Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-11 / 8. szám

Hány japán éi az amerikai államokban? Tokió, jairaár 10. (Az „Europa Sonder- •dien-st“ külön tudósító ja) Az amerikai száraz, föld már régóta aa ígéret földje volt a ja­pán kivándorlók szemében. Ezért van. az, bogy ina egyedül az Egyesült Államokban mintegy 180.000 japán él. Nagy-részé már amerikai föld*» is született, ugy, hogy már amerikai állampolgárok is. Az amerikai ja. pán gyerekek, miután elhagyják az amerikai iskola kapuit, sietnek a japán iskolába, hol japán nyelv, kultúra és japán életss»mlélvt- hel részesülnek oktatásban s mindenek előtt i'áncvelik őket a császár iránti teljes enge­delmességre és alázatra és iránta való teljes és feltétlen bizalomra. Amerikában mintegy 477 japán iskola van, 1400 tanítóval és 60.000 tanulóval. Kalifor­niában élesen támadták a japánokat azért, ■mert nem jelentkeztek munkanélküli segély­re, aet állítván róluk, hogy eleszik az ame­rikai benszülöttek elől a kenyeret. A tény azonban a®, hogy a japán munkás sokkal dolgosabb, mint az amerikai sorstárs. Népi 'szervezeteik jól meg vannak szervezve, ugy, hogy egyikük sem válik amerikai embertár- ’saik terhére. A japánoknak ezenkívül még azt is sze­mükre vetik, hogy háromszor olyan szaporák, mint az amerikaiak s ezért számuk, annak ellenére, hogy Amerika a bevándorlás elé korlátokat állított, állandóan emelkedőben van. Az egyetlen valóban helytálló szemre, hányás csupán az volna, ha rossz szemmel néznék, hogy a japán még a második és har­madik nemzedékben is megtartja az idegen­ben népi szokásait és az amerikai formákat csak külsőleg veszi át. A japán nemzetiségű bűnözők száma aránytalanul nagy, a japán tehát minden tekintetben eszményi amerikai állampolgár lehetne, ha nem érezné azt, hogy idegenben is a japán nép és a japán haza gyermeke. Sok japán telepedett le az. idők folyamán Brazíliában is. Számuk 200.000, melyből 90 százalék egyedül San-Paoloban lakik. Itt egy valóságos Kis-Japán van. Az idevándo- rolbak kétségkívül a legjobb farmereknek bi­zonyultak. Mint munkások kezdték, azonban hamairosan túlszárnyalták erőben és ered­ményben a hatalmas „braz-ilieiros “-oknak ne_ vezett bennszülötteket, az indiánokat és a négereket. Aliglwgy bevándoroltak eme a te­rületre, kis idő elteltével már mindegyikük­nek volt egy darabka földje, kis gazdasága. A japán telepesek fejlődésén felbuzdulva — Japán négy nagy családi konceme azon fára­dozik, a japán kormány támogatásával, hogy az Amazon völgyében egy millió hektár föl­det nyerjen meg a japáín gyarmatosítás cél­jaira. A rio-de-janeirói kormány meg is ad. ta a beleegyezését és a japánok mintagyar- matot létesítettek az országban. Ekkor azon­ban már jelentkezett Amerikai. A japán tér- foglalást Délamerikában már féltékeny sze­mekkel tekiutgettie, annál is inkább, mert Jrár Fordnak is hatalmas kiterjedésű kon­cessziója volt az Amazon-völgyben gmnimiül. tetvények céljaira. Erre megindult a japán ellenes propagan­da. A brazíliai hadseregben azt a hirt ter­jesztették, hogy Japáin annektálni akarja az Amazon völgyét. Mindezeknek az északame­rikai csipkelődéseknek az, lett a következ­ménye, hogy Brazilia rendkívüli módon ne­kilátott a japán bevándorlás korlátozásának és nekilátott a már adott japánkonoessziok visszavonásának. Limában, Peru fővárosában is virágzó ja­pán kolónia van, melynek lélekszáma ugyan csak 25.000, gazdasági befolyása azonban te. kintélyes. Az itteni japán településre ugyan­az a sors leselkedett. Az Egyesült- Államok Perura is politikai nyomást gyakoroltak, g annak következtében a perui kormány is kénytelen volt korlátozni a japán aktivitást. A japánokat, eltiltották a földvásárlástól és az ültetvények vezetésétől. Mexikóban körülbelül 6000 japon él, Ugyancsak —- ha számban kevesen is — él­nek még japánok a középamerikai államok­ban