Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-07 / 280. szám

Miezen IZj&jea 19tl. D£C£MB£Ü ? Emlékezés P a tengerkutatóaradi magyar minoritára Ugrón István titkos tanresos o* Erdélyi Muzeum Eqyesu’et- nek ajcndékozla Peter Píus nagyértélcü mohegy ;Reményét Az. Erdélyi Muzeum Egyesültet napokban tortett váHasateűáuyi ülésén. a sok nagylelkű adomány során Wlottuk, hogy Ugrón István, egykori varsói követünk is értékéé ajándékot, testál az Egyesületre. Ezek egy részét már fit is adta, igy egy virágtaflan herbarium rész­letet küldött át a Növényt ár-vték. Mivel felette érdekeli, béréi Soó Rezső ter. társ űr szives engedőimével átvizsgálhattam ezt. a kis bolleikeiót. Egy kópertában, amelyre leragasztottam ,,Ex libris Siephtmi de Ugrón ab Ábránfabra“ és „Pávai Vájná. gyűjtése“ jelzi az «redetet. Tizennégy színes kartonlap van (32X26 cm.) kár, sárga, zöld, lila hártya-papirossal gondosan lefedve. Minden lap, nagy gonddal és nagy pontossággal tussal 9 mezőre osztott, amelyek mindegyikébe igen szépen, gondosan szárítottam és pontos lelhellyel ellátva szárí­tott tengeri moszatok vannak ráragasztva. A lelőhelyek: sok Cherbourg, Adria: Pirano 1861, 1862. 1863. Atl. Ooean Aram. Calvados, Cherzo 1863, Mt. Caps Istria 1863, Zara 1863, Adria Chioggia 1859, Spaláto 1856, sőt Jóreményfok-ról is van néhány tengeri alga. Mindegyikről hiányzik a gyűjtő neve. Azonban a betűvetésről, a különleges tarka kartonokról» a kiállítás módjáról rögtön felis­mertem, hegy ezeket korántsem Pávai Vájná gyűjtötte. A tengerkutató aradi minorita Minden kétséget kizárólag önnek a tengeri luu-.z&t gyűjteménynek összeállítója,-gyűjtője és meghatározója a minorita rendnek egyik régi, kiváló botanikus tagja: Pius Titius. Sok gyűjteményből ismerem kézvonásait. 'Pius TWtts-nak arcképét és saját kezével a fénykép hátoldaléin irattan őrzi életadatát a Kanitz Ágast tulajdonában volt fénykép- album is (amelyet menye intézetemnek aján­dékozott) : „Veneeelaus Pinis Tatius Jászon, Kassa vidékén 1801 október 23-án született. Minorita rendi »Időzár, kiszolgált es. és kir. tábori lelkész. A pesti term. tud. tár. leve­lező tagja. A kaeni Lina Acad. levelező tag­ja. A müncheni Isis társnllatnak tagja. Fe- rencz József M. K. arany érdem keresztes.se, Szent Mihály bajor. or. másod rendi arany keresztes vitéze“. E kiváló gyűjtő minorita páterről — 1884 december 20. óta Pirano temetőjében pihen — félévszázad*» balálfordulióján az aradi mi­norita rend nagyrabeesült tagja dr^Monay Ferenc emlékezett: meg >,Egy tengerkutató aradi ■minorita“ címen az Aradon megjelenő „Vasárnapiban (XVIII, évi 7. szám, Arad .1935 ápr. 7., 134—135. old.) a cikket bőven kivonatolta és közre adta Gresehik Victor „Egy lőcsei minorita szerzetes, mint nagy­hírű tengerkutató“ Szepesi Híradó 73. évf. 19. az.' 1935. május 11., Sp. Nova Ve« (t. i. Tarló — adnot Cy.), 2. old. és ..Ein Le- utsobauer Mkioriten-Mönch als weltberühm­ter Naturforscher, Karpathen. Post 56. Jahr®-. Késmárk 3. Aug. 1935, Folge 31, Beilag: Zipscr Heimat 5. Folge, 1935.) Mint ezred-pap, 1846-han a* Adria mellé került, ahol teljes hévvel gyűjtötte a tenger juo8zata.it, csigáit, kagylóit. Az osztrák had­seregtől csak 1850-ben tnd megszabadulni, Áradna került, de újra vissomkell mennie Ticino-ba tábori papnők. Róma, Pádova, Spaiat.