzésre való felhasználása. Ennek rendjén szappanfőző központok állítódnak fel, ahol ezeket a hullákat átveszik és feldolgozzák. Társadalmunk meg kell tanulja, a lugkő nélküli háziszappan főzés módszereit, ez által Igen sok háztartás biztosítani tudná saját szükségletét. — Meghalt egy kilenovennyoleéves makói gazda. Makóról jelentik: Csütörtökön meghalt Papp István gazdálkodó, aki 98 évet élt. Csaknem élete utolsó napjáig dolgozott. Maga művelte 64 holdas birtokát, amelyet ö maga szerzett. Tizenhárom gyermeket, nevelt fél ffiSék köbül .hat ma Is ci. UiiáalakuH az E Muzeum Egyesület orvosi szakosztá'ya Vitéz Serdo Károly dr. a szakosztály uj elnöke Folyó hó 26-án, csütörtökön délután tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Muzeum Egyesület orvostudományi szakosztálya. Észak-Erdély felszabadulását követően, a Muzeum Egyesület átszervezési munkál miatt közel egy esztendőn át szünetelt a szakosztály élete, s most az Egyetem orvoskarának tanárai és tudományos személyzetének belépésével uj helyzet elé került. A megszállás alatti idők utolsó elnöke, dr. Kölessár László az újjászervezés munkáját megkezdvén, elnöki tisztjéről lemondott és vele együtt a szakosztály választmányának tagjai is. A központi választmány s az egyetem orvostudományi kara Oyergyay Árpád dr. elnöklésével közös újjászervező bizottságot küldött ki, amelynek előkészítő munkája után a szakosztály közgyűlése a következő tisztikart állította egyhangúlag a szakosztály élére: Elnök: vitéz Bér de Károly dr. Titkár: Krotnpecher István dr. Jegyző: Ujváry Imre dr. Választmányi tagok: Oyergyay Árpád dr., Harangiig László dr.. vitéz Hágnál Imre dr., Horváth Béla dr., Kelemen László dr., Koleszár László dr., Markos György dr., Miskolczy Dezső dr.. v.. Novak Ernő dr., Parádi Kálmán dr.r Péterffy Pál dr., Szilágyi György dr., id. Vei'ess Ferenc dr. (Kolozsvár), Parádi Ferenc dr. (Dés), Szilágyi János dr. (Marosvásárhely), Vanky Kálmán dr. (Székelyudvarhely), Nagy Endre dr. (Gyergyószentmlklós), Fekete Sándor dr. (Sepsiszentgyörgyi. A népes közgyűlést dr. Oyergyay Árpád egyetemi tanár vezette, rámutatva annak szükségességére, hogy a Muzeum Egyesület és az orvostudományi kar az eredményes munka érdekében együttműködjék. A válasz tás megejtése után dr. vitéz Berde Károly elfoglalván az elnöki széket, megköszönte maga és tiszttársai nevében a szakosztály egyhangú bizalmát. Hosszabb beszédben vázolta a szakosztály célkitűzéseit és feladatát, ami elsősorban három munkamezőn kell, hogy érvényesüljön. Ezek: a tudomány művelése, eredeti kutatásokkal és kritikával, tudományos utánpótlás nevelése, kapcsolatok kiépítése és fenntartása tudósokkal és tudományos körökkel, élőszó s nyomtatott kiadványok révén. Ehhez kérte műnk ltérsa! szolgálatkész segítségét, s hiaga személyének szóló bizalmat úgy tekinti, hogy az nem az orvostudományi kar dékánjának, hanem az erdélyi embernek szól. Végezetül megemlékezve az újjászervezés munkájának elvégzőiről, valamint elnökelődjének, dr. Koleszár Lászlónak érdemeiről, az alakuló ülést bezárta.- m Piszokban és szennyben dolgoztak a Fischer-féle Victoria-butorgyár munkásai Kolozsvár, febr. 27. Néhány héttel ezelőtt Fekete István asztalos feljelentést tett az első. fokú iparhatóság mellett működő rendörhÍróságon Fischer Rudolf, a „Viktoria“ bútorgyár tulajdonosa eden. Feljelentésében előadta. hogy a Horthy Miklós-uton IévK Fischer féle bútorgyárban a leglehetet-lenebb közegészség! állapotok uralkodnak. A munkásoknak például nincs hol jnosakodniok, élelmüket ott fogyasztják el a, gyárüzem gyaluforgáesán porban és piszokban. Fekete István asztalos Írásbeli följelentésében azt is a renderbiró- ság elé tárta, bogy a Fischer-féle bútorgyárban dolgozik 17 év óta, de tovább nem birja a munkát, mert amint orv osszak értő is megállapította, az egészségtelen helyzet folytán ludöbaj támadta meg. Jeszenszky István dr. rendőrbiró a feljelentés alapján megejtette a hivatalos vizsgálatot és meggyőződött arról, hogy a feljelentő által előadottak mindenben megfelelnek a valóságnak. Fekete István asztalos-munkás egyúttal 10.000 pengő kártérítést is követelt megrongált egészségéért a butorgyárostóli, keresetével azonban a raidőrbiróság polgári bíróságra utalta s a butorgyárosl közegészség~ ügyi kihágás irdalt 200 pengő pénzbírsággal sújtotta. Fekete István. kártérítési igény-ügyével most foglalkozott a járásbíróság. Mező László dr. járásbiró békéltető tárgyalást kezdett a butorgyáros és munkása között s ennek eredményeként a felek 2.000 pengős kártérítési összegben jogerősen kibékültek. Fischert egyben arra is kötelezte a járásbíróság, hogy 50 pengőt fizessen a tárgyalás során kihallgatott orvosszakértőnek. A butorgyáros 15 napon belül köteles a járásbíróság által megállapított összeget kifizetni. 4 Magyar Batik és Kereskedelmi Rt. kitűnő mérlegre 5ü%*ös ©szWe^meies — A betétállomány ieientékenv emelkedése A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., — amely leányintézete: a Mezőgazdasági Bank és Takarék Rt. utján vesz élénk részt a város és Erdély gazdasági életében — dr. Schober Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt február 21-én tartott igazgató- sági ülésében megállapította az 1941. (ötvenegy edik) üzletév mérlegét. Az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár járuléktartalékalapjának biztosítására a lefolyt üzletév nyereségéből mérlegen belül történt 2% millió pengő összegű juttatás után a mérleg a mult évi nyereségáthozat betudásával 1,789.521.56 P. nyereségegyenleggel zárul (az előző évi 1,661.504.10 P.-vel szemben). A nyereség felosztására nézve az igazgatóság azt az indítványt terjeszti a március 14.-re egybehívandó év! rendes közgyűlés elé, hogy osztalékra a tavalyi 1.— pengővel szemben részvényenként 1.50 pengő, a rendes tartalék növelésére 150.000 pengő és a régi nyugdíjasok nyug- és kegydijalapjai- nak dotálására 500.000 pengő íordittassék és 633.515.52 pengő az 1942. üzletév számlájára vitessék át. A zárószámadások főbb tételei a bank minden üzletágára kiterjedő Igen élénk tevékenységről és további fejlődésről tanúskodnak. Elsősorban kifejezésre jut ez a betétállománynak Igen jelentékeny emelkedésében. A takarékbetétkönyvekre elhelyezett betétek állománya ugyanis az előző évi 56.9 millió pengőről 59.S millió pengőre, tehát 2-9 millió pengővel, a folyószámlabetétek összege pedig az előző évi 5gd5 millió pengőből 82-6 millió pengőre, vagyis 23B millió pengővel, az együttes betétállomány eszerint U6.2 millió pengőről 142.4 millió pengőre, azaz: 26.2 millió pengővel szaporodott, ami az Intézet iránt megnyilvánuld általános bizalom örvendetes jele. A hitelezők tétele 33.8 millióról 49 millió pengőre emelkedett. A rendelkezésre álló idegen tőkék ilyen nagyarányú szaporodásának megfelelően a bank fokozott mértékben elégítette ki régi és nagyszámú uj ügyfeleinek az ország megnagyobbodása folytán Is növekvő hiteligényeit. A váltótárca, mely az állami pénztárjegyeket, kincstárjegyeket és kincstárt utalványokat Is magában foglalja, az előző év! 120.3 millió pengőről 125 millió pengőre emelkedett (ebből viszontleszámitásra került 47.8 millió P.). Az adósok lényeges emelkedésének (68.5 millió pengőről 91.9 millió pengőre) számottevő részét az árufedezettel nyújtott hitelek növekedése idézte elő, mert az intézet a lefolyt évben fokozott mértékben látta el az ország nyersanyag szükséglete szempontjából fontos árok behozatalának és a hazai mezőgazdasági s ipari termelésnek és kereskedelemnek pénzellátását. A „Futura" a Magyar Szövetkezet! Központok Áruforgalmi Rt.-nak a ter» mésértékesitéssel kapcsolatos közérdekű tevékenysége pénzügyi lebonyolításának előmozdítására a budapesti pénzintézetek által közösen megállapított 200 millió P. hitelkeretben a bank megfelelő részesedést vállalt. Az államadóssági kötvények tétele 8.5 millió pengőről 17.4 millió pengőre emelkedett, ami főként a 250 millió P 4%%-os Erdélyi Kötvénykölcsönben vállalt 9.2 millió P részesedéssel függ össze. Az év vége felé kibocsájtott 100 millió P 4%-os Erdélyi Nyercménykölcsönbő! a bankra eső kötvénymennyiséget jóval meghaladó jegyzés történt a közönség széles köréből a banknál. Az értékpapírok és érdekeltségek tétele 20.8 millió pengőről 24.2 millió P-re emelkedett. E tétel értékelése igen jelentékeny tartalékot foglal magában. A különféle passzívák tétele 10.8 millió pengőről 15.5 millió pengőre emelkedett; itt átmenő követelő-számlák és nagyon jelentős összegű tartalék jellegű számlák szerepelnek. Az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár vagyona 15.3 millió pengőre gyarapodott. A mérleg főösszege (a Nyugdíjpénztár va- gyontétele nélkül) 242.9 millió pengőről 293.6 millió pengőre (tehát több, mint 20%- líal emelkedett. A bank érdekkörébe tartozó ipart és kereskedelmi vállalatok foglalkoztatásának mérve az elmúlt évben nagyon kielégítő volt és ennek megfelelően üzleti eredményük is kedvezően alakult. Néhány vállalat alaptőkeemelést bonyolított le. Két igen jelentős tranzakcióról is beszámol a jelentés: a Hungária Műtrágyagyár, a nagybányái Phönix Kénsavgyár és a Melallochemia fúziójáról, valamint a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt. kettéválasztásáról. A visz- szatért erdélyi és keletmagyarországi területek gazdasági életének fejlesztését fontos feladatának tekintvén, a bank ottani affi- liált pénzintézeti hálózatát bővítette, ameny- nyiben Nagyváradon érdekeltséget vállalt a Biharmegyci Takarékpénztárnál, melynek Nagykárolyban és Érmihályfalván vannak áruraktárral kapcsolatos fiókjai, mig a bank kolozsvári affiliációja: a Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Szatmárnéme- tin nyitott újabb fiókot. A visszafoglalt délvidéki területekkel azelőtt fennállott intenzív kapcsolatát a bank felújította, amennyiben két évtizeden át szünetelt Szabadka- fiókját újból megnyitotta. A bank 12 fővárosi fiókján kívül ezidöszerint 10 vidéki varosban tart fenn saját fiókot, az ország x6 városában pedig pénzintézeti affiliaciót, illetve ezek fiókját, melyek feladatukat 361 teljesítik és a várakozásoknak megfelelően fejlődtek. „Kosét** *©jfol ^ petMfő péwfliírfllB« Kolozsvár, febr. 27. A kolozsvári tórái*?: Tábla Farsang Endre dr. Ítélőtáblái tanácselnök vezetésével pénteken délelőtt íallebbv, teli ügyeket tárgyalt. Elsőnek Schaffer Vh- mos Széchenyi-téri kereskedő árdrágitásí ügyét tárgyalta a tanács. Schaffer tejfölt adott el a hivatalosan megállaoitott áron jóval magasabban s ezért annakidején a királyi törvényszék 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. A vádlott azzal védekezett, hogy a tejföl kóser, illetve rituális volt és az előállítása sokkal többe kerül, mint a közönséges tejfölé s egyben megfellebbezte a törvényszék ítéletét, A királyi Tábla elutasította védekezését, ár drágítás miatt büuösnek mondotta ki a zsidó kereskedőt, egyben megváltoztatta a törvényszék büntetését is és Schaffer Vilmost 500 pengő pénzbüntetésre, politikai jogai gyakorlásának 1 évre való felfüggesztésére ítélt' Aj Ítélet jogerős.
