Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-07 / 280. szám

1941, DECEMBER 7 Emberek ezreit J lagyta Írástudatlanságban a 22 éves megszállás Egyelőre hot onolfobeia* tanfolyam kezdődött me a Kolozsvárott — százhúsz résztvevővel. — Hatalmas munkát fejt ki az Iskolán- kívüli Népművelési Bizottság Keíw/aear december <5. Mort bontakozik ■«fc Isi előttünk. hogy a huszonkét éves meg. «állás: milyen mórhetotien pusztításokat oko­déit « milyen haltaim os «Minka kot] ahhoz, hogy BÉíitBt iW^bcAhrzxiukk, újraépítsünk, ffainttol nem anyagi károkról írunk, hanem atwól m afenirmunk®ról, amely tervszcriileg igyekezett a legszegényebb magyar tömegeket u trihdhmeéfjb«, a mSvdetlmrégbe lesiillyei<•:_ toi és lesüMeszteni. tudok írni. instáloin ...“ Az újságíró —- különböző hivatalokban — rengeteg ügyes-bajos emberrel találkozott a felszabadulás óta. Mindenkinek panasza vagy ■faérése van s a maga igazának elismertetése «tellett nemcsak sürgős aa ügye, hanem sr>- «■k aaonnali eiintééését követeli. Sokszor megfigyeltük, hogy egy ilyen paímsxnnk, vagy kérésnek már a meghallgatása is a.n- gyntli ttteeSmei igényel az illető tisztviselőtől. A ttfestviseliő rendesen ezzel próbálta megál- tUmh a s*óái-«datot: — Ettiozta-e a kérvény! ţ Adj«, ide, gyor- •wn etíntézaiik. — fXhozttm volna — hangzott a válasz — in tudónk imi. De nein jártam iskolába, mstálom... íme néhány név és eset. Haknádi Katalin, Bohrai Farkas-utca 7. Gyufagyári munkáwnő, most mult 17 éves. taw-olvasni nem tud. — Miért nem járt iskolába* — Nemtó riklött vetem senki... Nem volt muszáj iskolába járni ,,. Szegényei; róttunk, a románok nem. segítették . .. Saeretné-e, ha tudna inni, olvasni? — Nagyon ... Látom a sok embert tw utcán, olvassák a híreken (hirdetményekre gondolt) m ón csak állok... Nem értek semmit. ... A tisztviselő megírja kérvényéi. Székely Pál né, Pata u. 156. Nem Ltd htai. Hooka László, Kalányoe w. 50. Ármán Antal, Iriee-tele.p ... Hasábokon keresztül közölhet ­nénk a kolozsvári analfabéták neved — 1041 évvel Krisztus születése után . .. — „Féltünk a tani tóiéi hi...“ lobbet kérdeztünk, hogyan maradlak ki az iskolából* Általában szegénységükre hivat. koznak. Sok árva * vett, az anyja mosott, vagy szolgált, nem volt ideje sokat törődni gyermekeivel. Örült, ha enni tudott adni ne­kik. Liba, disznó mellett nőttek fel. Apjuk hajnalban ment el & ette jött haza, ha ugyan hazajött, mert egy nap nem jött haza ... Meghalt, vagy elment máshová saereucsét pró­bálni, ezt már később tudták meg. Irtóztak is a* iskoláktól, mert iskoMbajárő társaiktól azt hallották, hogy magyarul nem szabod beszélni ás a tanító nagyon veri. a magyar gyermeke­ket. Persze, ezek a kis magyarok román ál­tatni iskolába jártak, mert a szülőknek nem volt pénzük tandíjra, amit a küzködő magyar Mokezeti iskolákban fizetni kellett ... Utánanéztünk alaposabban * dolognak és megdöbbentő megállapításokra jutottunk. A tetssnbaduht Érdékében sok ezer a fiatal anal­fabéták szánta és tetemes Kolozsvárott is, amely a román megszállás alatt is egyetemi táros és ,jenitűrközpont“ colt. Mondanunk sesw kell, hogy ae írástudatlanok javarésze Magyar. Külön csoportba sorozhatjuk azokat, akik ugyan iskolába jártuk, de végeredmény­ben sem magyarul, sem románul nem tanultak meg imi-olvasni, Otthon csak magyar szót hallottak, a* iskolában pedig rájuk kénvsze- rrtettők a románt. Kocsis András például Chmtis Andrei-nek irta le nevét., magyarul pedig agy ir. hogy ha nem lenne olyan mély­ségűién dszonioritó ez az ügy: bricü hihetnénk sgy előlapnak. Az egyéves magyar közAgozgutási és tau­iigvi hatóságokat nem érheti