Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-13 / 284. szám

\ MGeMxnUwsj&tt 194h »£C£MB£K 13 Utolsó vasárnap félóra jeggyel Budapestre Budapest, dec. 12. A MOVE rendezésében Budapesten a Pesti Vigadóban december 4-éu Remének Sándor emlékét méltatta a Magyar Kultu­rális Egyesületek Országos Szövetsége Budapest, december 12. A Magyar Kultu­rális Egyesületek Országos Szövetsége a Ze­neművészeti Főiskola nagytermében csütörtö­kön délután Végvári-Beményik Sándor em­lékére estet rendezett. A nagy termet teljesen megtöltő közönség soraiban a tudományos, társadalmi ée politikai élet számos kitűnősége jelent meg. Vojnovich Gém, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára _ megnyitó beszédében többek között így jeliemeete az elhunyt nagy költőt: — Reményik Sándor a szerzetesi lelkek kö­zül való volt, akik cellájukba zárkózva a vi- lág szomorúságát hordjál; szivükben. Versei •»lyan archoz hasonütanak, amelyeket nem a •mások, színei, hanem a lélek szépít meg. Mire leirt egy verssort, már egy másik vér- eecpp hullt ki szivéből. Séma Erdély szava volt A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gábor jani Szabó Klára Reményik Sándor több versét Beavatta nagy sikerrel. Ezután Járási Andor kolozsvári teológiai magánta­nár emlékezett meg Reményik Sándorról, mint az erdélyi műveltség egyik legnagyobb képviselőjéről. Fényes Aliz, a Vígszínház tag­ja a közönség viharos tapsa közepette adott elő néhány verset Reményik Sándor költésze­téből. Az Acélhang-dalárda énekszáma után jiáthy Anna, az Operaház tagja Lisznyai ieábó Gábor zongoraművész kíséretével több Reményik-verset énekelt. Simonffy Margit nagy sikerrel Reményik Sándor több versét adta elő. Végül Hankiss János egyetemi ta­nár mondott záróbeszédet. Reményik — mon­dotta — 1919-ben Végvári álnéven vált ma. gyár mítosszá és azután a saját neve alatt folytatta állandó harcát. Rámutatott arra, hogy ez a két ember: Végvári és Reményik sohasem volt csakugyan kettő és a harcos Végvári és az istenes mányik ugyanaz a költő volt. Végül méltatta Reményik Sándor költészetének értékeit. Értekezlet a vármegye­házán a tejellátás javítására Kolozsvár, december 12. Kolozsvár váróé tejellátásának biztosítása céljából Inczédy- oksnxan Ödön dr. főispán, közellátási kor­mánybiztos értekezletet hivott össze a vár- megyeházára, amelyen Keledy Tibor dr. pol­gármester, Szász Ferenc dr. vármegyei fő­jegyző, Kárász József gazdasági felügyelő, a- vármegye és a város közellátási előadói vettek részt. A tej-ellátásban tapasztalt hiányok és ne­hézségek leküzdésére a közellátási kormány­biztos Bulbuk Jenő városi előadót megbízta azzal, hogy a vidékről bejövő tej-mennyisé­gek irányítását vezesse és minden eszközzel lásson oda, hogy a tejtermelést fokozni le­hessen, főként pedig azzal, hogy az eddig kallódott, vagy másfelé felhasznált úgy­nevezett lefölözött tejet is a városba irá- uyittassa, hogy ezáltal a város szegényebb népoeztálya is könnyebben és olcsóbban jut- . mason tejhez. DR. TAVASZY SÁNDOR ELŐAD AS A AZ EKE-BEN .i olossvár, december 12. „Természetjárás a nemzetnevelés szolgálatában“ címmel decem­ber hó 11-én dr, Tavaszy Sándor ref. püs- •dk he'y cites tartott előadást az Erdélyi Kár- I »i Egyesület honismertető előadássorozata .'^óben. Az előadás, az eddigiektől elté- én, nem volt vetitettképes, de az előadó olyan eleven szavakkal tolmácsolta elgondo­lása1. hogy tökéletesen pótolta, a képet. Elő­déi ban megvilágította azt az utat, amelyen m 1 <Mmészétjárásnak ezentúl haladnia kell. azért, hogy betölthesse azt a feladatot, amely A nemzetnevelés terén reá vár. Rámutatott arra, hogy nem elég csak járni és gyönyör­ködni a természetben, az egyes helyek szép­ségeit n, de ismernünk kell annak történelmi Vonatkozását, jelentőségét is, mert ezáltal tu- toldatossá válik bennünk az érzés, hogy ez a főid hozzánk tartozik és a miénk. Tavaszy Sándor dr. előadásával programot adott mind az EKE-nek, mind minden más turist«egye­sületnek vagy természetjárónak ahhoz, bogy a jövőben az általa megmutatott utón halad­va, hazáját öntudatosan megbecsülő és sze­rető po'gárokat neveljen és egyénné legyen. Az előadót Vámszer Géza gimn. tanár, az EKE főtitkára üdvözölte és köszönte meg az EKE, valamint a hallgatóság nevében a nagy- értékű előadást. megnyílt Antibolsevista kiállítás sikere az első négy nap alatt olyan páratlan arányok­ban bontakozott ki, mely a BNV. és a Te. nyészállatvűsár kivételével, egyedülálló a ma­gyar kiállítások történetében. Szombaton, vasárnap, hétfőn reggel ezres tömegek várakoztak a Vigadótéren, mert a Pesti Vigadóban már nem fértek be a láto­gatók. A rendezőség rádión és hírlapokban állandóan figyelmeztette a közönséget, hogy elsősorban csakis a vidékieket engedik be, hogy a vasúti igazolvánnyal érkezők számára az elutazást megkönnyítsék. Ennek ellenére is néhány csoportnak órákig kellett várnia, amíg a kiállítást megtekinthették. A vidéki közönség a maga érdekében cse­lekszik, ha mindjárt a megnyitáskor lebélye­gezteti jegyét, vagy a késő est; órákban je­Bdcsjózseffalva, december 12. Néhány nap­pal ezelőtt a Budapestre menő személyvonat hosszasan vesztegelt a bácskai, bácsjózsef- faJvi állomáson. Bácsjózseffalvát, mint is­meretes, azok a derék székelyek lakják, aki­ket a kormány a bukovinai Józseffalváról te­lepített á< a« anyaországba. Bácsjózseffalva 1 népe, hogy kifejezze háláját a honvédség iránt, amely Bácska felszabadításával uj ha. | A Magyar Norma célja tudvalevőleg az, hogy intézményesen ellássa az elaggott és munkaképtelen szegényeket, akik hozzátar­tozók, gyámolitók nélkül állnak. A Magyar Normának sikerült Kolozsvárt nagyrészben megtisztítani az utcai koldusoktól, akik a járókelőket sokat zaklatták és igen sok eset­ben a koldulást iparszerüleg űzték. Kolozsváron a Magyar Norma január tő­én kezdte meg munkáját, amikor a polgár­mester felhívta a város társadalmát a Nor­ma megszervezésére. A munkáiba belekap­csolódtak a különböző egyházak és megkez­dődött a magánosok felajánlása. Az első megajánlás összege április hóban 2170 pen­gőt mutatott. Ez az összeg hónapról-hónap- ra örvendetesen növekedett, úgy, hogy december 1-én a havi megajánlások 7875 pengő 04 fillérre emelkedtek. Érdekes, hogy ebből az összegből 2752 pengőt és 94 fillért, tehát mintegy harmadát a városi és állami tisztviselők adják, akik a maguk fizetéséből önként ajánlották fel. Tekintélyes összeg­nek látszik a havi csaknem 8000 pengő, de ha a Norma költségvetését kissé megvizsgál­juk, megállapíthatjuk azt, hogy ez az ösz- szeg nem fedezi a kiadásokat. Éppen ezért fordulunk a város társadalmához, illegve a társadalomnak ahhoz a rétegéhez, amely nem ismerte eddig a Norma célját és rendel­tetését, s felkérjük arra, hogy különösen most, karácsony előtt kapcsolódjék be a Norma szociális és emberbaráti működésébe. A Norma Bizottság a polgármester elnök­letével működik, van egy munkabizottság, amely minden hónapban ülést tart, ezen az ülésen intézik mind az adománygyűjtés, mind a szegények ellátásának ügyeit. A bi­zottság a lcgi ciki is m e rét es ebben s mindenre kiterjedő figyelemmel intézi a szegények ügyeit, minden esetet külön megvizsgálnak, minden jelentkezőt meghallgatnak s ha ké. rése indokoltnak bizonyul, azonnal gondozás­ba veszik. Ennek a munkának elsősorban az az eredménye, hogy a város elaggott és mun­kanélküli szegényeit nyilvántartják és meg- felelő gondozásban részesítik. Ez a gondozás kétféle. Zárt és nyilt. A zárt gondozásban azok részesülnek. I akiknek semmiféle hazzátartozójuk nincs s 3 betegségük, vagy aggságuk folytán bizonyos Mügyetetre szorulnak. Ezeket otthonukba, lentkezik a kiállítás megtekintésére, mikor a forgalom már csökken. A kiállítási helyiségekben magában hang­szórókkal irányítják a tömeget, mely nem akar megválni a kiállítási termektől s egyes feltűnően érdekes kép, a eseka börtönök, a hukaégető kemencék mása előtt hatalmas tö­megekben szemléli meg a bolsevizmus szörnyű­ségeinek dokumentumait. A féláru alkalmi utazási igazolvánnyal uta­zóknak nem kell jegyet váltaniok, mert a ki­állítást díjtalan tekinthetik meg. A rendező­ség különösen vasárnap hatalmas vidéki tö­megre számit s erre való tekintettel a vidé­kieket soronkivül eresztik be a fővárosiak ■Jött. Felárti utazás Budapestre december 15-én hétfő délig, visszautazás december 17-én éj­félig lehetséges. zához juttatta őket, értékéé küldeményt adott feli Budapestre, a Magyar Vöröskereszt cí­mére. Tizenhat gyüjKládában, négyszáz cso­magban 1Í00 kg. súlyú kalácsot küldtek a Budapesten fekvő sebesült honvédek számára. Beszédes tett ez Bácsjózsef falva részéről, a falu népe mindennapi betevő falatját osztot­ta meg, hogy a dicső honvédek iránt érzett háláját és szeretőiét kimutathassa. illetve szeretetházakba helyezik. Ilyen ott­hona'van Kolozsvár városának a tárcsái bir­tokon 80 személy számára. A különböző egy­házak szere,tetházakat tartanak fenn. A ró­mai katolikusok Szent Erzsébet Aggrnen- háza, amely a Magyar-utcában van, 70 sze­mélyes, a reformátusok hasonló intézménye 17 személyes. Az unitáriusok 16 személyről gondoskodnak, a ferenerendieknek külön van egy 7 személyes otthonuk. Ezekbe az otthonokba utáltakat lakással, élelemmel és ruházattal látják el, valamint a szükséges ruházattal, A Norma a benntlakókért bizo­nyos összeget fizet, illetve térit az egyhá­zaknak. A zárt és nyilt gondozás között van egy átmenet és ez a kis szeretetotthonok rend- szeresitésc. A Norma célja az, hogy minél több ilyen kis szeretetotthont létesítsenek az egyházak támogatásával Ezidőszerint az írisz-telepen két katolikus, a Király-utca 24. szám alatt- egy református kisotthon vau. Ezekben 12 személy helyezhető el. Egyszo- bába három-négy szegény, vagy elaggott van s ez a közös lakás füt-és, világítás csökkenti a Norma és az egyházak kiadásait. A nyilt gondozást a különböző felőkezelek és nőszövetségek látják el a Norma által rendelkezésre bocsátott összegből. A gyá- molitásra vagy éppen ellátásra szorulót meg­hagyják annál a családnál, ahol van és el­látásáról gondoskodnak. Az ellátás nem any- nyira pénzbeni, mint természetbeni. A gon­dozással megbízottak mindig az ellátás, il­letve gondozás alatt lévő szegény szükségle­teinek megfelelően intézkednek. Nyilt gon­dozás alatt van a katolikus egyháznál 177, a | reformátusoknál 159, az evangélikusoknál j 10, az unitáriusoknál 11, a görögkatoliktt- soknál 31, az izraelitáknál 27. Ha összevetjük a zárt és nyílt gondozás alatt levők számát, kiderül, hogy a Norma több mint hatszáz szegény és elaggottról gondoskodik. A Norma 1941-ber. 90.000 pengő költségelőirányzattal működött, eh­hez jön a tárcsái szeretet.huz költsége het­venötezer pengővel. A felekezeti szerete* otthonok segélyezésére 3000 pengőt fordít, a gyógyszerkiadások 30.000 pengőt tesznek ki, az ingyentemetések 2500 pengőt. Ruha, lábbeli, tűzifa, stb. legalább 10.G0O pangó évenként. Ezeket a hatalmas összegeket a Hallotta már ? Utry Annát A NEW-YORK étteremben társadalom áldozatkészségéből kell előte­remteni s a társadalom remélhetőleg a jö­vőben még fokozottabb mértékben átérzi a Norma jelentőségét s azok, akik eddig nem tették meg felajánl áraik at, meet pótolni fogják. A Norma hathatós és eredményes műkö­dése tulajdonképen a szervezettségen és a közönség fegyelmezettségén múlik. A kö­zönség az úgynevezett házi szegényeit utal­ja a Normához. Külön ne adakozzék egyet­len szegénynek se, mert egyetlen rászoru­lót sem utasít vissza a Norma. A szegény­kérdést. csak intézményesen lehet megolda­tni, mert igy kerülhetjük el a visszaélé­seket, s igy szüntethetjük meg azoknak az élelmesekül üzelmeit, akik az emberek.jó- szivéf és áldozatkészségét kihasználják. Ha a szegényeken és elaggottakon akarunk se­gíteni, ezt a Normánál jelentsük be. A Nor­ma adminisztrációs ügyeit Kolozsvár váróé népjóléti osztálya (Farkas utca 4) intézi. A főispán liinevezfe Kolozsvár Táros és Kolozs- megye fő^evéllárosalff Kolozsvár, dec. 12. Inczédy-Joksman Odón dr. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja Ideiglenes minőségben a VEI. fizetési osztály ­ba Kolozsvár város főlevéltárosává nevezte ki dr. Guoth Kálmánt, az aszódi evangélikus Fetőfi-ginmázium tanárát, Kolozs vármegye főlevéltárosává viszont Simon Károlyt, a ko­lozsvári református kollégium tanárát nevez­te ki Kifosztottak egy pénz beszedőt a Fadrusz J»nos-u*cában Kolozsvár, december 12. Titokzatos rabló­támadásról tett feljelentést a rendőrkapitány­ságon Kegus Zoltán, a városi vízmüvek pénz- beszedője. Feljelentésében előadta, hogy pénteken hajnalban 6 óra után hivatala felé tartott lakásáról, hogy az előző napon be­szedett 491 pengőt elszámolja. A sétatéren, a Fodrász Jdnos-utca végén ismeretlen tettes hátulról megtámadta, többször fejbeverte és földreteperte. Mire magához tért, az ismeret­len támadó elmenekült s magával vitte a 491 pengőt is irattáskájával együtt. A rendőr­kapitányság nyomban megindította a vizsgá­latot a titokzatos rablótámadás ügyében. Könyvek között SZABÓ IMRE: EGY GÉP NEM TÉRT VISSZA Háborús regény, de nem a világháború utáni évek rosezizü értelmében. Ezt a köny­vet katonaember irta, aki maga ie szemben állt a halállal, nem pedig front mögött szuny nyadó riadt emberféreg, aíki a katonai fe­gyelem alól, csak a rosszat és aljasat látja meg s sima mondataival, — melyek látszó­lag emberi es eszméket hirdetnek — tulajdon­képpen minden emberi és isteni rend ellen agitálnak. Ha a kérészéletű t)Szibériai gumi­zón“ és hasonó müvekre vágyva vesszük kéz­be Szabó Imre regényét, csalódni fogunk. De ha férfias, bátor, emberi könyvet keresünk, akkor nyugodtan elolvashatjuk ezt a regényt. A hadijelentések immár unalomig elcsépelt mondata: „Egy gép nem tért vissza". Szabó Imre regénye elénk vetíti, mi mindent, tra­gédiákat és hősi tetteket takar ez a szürke mondat. Elénk rajzolja a hadirepülők életét s együtt éljük át hőseivel a légiharcok léleg zetállltó izgalmait. A repülőszázad élete bon­takozik ki előttünk: a mindennapi játék a halállal s a levegő hőseinek bajtársias örö­mei Szabó Imre még nem igazi író. Müvét nem annyira a művészi alkotás vágya, mint inkább az élmény izgalma füti. íráskészsége azonban friss és szemléltető. A könyv olvasá­sánál különben is alig figyelünk a stílusra. Az Izgalmas események lebilincselnek s bár a szerző egyes részletekben már-már a kém­regények romantikája felé hajlik, mégis any- nyi őszinte, emberi élményt és érzést nyújt, hogy megbocsátjuk ezt a kis kitérőt a köny­ve szellemétől távolálló területek felé. Szabó Imre könyve a Grip könyvkiadó ki­adásában jelent meg ízléses, szép kiállításban a 09.000 »*. Cspitlttapon a Főméltóságu Kormányzóné téli segélyakciójára Bócsjózseffolva 12 mázsa kalácsot küldött a sebesült honvédeknek Kilencvenezer pengőre van szüksége Kolozsváron a Magyar Normának Hatszcz szegényről gondoskodik Kolozsvár városa — Szükség van a társadalom fokozottabb áldozatkészségére *« Oi>©ne*er lálogaló aniiboIsevSstei fcSaliifaso«»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents