Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-28 / 48. szám

1942. F FBMt> AM 28 A flekken — nem hús?... Színfoltok Mtarosvoséfholy gazdaság? életéből — Keresett cikk a* európai piacokon a székely bútor és gyermekjáték — A Keleti Újság kiküldött timtkatdrsátSí, —• Marosvásárhely, február 27. A hazakerült Erdély legjobban fejtett Ipari városa Maros- vásárhely. Ez a város évszázadok óta felleg­vára a magyar iparosságnak. Az itteni mű­helyekben készült áru eljutott egészen a né~ tuet földig és a Fekete-tengeri kikötőkig. A vásárhelyi iparosok féltékeny gonddal őrköd­nek iparcikkeik minősége felett s igy el is érték, hogy a „vásárhelyi áru“ mindenütt márkát jelentett. A felszabadult Marosvásár­hely magyar iparos társadalma igyekszik xna is minden erejével fenntartani régi színvo­nalát. A háború miatt, természetesen nagyo® sok nehézség támad. Az ipar érzi meg legelső sor­ban az anyaghiányt, bár a kormányzat min­dent elkövet, hogy a nagyhírű székely ipar munkájában ne álljon be fennakadás. A szál­lítási nehézségeik is hátráltatják a munkát. Mindezek ellenerő a vásárhelyi magyar ipa­rosság a, lehetőségek szerint nagy erővel igyekszik belekapcsolódni a felszabadult Er­dély munkájába. Keményen vállalják a mun­kát és nem ijednek meg a nehézségektől, öt­letekkel, találékonysággal igyekeznek áthi­dalni minden nehézséget. A bútoripar piacot keres A vásárhelyi bútoripar messzeföldön híres volt már a mult század végén is. Jellemző erejére, hogy a román megszállás idejében is fönn tudta tartani magát, sőt piacát kiter­jesztette az ókirályságra is. A vásárhelyi bú­toripar színvonala ma is olyan magasan áll, hogy a legszigorúbb követelményeket is ki­elégíti. A bécsi döntés következtében azonban a bútoripar elvesztette piacai nagyrészét, mert ma már természetszerűen nem szállíthat Romániába. A marosvásárhelyi butoriparosok tehát uj piac után néztek s főleg a németországi lehe­tőségek iránt érdeklődtek. Érintkezésbe léptek a budapesti butoriparosok kiviteli szövetkeze­tével, amely már hosszabb ideje teljesít né­metországi szállításokat. A kereskedelmi mi­nisztérium tájékoztatta a maros vásárhelyi iparkamarát a külföldi: olasz és német kivi­teli lehetőségekről. Illetékes helyen közölték, hogy a külföldi piac biztosítása érdekében szigora ellenőrzést vezetnek be s csak egészen elsőrendű minőségű áru szállítható a külföldi •megrendelőknek. A kereskedelmi minisztérium kérte azoknak a cégeknek és iparosoknak névjegyzékét, akik minden követelménynek megfelelnek. A névjegyzék összeállitása meg is történt s rövidesen valószínűleg ser keriil- iwt a külföldi szállításokra. A butorexport mellett nagy jövője van a vásárhelyi gyermekjéitékifarnak is. Itt első­sorban fából készült játékszerek jöhetnek .‘számításba. Budapestről már meg is érkeztek az első minták. Ezeket most eljuttatják a kis­iparosokhoz s megindulhat a játékszergyártás. Az elpusztult Székely ás Réti bútorgyár üzemének helyreállítására nagy7 erőfeszítése­ket tesz a hatóság, mért különben a gyár al­kalmazásában álló 200—250 magyar munkás kenyér nélkül marad. Sikerült biztosítani az üzem újjáépítéséhez szükséges anyagokat» úgy hogy a gyár rövidesen folytathatja mun­káját. Facipőt gyártanak a vásárhelyi suszterek A vásárhelyi cipészek is igyekeznek alkal­mazkodni a háborús helyzethez. A cipőkészítő ipar mindenütt nehézségekkel küzd. Maros- vásárhelyen legutóbb nagy bakancs javítási munkákat végeztek a honvédség számára. Az EDISON Mozgó F©Im6 hó 28 tó! március ?4ff Egy éjszaka Erdélyben II. József császárnak a kalapos királynak kalandja egy erdélyi ne­mes kisasszonnyal. Főszerepben Sze- letzky — Mezei — Lázár Mária — Pager Antal — Nagy István. Szel­lemes vidám jelenetek. Előadások kezdete 3, 5, 7.10, 9.10. Magyar, Né­met híradók. Számozott helyek. anyaghiány miatt azonban mégis van valame­lyes munkahiány. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy facipőgyártásra állítják át a ■vásárhelyi cipészeket. Nemrégiben faeipő- készitő tanfolyamot tartottak, s megindult a facipőgyártás. Baj van a szállodák körül A vásárhelyi szállodaiparban bajok vannak. Pedig megfelelő szállodák nélkül nincsen ide­genforgalom. A Székelyföld életében rendkí­vüli fontossága van az idegen forgalomnak. A székelyföldi fürdőkre készülő idegenek nagy­része megállapodik Marosvásárhelyen. Hiány­zanak azonban a megfelelő szállodák. A leg­nagyobb szálloda tulajdonosa például egysze­rűen nem hajlandó semmiféle korszerűsítést végrehajtani azzal az indokolással, hogy így is megtalálja a számításait. Az égető szállodahiányon most a Hangya akar segíteni. Tisztviselői nyugdíjalapjából 60, esetleg száz szobás szállodát akar építeni. A pénz meg is volna s a terv megvalósulása csak az anyagbeszerzési lehetőségektől függ. Fáért földgáz Marosvásárhely ipari fejlődésének egyik legjelentősebb tényezője a földgáz. A föld­gázt Romániából kapja Marosvásárhely. A külföldi gáz: miatt korlátozzák a fogyasz­tást, mégis rohamosan emelkedik a gázhasz- nálat, A román megszállás utolsó idejében 1600 háztartás és 90 ipari üzem használt földgázt. Azóta újabb hotszáz háztartás és 30 gyárüzem rendezkedett be gázhasználatra. A földgáz használatáért beszedett dijakat a gáztársaság azonban nem tudja eljuttatni Ro­mániába s az egyik marosvásárhelyi takarék- pénztárban helyezte leiéibe. A román köz­pont eddig a gázszolgáltatás ellenértékeképen acélcsöveket és miniumot kapott. A magyar kormány eddig két Ízben járult hozzá a csere­üzlethez. Most ismét tekintélyes összeg gyűlt össze a dijakból. A román gáztársaság ezút­tal fát kér ellenértékűt. A magyar hatóságok elvben hozzájárultak a kért famennyiség le­szállításához, csupán azt kötötték ki, hogy a romának megfelelő mennyiségű vagont küld­jenek a szállításra. Kevés az üzlethelyiség A közlekedési akadályok miatt kényszerű elzártságba jutott Székelyföld fővárosában igen élénk a kereskedelmi élet. Az üzletek te­kintélyes forgalmat bonyolítanak le. Éppen ezért számos magyár kereskedő szeretne üzle­tet nyitni Marosvásárhelyen. De van egy nagy nehézség: nincsen elegendő üzlethelyiség. A keresztény kereskedőik kérték a hatóságokat, —/tLhQ n«<n régen használja <a emberiség a villamos tényt. Az eţqn fényben 20-szoros túl- túlyfaan levő és a látáshoz feles­leges hősugaraichoz oz emberi szem élettanilog nem alkalmaz- 'kodik. (Érthető tehát, ha a mesterséges fény o szemnek kellemetlen és azt idöelőtl elárasztja. ‘Ilyen esetekben kiválóan jó ha­tással bírnak az UffO-ÍHJNItTAIt* szemüvegek, melyek az ultrává rá* sugarak lágyrészét elnyelik és* .ezenfelül a mesterséges fényt an nappalihoz hasonlóvá is teszifej A mesterséges fény mellett olvasó vagy dolgozó szemüvegviseló a hosszú téli estéken előnyben fog­ja részesíteni az URO-PUNKTAt szemüvegeket. Ezen üvegek, me­lyek az ultravőrös fény ellen vé­denek, gyengén kékeszöld színük­nél fogvo még nappal i>, ttVér állandóan viselhetők ZEISS i !wiktat Bssaefesîtâffjr. o szaklótsrerétTeknéf. Díjtalan feirőti kiiWs Cori Zefcs. Jeoa, a magyarotuági vezérképviselet t Juróny Henrik, BwdcptíMV., Vád otasfiü hág-- segítsék őket megfelelő helyiségekhez. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a főiért, forgalmas helyen fekvő üzletek legnagyobb része ma is zsidó kézen van. A keresztény ke­reskedők kéréssel fordultak a nagyobb ház- tulajdonosokhoz s kérték, hogy mondjanak fel zsidó bérlőiknek s adják át. a helyiségeket ma­gyar bérlőknek. Érdekes, hogy a háztulajdo-, nosak legnagyobb része kereken megtagadta a kérés teljesítését. Most a kereskedők a ható­ságokról várnak mogfcteló' rendszabályokat. A flekken nem hús? Érdekes mozgalmat indítottak a maros­vásárhelyi mészárosok és vendéglősök. Arra akarnak engedélyt szerezni, hogy hústalan napokon is lehessen ílekken-hust kiszolgál­tatni Marosvásárhelyen. Kérésüket azzal in­dokolják, hogy Vásárhelynek valósággal ide­genforgalmi attrakciója a flekken és hiányát alaposan megérzi az idegenforgalom is. Ha kívánságuknak érvényt tudnak szsfezni, úgy Vásárhely lesz az egyetlen város, ahol a flek­ken nem hús. (n. c.) Rövidesen megkezdi működését a Baross Szövetség kolozsvári fiókja fűszer- szakosztályának árubeszerző és értékesítő szövetkezete Kolozsvár, febr. 27, Megírtuk már, hogy a Baross Szövetség kolozsvári fiókjának fűszer- szakosztálya árubeszerző és értékesítő szövet­kezet létesítését határozta el. A füszerszak- csztály árubeszerzö- és értékesítő szövetkezete már meg is alakult. Egyelőre 60 részvényese van, valamennyien kolozsvári füszerkereske- dők. Egy részvény névértékét 100 pengőben állapította meg a vezetőség s ezeket az össze­geket a kereskedők már be is fizették. Köz­tudomású azonban, hogy ma az áruk beszer­zése rendkívül nagy nehézségekbe ütközik. A Baross Szövetség füszerszakosztálya úgy ha­tározott egyik nemrégiben megtartott értekez­letén, hogy Kiss Károly szakosztályi elnököt kéri fel árubeszerzésre, a megalakult szövet­kezet számára. Kiss Károly a füszerszakosz- tály megbízásából több napig Budapesten tar­tózkodott. Visszatérte után. csütörtökön este beszámolt a füszerszakosztály értekezletén a tagoknak az elért, eredményekről. Előadta, hogy a Baross Szövetség központi megbízott­jával eljárt valamennyi olyan budapesti gyár­üzemnél, amellyel a Baross Szövetség fűszer- szakosztályának árubeszerzö és értékesítő szö­vetkezete kapcsolatba kivan lépni. Bejelentet­te, hogy az áruk már a közeljövőben megér­keznek s a szövetkezet megkezdheti működé­sét. Ezenkívül valamennyi gyárüzemnél el­helyezte a Baross Szövetség füszerszakosztá- Jvának hivatalos tagnévsorát s az árubeszer­zést ezzel a magános keresztény kereskedők részére is megkönnyítette. Kiss Károly beszámolója után szakmai kér­déseket tárgyalt az értekezlet. Elhatározták, hogy a közönséget a lapok utján arra fogják kérni, senkise követeljen nagyobb kenyérada­got, -mint amennyit Vin'ek-klnek a hatóságok megállapítottak. Az utóbbi időben ugyanis egyesek valósággal megfenyegették a fűszer- kereskedőket, mindenáron nagyobb adag ke­nyeret követelve, mint amennyit szántukra megállapítottak. Az értekezleten szőbakeriilt az üzletek va­sárnapi záróra ügye ig. Hivatalos helyre ugyanis számos feljelentés érkezett, különösen zsidó kereskedők ellen, hogy a vasárnapi zár­órát nem tartják be, hanem lehúzott redőny mögött, titokban árulnak. A Baross Szövet­ség füszerszakosztálya a rendőrkapitányságot átiratban kérte fel arra, hogy ellenőrizze a vasárnapi záróra szigorú betartását. Elhatározta a Baross Szövetség fiiszerszak- osztálya azt is, hogy ezentúl hivatalos lapjá­nak a „Keleti Újság“ testvérlapját, a „Ma­gyar Üjság“-ot tekinti. Az értekezlet a késő esti órákban ért véget. Országos vezetőségi érte'<e*,e»et tort a székesfővárosban a Hivatásszervezet Kolozsvár, február 27. A Hivatásszervezet szombaton országos vezetőségi értekezletet tart Budapesten. Az értekezleten a munkás­ság Időszerű kérdéseit és azokat a feladato­kat tárgyalják meg, amelyeknek mégvaló- sitására a munkásosztály gazdasági és szo­ciális jólétének kialakítására szükség mu­tatkozik. Az egésznapos tanácskozásokon az ország minden részéből mintegy száz kikül­dött vesz részt. Kolozsvárról Pálffy Tibor és Keresztes Sándor titkárok, valamint Be- receky Károly és András István vesznek részt a tárgyalásokon. Daladicr jobban *«*rs, «sínét megLexdiőilílf a riomi tárgyalási Htom, február 27. (MTI) Az OF1 jelenti. Mivel Daladter egészségi állapota megja­vult, a riomi per öt vádlottját átszállították a riomi fogházba. A tárgyalás során olvas­sák fel majd a törvényszék válasziratát a védőügyvédek által benyújtott előterjeszté­sekre, majd pedig Daladiert hallgatják ki. \ román jiarasziban még a jobbágysicllení «I »rj» a Buliaresler fatjbiaH Bukarest, február 27. A román parasztok­ról közölt cikket a Bukarester Tagblatt 26-iki száma. Azt írja, hogy a román pa­rasztban még mindig él a jobbágyssettem. Lakása igen kezdetleges, ruházata nem cél­szerű és nem kielégítő, táplálkozása hiányos, amit különben a számos pcllagra-megbete- gedés igazol. Főleg a régi királyság terüle­tén élő parasztokban nincs kellő mértékben kifejlődve a személyi öntudat. A cikkíró mindezekért a régi pártrendszert okolja. A román földreform adott földet a parasztnak, de nem adott lehetőséget arra, hogy meg is művelje. A hitelintézetek nem a paraszt, hanem saját érdekeiket tekintették. így az az egészséges szellem, amelyben az agrár­reform felépült, nem tudott komoly eredmé­nyeket elérni. A cikkíró ezután rámutat arra, hogy az erdélyi és bánsági parasztok magasabb szinvonalo-n állnak, mint a., ókirályságbeliek. Felmondta a kollektív szerződést oz írisz kerámia* és porcellán* gyár Rt. igazgatósága Kolozsvár, febr. 27. Az írisz kerámia- ér porcellángyár RT igazgatósága pénteken hi­vatalos átiratban értesítette a Nemzeti Mun­kaközpont kolozsvári szervezetét, hogy az 1941 április 87-ikén megkötött kollektiv szerződést, amely a munkások és a■ gyárigazgatóság jog­viszonyát volt hivatva szabályozni, megszűnt­nek tekinti. A gyáriggzgatóság elhatározását, azzal indokolta meg, hogy az írisz kerámia és porcellángyárai. tíz évi időtartamra bérbe­adta s igy a szerződésből folyó következmé­nyeket nem vállalhatja. A gyár bérlőinek a munkásokkal uj szerződést leéli kötniölc, A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szer­vezetének vezetősége arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy a kollektiv szerződést a gyár. igazgatóságnak nem voit jogában felmondani, mert a vonatkozó rendelkezések értelmében a jogutódnak vállalnia kell mindazokat a meg­állapodásokat. amelyeket a gyár vezetősége a munkásokkal kötött. A Nemzeti Munkaköz­pont szombaton érintkezésbe lép a gyár igaz­gatóságával a felmondás visszavonása érdeké­ben. Amennyiben ez nem történne meg, pa­nasszal fordul a városi rendőri büntetőbíró­sághoz és kérni fogja, hogy kötelezze a gyár igazgatóságát a szerződés t'sztcletbentartásí- ra.

Next

/
Thumbnails
Contents