Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-24 / 293. szám
94i. K AH A C S O S V JTem-ett HrsMn Az örök magyarság utján Iria s Albrecht Dezső orszaggyAlesi bépviseSő Ma, amikor látjuk, hogy Európa óriási méretű átalakuláson megy keresztül, fokozott figyelemmel keld ennek az átalakulásnak tényezőit vizsgábumik, hiszen, reánk — legszebb magyar hagyományainkhoz híven — az a s®6- rep vár, hogy az uj Európa kialakításában tevőleges részt vállaljunk. Ennek az átalakulásnak legláthatóbb része hatalmi vonalon megy végbe és a most folyó gigászi háború eredményeképpen — a hatalomnak, a térnek és a javaknak nj elosztásával — fog kialakulni az uj hatalmi rend s megteremtődni az uj hatalmi egyensúly. Ennek az uj hatalmi rendnek magyar vonatkozásait nines módunkban ezúttal lemérni, csupán megállapíthatjuk, hogy bizalommal nézhetünk egy olyan rendezés elé, mely Európában az állandóságot az állandóság tényezőinek: a geopolitikai tényezőknek és az államszervező erők-nék ismeretében kívánja biztosítani. Az európai átalakulásnak nem kevésbbé érdekes és tanulságos az a része, mely egyes nemzetek társadalmában megy végbe s mely hol lassan és fokozatosan, hol hirtelen ugrással átalakítja a politikai, gazdasági és társadalmi rendszereket. Politikai téren nyilvánvaló, hegy azon kevés államok kivételével, ahol a demokrácia tiszta és egészséges formában tudott megvalósulni, mint pk Finnországban, a demokrácia helyébe nyílt vagy rejtett diktatúra lépett. S itt mindjárt feltehetjük a kérdést: vájjon a diktatúra az uj Európa államformája? Rögtön válaszolhatunk reá: sem a kollektiv társadalomnak, sem a *0- tális államnak nem velejárója és nem feltétele a diktatúra, (Általában a diktatúra, mint átmeneti államforma, szokott átvezetni a demokratikus államforma végkáfejlődéseként előállt szabadosságból és szétesésből a hierarchikus vagy arisztokratikus államiforma zárt és fegyelmezett világába. Átmenet tehát és esaköz. Néha szükséges eszköz. Feltétlenül jön akkor, amikor a nemzeti elit elgyöngül, vezetésre képtelenné válik és az irányításról önmaga lemond. Ilyenkor jelenik meg a diktátor, aki a feladatát betölteni nem tudó, azt eláruló vezető réteg kezéből magához ragadja a hatalmat, munkatársai kiválasztásával uj vezető réteget teremt s vezeti az államot ő vagy utódai mindaddig, míg az uj vezető- réteg meg nem erősödik s a hatalmat a maga számára nemi igényli. A diktatúra nem az uj rendnek a lényege, hanem az átmenetnek jellemző jegye. Az uj állam lényege, szemben a régivel, mely nem avatkozott be sem az állampolgárok életébe, sem a gazdasági életbe, az, hogy az államot s annak kereteit kitöltő nemzetet organizmusnak látja, melynek részei egymástól elválaszthatatlanok s hogy ez az organizmus és minden része jól működjön, szükséges azt irányítani és az egyes részek működését összhangba hozni. Az uj politikai rendszer lényege pedig az, hogy a politikai hatalom a szervezetien tömeg helyett a szervezett társadalom kezébe adandó. Sokan joggal vetik fel a kérdést, hogy Németország és Olaszország megerősödését mi idézte elő? Elegendő magyarázat-e a német és olasz népnek belső feszitő ereje, vagy pedig megerősödését nagy nemzeti mozgalmaiknak: a nemzeti szociálizmusmk és a fasiz. idusnak köszönhetik? E két mozgalom jelentősége valóban bámulatra méltó. Mi történt tulajdonképpen? Minek köszönhetők az eredmények? A helyes módszernek. A társadalom- tudomány felfedezte az emberen tuí a társadalmat s megállapította a társadalmi élet törvényszerűségeit. Megállapította azt, hogy a társadalom nem azonos az azt kitevő égyedek összességével, hanem önálló élete van s ezáltal működését külön törvények szabályozzák. Mintán ezek a törvények ismeretessé váltak, nem volt nehéz alkalmazni azokat. Mintahogy pit a villamosság felfedezését követte annak gyakorlati alkalmazása és az emberiség szolgálatába való állítása, éppúgy a töineglélektani kutatásokat követte azok gyakorlati alkalmazása. A tudomány megállapította, hogy a tömegek mozgathatóságának és irányításának mik a feltételei. A politika megkereste és megtalálta az irányításnak helyes és célravezető módszereit. És ahogy a háborúban hihetetlen előnyt jelent Németország számára, hogy ő az egyetlen, aki a technika vívmányait tökéletesen alkalmazni tudja, éppúgy előnye politikai téren, hogy a társadalomszervezés modern módszereit kifejlesztette és alkalmazza. Az uj politikai rendszer, tékát szervezett társadalmat álMt az állam mellé. Miért? Hogy ezáltal erősebbé, közdőképesebbé, ellen ál lobbá tegye a nemzetet. Alkalmassá a nagy nemzeti" célok megvalósítására. A szervezett és irányított tömegnek viszont az a veszélye, hegy el- szintelenedik: tömeggé válik benne maga az ember. A tömeg minőségét javítani viszont csak az egyeseken lehet. Tehát nem elég csak a tömeget megszervezni, hanem az egyénnel, az emberrel is kell foglalkozni. Sőt; minél erősebb a szervezés, amiál inkább kell a szervezés következményeképpen beálló elszíntelenedés ellensúlyozására •— az egyéniségeket kiformálni. Mussolini, akiben a latin egyesuly- érzék tökéletes formában él, sohasem mulaszt_ ja el utalni arra, hogy mozgalmának alapját az ember képezi. Legfontosabb feladat szerinte kialakítani az uj embertípust, aki a polgári életforma helyett a hősi életformában érzi otthon magát, aki nem riad vissza az áldozattól és a kockázattól és aki a maga érdekét tivebb kor a középkornál és ki merné ál titani, hogy a magyarság nem érezte azt a magáénak, hiszen akkor vollt leghatalmasabb. Van egy másik felfogás, ezzel éppen az ellenkező, amelyik annyira szervezlietőmek képzeli a magyart, hogy azt képzeli, hogy a társadalomszervezés néhány külsőségének formaruhájának, jelszavainak stb. átvételével megvalósíthatjuk magát a szervezett társadalmat. Igaz, a társadalomszervezés módszer kérdése, de a módszer társadalmaknál más és más. Csak egy külsőségen mérjük le ezt. A formaruha pl, a közösségi érzést akarja kiteljesiteni és eltüntetni a különbségi érzést a ruha tekintetében is. Azt akarja kifejezni, hogy mindenki együvé tartozik és mindenki egyforma^ Mármost Németország polgáriasait állam, az ő formaruhájukat ott mindenki, a földművelő nép is viselheti, viszont nálunk a népviselet még élő. Hasonló polgári formaruha bevezetésével éppen a magyar nemzet törzsökös részét, a földművelő népet, a magyarság 60 %_át zárnánk ki a közösségből. A magyar közösségi tudatot csak olyan formaruha támaszthatja alá, amit a falusi gazdálkodó is magáénak érezhet. Legveszedelmesebb az a felfogás, amelyik nem akarja felismerni, hogy a szervezett társadaFÉLEMELET FÉLEMELET FÉLEMELET Klöpli függöny sza'on DER-BE5ZK KOLOZSVÁR, Wesselényi-u. 12 szám. Szakszerű tanácsadó Örökéfetü minőség Díjtalan elkészítés Kívánt méretben Állandó mintaterem Kellemes karácsony: ünnepeket és boldoa uiévef kivan vevőinek az őskeresztén'} Schweier Rándor cég, Kolozsvár, IPdijjás király-tér 18. sz. lomnak nem alapja, hanem csupán eszköze a tömeg. Igen szívesen feledkeznek meg arról, hogy minőségi ember és nemzeti elit nélkül nemcsak hogy elképzelhetetlen az uj társadalmi rend, hanem éppen ezek hivatottak arra, hogy ezt az uj társadalmi rendet megvalósítsák. Elfelejtkeznek arról, hogy pl. a nemzeti szocializmus úttörői és előfutárai tudósok, fi_ lozófusok és költők voltak. A tömeg szinte- iiemségót szeretik ás ellenségesen állnak szemben a kiművelt emberfővel, az önálló gondolkozásunkkal szemben. A mechanisztikus szervezés szempontjából nézve hibásnak látják azt a legnagyobb erényüket, hogy a tömegben nem tudunk felolvadni és önállóan tudunk gondolkozni. Hiszen ha a végvárak 10—15 katonája mindig felülről várta volna az uta- silást és nem mert volna önállóan cselekedni, mi lett volna belőlük? Szokjunk hozzá és le. gyünk büszkék arra, hogy a magyar életforma sajátos, elüt a többitől. Örvendjünk annak, hogy a magyar önálló gondolkozása, mert minél kisebb a nemzet számban, annál nagyobb szükség van arra, hogy önálló gondolkozásunkban minél számosabb legyen, mivel a nemzet ellenáilóereje annál nagyobb. Sohase feledjük, hogy a magyar minőségi emberfajta, ereje tudatát sosem a szám, hanem mindig a minőség adta. Utaljunk a Névtelen Jegyzőre, aki a honfoglalásra induló vezér ajkára adta ■ az örök magyar hitvallást! hogy #az emberiség nem a népek sokaságában, hanem a lélek erejében áll“? Utaljunk Zrínyire, aki szerint „jobbnak kell hát lennünk, vitézebbnek ist ta- nuUabbnak is, ha a törököt meg akarjuk verni, mert ha ö több is, semmit nem indulok azon ha mi jobbak leszünk“? Idézzük Széchenyit a „kiművelt emberfők“ tanával)? A magyar múlt mutatja az öfök magyar életformát, melyben nemzetéért küzdő minőségi ember és a közösség felbonthatatlan egységben, egymást kiegyensúlyozva jelentkezik. önszántából a közösség érdeke alá helyezi. Mind nyilvánvalóbb, hogy a kollektiv társadalomnak nem alapja, hanem csak eszköze n tömeg. Alapja éppen ellenkezőleg a minőségi ember, avagy Széchenyi szavaival élve: a kiművelt emberfő. Minőségi ember nélkül a kollektiv társadalom tömeggé válik s az irányi- t ás ban bekövetkező bármilyen zavarnál csorda lesz belőle; a minőségi ember szervezett társadalom nélkül tehetetlen, mivel hiányában van annak az eszköznek, amellyel értékeit a társadalomban hasznosíthatja. A kiművelt emberfő és a kollektív társadalom együttes jelentkezése a legnagyobb biztosíték a nemzet számára. Mert. ha a központi idegrendszerben zavar is támad, a szervezett társadalqm nem omlik tömeggé. De biztosítók arra is, hogy az egyéni értékek néni' maradnak felhasználatlanul, hanem beágyazódnak a közösségbe. Ezek után tegyük vizsgálat tárgyává a magyar átalakulás útját. Sokan diktatúrát hirdetnek. Tévesen... Mint láttuk, a diktatúra csak átmenet. Ha a nemzeti elit feladata a magaslatán áll és vállalja az átmeneti kor kockázatában az irányítást, ugt erős központi hatalom mellé állva diktatúra nélkül is át lehet jutni az átmeneti koron, át lehet vezetni a nemzetet az uj korszakba. Mivel' a magyar élet firmamentumán nem látszik az a karizmatikus államférfi, aki ezt végliezvihetné, helyesebb, okosabb és magyarabb, ha a nemzeti elit megerősítésén, felelősségtudata elmélyítésén dolgozunk. Ezt annál is inkább tehetjük, mert ezzell nemesak az átmeneti kort szolgáljuk, hanem azt a távolabbi uj kort is, amelyikben az elit szerepe feltétlenül megnövekedik. A magyar átalakulás útja is a szervezett társadalom, azaz a kollektív társadalmi rend felé vezet. Sokan azt mondják, hogy a magyar individuálista természetű, tehát nem szervezhető és nem tud beleilleszkedni a kollektiv korba. Ez a felfogás megcsonkítja, időben és térben megszükiti a magyar tartalmat, hiszen a történelem folyamán az individualista korok és kollektiv korok váltják egymást, ez piedig azt jelentené, mintha a magyarság csak az egyikre lenne alkalmas. Volt-e kol)lek_ Másfélezer erdélyi szabadalmat iktatott be a magyar szabadalmi bíróság Budapest, dec, 23. Az idén több, mint négyezer uj szabadalmat jelentettek be a szabadalmi bíróságnál. Különösen sok munkát ad a bíróságnak a szegényjogon benyújtott szabadalmi kérések feldolgozása, mert ezek között rengeteg a kezdetleges elképzelés, A bejelentések több, mint 85 százalék* külföldi szabadalmak honosítása. Most folyik egyébként a hazatért országrészek szabadalmi jogának egységesítése is. Az erdélyi szabadalmak érvényesítése nagyrészt befejeződött. Körülbelül másfélezer uj szabadalmat vett jegyzékbe a szabadalmi bíróság. » Az újonnan benyújtott találmányok egyébként nagyobbrészt, vagy hadi vonatkozásnak, vagy közellátási célok szolgálatában állanak. A második csoportban főleg pótanyagok, cipőtalpak és tápszerek szerepelnek R.O MOZGO Karácsonyi ünnepi műsor! December 23-tól 29-ig! Csákó és kalap Mulatságos katonavigjáték. Főszerepben: Latabár Kálmán, Simor Erzsi, Csortos, Bilicsi stb. Legújabb híradók. Karácsonyi matiné: dec. 25. és 26.-án d. e. 11 órakor Bőrharisnya és Utolsó mohikán Cow-boy filmek. December 28.-án délelőtt 11 órakor: Csákó és kalap. Általános matiné helyár 60 fillér. Bevezetik a tojás-utalványozási rendszert. Több nagyváros, igy a székesfőváros vezetősége is azzal a tervvel foglalkozik, hogy bevezeti a tojás-utalványozási rendszert. Budapest közélelmezési ügyosztálya már elrendelte, hogy a fővárosba felhozott tojáskészletet csak utalványok alapján engedi értékesíteni. Az élelmiszer'kereskbdők és vendéglősök tojásvásárlásaik lebonyolítása céljából utalványokat kaipmak a fővárosi élelmiszer- nagyvásártelep igazgatóságától, a fogyasztóközönség azonban nem vásárolhat, közvetlenül tojást a telepen. Ennek az eljárásnak, amelyet több város is követni fog, az az előnye, hogy lényegesen megkönnyíti az árak ellenőrzését és kiküszöböli a zugkereskedelmet. A KISIPARI ALKALMAZOTTAK FIZETÉSES SZABADSÁGA. A munkavállaló ér. dekképvisdetek mozgalmat indítottak a kisiparban foglalkoztatott segédek fizetéses szabadságidejének megfelelő' rendezése érdekében Ezt a mozgalmat az iparügyi minisztérium is támogatja és igy remélni lehet, hogy rövidesen megjelenik az uj intézkedéseiket tartalmazó kormányrendelet. Jelenleg csak az a munkáltató köteles fizetéses szabadságot adni alkalmazottjának, aki legalább két segédet foglalkoztat. Több iparág, igy például a szabóipar kisipari jellegéből követke- rik, hogy »z ország területén rengeteg olyan műhely vian, ahoj rendszeresen nem alkalmaznak még két munkást sem. így a kisiparban fog Ja I kozta tott munkások jelentékeny hányada nem élvezheti a fizetéses szabadságról szóló rendelet előnyeit. A rendelet értelmében csak egy évi folytonos szolgálatot teljesítő munkás tarthat igényt fizetéses szabadságra. Emiatt a kisiparban foglalkoztatott munkások egyrésze szintén elesik a fizetéses szabadságidőtől. A munkaadók tekintélyes része ugyanis gyakran cseréli alkalmazottait s igy sohasem kell fizetéses szabadságot adnia. Az úgynevezett bedolgozó munkások sem kapnak lizetéses szabadságot A válilal. kozó — főleg a szabóiparban — a ruhadarabokat bedolgozó kisiparosoknak adja ki, akik önálló vállalkozóknak minősülnek, fizetéses szabadságra való jogigény nélkül. Ezen a helyzetem váítoztat a miniszteri rendelet. MEGALAKÍTJÁK A MEZŐGAZDA- SÁGI CSUCSSZERVEZETET. A mezőgazdaság fejlesztő törvényjavaslattal egyidejűleg időszerűvé vált a mezőgazdasági érdekképviseletek tevékenységének reformja is. A kormánymik az a terve, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtását a decentralizált mezőgazdasági érdekképviseletek fogják ellenőrizni, amelyek igy összekötő szerepet töltenek majd be a földművelésügyi mÁnisztériwm és a gazdatársadalom között. Mindenképpen kívánatos tehát, hogy egységes mezőgazda- sági érdekképviseleti csúcsszerv ezet alakuljon ki, amely azonban a már meglévő érdeleikép- viseleti szervek önkormányzatát nem érinti- A csucsşzervezet létesítése érdekében ismételten megbeszélések folytak az érdekképviseleti vezetőkkel. A megbeszélések során elhatárolták, hogy a mezögazdaságfejlesztő törvénnyel kapcsolatban mind a gazdakamarák, mind pedig a szabad társuláson alapuló érdekképviseletek a csúcsszervezeten keresztül fejtik ki működésüket. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAP JA A JÓ ÜZLETMENETNEK