is. A japánok megjelenése a Panamacsatorna közelében komoly gondot akozott az észak­amerikaiaknak. Amerikai stratégák kijelen­tették Washingtonban, hogy elég egv-két el­szánt ember, aki vállalkozna arra, hegy fel. robbantsa -a csatorna gátberendezéseit, vagy legalább megakadályozza a csatornán tör­ténő további áthaladást. Az amerikai felség- területhez tartozó csatorna-zónába úgysem eresztik be a japánokat, — ez a zóna azon­ban csak nehány kilométer mélységű, s ugyanakkor épp elég kalandos elem van a panamai térben, kik gyűlölik a yenkit és az adott komoly pillanatban irány i tani tud­nák a csatorna-ellenes puccsot. S ezek az elemek nem is kell okvetlenül japánok le­gyenek. Washington azonban nem csak az .ameri­kai kontinensen, hanem a Csendes.óceáni aiueribai gyarmatokon is veszélyeztetve érzi magát. így például a Csendes-óceáni észak- amerikai hatalmi-köz pont — Haváji lakos­sága majdnem kizárólag japán. A tokiói kor­mány-statisztikák 150.832 lelket kitevő ja­pán lakosságról beszélnek Havéjban. Ebbe a számba nemcsak a Tenné alattvalói fog­laltatnak benne, hanem minden egyes japán is, ki itt, amerikai íefeégterüieten születtek. Havaiban 200 japán nyelvű iskola van, melyeknek tanerői kizárólag Japánból szár. mazó japánok. Az iskolák egy részét budd­hista papok vezetik. Hogy Amerika hatható.-■•a* védelmezze magát a mutatkozó japán veszéllyel szemben, hatóságai révén korlátok közé szorította a szigetek japán lakosságá­nak szabadságát. Mitel azonban az itteni .japánok nagy részének meg van az amerikai allampotgarsaga, e rendelkezést a lakosság törvény- és alkotmányellenesnek minősíti, mely aztán, az által® érintettek erélyes til tokozását váltotta ki, A Fülöp-szigeteken ugyanilyen a japánok helyzete. Itt például a Davoa tartomány majdnem kizárólag japán lakosságú. Szá mos bennszülött filippino végzi tanulnia nyait ® japán egyetemeken és nyílt ellensé­ge a szigeteken, lábot vetett idegien amerikai uralomnak. Most. hogy japán bombázók óriási károkat okoznak e szigeteknek, nincs kizárva, hogy a sziget lakossága « japánokat nem ellensé. get, Iranern mint felszabadítókat fogadja. A Föméllósáqu Kormányzóné segélyakciójára befizetés a 99.000 számú csekklaponSfÂSĂS« Hetven év az árvaügy szolgálatában Á „Mária Valéria Árvához® jubiláris éve Kolozsvár, január 10. A tradíciókat híven őrző régi kincses Kolozsvár hölgy közönsége. 70 évvel ezelőtt alapította meg Kolozsvárt a „Mária Valéria" Árvaházat azzal a célkitű­zéssel, hogy a magukra hagyott szegény sorsbam élő árvalányokat szárnyai alá véve, a város nemesszivü hölgyközönségének önként tes adományából ellátja, iskoláztatja, neveli amíg 18 éves korban képességüknek megfe­lelő alkalmazást kapnak és sorsukat azután is figyelemmel kiséri, mint a gondos, jó szü­lők. Az egyesület először csak néhány leányka ellátását vállalta, Kolozsvár város előkelő hölgyközönségének megértő áldozatkészsége azonban az egyesület szociális tevékenységét akkora szeretettel karolta fel, hagy az egye­sület erőteljes lendülettel fejlődött és a város vezetőségének a figyelmét is felkeltette. Ko­lozsvár sz. kir. rnros kommunitása is ki óhaj­totta venni részét az emberbaráti és magyar nemzeti, célokat egyaránt szolgáló egyesület munkájából, az akkori Külközép, -— most Honvéd-utca 58—60. szám alatti telket az egyesület rendelkezésére bocsátva, lehetővé tetté 50 árvaleányka elhelyezését. Kolozsvár város hölgyközönsége szívügyé­nek tartotta az árvák rendes jó táplálását, ruházását, egészségének ápolását, iskoláztatá­sát. Az ehhez szükséges anyagiakat Kolozs­vár és vidéke' gazdaközönségének, az iparos éfc kereskedő társadalomnak önkéntes termé­szetbeni adományaiból és a város különböző társadalmi rétegeinek pénzbeli adományaiból, gyűjtésekből, jótékonycélu bálok, táncestélyek, bazárok, teák, előadások rendezéséből befolyó jövedelmekből