Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-13 / 284. szám
1941. DECEMBER 13 Si Egy miliiárdot leap a magyar mezőgazdaság Az ezeréves magyar földművelés folyama teában történelmi nevezetességű fordulat történt: Bánffy Dániel báró földmüvoléB- ngyi miniszter a képviselőház csütörtöki ülésén benyújtotta a mezőgazdaság fejlesztéséről szőlő törvényjavaslatot. Ezt a tervezetet történelmi jelentőségűvé nemcsak as a keret avatja- amely sóba eddig nem alkalmazott erőket mozgat meg a magyar földművelés jövendőjének alapkőletételénél, hanem az az átfogó, minden részletre kite'- jedő gondosság is, amely az egyes földművelők munkájának eredményességét az egész magyar nemzet, és magyar társadalom rendelkezésre álló erőinek egy nagy eél felé törekvő megmozgatásával igyekszik megváló «tani. nyilvánvaló, hogy a magyar mezőgazdaság felemelésének hatalmas műve bizonyos mértékig irányított és tervszerűen felfokozott lesz. már csak azért is, hogy a magyar földművelők értékes egyéni adottságait, rátermettségét a nagyvonalú és nagy lendületet biztosító terv egészében annál sikereseb. ben lehessen a nemzet jobb jövendőjének szolgálatába állítani Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter a javaslat benyújtása előtt a Ma. gyár Élet Pártjainak szerda délutáni érte. kezletén nagy vonásokban ismertette a javaslatot. Tömör ismertetése a lényegre utalt és a készülő törvény szellemét érzékeltette A javaslat kimagasló jelentőségét abban határozta meg, hogy az ,.a nemzet áldozat- készségét és teremtőerejét állítja sorompóba és hivatva van arra, hogy vezetöszerepet biztosítson a magyar mezőgazdaságnak az nj.járendezendő Európa ezen részében.“ A földművelésügyi miniszter utalt arra, hogy nagy szövetségeseink: Németország és Olaszország oldalán hatalmas küzdelemben ve. szünk részt s altnak sikeres befejezése után a magyar mezőgazdaságnak megev"'ödve kéül itt állania, olyan alapokon, amelyeken nagy erővel fejlődhetik a békés termelés, növekedhet, ik a nemzeti jövedelem és gya rapodhat a nemzeti vagyon. — Ne felejtsük el, — mondotta beszédében Bánffy Dániel báró — hogy a magyar gazdatársadalom megerősödése és az ország mezőgazdasági termelésének felfokozása biztosíthatja csak azt az általános fellendülést, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország hatalmi súlya európai hivatásának megfelelően alakulhasson. Hiszem és bizom abban, hogy ez a Javaslat alapvetően hoz xájárni majd ahhoz, hogy nagy nemzeti céljainkat megvalósíthassuk , — Célunkat úgy érhetjük el,- ha elsősorban gondoskodunk a gazdasági tudományok fokozottabb műveléséről, a felső gazdasági oktatás fejlesztéséről és emellett főkénen akkor, ha a szakismereteket a lehető legnagyobb mértékben terjesztjük a széles nép- rütegek körében. — Továbbá törekvéseink megvalósítását előmozdítjuk a termelés támogatásával, amennyiben kizárólag tárgyi alapon bizonyos kedvezményeket nyújtunk, valamint a termelés és az értékesítés szervezesésével is. — Félreértenék a javaslat célját és értelmét azok, akik azt hinnék, hogy mi egyes gazdákat kívánunk támogatni. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a több és jobb termelés előfeltételeit megteremtsük. — Ennek érdekében a nemzet nagy áldozatokat hoz, ebből a szempontból is természetes tehát, hogy lehetővé kell tennünk rendszabályok t alkalmazását azokkal szem ben, akik a nemzet egyetemes érdekével szembehelyezkedve földjüket nem művelnék, okszerűen nem gazdálkodnának, vagy a termelés rendjét veszélyeztetnék. — Hangsúlyozni kívánom, hogy a javaslat nem vezet be ezáltal kényszergazdálkodást. csupán azt biztosit ja, hogy a gazdálkodás illeszkedjék be az ország termelési rendjébe. Ezenfelül birtokán mindenki sza badon gazdálkodhat. A gazda egyéni tevékenységét nemcsak, hogy nem kívánjuk háttérbe szorítani, hanem ellenkezőleg, ennek az egyéni tevékenységnek fejlesztését egyik legfontosabb eszköznek tekintjük a javaslat céljának elérésére. — A magyar mezőgazdaság fejlesztését nemzeti alapon kívánom megvalósítani. Tér- mészetes tehát, hogy az említett kedvezmények nyújtásából kizárjuk a zsidókat, de közölök még azokat is, akik a törvény alapján kivételezetteknek tekinthetők. Az uj magyar mezőgazdaság alapjait lerakó, történelmi fontosságú törvényjavaslat lényegét a földművelésügyi miniszter tömör szavai alapján tehát abban látjuk, hogy az nj rend szakit az eddigi gyakorlattal és az egyén kezdeményező szerepét csak a nemzet szempontjából kifogástalan mennyiségű, mi- IpttMÉgü és minőségű tenueüs esetében támogatja, nng hiányok esetén a nemzeti erők megmozgatásával küszöböli ki a mutatkozó hibákat Hibát, mulasztást a jövőben a magyar gazda nem követhet, el, sem szándékosan, sem véletlenül, mert a több és jobb termelés magyar és európai feladat. Az egyének pártfogása helyett az nj magyar mezőgazdasági rend az összességet emeli a kor ée a követelmények színvonalára s az állami gondoskodás az uj rendbe fegyelmezetten beilleszkedő magyar gazdának az egyéni fejlődés és boldogulás beláthatatlan távlatait nyitja meg. „A nemzet nagy áldozatokat hoz" — hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter s ez az áldozathozatal abban nyilatkozik meg, hogy a pénzügyi kormányzat, egymilliárd pengőt irányzott elő a magyar mezőgazdaság uj honfoglalásának előkészítésére. A tervek nagyvonalúak és a gondos elő- készitésbén megvan annak a biztosítéka, hogy a nemzet életképességét jelképező megnyilatkozásaink közül a magyar honvédelem hatalmas szervezetének megteremtése után Berlin, dec. 12. („Europa Sonderdienst“). Sir Jau Hamilton, a világháborúban ismertté le*t angol hadvezér, aki az orosz—japán háborúban a japánok oldalán megfigyelőként vett részt, emlékirataiban a következőket irta: „Ha még egyszer egészségesen visszatérek Angliába és meg fognak kérdezni, mik voltak a mandzsuriai háború tanulságai,- akkor én csak azt felelem, hogy meg kell változtassuk jellemünket, kevésbbé Jegyünk önzők ée irigyek, hanem inkább lojálisak és kevésbbé számítók barátainkkal szemben “ Sir Hamilton ezen szavai a japán nép erényeinek nyílt elismerése ás méltatása. Aki Japánt ismeri,' igazolni fogja Hamilton tábornok Ítéletét arról a népről, mely személyes érdekeit feltétel nélkül mindig alávetette a haza követelményeinek. Aki tehát a Csendes Oceáíi stratégiai he.lv- zetét akarja vizsgálni, annak nem szabad csak a külső, látható és kézzelfogható tömegeket es sonmoked összehasonitan-ia, túrnom t tér népeinek erejét is mérlegelnie keif Hamilton tábornok arra figyelmeztet, hogy ezt a belső erőt fokozottal) mértéklien vegyük tekintetbe a japán népnél, annál is inkább, mert abban az időben, mikor ő megállapításait leszűrte, a japán nép jelentős túlerővel állott szemközt. A tömeg, moly már akkor sem volt döntő- akáresak a külső hatalmi eszközök mennyisége — ma sem fogja tudni eldönteni, hogy k‘ fog a jövőben a Csendes Óceánon befolyást nyerni és gyakorolni. Hector By water jóslata Az a két nép, mely a többi népek szeme láttára verseng egymással a legnagyobb világtengerért — tudvalevőleg a japán és az amerikai. E két nép igen élénk árucserét bonyolít le egymás között, azaz, bonyolított le még a közel múltban. Azon kívül igen elé.-: tengeri forgalom indul ki Japánból észak- déli irányba, valamint Észak Amerikából kelet nyugati irányba, az. ázsiai szárazföld és a Déli-tenger szigetei felé. Hu fontos kereskedelmi összeköttetés 'ter. mészetesen nem lehet politikai súrlódás nélkül. Ilyen súrlódásról >z.ól Hector Bywa'er angol író tizenöt évvel ez.clőt irt regénye, amely megjósolta a japán—amerikai háborúi Bywater a szakértő minden tudásával mutat rá könyvében e háború lehetőségeire. Japán nem gondol (ura, irta az angol iró. hogy megtámadja Amerikát a rsendesóeeáni vizeken és operációs terve csupán tengeri útjainak védelmére szorítkozik. Ezt flottája segítségévei hajtaná végre a keletáz-i-ai vizeken, mig cirkálói és tengeralattjárói egyidejűleg megtámadnák az, ellenséges kereskedel met és egy amerikai blokád kísérlet esetén a Panama-csatornát. Ezzel ellentétben az. Unió csak az. cselben érné el hadicélját, ha harci- flottájával megtámadhatná és megsemmisíthetné a japán tengeri haderőt már Keletit-inában. Az Unió fokozatueau tolta előre Ungeri egységeit a Csendes Óceán nagy távolából, legelőbb a rövidebb északi utón, San-Francisco tói Tokió irányában. Azonban már ez a rövidebb set m 4600 mérfötdmj/ine táeolitaná a magyar földművelés Ls arra a magaslatra, arra a teljesítőképességre emelkedik, aminőt a nemzet jövendője és a kor szükségletei agy uj ezredév küszöbén megkövetelnek. ai az amerikai flottát lmudedó /janijától, el- tekntve alttól, hogy a közbeeső állomások a téli fagyban és a nyári kodban használhatatlanok. így tékái — Bywater szerint — az Unió a második, a 2500 mérfölddel hosszabb utat kell válassza a Haioáji-szigeteken át a Fii- löp-szigetelc irányában. Azonban ennél az ütnél sem lát az angol író lehetőséget arra. Itogv Amerika ellenfelét döntő csatára kényszerítse. Hogy mennyire helyesen ítéli meg az angol iró a Csendes-óceáni helyzet kialakulását, meggyőződhetünk akkor, ha terepszemlét tartunk az Egyesült-Államok Csendes-óceáni támaszpontjainál. Ezek legnagyobbika a Ha- wáji-szigeteken levő Pearl Harbour, amely fizzak-Amerika egész, jelenleg aszó ltajóra- ját lefogadhatja. Itt azonban mindenesetre zavaró momentum Amerika számára, hogy a szöget ,180.000 lakójából 160,000 japán, Poarl-Harbour azonban még tulimessze fekszik Kelet-Az.-iához ahhoz, hogy az ottani hadhíoy.dulatok számára felvonulási kikötőül szolgálhasson. A Peurl-TIarbour és 'Cokió közli útvonal még mindig Sí00 mérföld, azaz hosszabb, mint a London—Newyork közti távol-ág, inig u Pear -Harbour és Fiilóp-szi- gelck közti távolság őOOO mérföld, annyi mint Plvmouth—Montevideo közti távolság. Ezért Amerika 1933 óta közbeeső alloma- ' okát kezdett épiteni ezen az. utón. Tgv építette lei a Widway-sz.igeteket repülőgép- és biivárliajötániaszponttá. valamint a Wake- jj szigetétől nyugatra, a Wake és a Fülöp-szi- gptek között Guam szigetét. Azonban a Guáin- ba vezető utat már zavarhatják a japán erők, melyek a tőle délre levő Karolina- es Mav- sall-szigett ken igen megerősödtek. Ettől eltekintve, az Egyesiig Államok. 1946-ig vették tervbe a Piliipnek kísérletképpen* kiépítését, ugv, bogv azokon modern r~ó-ösííkkel felszerelt kikötő még néni található. Ezért ti hát az Eggesiilt-ÁHamohnak Ke- let.Ázsia fik' kitolt erővonala egyelőre gyengén■ k látszik, mert az ottani angol hadikikü- tők sem változtathatnak semmit a tenger-ba- dí-/ati helyzetei) Ugyanakkor Hongkong el van vágva az anyaországtól é* nines i= kellőleg megerősítve. mig Szingapúr 1400 mérföldnyire van a Fö'íip szigetektől, sőt 3000 mérföldnyire Tokióié’. tehái igen távol fekszik a t óvókkal éti viz-k fősziiiVlyélők Az amerikai erővona1 gyengesége azon ki vő! azáltal is fokozódd-, begy azt a Tokiótól déli iránvba, a Boniv- és yf n finn na-' -I 'letelte' é búzád/, japán előőrs-láng keresztezi. Ezenkívül Japánnak még egv erősebb és belsőbb előőrsláncolata is van: a - főszie-dektől délnyugati irányban, a Taiwan (ezelőtt Kormozni -zág-dén kovs-dT' n tongking’ öböl e'őtti Hainan- és a kis Roratlev-sz.igefekig. egészen Kocbinkina és Borneo - közé. \ arán és orosz, illetve francia orőmező- nvök éli’ tl-ezé-í felülei'rnl itt csak röviden fogunk megemlékezni. Az itt mutatkozó fesz— !t <1 -ike.-“!* még a kritikus rr'llnnntnkban bóké- egyezményekkel leedlapitemi. Ugyancsak el keft ezúttal tekintenünk Hol- land-Tndia szárazföldi ('■ I«nigeri területeinek, aUnrmt AufsrfcróSa én Tíjvébmd VMyá=átől is. A Csendes-óceáni tér jelenlegi hekyzelém magva alapjában véve az, hogy Iziilönbség mutatkozik a japán és az északamerikai felfogás között, a keletáasiai szárazföld jövőjét illetőleg. Mig Japán ugyanis évtizedek óta békés együtthaladást óhajt a szárazfölddel, addig Amerika oly1' erős ellentéteket akart ás akar előidéz»!, hogy e tér részes országai és népei tehetetlenné váljanak és ne tudjanak majd ellenállást kifejteni az idegen tenger- gazdaságl ée pénz.hatalora kiterjedésével szem ben Ismert dolog, liogy Japán, ellentétben az Egyesült Államokkal, a támaszpontok egész hálózatát építette ki anyaországa elérhető közelségében. Japán helyzetének előnye kiegyenlíti e két- egymással szembenéző, most már harcbanálló flotta ereje közti különbséget. Tekintetbe keli azonban vennünk még ári is, hogy Japán teljes tengeri és légi haderejét egyesitette a keletázsiai vizeken, mig Észak-Amerika kénytelen erejét, felosztani a Csendes és Atlanti óceánokra. A japán tengeri erő fölényét ezért a Csendes óceán nyugati felében nem lehet kétségbe vonni. A brit világbirodalom keveset változtat a 'keletázsiai erők összemérésében. A Csendes óceánon máris ittig közlekedik hajó angol lobogó alatt ée Anglia sem Kanadából, sem Ausztráliából nem tud beleszólni a játszinS_ ba. Az angolok feladták nemTég még oly erős állásaikat: Weihaweit, Sanghajt, és Hongkongot. Hongkong egykor a kelet- ázsiai kereskedelem központja volt — ma halott város. Szingapúr erős vár. elégséges lesz-e azonban ahhoz, hogy kivédje a maláj félsziget ellen intézett támadásokat? Szingapúrban 8000 brittel szemben 14.000 bennszülött inaláji és 420.000 kínai is él s ez a körülmény csak fokoz.za Anglia gondjait. Ezt igazolja egyébként a kikötő elé helyezett abnazár is. Angol erőkről itt nem is lehet beszélni és így mind ennek a támaszpontnak, mind Ausztrália és TJjzéiand megvédésének feladata az amerikai flottára hárul Nem érdektelen megemlíteni itt azt n.riyi- latkoaatot, amelyet Newton tengewragv, nr. északamerikai cirkálóraj parancsnoka ausztráliai látogatása alkalmával tett. A nyilat, hozat, szerint ..Roosevelt külpolitikája száz százalékkal siet az amerikai flotta előtt." Bz a kijelentés bizonyos kétséget matat aziránt, hogy az amerikai flotta megfelelhetne az Atlanti óceánon, a brit flotta visz- s zavarnnl ás a következtében előállott, követelményeknek. Japán hadüzenete és a tengely többi hatalmainak gyors elhatározása alkalmas lesz a jövőben is arra, hogy az angol—észak- amerikai kilátásokija vetett reményre rávesse árnyékát. ifélel n jejérifi lanitó mprényloínelt liAnperében Kolozsvár, december 12. A' királyi törvényszéken dr. Tusa egyesbiró pénteken tárgyalta Pintye Tódor és Pop András fejérdi gazdálkodók bűnügyéi. A két román nemzetiségű gazdái!,n,lá megtámadta és súlyosan megverte Eördvyh Imre református felekezeti tasmtát. Eöi'dögh 19.39 márciusában a srijvetkewHx* ment cukrot vásárolói. Alighogy belépett az ajtón. Pintye Tódor egv súlyos deszkadarabot vágott feléje. Szerencsére az ütés nem találta ele A szövetkezetben tartózkodó Pop András és furk/sbotjavai többször füUövön vágta a magyar tanítót, aki az ütlegelésektől 20 napom 1id gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság tekintetbe vette aa akkori feszült hangulatot s a támadókat enyhén büntette. Pop Andrást mindössze 60 pengő pénzbüulétén« vagy 15 napi efeáráira Ítélte, Pintye Tódort pedig 1 hónapi fogházra. Ab itéW jog«#**. lizenőV évvel ezelőtt megjósolta egy angol Sró a japán-amerikai háborút A Csendes~őceán hadászati helyzete Irtó : Lützow ellentengernagy