ó. Lőcse vándorútjal amíg véglegesen a piranói rendházba telepszik meg, kedvenc tengerének algái kutatásába belemerülve. Ott is halt meg. Szinte alig akad magyarországi giimuáziu- mi természetrajzi szertár, ahová ne került volna P. Titius-féle színes, apró kartonokra ritka csínnal és ízléssel felragasztott' monzai (alga) gyűjtemény. Hihetetlen szeretet, bá­mulatos odaadás és szorgalom keltett ezen kényes törékeny tengeri szervezetek kikészí­téséhez. Ugrón István gyűjteménye ép állapotban van. Ami viszont a megőrizőnek gondossá­gát, szeret etet és a mult iránt tanúsított tiszteletét is bizonyítja. Egy másik kis (19x24 cm.) gyűjtemény mindjárt nyitjái adja c gondos szeretetnek. Ugrón. Istvánnak a természettudományok iránt táplált szeretető és a benne való elme- riilés elteaadhatatlan kézzelfogható bizonyí­téka. Diósgyőri papiros lapok nagy gonddal (30- ra) bekocka zott at és minden kocka közepibe fel van ragasztva 1—1 Lomb-moha (össze­sen 75 faj), Májmoha. Moszat (26 faj), Zuz­mó (25 faj). Aprólékos gtonddal mindegyük kis példány felragasztva, latin neve odaírva, s alul (német nyelven) .jelezve: mocsaras helyen, forrásnál, köveken, fade rókán, for- ráspatakban, agyagtalajon és a t. A mosza­tok n ál : tavakban, É-Tenger és a t. Feltűnő, hogy legtöbbje jól is határozott. A kis gyűjtemény (címlapjára Írotton: ».Algen, Moos n. Fltecbten Sammlung. Ste­phano Ugrón 1874“) élénk bizonyítéka an­nak aiz általaim is már régóta hirdetett tény­nek: Erdély sajátságos, drága föld! Mennyi sok szerényen elhúzódó természet-imádó akad más foglalkozásúak között is itt! Erdély ma­gas inteHigeneiáju társadalmi rétegében mi­lyen sokan akadtak és vannak ma is, akikről, mikor már fejüket ellepte az életkor hava, szerényen, titkolva, véletlenül szólják esi) ma­gukat, hogy mennyire epednek ők a termé­szet bájos gyermekei után. Mennyire imád­ják, szeretik; esak-csak, kendik már elfelej­teni a növények: latin nevét... — mondják szerényem. Óh, drága erdélyiek! Hiszen a név maga, semmi! — izenem is, mondtam is. Csak szereséül: azokat a virágokat, bámuljuk jelllegűket, fürkésszük jellemüket! Beszéljünk velük, ez a fő. Itt Erdélyben pedig hemzse­gett — a hiteseiken kívül — a sok virág- gyűjtő és vadvirágokat kertjükben nagy gonddal ápoló intellektuell, régen, reges nmlt- han ír. Pa*aki Sámuel, gróf Bethlen Katalin, Memksch Tóbiás, báró Wesselényi Krisztina, báró Jósika Jánosáé szül gróf Gsáky Rozá­lia, Nagy Péter, gróf Bethlen Karolina. És hány mágnás családnak volt a szó mai értel­mében is: igazi füvészkertje! Teremtették is, áldoztak is rá, messze idegenből hozatták a viráganagvakat, hogy kertjüknek dísze legyen és hozták be a szabadból a vadtöveket, «sar. jókét meghonosításra. M indem ilyen tényt rögzíteni kell a jövő számára, mert bizonyítéka annak, hogy ha béke idők jártak: magyar fajtánknak igen magas kultura-érzéke volt nem csupán kizáró­lag a pipa, ló és vadászat érdekelte, ahogy ellenségeink ránk fogják. Ugrón- István ajándéka a<zért becses, mert bizonyltja, hegy' 1874-ben őt már fűtötte — minden apróságuk me! lett is — a vi rágtál an növények tarkasága, kecsessége, bája, ritka alakvá-ltozatosságia, szertelen, cifra, kápráza­tos sokfélesége. Megkapta Telkét a „Virágta- lanok“ iránti bámulat és igen nagy türelem­mel bíbelődött is velük. Kultúrtörténeti fonte» dokumentum ez a lris gyűjtemény ex anno 1874, melynek fontossá­gát dr. béréi Soó Rezső professzor jól tudva, nem is kíván szétszedni, hanem kijelentése szerint változatlanul fog megőrizni. GYŐRTTY ISTVÁN Uj technikával a ruha estés. tiszti t A s nem drágább,csak Jobb CZINK-nél Kolozsvár NUVCk' KÖZ ÖTT Musztafa, Karafa és az akasztófa Eszterhás István történelmi regfénye Bel- és Lili fis feli KALAPOK Musztafa a török, Karafa az osztrák, az akaszcoía pedig az, ami mindkét részről ki­jut a két malomkő között őrlődő magyarnak, aki hol erre, hol arra fordulva igyekezik szabadulni a rettentő nyomástól. Eszterhás regényének idejében már esak az osztrákok­kal harcolnak II. Rákóczi Ferenc, a fejede­lem kuruoai, de a katonák még mindig ének­lik a dalt, amelybő! a könyv címét nyerte: „Musztafa, Karafa és az akasztófa, mind­ezen három fa, mind a három rossz fa.