fillérenként takaritgatta ösz- szr- évenként. Az árváházat I. Ferenc József is megláto­gatta Erzsébet králynévrü együtt s az udvar is több Ízben küldött adományokat az árvák- nak. Az árvaház a királyi pár legkedveltebb leányának, Mária Valériának nevét vette fel és ezen a néven vált közismertté. Nem lesz érdektelen felsorolni azoknak a* érdemes vezetőkpék nevét, akik mint elnökök részt vettek a 70 év alatt ennek a becsületes és szorgalmas magyar munkásokat és anyá­kat nevelő intézményünknek az irányításában. Az egyesület első elnöke báró Bornemissza Ignácné volt. őt sorrendben a következők kö­vették: Zeyk Józsefné, br. Bánffy Zoltánaié, báró Kemény Anna, Bocsánczi Lászlón^ Bó­rán Lajosaié és Hargitay Bertalanná Az egyesületet ma Török Bálintné vezeti, báró Bánffy Elza, Dóczyné Beide Árnál, Kompanek Jánosné alelnökök és az egyesü­let titkára özv. Damin Józsefné buzgó támo­gatásával. Az árvaház igazgatónője özv. Nagy Albertné, akinek meleg szive és szere­tetteljes gondoskodása pótolja az árvák szá­mára az otthon melegét és az édesanya félttő azeretetét. Ez a jótékonycélu egyesület, amelynek neve — „Mária Valéria“ — ma is fogalom Ko­lozsvárt, amelyet Kolozsvár város öregjei és fiataljai, nők és férfiak egyaránt szivükbe zártok, mert alig van Kolozsvárt nő és férfi, aki né élt volna át egy pár kedves éjszakát a „Mária Valéria“ bálokon és táneastólyeken, ahol jókedvűen adózhatott is a jótékonyáéi ér­dekében. A „Mária Valéria“ táncestéi yek bevétele volt a múltban is, ma k az egyesület egyik fő jövedelmi forrása. Ez a bál, illetve tánees- tély tehát nem fényűzést, hanem jótékony célt szolgált a múltban és szolgál ma is. Ez a táncestéig az, amelyen Érdéig fővárosában Kolozsvárt bemutatták mindenkor az elsö- bálos fiatal urilámyokat. A „Mária Valéria“ árvaház az idén január 17-én szombaton rendezi meg szokásos mulat­ságát a Mátyás Király Diákotthon összes ter­meiben- Az Ízléses meghívókat a közeli na­pokban külldi szét az egyesület. A máris ta­pasztalható nagy érdeklődés azt mutatja, bogy az ősi Kolozsvár hagyományaihoz híven a város közönségének színe-java és széles ré­tege fog találkozót adni és áldozni a jóté­konyság jegyében. 194 2, J A N U Jt K 1i ’. - . í-, •• Modern uriszabászt felvesz budapssti nagy szabócég. Ajánlatokat kér „ló referenciák 3806’' jelige alatt BLOCKNER J. hirdető irodájába, Budapest, IV., Városház-u. .10. gazdája. Hogy mi köze van. a kútyaoltásnak — az adófizetéshez, az hamar kiderül abból a rendelkezésből, hogy a kutya gazdája az odót csak akkor fizetheti be, ha igazolja, hogy a kutyát veszettség ellen beoltották. Ez s beoltás pedig, mint az adófizetés, évenként kötelező. Az „adófizető kutyák szarna“ -tehát 4100 Kolozsvár város területén, ami elég sok, mert csaknem minden harminc .Jcétlábu" adófize­tőre esik — egy „négylábú" adófizető. A ku­tyák száma azonban ennél sokkal több, úgy­szólván a duplájára tehető. Erről némi ké­pet nyújt a gyepmesteri telep -jelenté*, mely szerint egy év alatt 667 „ebet" fogtak él és ebből kiirtottak 638 ./bet“. Ezek a „ki­végzések“ bizonyára fájdalmat, okoztak egyes kutyatulajdonosoknak, viszont akadtak, akik a kötelező oltás és adófizetés alól igy men­tesítették magukat. A gyepmesteri telep mind­össze 22 esetben jelentette az illetékes hely-, nek, hogy a tulajdonos az- előirt megfigye­lés után kutyáját „kiváltotta", A „kutyaikérdés“ egészségügyi megoldása azonban csak egy kis része annak, amit a mai Magyarország — a háború ellenére is — az állatvédelem Srdekében kifejt. Ezek a védelmi intézkedések, legyen szarvasmarháról, létéi, vagy kutyáról szó, csak az első évben jelen­tenek némi kérvyelmetlenséget, vagy anyagi áldozatot az állattartóknak. Rájönnek azon­ban arra, hogy egy modem, nyugatédrópai állam azon intézkedéseivel nemcsak az álla­tokat védi, hanem magát az állat gazdáját, tulajdonosát: az embert is. Az állatvédelem és egészségügy terén még további örvendetes újítást várhatunk, mert most készül az erre vonatkozó törvény, amely méltóin illeszkedik bele az uj és nagy Ma­gyarország újjáépítési munkálataiba. (T. S.) Olezer Lufya „fízel“ aiíót Koíozsvárolt Kolozsvár, január 10. Alig töbh, mint egy éve, hogy a megszállás alól felszabadult Ko­lozsvár katonai közigazgatását átvette a pol­gári közigazgatás. A „városházán“ ettől az időponttól kezdve folytatták a régi munkát, természetesen az uj magyar törvények szelle­mének megieielően. Arról, hogy milyen örök­séget'kaptak a megszállóktól, ezúttal bővebben ne beszéljünk. Elég, ha arra utalunk, hogy a város lakosságának számáról még megközelí­tő adatok sem álltak rendelkezésre. Az a bi­zonyos „bejelentő hivatal“, amelynek céljaira adományok és igazolványok címén millióikat préseltek ki a város jórészt őslakosságából, a rendőrség udvaráról eltakarított máglyara­kás szemétjéből állott. Most már megértheti a lakosság, hogy az első időkben miért kellett utcák szerint kiírté tétlenül sorboMUlani a pol­gárokat, hogy részükre a szükséges élelmiszer- jegyeket kiadhassák. így sikerült nemcsak pontosan megállapítani Kolozsvár lakóinak számát, hanem ezzel a sorbaállással — hogy rendőrileg fejezzük ki magunkat — vógigfé- siiltók a legkisebb utcákat is. Most már miu­den lakóját nyilvántarthatja, s ha keli, ellen­őrizheti a hatóság. Ha a lakosságról nem volt kimutatás a fel- szabadulás után, hogyan lehetett volna — az állatokról, vagy éppen a kutyákrólí Ki törő­dött itt a kutyákkal? A felszabadulás utón a magyar hátóságok ezen a téren is rendet teremtettek. Ezzel kap­csolatban meg kell említenünk, hogy az Anya­országban a ,rveszettség" úgyszólván isme­retlen, mert az állategészségügyi törvények oiyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a veszettséget, liogy igy mondjuk, kitörölték a statisztikából... Itt bizony, elég nehezen ment, amig a közönség rájött arra, hogy a tisztultabb légkörben az állatnak is más bá­násmód jár s az embernek a négylábúnkat is meg kell védeni. Megkezdődtek — csak egy példát hozunk fel az állategészségi intézkedések között — a kutyák kötelező beoltása a veszettség ellen. Nem érdeiktelen tudni, hogy a 110.000 lakosú Kolozsváron pontosan 4150 adófizető kutya tűm,, vagyis ennyi kutya után fizet adót a Szilágysomlyói napló HARC A KÁROMKODÁS ELLEN Szí I ágysoml y ó is felvette a harcot a ká­romkodás eden \ római katolikus egyház- község díszközgyűlésén Iápcsey Gyula plé­bános, pápai kamarás, és a város polgár- mestere, dr. Udvary József tartottak mély­reható beszédet, melyben rámutattak arra a mérhetetlen erkölcsi kárra, lelki romlás­ra, melyek a durva, erkölcstelen beszédek s Istent sértő káromkodások nyomán tá­madnak. Ha az egyház és a világi hatóság összefognak, bizonyára gátat- vethetnek a szemérmetlen beszédek és káromkodások nyilvános helyeken tapasztalható járványá­nak. MEGALAKÍTOTTAK A MŰKEDVELŐ GÁRDÁT Szilágy Somlyón egymást érik a műkedvelő előadások. Karácsonykor a ,,Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ c. hires Móricz-darabo». adtak elő igen jól a műkedvelők, Szilveszter­kor pedig kisebb egyfelvonásos darabokat. Szilágysomlyó kulturális életében nagy szere­pet játszó Fügedi Péter tanító, a Daloskor karnagya, Gáli Ferenc ref. segédlelkésszel közösen most azon fáradozik, hogy megala­kítsák Szilágysomlyón a műkedvelő társula­tot. amely bizonyos házi szabályok szerint be kapcsolódik, a kulturéletbe. KINEVEZÉSEK Két érdemekben dús tanügyi embert ért a közelmuphan kitüntető kinevezés. Szent- pét-ery Gyulát, az áll el. népiskola igazga­tóját körzeti iskolafelügyelővé, Fügedl Pé­tert a népszerű és nagykuituráju tanítót pedig a helybeli főgimnázium óraadó ének- tanórává nevezték ki. e, g JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents