Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-07 / 280. szám

1941. HEC£Mtn£n 7 Si MîpBz&tttir&itsk %Ki9$S fényképezőgépek Contax-Tenax-Super Ikonto ismét kapható: Papp Károlynál, Deák Ferenc-u. 13. HÉTVÉGI DOHOGÂS Különös tünete közéletünknek, hogy ami­kor szociális, társadalmi, esetleg politikai kérdések bukkannak felszínre, egyesek nem azok lényegén törik a fejüket, hanem azon akadnak fenn, hogy mit ir az újság, esetleg: mit ir az ujságiró. Még akkor is, ha az nj- ságiró hivatása és lelkiismerete szerint olyanformáin foglalt állást a szőnyegre ho­zott kérdésben, hogy álláspontja minden te­kintetben megfelel a magyar élet szempont­jainak. S ilyen „egyesek“ mc 'ehetösen go­kan vannak. Közéjük tartozik bizonyos D. Károly ur is. A kassai Széchenyi Testvériségnek a cimkórság ellen indított társadalmi megmoz­dulásáról irt naplójegyzetein miatt D. Ká­roly ur rendreutasitó hange, levelet küldött hozzám s abban a kérdés lényegét messee kikerülve a következőkre tanított ki: „Megdöbbenéssel olvastam a aapköban, — idézem szószerint leveléből — az Ön által irt cikket és sajnálattal kell tapasz­talnom, hogy Mába minden óvintés a ma­gyar társadalomhoz, tovább folyik az iz­gatás egymás ellen. Nem elég a zsidó iz­gató politikája, ... de most már a magyar is átvette e politikáit, csat nem lelemé­nyességből, hanem a saját kárára. A jel­szó : magyar a magyar Mién“. D. Károly ur azt is fejemre olvas», hogy azt a hamis demokráciát hirdetem, amely ellen majdnem az egész Európa megmozdult. Mint egy öreg adu* vágja elém, hogy az Er­délyi Párt elnöke „ünnepélyesen kijelen­tette, ne szólítják rangján, mégis használja a grófi címet.“ Szeretnék ezzel a D. Károly úrral szemé­lyesen találkozni. Fel is kérném, csakhogy nem tehetem. Nevét ugyan aláírta, de köze | lebhi címet 'icin közölt. Miért? Megírta íe- | vei .ben: „Kis állásomat sem akarom elve- * saiteni, (mert nem lehet tudni, mikor juthat ön „ hatalomra.) Bocsásson meg, hogy laká­som címét nem közlöm. Rág?lom, gyanúsítás, rendreutasítás, ki- tswritós hemzseg a levélben. Zsidóbérencnek gyanúsít, demokratának rágalmaz és rendre- utasít azért, mert szóvá merészeltem tenni, ha valaki csupa hiúságból és mit tudom mi­lyen viszketem égből jog és alap nélkül igényli magának a megkülönböztető „méltó- ságos“ ciunt. , Arról természetesen semmit sem sejt de­rék megleckéztetőm, hogy a cimkórság ellen viselt társadalmi harcot az adott esetben nem k e sorok keresztény Írója indította el, ha­nem a kassai Széchenyi Testvériség. Az pe­dig minden vita és gyanú fölöttálló magyar és keresztény alakulat. És pedig mind ma­gyarnak, mind kereszténynek igen öntuda­tos és céltudatos közösség. D. Károly ur agy látja, hogy Izgató zsidó politikát üz célja „magyart a magyar eilen“ hecoelni. D. Ká­roly úrral ellentétben azonban e sorok sze­rény írója úgy véli, hogy a kassai Sşecbenyi Testvériség inkább a magyart akarja a ma­gyarhoz közelebb hozni, a társadalmi és va­gyoni különbségeket szerfölött kihangsúlyo­zó titulusok megszüntetése érdekében indí­tott mozgalmával. Ez pedig: magyart a ma­gyarhoz közelebb hozni, mindnyájunk érde­ke és szent kötelessége. Ezért voltam bátor üdvözölni a Széchenyi Testvériség kezdemé­nyezését. Ha D. Károly ur magyarul hallana és ma­gyarul látna, tudhatná, hogy itt nem zsidó politikáról és nem demokráciáról van szó, hanem — megkérem írja he szótárába éa vés­se be emlékzetébe az előtte újszerűén hang­zó fogalmat — magyar sorsköző,őségről. Vaknak azonban nehéz megmagyarázni, hogy mi különbség a hupikék és a tulipirós között és a süketnek sem könnyű érzékeltet­ni az „a“ és az ..i“ hang közötti különbsé­get. így aztán reménytelen vállalkozás vol­na érzékalteni azt is, amiről tulajdonképpen szó van és az, amiről D. Károly ur íörmede- zik levelében. NAPLÓ Mindenesetre szükségesnek tartom megje. gyezni, hogy amikor az Erdélyi Párt elnöké­nek példájára hizatkozott, teljes tájékozat­lanságot árult el ar gumentuma tárgyi ré­szében. Teleki Béla gróf nem igényli, hogy őt „méltÓ3ágos“-nak szólítsák. A grófok ál­talában nem. k veszik jónéven, ha őket meg- méltóságozzák. Annyi bizonyos, hogy az Er­délyi Párt elnöke gróf létére is példát adott a címek és titulusok oktalan használatára. Ennyi pedig D. Károly urnák is épp ele­get mondhatna, ha nem volna szemén a régi világból visT-imaradt magyar hályog és fü­lében az elavult fogalmakkal eltorlaszolt dobhártya. Ezért tartja magát D. Károly ur jó, jobb. legjobb és legmagyarabb magyarnak. Isten tartsa meg számos évekig, kitűnő egészségben ebben a hitében. Csak éppen ne Írja le és ne mondja ki. Hangja manapság máT úgysem jut menny­országba . . . Annál inkáibb nem. mert hiszen, — amint az a szegedi és kolozsvári egyetem tulós professzorainak régebbi kezdeménye­zése is igazolja, a „méltóságok“ rendjének •igen sok magyar tagja sem tart igényt a hivatali rangját és társadalmi állását kísérő „méltóság«?“ címre. * A MINISZTÉRIUM JELENTÉST KÉR ... A figyelmes újságolvasó bizonyára észre­vette, hogy mostanában feltűnő gya-krrm kö­zölnek jelentést a hírlapok a munkások és ■magánalkalmazottak karácsonyi segélyéről. Ha a megjelent híradásokat egymás mellé helyez­zük, valósággal az a színezete van a dolog­nak, hogy a vállalatok nemes versenyre lép­tek egymással: melyikük gondoskodjék job­ban munkásainak és alkalmazottainak kará­csonyáról. Annál érdekesebb és figyelemre- iféltőbb ez a versengés, mert, alig néhány hete mark, hogy ugyanazok a vállalatok már őszi beszerzési segély címén tekintélyes összegek­kel könnyítettek dolgozóik nehéz helyzetén. Bizonyára az a híradós sem kerülte el az olvasó figyelmét, hogy maga a kormány is érdeklődik a vállalatok szociális magatartása iránt. A kormány az iparügyi minisztérium utján már megkereste a kereskedelmi és ipar* kamarákat annak érdekében, hogy a maguk hatáskörében gondjuk legyen a karácsonyi se­gélyakció sikerére. Söl, mi több, a miniszté­rium arra is felszántotta a kamarákat, hogy tegyenek jelentést a karácsonyi segélyakció eredményéről. — „Meleget, osak egy hakSriányi meleget a dermedt szivekbe“... Az özvegy gróf Teleki Páimé, elnökletével csendben, de annál ered- ményestbbm működő Menekült Magyarok Megsegítésére Alakult Bizottság egy képes­lap néma hemgján fordul eszel a kéréssel a magyar társadalomhoz. Jókoy Mór, a nagy magyar álmodó unokáját, Feszty Masa festő, művésznőt a mult év tálén megillette egy székely fiúcska hálás elragadtatása, amint éppen a menekülteknek felállított karácsony­fában gyönyörkött. Csak egy szál gyertya ég ezen a fán, de ez az egy szál gyertya öröm­könnyekké változtatta a keserűség sós viz- eseppjed és kisUnitolla a gondbarázdálta szé­kely arcokat. Csak egy szál gyertyát, egy ka­som fel naplómba a szociálpolitika, uj irá­nyának. szél járásáét jeleő eseményeket. Mert már volt példa arra is, különösen az simult kft évtized alatt, hogy a hivatala.-: szociál­politika szélfuvása pontosan ellentétes irányú volt. A dolgozók társadalmának esők robotra és kizsákmányolásra volt jussa, a vállalatok mögött meghúzódó tőkeérdekfáségek kényuri önkénnyel szabták meg a kenyérporcióhat és felülről est az irányzatot nemcsak megtűrték, hanem helyeselték és támogatták is. Mentöl kevesebbet a munkájából élő embernek, ez volt a jelszó. Ma már egészen más a helyzet. Lehetőleg mentői többet juttatni annak, aki a munkájából tartja fenn magát és családját. 8 ennek a méltányos és emberi álláspontnak első szószólója a kormány s lám, a nagytőke hatalmasságai is belátták, hogy ez a politika nemcsak szociális, hanem nemz éli célokat is szolgál s egymásután teszik magukévá az uj szellemet. Így van ez rendjén. Bizonyod, hogy a mai rendkívüli viszonyok közepette a karácsonyi segély nem oldja meg a megélhetés nehéz gondjait. De az is bizonyos, hogy könnyebb' teszi, Az azonban a legbizonyosabb, hogy egy ilyen kis s&xáális részletkérdésben, amellyel eddig csak a legközelebbről érdekéitek törőd­tek, természetesen egymással homlokegyenest ellentétes oldalról, ma a felelős kormányzat is szivén visel és gondot fordít arra, hogy az ellentétes érdekek között a dolgozók érdeke ne szenvedhessen vereséget. A kormány jelentést kér arról, hogy a vál­lalatok miként, és mennyivel segítettek alkal­mazottjaikon és munkásaikon az idei kará­csom,t előtt. Lehet, hogy a szociális szellem- gyakorlásában busyó vállalatok a meghozott áldozatért nem kapnak külön elismerést, mint ahogy az is valószínű, hogy a szűkmarkúb­bakat s,,n sújtja megtorlás. / De akármi is lesz majd a kamarai jelenté­sek. között, a jelentéstétel a magyar kötelcs- ségtdjesités szociális keresztmetszetét adja egy megadott területen. És szeretnék, ha ez a keresztmetszet minden vonalon csak a példa­adás, az áldozmth-ozatail, az uj szociális rend és szellem győzelméről lenne jelentést a kor- társoknak és utókornak. lóriányi meleget kér egy asssonygárda sok­ezer néfnán szenvedő nuuryar számára, ezt is egy művészi kivitelű, üdvözlő-levelezőlap el­lenértékeképpen kéri. Egy székely fiúcska összekulcsolt keze és nyílt tekintete tolmá­csolja a kérést s hisszük, hogy ezen az Adven­ton a Feszty Mosa-rajzoVa levelezőlapon ki­T- ■ I, jókarban hétszdzpmgö M-O VB # K V> R ' tői, egyéb márkás zon­gorák. pianmók feltűnő olcsón legcsekélyebb részletre is. — Budapest, Rákáczi-v.i őtver.. Zongorateremben vámnak egymásnak kellemes karácsonyi ünne­peket az igaz magyarok. Karácsony a szeretet a családi melegség ünnepe, de ee a meleg csak úgy lehet teljes, ha azoknak is juttatnak valamit, akiket a sors vihara testi és lelki gémberedetiségben sensfveszt. A Menekültek Bizottságának áldo­zatos lelkű munkatársai nyakukba vették az országot és minder városbem elhelyeznek né­hány levelezőlapot, hogy mindenki részt-ve- gyen a menekültek karácsonyának felmclegi- tésfben. Hisszük, hogy Veszty Masa művészi leve­lezőlapja karácsony napján ott lesz mindest magyar házban, ahova boldog ünnepeket szoktak kívánni és mindenki azzal az érzéssel nézi majd a lapot, hogy ö is hozzájárult egy sárii gyerkyácskávM egy székely fiúcska ur- rónai: ák>ilatosra varázsolásához. A levelezőlapok kaphatók a Minerva, Pere Erzsébet, Jókai Király és Lepage könyv- és fúpürookeresketk selcb en. \ isszaff éress Irta: Jőjcsef Ferenc hír. herceg Nagy emlékezet nyitott egyszer kant A régen elaludt A régen elfelejtett. Kopott szavak, redős arcok közé Ünneplőbe napsugár öltöztető, Rég ellopott — kopott szokásait MegMtt ábrázatok kedves vonásait. Nagy emlékezet Fogott velünk kamt A munka kérges, erős jobbja volt, De tenyerében gyötrelem honolt. ünneplőnk: 20 év reményes vándora És bánatok hosszú, szikár sora Koldus ruha, gyér öltözék Beléje öröm költözök. Rég kihagyó, szépült vonásait Elkopni kezdő szent szokásait Feloldva ismét feledés röge alól A felszabadulás kiáltva szól. — Akkor ébredt Erdély dermedésből Szélcsaták rohannak rajta végig Halál, — feltámadások egymást mérik És örömhír sugara fut elől. A régi elkopott magyar szavak Adj Istent! — Boldog reggelt oldanak, Szivek hullámtól ése csap egymásba Visszafojtott — kitört vallomásba Jöttek csdnka összetört határról Mindenünnen „Fogad: Isten“ szól S egy asszony áll felér, fordult kezekkel Mindent áldó igyekezettel Szótalan — huszonkét évek bánata Szeméből sir jelen bocsánata. Gyermek bámulás, panaszkodva örömben Kérdező tekintet gyöngyözik örömük bánatával öntözik A körülénk szorult emberköi ókben. Rég elkopott, elrejtett ős szavak Az életünk kulcsáig ugranak Megnyitnak lennünk ős forrásokat Elrejtett — rég — kedves vonásokat Boldog anyák fiukra omlanak És simogatva minket áldanak. % Felhők futnak, ködök oszlanak Szentelt órák békét osztanak Kopott szavak fogantak újra meg Egymálsba fog jelen, — haló öreg. Boldog anyák fiukra omlanak És simogatva minket áldanak S a föld hordozta őket nagy türelem esen Se végehosszát nyúló éveken Ö volt a só, alap és türelem Feléjük zugé nagy történelem! Ma is szerényen, barnán elpihen Szeretne mindent, mélyen, csendesei. De benne van csodás egy értelem Magába zárt munkája végzete A mindennap — kenyérigéretel Magába itta évek verejtékét Emberöltők küzdő nemzedékét. Pihenve tartva népek terheit Rögéből termő hála melegít örök erők nem elkopó alap Rongyos könyvektől feltört nagy szavak. E föld tartotta Erdély életét E föld táplálta jövők ihletét. Boldog anyák fiukra omlanak Erős kezekkel áldást osztanak. 1941. November hó 16.-án. Éjjel.) 1IIKKT Mert ezt • lapot *z HIRDESSEN ORSZÁG EGESZ 4 KELETI M VEVÖKÉPES KO­(JJSAGBAN ■ ZÖNSEGE olvas» PAHtIOM BUDAPEST, PAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi frames. * Kotvzetü kényelem SZÁLÚI Egyágyas szobák 6*— P-tőI 12* P-iq Kétágas szobák cf—F-m 18*— P-iq Éttermében Yeses Károly é« egány- zenekara muzsikál. * (ismerten kiváló • onxha. Polgári árak Jóleső örönmei ée elégtétellel jegy­— fz — ADAKOZZUNK « 99.000 tsz. cseiiklupon a Főméltóságu Korm ányzöné tál' segélyakciójára Egy szül g t

Next

/
Thumbnails
Contents