Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-14 / 285. szám
fjTjezxTzlkssJza 194h DECEMBER te Négyszemközt Gés tudós magyar barátjával Zajtí Ferenc, a nagynevű India«kutató, magyar ősfőtténefi ás kulfuitörténeti kiállítást rendez Kolozsvárott Kötotswr. december 13. Jóságos, szelíd te„Pel kell építenünk njból a ukagvajtürtéaelmi tinin tót!" i ntesttel öeai ás vizsgálja a világok Amint a •lieber szakâlfrn öreg nr elefántcsontfej ii tapáleájával végigkopog a kolozsvári uteá- ' on, az emberek önkéntelenül tisztelettel^ áznék utána. Tadés — tulajdonképpen csak mo«t értjük éreaaiik a szó lényegét, amikor itt ülünk a 1 íelvárosi Kávéház egyik asztalánál Zajti "ereDceel, a keleti magyar,áltudomány íiagy- ,iirü tudósával, fíhtmdi és Kernül A laturii *;wmikatáysávúi és barátjátal, akihez »zárni aZAJTI FERENC (Fotofilm felv.) — Mi hozta a poofesazo*- urat KiÁozsvárra ? — Pénteken «ste előadást tartottam a Mátyás terály-terPmbefy — manója. — Ezeirki - vül nagy terveink vtw««k Kolozsváron. Meggyőződésem, hogy Koiossvár és a székelgség, a megpróbáltatások eüenére te, még mindig alkalmas a régi hagyományok igát kifejtésére. A saékelység nemcsak csinálta, de hitt is a történetem bem. m a múltban. Nagymagyaror. szag keretében valahogy elkallódott a megya-r ősi múltban való igaz bit. Er. elsősorban Ausztria tervszerű romboló munkájának következménye. Él akarták nyírná a múlthoz f'iiző szálakat. Másrészt a zsidósáp mutatta be olyan megcUágitAsban a magyar történelmet, ami ellentétben átlőtt a régi mog>tar történelmi tudattal. ' — Ma valahogy nem az. egyes twai- z ."lekét. hanem a fajtákat hívja számadás- 1 éleire a sors. A németségnek is faji öntudat ampjára kellett helyezkednie, hogy elérje mai eredményeit. Kolozsvári előadásom is azt té- • hogy az elveszett magyar történelmi tu- intőt, restauráljak újból felépítsük. Nekünk, magyaroknak vau a legszebb mitológiánk, ősi .kultúránk. Krónikáink alaptétele a szkíta- hun-magyar azonosság. Ha ezeknek a népeknek történetével foglalkozunk, egészen hamar m-gvilásne-odik olőtliink, lágy nem évszásam^mábéeérr müvésvetí isfcolfit  ftdÜÖKtaiot Itt a Kelet és Nyugat határán, Kolozsvár aetáá lehetne 'Maggén-ország ás egész En- róya smámára, mint Mnrrchen „ németeknek. Kínnál Atatiirk barát ja Keleti kapcsolatai na tereljük a szót. — KemM Atatürkkel vadában jó vissony- ban voltam. 1931—32-ben hét hónapol töltöttem nála s ekkor beválasztottak a Török Történelmi Társaság stnikebb, 12 tagú, bizottságába, Mondhatom, hogy ezt az. egészen kivétess egyéniségű államférfit rendkívül érdekelték ősi kapcsolataink. Ottlétem alatt tárgyaltuk meg a 20 kötetre tervezett turk—turáni lesükön megindításának lehetőségeit. Japánok, törökök, bolgárok, finnek, indiaiak, magyarok közreműködésével állítjuk össze ezt az alapvető jelentőségű munkát — Tamerlan és Attii« voit Kemál Ata- türk eszményképe. Egyszer másfél érát beszélt nekem Attiláról és elénekelte a törökök AMila-induló /«*_ Kéméi Atatürk lánya történettudós s épi>en a magyar- őstörténettel foglalkozik. Ez a kérdés őt is annyira érdekelte, hegy otteltem aktt minden este, késő éjszakáig, együtt ültünk. Tudósokat hivott meg Japánból, Páfisból, Angliából s a világ minden tájáról hogy megvitassuk előtte a kérdéseket s mindén álláspont képviselőjét hallani akarta. Gyakran még a minisztereit fe meghívta ezekre a szigorúan tudományos jellegi! vitákra. Egészen különösen, érdekelte az indiai törökség kérdése is. A Magyar Keleti Kutató Intézet — Indiai utaira során saoros kapcsolatba kerültem dr. Modi-vei, az indiai parsak nagy tudósával és vezérével. Ez a hatalmas vezetőosztály, — a pars zik — is tudatában Ne kísérletezzen, használja rendszeresen a híres naqyertvedi KOVÁCS KRÉM-et Eltünteti az arcbőr szépséghibáit, csodálni fogja Ön is bámulatos hatását, flz arc megszépül, feltűnően tiszta, üde lesz Éjjeli használatra kék ) rtappali használatra sárga ) «»"«Sdoslxn.. van a rokoniságJMÍk. Épen a fentemtitett Mod dr. támogatásával sikerűit megalapítom i yMagyar Keleti Kutató Intézetet“. Sajno azonban a magyar egyetemeken ninos kelet tanszék, nem tudtunk megfelelő szakembere két küMeni Indiá im s igy se. intését »en tudta megkezdem működését — Indiában a magyar néphez rokonaién szokása és szellemű népet ismertem meg. Tu dósok, katonák, parasztok — s általában min. den,ki — meleg baráti szeretettel közeledőt felénk. Illő, hogy mi is többet és alaposabbal foglalkozzunk keleti kapcsolatainkkal s ne «n gedjék elveszni azt a hatalmas örökséget, ami történetem adott nekünk — fejen! be a be szól get őst Zajti Ferenc. * Tovább dot. Helyiséget laues, a kiállít a. szántóra. Olyan frissen, olyan gyors lépesek kel távozik, hogy akármelyik fiatal etilbe megirigyelhetné. Zajti Ferenc, a nagy ma gyár tudós megtalálta az örök ifjúság titka — a hitet. Tűrhetetlenül hisz fajtája jövője ben s ma, hófehér hajjal, évtizedek mdyámo a vállán, uj, nagy munkára indát. Akiben annyi bizakodás, energia és hit va.i mint Zajti Ferencben, az minden btzomiy:’ (dóri célját. NAGT ELEI iiS SCHNEEWEiSS HAJREGENERÁTOR «i's$>0»iii|n n íSuítijj erecleli tsximáji. Gyártja: Molnár Bertalan és Tsa Budapest, XIV., Nürnberg-u. 55. sz. lanszor fordultak tanácsért én felvilágosl- táeért a nyugati tudományas világ képviselői. Zajti Ferenc nem szereti a tudományos bűvészkedést. Reklám és hangoskodás nélkül dolgozik, de éló, törhetetlen hittel. Ott folytatja a tiumkál, ahol valamikor Körösi Csorna Sándor abbahagyta. „Keressetek, kutassatok mert az egész világ egyetlen nemzete sem, talál annyi kincset kultúrájának gyarapításéra, mint a magyar társadalom at öv indiai halt-ura tárházában,“ Deák és 7>eák villamossági s zaküziete, Mátyás király-tér 15. sz. Tel. 21-38. új rádió és Rádiók Csillárok Rezsők Köretet ti rádió javítás Körijei Csorna Sándor igéi vezették pályáján Zajti Ferencet s a nagy székely kutató fenti mondatát irta alapvető nagy müve borítólapjára.. Mahatma Ghamli magyar nenizetiszinii jelvénye Zaj* Ferenc kis piros-fehér-zöld lobogó I ateku jdlvényt visel a gomblyukában. A fehér szívben arany rokka van. Büszkén mutatja a jelvényt. — Téved, ha art hiszi, hogy <v. magyar jel- vénv. Ez az indiai függetlenségi - mozgatom hivatalos jelvénye. Maga Ghaiţdi tervezte. S Indiai tartózkodásom alkalmából ajándékoz a tana neki egy magyar zászlódarabkát s ennek J afapjáai tervezte meg a jelvényt. — Mi az álláspontja Ghánáinak a nxagym- sággal kapcsolatosan? — Rokonunknak érzi Prágád. Pontosabban: » magyarság keretében élő hfmfajta népeiket azonos fajúnak tartja magát. Ghandi ugyanis gmdzsar-hun származású. Ghändi különben annyira. tudatában van a magyar-in- I d«B közös eredetnek, hogy az indiai iskolákban be akarja vezettetni a magyar nyelv es történelem tanítását. Éppen most kaptam hírt arról, hogy mér van is olyan tanintézet JÜrSában, ahol tanítják a magyar nyelvet. dák, hanem évezredek töriéneánérőt tan ssá. Ennek a tudományos propagálá,* érdekében rövidesén megindul a munka a szkíta és hun népek történelmének összefoglálásánia s ez mintegy bevezetőül szolgál mnjd a magyar történelemihez. A szkíta és hun mait reális feltárására fogunk törekedni. Forrásaink között még ősi limai krónikák im szerepeknek. — De térjünk vke«a Kolozsvári**, — folytatja Zajti Ferenc. — Ez a város lehetne nemesák Érdéig, hanem egész Magyarország számára az a szellemi központ, ahonnan u régi magţpir múltban való törhetetlen hit kisugározna. Ennek külső deklimen tálá-óm szolgákul az a kulturhistóiia.i muzeuan, amelynek anyaga a most megrendezendő „Magyar őstörténeti és kulturhistóriai kiállítás“ anyn- gábód & a később megszerzendő, idevonatkozó »nyegból állana. Ez a kiállítás, ami.: Kolozsváron rendi i ául. meg. meggyőzi majd u látó gutákat a magyar, szhita és hint kultúra érti- 1 kétségéről. Meg fogja lanitiini a nagyközön- I séget arrn is. hogy Magyarország terület.-n a | legrégibb idő óta (leb. Kr. elöli 3000 ötév | szkíta, hun, arar, majd magyar fajta népit I étiek. . i — Mikor nyílik meg a kiállitá.- . — Azt javasolom, — feleli a tudós professzor — hogy 1942 április 12-ikén, nyissuk meg. Ez a nap Körösi Csorna Sándor halálának századik évforduló}«. Erdély nem iiim pelíieti méltóbban fiát. minthogy Kiíró i Csorna Sándor heti t rendez. Kezdi niéuyezz Kolo»svár az országos ünnepséget. Körösi Csorna Sándor japán s/.riG — Talán nein is tudj«, hogy Körösi Csorna Sándort a japánok szentté avatták, mert ó alkotta meg a tibeti nyelv szótárát s csak igy juthattak hozzá a japánok az elveszett. r~nk tibeti nyelven meglévő szent buddhista iratokhoz •— A kiáílitás alkalmával — jegyzi meg közbevetőleg — be lehet majd mutatni a lökön népek, filmek, bnlgárok, törökök, japánok Inilturfilmjeit. — Kotoesvómal:, akáremk Debrecennek, ki kedtt. építenie a maga nyári egyetemét. Ez azonban a magyar és keleti művészetekkel foglalkozzék. A magyar tefkiségü művészeit Szépirodalmi ujdonséaok ! Ifjúsági reaény- és meséskönyvek nagy választékban. Vidéki megrendelést azonnal eszközlünk. Kérje karácsonyi könyvjegyzékünket ingyen ! Kárpótolt R. T. könyv* és papirLeresLeiléM Koíozsvár, Mátyás király-tér 80. sz. Telefon: 14—87. — Levélpapírt*, márkás töltőtollak és Íróasztali felszerelések nagy'választékban Korszerű gyógykezelés Igy ápolják a sebesült német katonákot Ahogy a hadieszközök is állandóan fej- | lödnek és tökéletesednek, ugy az a gyógy- I mód is állandó fejlődést mutat fel As a hú- I borús gyógyászat célja a sem sült katonák I megmentése, valamint testi és sz« llijini fris, ? sességük teljes viss/mida.-a. A XVI. század , Meg kell még említeni, hogy ezek a gyógy intézetek többnyire olyan helyeken fekszt nek, ahol már a természet szépsége és nvr ga.lrna is gyógyitólag hat a betegekre, Ha sikerült a sebesülteknek mind nagyot? százalékát ismét régi foglalkozásukho® visz A sebesültek íelviditása és alkotóerejük he lyreállitása érdekében könnyebb kézmürpa munkái,; ....-icják meg őket feleselje és n modern hadikórbáz venetője között nem ' kisebb a különbbé', mint az egykori muskétás és a mai páncélos között. Ma a legjobb szakorvosok működnek a tábori kórházakban, hogy a sebesülteknek szükséges első segély legtöbbször műtét utján megadhassák. Ezzel azonban ma néni olégszenek meg. Nemcsak acra törekszik a modern orvostudomány a bábom szolgálatában, hogy á többé vagy ki.vésbbé nyomorék katonát visszaadni a polgári életnek. A modern gyógymód a természet gyógyító erejét te kihasználva arra ■ törekszik, hogy a se be&üUuek lehetőleg visszaadja teljes testi erejét és niganyosságát. A legkülönbözőbb gyógycszközök szoígá:_ ják ezt a célt. Első helyen áll a gyógytorna. .Szabadtéri gyakorlatok, labdajátékok, úszás, ugrá»s, sőt még a lovaglás is a modern gyógymód eszközei, azzal a céllal, hogy a sebesültet erősítsék, edzők, és legyőzzék az esetleges megesonkaltsag testi, de Jegfőképem lelki következményeit. Az egyes testi hibák elfeledtetésére különleges edzőrendszerekat vezettek be, amelyek kitünően beváltak.-zavazetni, vagy pedig uj foglalkozást kezükbe adni, akkor ez nem u'.olsó sóiban modern gyógyászatnak 'köszönhető, amely modern orvosi tudomány műiden vívmányé kiaknázza a sebesültek érdekében. RADI GRRfROFQN LEffliZl . RÁKÓCZI UT 49 . CSERE! I€Uf(W:H4-aM Résziül 1
