Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

JSkimanksaaB 19 42, J AN U AH 20 A miniszterelnök a hadt est parancsnoksági épület felavatását követő áldomáson Ullrich von Dameran kolozsvári német konzul hitvesével beszélget. (Fotofilm folv.) innen-oda és onnan-ide zavartalanul ömöl­jenek abban az egységben, amelybe mind­annyian beletartozunk! 1 Él jer; és és taps!) Az úthálózat kiépítését is tervbevettük, elő­készítettük, sőt nagyrészt végre is hajtot­tuk. Ha jól emlékszem 329 km. azoknak az utaknak hosszússága, amelyeket még eben az évben forgalombahelyezni elhatá­rozott szándékunk. — A többi kérdés, amit felhoztatok, ha nem is kisebb jelentőségű, mégsem olyan természetű, hogy most egyenként kellene foglalkoznom velük. Engedjétek meg, hogy ezekre együttesen csak azt mondjam: Ma­gammal viszem mindazt, amit hallottam s gondom lesz rá, hogy mielőbbi megoldásu­kat minisztertársaimmal együtt előkészít­sük és megvalósítsuk. Az uj macyar élet erdélyi formáit be akarjuk épifen' a magyar életbe — Azt mondotam az előbb, hogy az el- szakitottság 22 éve alatt, nem vegetatív nép életet, hanem nemzeti életet éltetek, mégpedig az állami berendezkedés szerve­zetei nélkül, sőt azok ellenére. Senki más Jobban nem tudja, mint én, hogy ti uj ma­gyar életformát alakítottak ki ez alatt az idő alatt, olyan uj magyar életformát, amelynek értékeit mi beleakarjuk most építeni a magyar életbe! (Kitörö taps és éljenzés!) — A 22 évi megpróbáltatás után aján­dékképpen hoztátok nekünk azt a magya- rább, együttérzöbb, szociálisabb szellemét, amelyet ti képviseltek! Milyen csodálatos, 22 éven át voltatok elszakítva, 22 évig sfjn vedtetek s most még ti hoztok nekünk aján­dékot, amelyért nekünk kell nektek hálát és köszönetét mondanunk. S ezt teszem én most megindult szívvel itt előttetek! Viharos él­jenzés és taps!) — Az az uj életforma, amelyről beszéltem két komponensből! tevődött össze. Az egy*! számolt a hatalominai s arccal a nép felé for dull: a nép erejét akarta megtartani. A má­sik « hatalom félé fordult, felegyenesedő til­takozásként, mint figyelmeztetés. A hatalom mai szemben mondván, hogy: magyar va­gyok és magyar maradok (megújuló viharos laps és éljenzés). —— Az egyik feladat olyan volt, mint az élő fa gyökérzetéé, amely behatol a földbe, hogy onnan erőt szívj on a törzs és a rü­gyekben kiterjesedő jövő számára. A másik feladatot a törzs és az ágak végezték: szem­benézve a viharral, még ha az ágakat is tör­delt le. Ti is megemlítettétek, engedjétek meg. hogy én is megemlítsem: cközőH a két funkció között nem lehet nézeteltérés, es a két fundo nenn véthet egymás szemére sem­mit. Sfert milyen furcsa volna, ha a törzs az! mondaná a gyökérnek: miért bújtál vi­A Szabó és Kopenetz R. T. mély fájdalommal ludatja, hogy a cég társtulajdonosa, Kopenetz Károly fáradhatatlan munkás életé­nek 50.-ik évében, 1942. ián. 18.-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 20.-án d. u. V* 4 órakor lesz a temető ha­lottas kápolnájából. Lmlékél kegyelellel megőriztük ! bar idején a föld alá"? A gyökérzet pedig ezt mondaná a törzsnek: miért álltái szem­be a viharral, miért engedtek, hogy az ágak­ból letörjön valamit ami nekünk érték! Egy élet ez, egy fa, egy szentség, amelyet mi más országrészbeliek veletek erdélyi magyarokkal együtt mindannyian szolgálni akarunk! Éhez kérem a ti szereteteket és bizalmatokat, A miniszterelnök mély, gondolatokban gaz­dag beszédét gyakran szakították félbe az in- té:vb>-ottság tagjainak tetszésnyilvánításai. A beszéd végén a gyűlés résztvevői felállva, hosszasan 'Ünnepelték a miniszterelnököt. A nagyhatású beszéd után Nyirő József, a kolozsvári tagozat elnöke drámai erejű sza­vakkal tolmácsolta Kolozsvár magyar társa­dalmának szeretőiét és ragaszkodását a mi­niszterelnök iránt. Beszédében a következő­ket mondotta:' Heghsvó Tisztelettel m eghiv.j uk Öbí ma, 90.-án Biasíni Sándor iilódía Mátyás kír.-tér és Csecjöldíy Samu Síéclienyi-Iér 9.. unandó Bé’Bé leves bemutatóra és díjmentes kósto'óra. JSíBl Bemutatjuk, hogy 28 fillérért 2—3 tányér ki­tűnő leves készülhet, gomba, c»írie- rogoul, gulyás, sonkás b»b Stb. izekben. leéli Hosszácsalc vis ! Nyirő József beszéde Igen tisztelt Intézobizotteág! — Százszor és ezerszer hangsúlyoztuk, a 22 év alatti hogy a mi politikánk nem politika, ez maga az élet, az az országépités, amelyet Bárdossy László miniszterelnök nr (éljenzés, taps) végez, százszor és ezerszer mondottuk, hogy a mi politikáink küldetés, a m'imka a mi politikánk. Lelkűnkben egy gondolat se le­gyen, ami nem ezért a hazáért, ezért a földért, az egész „ drága magyar nemzetért történik, (ügy van! ügy vám! Taps). — És ha ezt a gondolatot folytatni akaróim,, miniszterelnök ur, akkor azt mondom, hogy párt nincs, mert párt nem lehet ezen a föl­dön, semmiféle párt sem lehet. Ne nevezze ezt senki egy ideális álláspontnak. Ez nagy nemzetfenntartó álláspont. — Hogy mi itt vagyunk és ilyen keretek között dolgozunk, ezt a kötelesség paran­csolja. —■ Nem akarok hosszú lenni. A mi lelkűnk­be, a mi becsületes egyenes homlokunk mö­gött, a mi becsületes, 22 év küzdelmével meg­tisztított lelkűnkben egyetlen gondolat sincs, amely ne a legnagyobb hálával viseltetnék az iránt a munka iránt, amelyet 5 végez értünk. (Éljenzés, taps). — Csak annyit még: eltávozik körünkből testileg, de vigye el magával Magyarország miniszterelnöke azt a tudatot, vigye el és hir­desse az egész világnak arról az illetékes hely­ről, hogy itt Erdélyben, ennek a nagy törté­nelmi építkezésnek minden munkájából részt kívánunk venni és nincs közöttünk és nem le­lket senki közöttünk, aki szívvel, lélekkel ne támogatná azt az emberfeletti, mindjen ideget és óriási felelősséget jelentő munkát, ame­lyet Magyarország kormánya és Magyaror­szág miniszterelnöke, Bárdossy László véges. (Lelkes éljenzés és taps). — Legyein teliét mindig előttünk ez a kéz- szoritás, ez az eskü, amelyet egységes drága magyar hazánk, a történelmi Magyarország nevében feléje nyújtunk. (Éljenzés, tajis, szónok kezet szőrit a min iszterelínökkel). Somogyi Ferenc, Dénes Mózes és Tóth Ká­roly kisgazdák a gazdatársadaiom fenntar­tásnélküli szere tétéről biztosították a minisz­terelnököt s hangoztatták, hogy a kisgazdák is részt ldvánnajc vermi a n-emzetépilés mun­kájában. A három székely kisgazda talpra­esett, Ízes beszéde nagy tetszést aratott. Ez­után pemeter Ferenc kolozsvári ipartestületi elnök Erdély kézaniiiparosságának munkáját ajánlotta feli a nemzetépités szolgálatában, PáTffy Tibor pedig a munkásság támogatá­sáról biztosította a kormányt. Az intézőbizottság ülésének tárgysorozata ezzel véget is ért. Teleki Béla gróf mégegy- szer megköszönte a miniszterelnöknek és a föl-dinüveiésügyi miniszternek, hogy megjelen­tek Kolozsváron s igy közelről ismerték meg az erdélyi kérdéseket, majd az ülést be­zárta. A „Himnusz“ el éneklése után a miniszter- elnök néhány percig még elbeszélgetett az intézőbizottság tagjaival, majd kíséretével együtt gyalogosan átment a Mátyás király Diákházba, ahol a város vezetősége diszebó- det adott tiszteletére. Közebéd a Mátyás király Dlákházban Az Erdélyi Párt országos intézőbizottsága nak emelkedett és ünnepélyes hangulatú ülése után Bárdossy László miniszterelnök és kísérete átvonult a Mátyás király diákház­ba s ott részt vett Kolozsvár városának közebódjén. Bárdossy miniszterelnök az asztalion fog­lalt helyet s tőle jobbra és balra a katonai és polgári méltóságok helyezkedtek el. A közebéden részt vettek a város minden tár­sadalmi rétegének képviselői s igen nagy fel­tűnést keltett, hogy a meghívott vendégek so­rában ott voltak a sokgyermekes magyar munkások képviselői is. A több mint kétszáz vendég között ilyen sokgyermekes magyar munkásként sikerült megtalálnunk. Kiss Jó­zsef 37 éves bérkocsist, a 123. sz. bérkocsi tu­lajdonosát, Lönhardt Antal 43 éves MÁV vasesztergályost, Bögözi András ő7 éves MÁV bádogost és Piroska János 38 éves ker­tészt, Kiss József hot, Lönhardt Antal tíz, Bögözi Andráx tizenegy, Piroska J. öt élő gyermek apja.  Mátyás király Diákház bejáratánál díszruháé rendőrök, a folyosókon diszruhás városi hajdúk, a nemzeti színekkel ékesített terem dobogóján, Kormányzó Urunk arcképe előtt diszruhás vármegyei és városi hajdúk álltak őrséget. Az igen egyszerű ebéd közepén Keledy Ti­bor dr. polgármester néhány meleg szóval kö­szöntötte Bárdossy miniszterelnököt, aki szí­vélyes, közvetlen szavakkal válaszolt a pol­gármester pohárküszöntőjére. A közebéd résztvevői ezúttal is meleg ün­neplésben részesítették Bárdossy miniszter- elnököt, aki szívélyes, közvetlen egyéniségé­vel most is maradandóan mély hatást keltett a szivekben. A közebéden egyébként Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes és Katona Lajos dr. tb. tanácsnok állandó figyelemmel gon­doskodtak arról, hogy a vendégek kiszolgá­lásában semmi fennakadás ne történjék. Meghallgatta a kormányfő a munkások kiküldötteinek előterjesztéseit A kormányfő, mielőtt elutazott volna, a Mátyás király Diákház tanácstermében a munkások küldöttségét is fogadta. A mi­niszterelnököt Pál ffy Tibor az Erdélyi Párt munkátdagozatának elnöke és a- Hivatásszer- vezet tagosait; titkára köszöntötte. Vevezel Antal, a Nemzeti Munkaközpont tagozati titkára pedig a: általános nmnlcáskérdésekct ’ária'fel, majd előterjesztette a zsidókérdés­sel kapcsolatos mag önalkalmazói ti javasla­tokat. Szabó János felsőházi tag a nagyváradi munkások kérdéseit tolmácsolta a kormány­főnek s ■ hangoztatta, 'hogy a magyar «»»»- liásság nemzeti és keresztény alapon áll Ssekernyés Márton a* anyagellátás keretesei­ről be-zélt. A ni un káski küldőt lek nraokaka- mara és munkafelügyelőségek létesítését kér­ték. Daniig Jenő a rnagáiialkalma--ottak kér­déseiről, Mikióssy László pedig a kereskedel­mi alkalmazottak helyzetéről számolt be, Bárdossy miniszterelnök minden kérést megértőén hallgatott meg s hangsúlyozta, hogy kolozsvári látogatását nem is tanúvá teljesnek, ha nem találkozott volna u mun­káság kiküldötteivel. Páll György dr. az Erdélyi Párt központi főtitkára jelentette ezután a miniszterelnök­nek, hogy a felmerült kérdések zöméi már az illetékes minisztériumok elé terjesztették. A miniszterelnök ezután a munkásság kép­viselőinek kérésére hozzájárult ahhoz, hogy a munkásság kiküldötteinek körében fénv ap­tei vételt készítsenek róla. A miniszteiefnok búcsúztatása A riwniázterehiök ' a küldöttség fogadása után elbúcsúzott a megjelentektől, majd liá roronegyed 5 órakor a ,,Lél“ motorosvonat- tal visszautazott a fővárosba. A kormányfő búcsúztatásán megjelelitek nemes szentgyörgyvári Stirling László altá­bornagy hadtestparancsnok, Horváth, Ferenc vezérezredes, a hadtest vezérkari főnöke, Mogyoróssy Ödön százados, paranesőrtiszt, Keledy Tibor dr. polgármester. Vásárhelyi 1.ász-in polgármesterhelyettes, (látnoki (Inai Elemér alispán, HoUóss-u-Kiithg Lajos rend. őrfőkapitány helyettes, Balogh \ilmo- dr. miniszteri tanácsos, az Erdélyi Párt részéről pedig jelein Béla gróf, Albrecht Dez*ö dr. és Mikó Imre dr. országgyűlési képviselők, valamint Páll György dr. országos főtitkár, -leien voltak a miniszterelnök búcsúztatásán Sseeseg István MÁV üzletigazgató, Sebes­tyén Andor igazgatóhelyettes, Elekes András ájjomásíőnök és Ottlik László dr. egyetemi tanár. A miniszterelnök és kíséretének gépkocsi­jai fél 5-kor érkeztek az állomás elé, ahol az időközben összeverődött löbbszáz főnyi tömeg lelkes és szeretetteljes éljenzéssel f'>- gadta a kormányfőt. Bárdossy miuisztorelniik elindulása előtt szívesen elbeszélgetett a meg­jelentekkel, majd felszállt a motorosvonatra' s még fülkéjének ablakát kinyitva is váltott' néhány szót, a búcsúztatására megjelent elö­löd őségek kel, A miniszterelnököt Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke bues-nz- tatta el néhány szóváI,- Bárdossy miniszter­elnök meleg hangon mondott köszönetét tr kolozsvári látogatás során szerzett elme* nyékért. A „Lél“ motorosvonat ezután kigördült a kolozsvári állomásról. A kormányfő kolozs­vári látogatása maradandó emléke lesz Er­dély fővárosa minden magyarjának. Huszonhárom esztendővel ezelőtt távolították el karhatalommal a kolozsvári magyar rendőr­kanitányság tagiéit KOLOZSVÁR, január 19. Érdekes bejegyzés történt január 19-én, hétfőn a kolozsvári rendőrkapitányság sajtó­könyvébe. A jelentés megemlékezik ar­ról, hogy 23 esztendővel ezelőtt, ezen a napon távolították el fegyveres kar­hatalommal az épületből a román hű- ségeskű megtagadása miatt a városi rendőrfőkapitányság tagjait. A szomorú és mégis dicsőséges évfordulón az egy­kor brutálisan el távolított kolozsvári rendőrtisztek és rendőrlegénység közül többen szolgálnak a felszabadult Ko­lozsváron. \ budapesti törvényszék nieíjliczdle Mád* Kovács Judit halála ügyének trtroyalásáf Budapest, jan. 19. A budapesti büntető- törvényszék ma délelőtt kezdte tárgyalni annak a halálos 'végű szerencsétlenségnek ügyét, amelynek Mádi Kovács Judit, a tol­navármegyei főispán leánya esett áldoza­tául. Mádi Kovács Judit, aki Fedeles (Fin- deisen) László dr. sebészorvosnak volt a mennyasszonya, a Kreybig Rudolf nyugal­mazott vezérőrnagynál, közös ismerősüknél volt vendégségben. Multév szeptember 29-én este Mádi Kovács Judit tévedésből metyl al­koholt ivott és szivizomelfajulást szenvedett és két nap múlva meghalt. Az ügyészség vádiratot adott ki Kreybig Rudolf és Lajos nevű mérnök fia. valamint Fedeles László dr. ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége címén. A legsú­lyosabb vád Fedeles László dr.-t terhelt, mert hanyagságból, illetve szándékos és tu­datos mulasztásából következett be a haiál, A vádlottak közül elsőnek Kreybig Rudol­fot hallgatták ki. A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amikor a metyl-alkoholos üveg a kezébe került, azon­nal gondosan elzárta. Amikor fia meglá­togatta, elővette és hozzátette azokhoz az üvegekhez, amelyeket el akart vitetni. Fia is tudta, mint vegyészmérnök, hogy az üveg metyl-alkohoit tartalmaz. Kreybig Lajos szintén azt vallotta, hogy nem érzi bűnös­nek magát. Tudta, mit tartalmaz az üveg és el akarta vinni, hogy otthon lássa el meg­felelő jelzéssel. A tárgyalás még folyik. Farkasok garázdálkodnak Kovásznál!. M áros vásárhelyről jelentik: Kovásznán a farkasok több gazdasági udvarba betörtek és széttéptek néhány sertést. Vájná Péter ős T mns Barnabás gazdák 12 jnhát m«r- carrrolták szét. (MTT) ho, „v i, budapTsíIÍT y muzEtm un. ti sz □. ' az uj „MUZEUM PENSIO" Tulajdonos Tőkés Endréné

Next

/
Thumbnails
Contents