“ Eszterhás István nem egy a történelem­ijén élő alak köré fonta meséje szálait, nem neves politikust, vagy dicső hadvezért vá­lasztott hőséül. Egy egyszerű labanc-huszár hadnagy áll a történet / központjában, aki csak katona én semmi más, nem érzi, hogy ki oldalán, ki ellen hadakozik s mindaddig semmit sem jelent számára magyar születé­se, míg l>e!e nem szeret egyr üldözött, birto­kából kivetkőzhetett magyar leányba. A sze­relem megtisztítja a huszárt, szive visszaté­ríti a magyarsághoz s most születik másod­szor is magyarrá, öntudatossá, kinyúlt sze­művé. Most már meglátja, milyen mélysé­gekbe akarták taszítani népét a bécsi főhad- vezéreég urai. A szatmári békekötés előtti napokban pe­reg le a drámai fordulatossággal, lenyűgöző s megkapó részletekben bővelkedően,' végig törés és megakadás nélkül a cselekmény. A huszárnak, akit a császárisík idegennek, a kurucok hitehagyottnak tekintenek, fontos szerepet juttat a véletlen. Neki kell megaka­dályoznia, hogy' a békeellenes osztrák főtisz­tek hamis mesterkedései célt érjenek, ő vi­lágosítja fel a Rákóczi nevében tárgyaló Károlyi Sándor gróf belső ellenfeleit arról, hogy akaratlanul is a gyűlölt ellenségest tá­mogatják s a nemzet érdekeivel kerülnek szembe, ha nem állanák ők is oda a nagy- majtényi síkra letenni a fegyvert Palffy generális osztrák, cseh, bajor, holland, rác, francia s ki tudja még hány nemzetiségből összeszedett serege előtt. A béke meglett, a huszár azonban egyedül maradi, szerelnie elveszett, nincs már helye a császáriak kö­zött s most válik igazán kmnceá. Ez a kis ember, a jelentéktelen katona három köteten keresztül járja eleinte öntu­datlanul, majd felébredve a nehéz magyar utat, amely megalázásokon, hiábavaló küz­delmeken keresztül vezet az ügy bukásáig s önmaga megtalált belső békéjéig. Nagy eré­nye és sikere Eszterhás Istvánnak, hogy ilyen hibátlanul megrajzolt alak köré tudta felépíteni történelmi regényét. A könyv minden sorából t.i.-íta magyai levegő árad, Színesen bontakozik ki részle­- térből a kor és a benne élő emberek. Ma is élő problémával találkozunk ott, ahol Lázi a parasztbrigadéros a földről beszél, amely­ből nem jut az egyetlen viskójukat ottha­gyott s Rákóczi szavára életüket áldozó pa­rasztoknak. Régies, gyönyörű magyar nyel­ven ir Eszterhás, arehaizmusa azonban egy pillanatig sem zavar, sőt még élvezetesebbé teszi müvét. Lebilincselöbb történelmi re­gényt régen olvastunk s bizonyára nem té­vedünk, ha nagy sikert jósolunk neki. Esz­terhás István pedig ezzel a müvével beérke­zett kevés igazi íróink első vonalába, (ssb.) MONTAIGNE. AMIKÉ GIDE VÁLOGATÁSÁBAN Lefejteni a miiről, ami összekuszálja tiszta vonalait, .Kicsomagolni a gyaluíorgáeshóT‘‘ a remekművet — íróhoz méltó feladat Erre vállalkozott Andié Gide, a válogatotton elő­kelő írói eszközökkel dolgozó francia sseHem Momtaigne-nél. Nem volt könnyű feladat Montaigne egyetlen müvének, az ..Hssias" minden szerkesztési terv és módszer nélkül, az események, élmények és olvasmányok sodrában irt páratlan müvéből alig nyolcvan oldalnyi terjedelemre szorítani a lényeget, Gide eljárásának mégis meg van a létjogo­sultsága, Mai olvasó számára, aki nem ren­delkezik kellő klasszikus műveltséggel, az eredeti szöveg émelyítő kásahegy, ahol a szia kadatlan idézetek megrendíthetnek Montaigne eredetiségében vetett hitünkben. Holott alig van nála eredetibb és embe­ribb iró. A kevesek közé tartozik, akik tudo­másul tudták venni magukban a következet, lenaéget és ellentmondást, Eles szellem, emel­lett emberi, köznapi és mindenelcfelett végte­lenül szeretetreméltó. Nincsen iró, akivel bi­zalmasabb lábra kerülhetnénk, mint 5. Min­denki azt szemelgetlieti belőle, ami éppen szája ize szerint való. • Lehet, hogy Gide kissé tulélezte Montaigne ndo]atuit, de jogoe a védekezése: éppen 1 elegen vannal;. akik felhígítják gondolatait. Válogatásában felpezsdül a gondolat szénsa­va s az immár szende és ártatlan klasszikus sá lefokozott Montaigne, ismét a bátor ét vakmerő gondolkozóvá elevenedik. Nagy gyár keres cukorka- gyártmányai részére erdéiy-t luieti működésre keresztény «a » e!»ze rről. Ajánlatokat „Biztos jövő 15 7“ jeligére BLOCKIER T. hirdető­irodába. Budapest, IV. Város- ház-u. 10. szám bérünk. Külön élvezet a bevezető Gide tanulmány. A könyvet Kürti Pál fordította le erőteljes, szép magyarsággal. Az egyszerű kiállítás az Officina Ízlését dicséri. (n. e.) »JOSEPH PEYRÉ: GIBRALTAR — Demubia könyvkiadó kiadása — Joseph Peyré, a Goneonrt-di jas francia re génvi,ró gyakran emlegetett földrajzi nevet adott legújabb müve címéül. Tévedés azon­ban azt hinni, hogy Gibraltár csupán a kere­tet jelenti ép csak annyi köze van aa egész történethez, hogy ott játszódik le a cselek­mény. Nem. Gibraltár szervesen belejátszik a cselekménybe, izgalmaktól terhelt, fülledt levegőjében, a nagy szikla árnyékában ös­szekuszál ódnak az életek én sorsok s a törté nések talán egészen más irányt vesznek, mint egyebütt. A regény egy fiatal, boldogtalan asszony. Marthe Marie életét vetíti az olvasóik elé. A szerencsétlen teremtés itt él a Pensacola nevű rideg házban, öregedő, beteges férje oldalán és némán vágyakozik a boldogság után. Sorsa össze is sodorja egy Felipe Ma, belle nevű spanyol menekülttel, szerelmük azonban tragikus csattanával fejeződik be. Dióhéjban ennyi a regény tartalma, köz­ben azonban az olvasó megismerkedhetik Gibraltárral ie. Mert nemcsak két szerel­mes asiv boldogtalan kalandjáról van szó, bepillantunk a gibraltári erődbe és látjuk az angol flotta gyakorlatozását is. A cselek­mény a spanyol polgárháború kitörése élőt! játszódik le s a levegőben már ott vibrál va­lami fülledtség, nagy tragédiák előszele ka yanog . . . Joseph Peyré választékos Írói eszközökkel dolgozik. Festőművész módjára keresi pa lettáján a színeket. Ahol a szerelmeikről ir, ott sejtelmes pasztelszámeket használ, de vannak komorabb, mély színei is, ha a kü Ionos, idegenszerü gibraltári tájat kell érzé­keltetnie. Eleven meglátások, lélektani mélységek emelik vonzó olvasmánnyá a ki tűnő francia iró uj könyvét. Gandoín fok Sohasem tízért hű hozzad valakit mert met) akarod tartani, inkább esak azért, mert ő aliMi neked megmaradni (és jaj neked, ha te nem est akarod!) * Mindem, Mtico ember egyszer hit tudna lenni valakihez. . Ha miaki nem volt hű önmagához, miként tudna ne fenni máshoz?! # Szállj le képzelt lovadról! Nem- látod, hogy úgy néznek rád, mintha szamárháton ülnél? * Inkább okoskodó voltál, mini bölcs, inkább szeretkező, mint szerelmes és mégis bölcseket bölcseletre és szerelmeseket szerelemre akartál tanítón»,-* Bárkitől több it taarnUuttss, mindig tanítani akar. Nézd a nagy tanítót, anélkül tanít, akarna. *-)k mini attól, ah természetet, tt hogy tamtan Ma, amikor olyan buzgón igyekeztél Meg­győzni őszinteségedről, kezdtem először kitel’ kedm benned. _ * Te azt mondod, hogy Mindenkihez jó Vollöl és szelíd, és most. csodálkozol azon, hogy az idő keményen üt le rád. Gondolkozzál! Job­ban szeretnéd, ha másra ütne? FLÓRIAN TIBOR I ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖLCSÖNT a* Erdélyi leszámítoló és Pénzvá'tó-Bank Részvénytársaságnál jegyezzünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents