Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-04 / 3. szám
194 2. JAM VAK 4 Mbzeti Á Budapesten tanuló erdÜyi főiskolai hallgatók munkája *• Magyar építészet A ,,Keleti Újság“ karácsonyi számában indítottuk meg cikksorozatunkat a Budapesten tanuló erdélyi főiskolai hallgatók munkájáról. Érmek a cikksorozatnak második közleménye mai cikkünk, amelyben Zárai Lukács építészmérnök az építészeti kutatásokat foglalja' össze. Falusi műveltségűnket as európai mozgalmak neam befolyásolták. Népi építészetünk forradalmak és visszahatások. nélkül fejlődött sajátos törvényei szerint évezredekkel «»előtti kiindulásából. Konok, konzervatív magatartással megtartotta örökét Mesterek és nemzedékek százai dolgoztak rajta tárgyilagos megfontoltsággal és hozzáértéssel. A magyar ízlés és jellegzetes lakáskultúránk kikristályosodott és az idők folyatnám kihatott a környező népek építészetére is. Ez s fejlődés azonban megszakadt. A többi népmentési mozgalommal együtt átkerül* kü5 városaink Ízléstelenségét Is kivinni a falura, A falusi ember ma már mindent leutáncz, amit a városban lát és ha. a f> Ibomlá« folyamatát meg nem állítjuk, két évtizeden belül Magyarország olyan lesz, mint egy sivár építészeti temető. Változtatni a helyzeten töak. akkor' tudunk, ha népi műveltségűnket és építészetünket tudatosítjuk. Ez a mar nemzedék feladata, A magyar népi építészet még meglévő példányait a legtökéletesebb eszközökkel egészében és réssie- teiben lerögzíteni, mielőtt azok el nem pusztulnak. Erre a munkára legfeljebb 8—10 év áll rendelkezésre, mert a háború befejezése után várható gazdasági fellendülés során nem számolhatunk ezeknek a már is rossz álla pótban lévő épületeknek további fennmaradáséval A népi építészet feldolgozása alapján kimutathatjuk, — a nemzetiségek által lakott területen is — a. magyar művelődés felsőbbrendűségét ée bebizonyíthatjuk történelmi jogainkat. Az összeszedett anyag pedig a stílusok alkonyánál a magyar Ízlés és építészet kialakításának egyedüli alapja. Bár hova is fejlődjék nemzeti sorsunk, az az egy biztos, hogy népi műveltségünk és vele együtt népi építészetünk mindig döntő fontosságú marad. Mivei ae: up alkotásoknál nem a formákat akarjuk utánozni, hanem a népi építkezés lényegébe akarunk behatolni, Ízlésében elmélyülni és ezt tovább fejleszteni, nem várható máról holnapra való teljes kibontakozás. Akik komoly odaadással dolgoztak eddig is a né(pi építészet feltárásán, már képesek 8. feladatok nagy részében nemcsak magyaros, hanem magyar alkotásra. De senki se várja, hogy mindjárt jellegzetesen magyar bérhá- *ak és paloták emelkedjenek. Az uj ízlés lépcsőzetes kifejlődésére nem elég egy hónap, vagy egy év itt. nincsenek ugrások, A „magyar «tHus“-tól, melyet ma minden utón, útfélen követelnek, óvakodni kell. Mert az, hogy egy épület magyar-e vagy nem, állapítható meg külső formaságokból, díszítési részletekből, vagy ablakbeosztásokból, hanem mindig csak a lényegen keresztül. Hiszem, hogy eljön egy magyar építészet, melynek nem kelj centiméterrel és fényképekkel bebizonyítani magyarságát Az az egy biztos, hogy a ,,szabad építész“ korszaka lezárult Kötelességet élezünk nemzetünk és népi közösségünk iránt, ennek a közösségnek kifejezését keressük és egyéniségünket teljesen szolgálatába állítjuk. Megint lesz közös és egységes magatartása az építészetnek, de ez nem lehet többé nemzetközi, hanem lényegében csak népi és nemzeti, úgy ahogy a stílusok előtti időkben volt. A néprajzosok által végzett népi építészeti feldolgozások nagyon hiányosak, építészeti és művészeti szempontból pedig nem használhatók, Az építészek által eddig feldolgozott anyag csak tetszetős fényképekre szorítkozik, a feladatokban való elmélyülést kizárja. Mindkettőnek nagy hibája, hogy mindig csak egy-egy kis részletet dolgoz fel, belőlük nem ismerhetjük meg egy táj-egység népi építészetét, nem is beszélve országrészekről. Ezért olyan módszert kell kialakítanunk, mely mind a művészeti, mind a tudományos követeimé nyéknek megfeto' A falukutatás és falumonográfia kicsinyes módszere sem alkalmazható, mert szociológiai és gazdasági kérdések, teljesen lényegtelenek, amikor olyan épületek megvizsgálásáról van 3zó, melyek keletkezési idejére a mai adottságokból úgy sem következtethetünk. A falukutatás, kellő alapossággal előkészített szakemberek hiányában, a legtöbb esetben nem tud a felületes dilettantizmusból kiemelkedni. Ez volt az oka annak, hogy a Budapesten tanuló erdélyi főiskolai hallgatók szakcsoportokba tömörültek. Az építészeti szakcsoportot még 1939-ben Bukarestben létesítettük. Tudományos felkészülés után feldolgoztuk a gyergyói medence népi építészetét és 1941 nyarán kutatásainkat kiterjesztettük , Északerdő)y és az egész Székelyföld területére. Több oldalról szemrehányásokkal illettek és már a meginduláskor kétségbe vonták munkánk tudományos jogosultságát. Egy ütemes feldolgozásnak előfeltétele egy tökéletes és jól átgondolt módszer. A munkának ki kell terjednie a lakóházakra és valamennyi gazdasági épületre. Minden községben valamennyi előforduló házféleséget és gazdasági épületi típust, azok lényegesebb változataival és minden részletéivel együtt a legalaposabban fel keli mérni. A felméréseknek magába kell foglalatok az alaprajzon és metszeten kivül az összes gerenda, ablak, ajtó-távolságokat és méreteket, a bebútorozást és tűzhelyeket, valamint a díszítési és szerkezeti részeket, gazdasági épületek né] ezenkívül a jászolt, állás stb, elhelyezését A helyszín rajz elkészítésénél az épületeken kívül a kerítéseket, fákat- északirányt stb. A homlokzati kiképzését az épületek külső és belső megjelenését., bútorokat, tűzhelyeket és részleteket pedig le kell fényképezni, mert a külső megjelenést ezálta] tökéletesebben lerögzítjük, mint bármilyen rajztechnikával. Gondosan ügyeltünk arra, hogy a fényképek nocsak a lényeget adják vissza, hanem ugyanakkor a művészi követelményeknek ie megfeleljenek Egy hónap alatt ICO ilyen felmérést végeztünk, Ezenkívül ott, ahol a típusoktól csak lényegtelen eltérésre altadtunk. 200 alaprajzvázlatot, 1800 felmérési és részletrajzot, több, mint 2Ö00 fényképet készítettünk. Kutatásunk során több, mint 28,000 házat figyeltünk meg és hasonlítottunk össze. Minden község anyagának felmérése után összefoglaló beszámolót csináltunk, amelyben a típusok, típusváltozatok, szerkezetek és építőanyagok elterjedését rögzítettük le. Két csoportba osíopá 23 nap alatt 30 községet kerestünk fel. Ezeket úgy választottuk ki, hogy egymástól kb. 12 km.-re essenek, Eszakerdély és a Székelyföld területét behálózzák, úgy hogy 10 km távolságú köröket huzva csak általában lakatlan erdős területek, Szolnokdoboka- és Kolozs vármegye északnyugati része maradjanak ki, E területek feldolgozását későbbre halasztóttuk. .Jórészt szdnmágyar, a fő közlekedési vonalaktól távoleső és nem tu| népes községeket kerestünk fd. Az eredmények nagyjában már előttünk ál lónak és a legelső népi építészeti térképek is elkészültek, • A legfontosabb házféleségeket az „eresze"“ és, „pitvaros“ házak képezik. Az előbbi Udvarhely, Csík és Háromszélt megye építészetére jellemző, utóbbi a többi területeket foglalja magába. Az eresze« házaknál egy helyiségben: az u. n. ..házban“ összpontosul a lak»«, hálás és főzés folyamata. Kétsejtü megoldásnál a házhoz nyíló kamra és az előtte elhelyezett „eresz“ képezi az épület hátulsó részét. Az eresz egy 1.2—1.6 m. mély beugrás, mely három oldalt zárva csak áz udvar felé nyílik. Három-sejtü kiképzésnél az „első házzal“ szemben a hátulsó, vagy „kis ház“' nyílik az ereszből ugyanolyan belső kiképzéssel, mint a nagy ház Itt nem kétszobás, hanem Ikerházról van szó, mert az egyik helyiséget a fiatalok, a másikat az öregek, két családos testvér, vagy két külön család lakja. Jellegzetesen székely házféleségekről van szó, mely máshol nem fordul elő. Nyitott ereszeket az említett területen mindenhol találunk. Udvarhely északi és Cslk- megye déli részén az ereszt legtöbbször be- deázkázzák, míg Udvarhely déli részén és Háromszéken a deszkázáat külső boronafa váltja fel, zárt ereszt képezve. A ntewöségi és íwarosszéki pitvara ház ebtől teljesen eltér, A ház itt lakó és hájóbejlyi- ség, A főzés és sütés folyamata a pitvarban történik, A „ház“ belső elrendezése csak a* Kalotaszeg egyes vidékein tér «I a* areanee ház beosztásától, A bejárat a pitvaron keresztül nyílik. Innen jutunk két egymással szemben lévő ajtón keresztül egyoldali a házba, másoldalt a kamrába vagy hátulsó házba, A pitvar hátulsó részén a mestergerendától kezdődően egy lángfogó ,,cserin“-t találunk, mely a tűzhely szikráit felfogja és a füstöt megtöri, mielőtt az a pitvar első részén hézagosán fedett meny nyesaeten' keresztül a padlástérbe távozók. Kolozs, Szék és Vajdakamarás körül a lángfogóból egy szabadkéményes szerkezet vezet a szabadba. A föházféleségek mellett a beosztások és típusok egész sorát találjuk. Az ereszes ház területén egyszerű vagy toroácos eresanélküli házakat, rövid tomácos megoldást, ahol a két egymáshoz épített „ház“ közül az egyik a tornác széléig kiugrik, kéthá- aaa megoldás stb. A tornác kiképzésénél, leggyakoribb a hosszú oldali és kétoldali tornán, az udvari és az utcai oldalon _ A három oldalon végigvezetett tornác ritka, Nyárád- szen tonna környékén pedig szerkezeti okokból kiindulva, csak az utcai keskeny oldalon találunk kistomáooka.t A pitvaros h ám területe sokkal egységesebb. Az itt említett két típuson kivül csak Beszterce ée Szászrégen körül találunk egy keskeny oldalú második bejárattal kiképzett ház féleséget, A pitvaros ház teljes egészében azonos az alfö'-dl magyar pitvarházzal. Az itt lakó 'és kér őbb betelepült román lakosság ezt átvette és ezért nincs külön húz)— típusa. Nagy jelentőségű az ereszes házak előfordulása a Kalotaszeg egyes községeiben. Sárvásáron a nyitott ereszt ,,£omác"-nak hívják, de megjegyezték, hogy az ilyen tornácot Bánffyhunyadon „er-esz"—nek nevezik. Hogy a Kalotaszeg ezen részére székely telepesek hozták e magukkal építkezésüket, vagy egy közös ősi erdélyi házféleség marad ványairól van szó, egyenlőre még tisztázatlan. finitöanyag szempontjából fiszakendéiy területe két részre oszlik. Faházak az összefüggő nagy erdőségektől csak általában 8—10 lím-re találhatók, míg a, Mezöségen és a Székelyföld egy részén a sövény építkezés általános. Az említett törvényszerűség Nyárádköszvé- nyesnéi megszűnik. Itt alig 3 kilométerre a görgényi havasok erdős vonulatától sövényházakat találunk, közvetlen közelében pedig a két építőanyag közötti határ nagy távolságon 30—40 kilométernyire eltávolodik az erdőktől és Gagy és Galambfalva környékén a régi építkezéseknél csak boronafal a kát alkalmaztak. Ezt a rendkívüli Jelenséget cs»k a házféleségek ismerete alapján érthetjük meg, mert ez a vonal pontosan öszeestk a két legfontosabb házféleség, a* „eres»»“ én „pitvaros" házak h»*árávai. A pitvaros ház keleti terjeszkedése közben tehát magával vitte a szokásos építőanyagot, és ott, ahol az éreszes I házak ellenállottak, megmaradt a régi faépHBUDAPEST, PAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszeri* kényeiem SZÁLLÓ Eq\f ágyas szobák 6*— P-tőí 12* P-iq Kétá \jas szobák 9*— P-tőI 18*— P-ig Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál. Elisinsrten kiváló konyha. Polgári árak keaéa, holott am anyag beszerzése itt «oktal körülményesebb volt, mint például Nyárad- köszvényeeen. A gazdasági épületek nagyon érdekes Hordóséit még nem tárgyalhatom, de azt hiszem hogy a fennti vázlat is bemutatta, hogy menynyire érdemen a népi építészet kérdéseivel a tudomány szempontjából is foglalkozni. Az anyag feldolgozása folyamatban van a felmérések felhordása még sok időt Igényel, de hogy kutatásunk számunkra építészeti szempontból mit jelent, azt csak az elkövetkező . alkotások mutathatják meg, mert minden értéktelen, ami az emberi tevékenységet és fejlődést meg nem termékenyíti. Erdélynek a fiatal építész nemzedék nem adhat nagyobb értéket, mint magyar építészetének én Ízlésének kifejlesztését, melyet sem kormányrendelettel, sem párunozgatommal nem lehet megvalósítani, csak odaadó és alá zatoe munka árún /AKAI LUKACS, építészmérnök. Wjévi levél kis emberek nagy panaszairól Túlvagyunk a szilveszteri éjszaka mámorán, amikor a megunt és megutált óesztendői úgy dobtuk le magunkról, mint az ócska ruhát, amely tele van pecséttel és foltokkal. Felvettük az uj ruhát s örök emberi hit, amikor abban bízunk, hogy ez jobb, különb ée tartósabb lesz, mint a régi... Hiszen mi miagunk csináltuk a naptárt: s szilvesztert ée újévet, mi huzlunlţ határvonalat földi évek között, pedig ezek a földi évek talán csak percek, vagy másodpercek a Mindenség nagy óralapján. Ezekre persze nem gondol senki, amikor az újév percében bizakodva kiüríti poharát, vagy akár az emelkedett hangulat. ban földhöz vágja, A poharat, amely----ne feledjük el — ha ne«» törjük el, anyagban tidéli az ember.., ■5fr Az újságíró újévi levele azonban írem akar ünneprontó lenni. Nagyon természetes, hogy bizakodva nézünk az újév elé s erre nekünk, erdélyi magyaroknak a felettünk elviharzoU huszonkét év után külön jogunk van... Igenis, mi hiszünk az újévben, amelynek többet és jobbat kell adnia, mint ae elmúlt esztendőnek. Rendületlenül hiszünk ebben,, de számolunk, a tényekkel, szembenézünk a nehézségekkel, felkészülünk ae áldozatokra és ha keH, példát Mutatunk « legnagyobb önfd- áHozásna is. ék Áldozatot kell hozni a nagy és kisembernek, gazdagnak és szegénynek egyaránt. Ezt (íz áldozatot természetesen a gazdag és a maga védett várában, könnyebben elviseli, mint a szegény, de éppen újévkor gondoljon mindenki arra, hogy ha a harc, a küzdelem örökös is, a hit és remény — a, két nagy le*i- dilőkerék — sokszor uj irányt ad az életeknek és sorsoknak. jé Kisemberekkel beszélgettem) újév napján. Kisemberekkel, akik körülöttünk élnek, de ha nincs szükségünk rájuk, észre se vesszüJc őket. Ki gondol például a „cipőpueolóra“, akinek minden vágya, hogy minél több átázott, sártól eléktelenitett lábbelit tatarozzon ki, varázsoljon ragyogóvá, azaz „szalonképessé“. .. A balkáni uralom alatt Kolozsvárnak úgyszólván minden utcasarkát megszállva tartották. Nagyobb volt itt ebben az időben a cipőkrém-fogyasztás, mmt a szappan- fogyasztás. Ennél a megállapitásnál a régi diák jut eszembe, aki a csizmáját csak elöl takarította ki cs vikszólta fényesre, mert azt, hogy hátul sáros, — nem látta. A cipőtisztítók valóságos üzemeket létesítettek a balká- nizált városokban, Bukarestben pedig műtermük volt és van bizonyára ma is. A visz. szatért, Kolozsváron a főtéri templom körül •megmaradt néhány „ősdpópuooló“ elkeseredve panaszkodik. Kevés a piszluts cipó. Hogy lehetne rajtuk segiteniî Álljunk oda, és fényesítsük ki a cipőinket? Vagy kezdjünk bele egy olyan magyarázatba, hogy — ma nem a cipő teszi az embert? Nem egyszerűbb lenne ezeknek a derék embereknek azt ajánlani, hogyha négyen-ötön is sokan vonnak, nézzenek valami más foglalkozás után* l dh A bérkocsisok ée so ff örök harca vdUtoen). Ionul fennáll, sőt ki-ujul-t, amióta ae nagytó er ősök“ a benzinkorlátozás miatt bizonyos tért hódítottak. Tévedés lenne azonban azt hirmi, hogy a kocsisok megelégedeitek. Mert ahogy nagyjában mindenkinek, nekik is van sérelmük, Fel is sorolják pontosan panaszaikat. Viszont, ha taksziba ül az utas és tilalmában megkérdi a sofförti „hogy megy maguknak“, olyant, felvilágosítást kap, hogy senkinek sem meri majd ezt a pályát ajánlani... * *Szeretnék végre egy olyan újévet megérni, (mikor senki sem panaszkodik. Amikor én sem panaszkodom a pttmaszkodókra... it. &.)