vád. Az illetéke­sek már íw, első hónapokban iá,jöttét min­denre és a magyar karmáéig kuflurpoMMájeí­hoz tartozott az is, hogy mindezen segítsen. De ez nem ment és nem is megy könnyen . . , Nehéz ifi-—40 éves férfiakat és nőkéi az iskola padjaiba ültetni és esetien kezeikbe adni a palócésszőt... A kulluruiunka azonban megifMUilt és ennek eredményei rövidesen meg i- mutat­koznak. A Kolozsvárott megalakult tskolán- kíviili Népművelődért Bizottság, amelynek el­nöke Keled;/ Tibor dr. polgármester, ügyve­zető-elnöke Kiss Károly .teaügyi főtanácsos, tanfelügyelő, titkára Kovácsi Pál, megkezdte nagyarányú munkáját. A napokban ismertettük hk Isknlánkivüli Népművelési Bizottság decemberi és jövő évi, januári hatalmas munkatervét. Ebben a kél hónapban egymást követik Kolozvár különbö­ző iskoláiban oä ' előadások. A magyar törté­nelem aranynapjai címmel nyolc előadást tartanak, az első előadás címe: Honfoglaló ínagyas-ok, az utoisó: Trianontól — Zógonig. A „Magyarország földje, népe“ című rfőadás­sOMnant sawittki nyote <stőadSnt Ölei fii, min­den «toadán az ország máé tímmxA szól. Ivemdfchül nagy érdeklődésa-e tarthat, számot „A hadban álló Magyarország* cárod előadás- sorozata is. Kiváló katonai szakértők tarta­nak egymásután ektedásokat a háborúban álló országról. A bieotfeág ugyanekkor „Az egészséges magyar család* citume) orvosi előeditesoroea- tot indít. Hz a sorozat a táplálkozás kérdé­sért, a leggyakoribb betegségeket és főleg- se, ezzel kapcsolatot teendőket ismerteti. Hh- saonnsp/ie hol«**aóri orvos tartja m előadá­sokat. Haj altul lábéin tanfolyam máris megkezdődött A Népművelési Bizottság ugyanokkor meg­kezdte <u irá'$tudátl<moh' tanfolyamának meg- svtrveeéeét is. Az Írástudatlanok számáról ezidőswrint még nem állanak pontos adatok a Bizottság' rendelkezésére, számuk azonban Kolozsvár területén is sokká! több — sajnos —- mint az a szé®husz felnőtt, akiket, most vezetnek be az írás-olvasás titkaiba. A váróé különböző helyein tizenkét tanfolyunrot ren­déinek. Az' esti taufolysunok hatvan órából állanak. Eddig haţ fent folyam nyílt meg, négy kihéj,iskolákban, egy a téglagyárban, egy az írisz-telepen. Az oktatást népiskolai tanítók végzik Kies Károly tanfelügyelő, a kiváló pedagógus irányításával. Könyvet, írószert ingyen kapnak a „tanulók“. A részt­vevőkéit az esti tan folyamok nein vonják el napi munkájuktól és kenyérkeresetüktől. Rö­videsen megkezdődik -másik hat tanfolyam is. A nagyszabású kuMurmútikáért a legtelje­sebb elismerés illeti a Népművelési Bízott, ságot és kötőn Kiss Károly tanügyi főtaná­csos tan fői ügyelőt. TÓTH SÁNDOR ZsurUa Péter hegedű est december 10.-én. a Mátyás Diákháx Nagytermében. Műsoron: Bach, Franck, Hu bay, Mendelssohn müvek. — Zongoránál Rónai Antal. — Jegyek elővételben; M éh k as Diákszövetkezetnél. A nemzet napszúmuMa beszél „Szalmán háltam __Kölcsönökből élek.., Ha három rnpon belül nem fizetek, leányomat kiteszik az internátusbái' Koiozt-vár, december 5. Az ágyakat síiét- -fedték, valahová eldugták és a szoba áiala- kxiH ebédlővé . .. Párak ás illafok saáBnak be a .-«amezódoi helyteágbői, ahol egy hang eré­lyesen dirigál. Sistergéeek, zörgések hangza­nak s közbeo megfő és megsül a „jó házi , ajnelyet ebben a kifőzdében kenrite- nek és kimérnek rolnit három „fogást“ egy­l.'«e»ért. Az asatulon, mándmiki eíőtt tót vannak az evőetízkörök: kanál, kés, villa. Egy hölgy megjelenik, a tenyerét tartja és aki abba bele hullat egypengőhoc-ZBt, az elé nyombon oda/tesnik az éM fogást: a tányér levett. Megettem egy twernüvega- fiatalenibw ül. Olvas. A kinyújtott tenyérbe nem csúsztat ptiwefeet. Föl se pillant. Sanngolyój* csak a sorokat kíséri a dioptrii: mögül. Lopva odanézek s látom, hogy a jogi adomány otenek egyik fejezete köti le, még délebéd idején is. Egy kéz nyúlik o feje felé és gyöngéden, sae, lététtől végig simogatja. A fiatalember, hal­kan köszön: ketét csókolom. Egy apa én a Ida! 1:s látom azt a szerény kis porciót, amit ittmi kiméi-nek egypengőliuszórl — megosz­tozik az édesapa és a fia ... — Tanító vagyok — mondja az apa — menekült. Négy gyermeken van: két föisko tác és két középiskolás. Harminc esztendő óla átlók a fajtóm s hitem szolgálatában. A múlt év október elseje óta az egyik kolozsvári állami iskolánál tanítok Havonta vsak száz­„Transsylvania" Bank R.T. (Deák Ferenc-u. 36.) — Alapittatott 1872. évben. FIÓKJAI: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Gyulafehérvár. Köicsi'n iltel és váitalkozóknak óvoJékol a LEGKEDVEZŐBB feltételek mellett nyújt Bankiietélek el a lefyelőnvásebbea Sem tmctsl. huSK pengő fleetest kapuk még most is, mert ■nép mindig netttt rendeződött végleges beosz­tásom ügye. Még nem vagyok kinevezett ta­nító, csak icteaglenesen roegbizott. Azt mond- ják „tochirika-i“ akadályok mtatt késik erwrek ;>z ügynek az elintézési'. Havi sBáidiuez pengőből kell ‘fenntartanom magamat és csaMdomut! Ételem, lakás, ruház- kodá:s és a legnagyobb gondom, a gyermekeim ’slrolriatatésa, mind ebből a százhvr-v. pengé­ből kerül ki Meghat és egyben mély rtsttelettei tőit el uz a szerénység ás m a szilárdság, amely egyéniségéből árad. Nem iázadosák és nem elégedetlenkedivk: a p«s«a tényeket közli­-— Első időben szalmán háltam egy tante­remben. A kai tár soktól kaptam néhány da­rab ágyneműt. Az o jótállásukra előlegezték ilyen Hs~ kifőzésekben és korcsmákban né­hány hónapon kér ess tül ac Mehret is. Ugyancsak kartársaimtól kaptam én is és a bezaájn hasonló á Ite.póiban és helyzetben lé­vők pénzkölcsönöket is. Minden rendes állás­ban lévő kolozsvári tanító ugyanis u ms, »e- géiyettctmkkre kölesönképpen havonként s sze- mé.yenként tíz pengőt adott. Ebből a pénz­ből. mint egy kis bankból, azzal a kötelezett, seggel vettünk kölcsön, hogy fizetésünk ren- ne.zf.se titán azt visszafizetjük. Csak a leg­égetőbb. roívlhatatlanul szükségesekre vettük igénybe w.eket a kartársak testvéri jóindula­tából s áldozattal összeadott pénzeket. Eladó- sodhtnk! Nemcsok a kartársaknak, de magá­nosoknak ét intézeteknek is tartozunk. . <7o«-- m ekeimért nem tudtam fizetni a tandíjat. A ran könyveiket és iskolai felszerelésüket, ru­házatukat mind hiteire vásároltam). Érettem, azért, hogy becsületesen fizetni fogok, a kar- társak vállalták a kezességet. j§s most egy év után kiderült, hogy az eltöltött egy esztendő után, tuN a különbözeiét. amely a százhúsz pengő ideiglenes bér és a szolgálati időnek megfelelő járandóság kősóit mrtfatkoeik, az állom nem fizeti meg. Itt állok — és hasonló sorsban itt vagyunk jónehánvan erdélyi ta­nítók — eladóeodva, a leglehetetlenebb anyagi gondok, bajok s nyomorúságok között, már- húuéybtuarttm. ÜgyünWxvi na Könyvekért fizetek: Kévui lexikonéit 225, Hómun bzekiüeit 10, 100 köt. dókáiért 160—180 P-t. Keleti könvv- üzlet Budapest, Pílmos csuszúr.ut 27. sziirr. gunkiiíi - hagyatva; Veiüiafc nem töiődik senki. A képviselőházban tthangzott ugyan egy né­hány interpelláció és általánosságban rámu­tattak ezekre a sérelmeinkre. Mi egymásután adjuk be a kérőiket, de mindezideig ered- ntcnyteloniil. At iskolaszolgák ügyét elintéz­ték, öl, visszamenőleg meg is kapták a fize­tésiemönbösetet, mi tanítók nem. A wkiiaz- íérrum elvileg kimondotta, hogy meneküli és nőm menekült tanító között megkülönböztetést tenni nem lehet. A gyakorlatban azonban kivételezések, megkülönböztető elbírálások történtek. Sajnos ezek a sérelmek minket, családos s sok évi szolgálatú kötelességeinket hűséggel .s becsületesen teljesítő öreg tanító­kat őrnek, — Közelednek a szent ünnepek, nemsoká:-« itt a vakáció-s ilyenkor rendkívül sok do1- gunl; vem nekünk *temitóknak. Ünnepélyeket, gyűjtéseket kell rendezzünk. A szegény gyér mekek érdekében felnihárnsi. s mindenféle i.-koláiikivü’i akciókban kell részt vennünk. Nincsen egész napon keresztül egy óránsji időin, annyira elfoglalt vagyok, hogy űzi sem tudom hol a fejem és ina én1 • <i' <tek: ha há­rom napon, beliéi neon fittnek, 1'teszik a leá­nyomat az mternábesből. De helyzetünkről a tegnapi napon részletes és min dent nug-vfhí - gáté adatokkal alátámasztott kérvényünk már elkűidöttük a magas közoktatásügyi mtoísz- térhramáik. És most remélünk As várunk... E Ms Írásomat a fent jelzett kérvény mel­lékleteként tűrt élettel ajánlom az illetékesek figyel iaét»e. TÚRÁN LAJOS Fennálláflánali hanriincndik évfordnlójál ünnepli ma a oíorAynri Marianum Koioeevár, deeemljer 6. Nagy ünnepe vau ma a kolozsvári Marianumnak. Ma »au ugyanis 30 éve atmak, hogy ae áldásos tevé­kenységei kifejtő imtésetet felszentelték. A Mariannm fogalom a* erdélyi nevelésügy törté­netében s sânte feiwteges az évforduló ab katonából teméteken lesBÖgeani, hogy- ae rt . telt. három évtized ate.it milyen értékes mun­kál; fejtett ki az erdélyi katolikus leánynom z<e(lékek felnevelése és saámjrrabocsátása. te­rén. Ezt a muhkát nur ie éppen olyan lege­sen végzik, mint ahogy három évtizeddel ez­előtt megkezdették, sőt — ba tehet motidani- — még telkesebben, hiszen a felssabndulás áltel megváltozott légkört a Marianum is érzi s -twibndabban. még odwadóbbau fdy­t.ithatja működését. A nevezetes ér-fowi»tól nagysttabásu ünnep­séggel üli meg az intézet. Reggel 9 órakor hálandó iutmdisztelutot tartanak az intézet diszterem.kápolná jóban, délután 5 ár akin ■pedig ünnepélyt rendeznek az épület dászier- mSben. Ugyanezen alkalom™«! köszönti w, intézet uj igazgatóját, Baráth Béta dr. ka noraok esperes-plébáanoeit, »bi eealknloiymul leieplezi az intézet alapító jónak, néhai Hirseh- ler József dr.-nák és az intézet cieö főnök- nőjének emléktábláit. ílgyaittcsak itt emMtjük meg, hogy a Mu- ríaawm, szombaton délben betmsőséges hóéi ünnepségen leplezte le azt ae emléktáblát, amely Kormányzó Urunknak az elmutt, év folyamán az iutételbem körtém/ látogatását örökíti meg. Barátit Béla dir. előadásu a VSlátfiak Teológiáján Kolozsvár, december 6. Tegutup es4e tar­totta meg a Világiak Teológiája második előadását. Telt sorok előtt, komolyan érdek­lődő közön-sóg jelenlétében ismertette Baráth Béla dr. a modern ismeretei mól éti kritikai kérdés mai vonatk-ozáeait. A boleselettörté- ueti adatok vázolása után a relativizamfâ és idcali/.mur; elmélete mellett a keresztény fi­lozófia újabb meglátásait szólaltatta meg ebben a kérdésben. A tudati tény it életek és csriteletek során ae egyéni, waanélji lét bi- zonyosságát, bizonyos alapvető elvek ké­zenfekvő igazságát jelölte meg- az előadó, mint . a szkepszisből kivezető «tat. Szén» Ágoston, Descartes is ily irányban érvelték annak idején koruk kételkedőivel vagy saját melodikus kételyeikkel szemben. Ma is « látszik a legcélravezetőbb útnak, amikor a. megismerő erő kritikai vizsgálatáról és bi­zonyosság! kiindulási pontjáról van szó. Hogy a tudati bizonyosságból miképp épít­hető meg a hid a tudatonkivüliaég bLiwdal- ma felé, második eiőadáeábau iemertetj a kiváló etőcwte.

Next

/
Thumbnails
Contents