Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-17 / 287. szám

1941. DECEMBER 17 *®L JKkxsrrlFrsjiQ Baross Szöoetsés kéri: keresztény kereskedőnél vásároljon! Az Igazság és jog erejétől vértezett összetartást nem lehet szétszakítani A Délvidék visszatérését becikkelyező törvényjavas'atot egy­hangúan fogadta el a képviselőház — A Legelső Magyart Budapest' flec. 16. (MTI.) A képviselőhöz ítedd délelőtti ülésének ünnepi jelleget köl­csönzött az a körülmény■ h-ogy napirendjén szerepelt a délvidéki területeknek a Magyar ‘Szent Koronához való visszacsatolásáról és az országgal való egyesítéséről szóló törvén>/- javaslat. A képviselők magyaros, illetve fe­kete ruhában igen sokan megjelentek. A kor­Isanételni a képviselőház tegnapi külügyi bi­zottsági ülésén tett bejelentésemet az alkot­mány alapérvényének szellemében. A bejelen­tést igen rövidre foghatom és csak a tényekre szorítkozom, mert amit elmondok, a sajtóból már ismeretes és abban, a közvélemény már állást foglalt, ' — Sokszor megállapították a közvélemény különböző fórumai, megállapították azt a kor­mány és a! múltban az ország sorsát intéző kormányok is, hogy földrajzig területi és kul­turális kapcsolataink, az ebből származó ter­mészeti adottságok a közös veszélyek, a múlt­ban együtt küzdött harcok és általában sor- sunk a Német Birodalom és Olaszország mel­lett jelöli ki helyünket. (Kitörő taps és éljen­zés a Ház minden oldalán). Ennek felismeré­se már századok óta áthatotta a magyar poli­tikát. 1919 óta ugyancsak ennek tudatában, ettől a meggyőződéstől vezetve intézték követ­kezeteken az ország kormányai a magyar kül­politikát. Ez a politika a maga logikájának belső erejével elvezetett 1940. november 30-án — Hálát adunk a magyarok Istenének, hogy kőt évtized szörnyű megpróbáltatásai után százezrek bizakodó reménye válhatott ismét valóra. — Hódolatos hálával mondunk köszönetét e napon a Legelső Magyarnak, akinek a fel- tsmélésébe vetett törhetetlen hite, bizakodása Uivohtoita el a megpróbáltatások útján az akadályokat. Az Ü ősi magyar erényekben gázárig országlása vezessen berniünket ered­ményekkel továbbra is. Az egeknek hosszan­tartó és bőséges a dása hulljon az Ö életére és munkásságára. A Kormányzó Ur nevének említésekor a képviselők felálltak helyükről és kitörő lel­kesedéssel ünnepelték Magyarország kormány­zóját. Ár. előadó ezután köszönetét mondott a kormány megbízható és hűséges politiká­jáért, majd röviden ismertette a törvényja­vaslatot és kért*» annak általánosságban való egyhangú elfogadását. Ezután a vezérszóno­kok következtek. Teleki Mihály gróf, a M KP vezérszónoka J emelkedett elsőnek szólásra. Hangoztatta, I hogy n mai nap örömünnep Délvidék vissza- I térése felett és ebben valamennyi pártnak I részt kell vennie. Rámutatott arra, hogy a ■ ünnepelte a törvényhozás mány tagjai valamennyien ott voltak az ülé­sen. Tasnády Nagy András elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az elnök bejdlentése után Bárdossy László miniszterelnök és kül­ügyminiszter emelkedett szólásra és az alábbi bejelentést tette. oda, hogy csatlakozhattunk az úgynevezett háromba talmi, egyezményhez (lelkes taps és éljenzés a Ház minden oldalán), amely szoli­daritásunknak a tengelyhatalmakkal jogi for­mát és jogi keretei adott. (Taps.) — A háborúnak ebben a legújabb fordula­tában, amely most kontinenseket állít egy­mással szembe, ennek a szolidaritásnak •— nyugodtan nevezhetem európai szolidaritásnak — a konzekvenciáit, mint mindig, ezúttal is­mét levontuk. (Helyeslés, taps.) Ezt tette a magyar kormány, amikor a háromhatalmi egyezmény, illetve a hozzá történt csatlakozá­sunk alapján megállapította, hogy egyfelől az amerikai Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán kö­zött bekövetkezett háborús állapotot Magyar- országgal szemben is fennállónak tekinti. — Kérem bejelentésem tudomásulvételét. A miniszterelnök bejelentését hosszantartó helyeslés és viharos taps fogadta. Ezután át­tértek a napirenden szereplő törvényjavaslat tárgyalására. magyarságot sokszor sújtották sorscsapások, de a legsúlyosabb csapás Trianon volt, mert akkor örökre meg akarták ásni a magyarság sírját. A magyarság azonban törhetetlen erő­vel dolgozott Trianon után és egyetlen ma­gyar sem törődött ebbe bele. Országgyarapitó Kormányzónk (éljenzés) elől járt. ebben a munkában ás néki köszönhetjük, lágy az or­szágot fel lehetett emelni, hogy az egykori kis államnak ma erős hadserege van. Ezután megemlékezett a magyarság nagy barátairól, Hitlerről, Mussoliniról. A képviselők mele­gen ünnepelték a két nagy baráti hatalom vezéreit. Teleki Mihály gróf ezután a visszatért dél­vidéki . területek történelmével foglalkozott, hangoztatva, hogy a szerbek a törökök elől menekülve jöttek be erre a területié. A né­metek letelepítése Mária’ Terézia korában va­dult meg. A kisebbségek iránti politikáról szólott ezután. Hangoztatta, liogy a kisebb­ségeknek meg kell adni mind gazdaságilag, mind kulturális téren az őket megillető jogot. A magyarság szenvedései után most sem vár előjogokat és kenyérben, jogban osztozni kíván minden nem zsidó honfitársával. Tőlük is e várjuk azonban a teljes államhiiséget. Végül hálásan emlékezett nug « Bárdossy- 1;ormány és a honvédelmi miniszter munká­járól. A javaslatot elfogadja. feltámadásnál, ott állottak az országépités munkájánál, a Felvidék, Kárpátalja, Er­dély visszatérésénél, ahol a szétszóródott magyar lelket szálanként kellett egy befűz­ni. Megemlékezett a Gondviselőről, akinek áldott oltalmazó kezét ott éreztük a fejünk felett. Megemlékezett a Kormányzó Úrról, akinek említésekor a képviselőhöz tagjai helyültről felállva lelkesen ünnepeltek. Há­lás köszönetét fejezte ki a baráti nagyha­talmak iránt. A törvényjavaslatot örömmel elfogadja. Tauffer Gábor a Nyilaskeresztes Párt ve­zérszónoka örömmel szólalt fel a törvény­javaslat mellett. Tüdy Zoltán a Független Kisgazdapárt Az igazság Beszéde elején hangoztatta, hogy a magyar törvényhozás most negyed ízben fogadott el törvényjavaslatot az anyaországhoz tartozott ősi országrészek Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról. Rámutatott arra, hogy csak az igazság és a jog erejétől vértezett összetartást nem lehet szétszakítani. De nem lehet szétszakítani azokat a kapcsolatokat sem, amelyek az országrészeket és az azokon élő népeket az egymásrautaltság történelmi és természetes adottságaikban századolvon át el­választhatatlanul összefűzték. Ezeket a terü­leteket közel 33 éven át szellemileg és erköl­csileg idegen együttesbe kényszeritették bele. Ezek a területek mégis megmaradtuk magyar­nak, Ezután szeretettel köszöntötte a délvi­déki magyarságot, amely a nehéz évek alatt a kisebbségi sorsban uj életformát alakított ki magának és megőrizte számukra e területek egységet. Hangoztatta, hogy az e területen élő németség idetelepítése óta kölcsönös meg­becsülésben élt a magyarsággal és a 48-as szabadságharcban is a magyarság oldalára ál­lott. Külön köszöntötte a bunyevácokat, soká. cokat és a többi nemzetiséget, majd megemlé­kezett a bukovinai magyarság délvidéki lete­lepítéséről és kijelentette, hogy a Délvidéken odatelepitett testvéreinket szeretettel fogad­ták. Végül köszönetét fejezte ki azért, hogy egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot. A miniszterelnököt beszéde végén a képviselő­ház tagjai melegen ünnepelték. Ezután az el­nök felfüggesztette az. ülést. Szünet után Tornyos György előadó beter­jesztette az igazságügyi és földművelésügyi bizottság együttes jelentését az OFB megszün­tetéséről. Ezntán a képviselőház vitéz Váczy. György és Aeri már i/ Szilárd előadók előadásában mentelmi ügyeket tárgyalt. Az elnök — tekintettel az idő előrehaladott­ságára -— az ülést bezárta és napirendi javas­vezérszónoka a magyarság történelmi hivatá­sáról beszélt. Hangoztatta, hogy ezt a helyet n magyarokon kívül senki más nem tudja itt betölteni. Megemlékezett a Bácskába telcpi- tett bukovinai magyarokról is, majd hangoz­tatta, hogy a nemzet igaz, jó és hü vezetőjé­nek köszöni az eredményeket. A Kormányzó ur nevének említésekor a képviselők helyükről felállva lelkesen ünne­pelték Horthy Miklóst. Klein Antal, mint Délvidék szülöttje szó­lalt fel és hangoztatta a magyarságnak a nemzetiségek irányában mindig tanúsított megértő és méltányos magatartását, majd el­ismeréssel szólott Bárdossy László külpoliti­kai vezetéséről. A javaslatot örömmel elfo­gadja. Meskó Zoltán méltatta a Kormányzó ur munkásságát és megemlékezett a kisebbségi sorsban is hűséges magatartást tanúsító délvi­déki magyarokról, A javaslatot elfogadja. Ráhel Mihály, mint délvidéki ember meleg szavakkal szólott a délvidékiekről és hangoz­tatta annak a munkának fontosságát, amelyet a Revíziós Liga végzett a magyarság érdeké­ben. A törvényjavaslatot elfogadja. Ezután Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter emelkedett szólásra. és jog ereje latára a Ház úgy határozott, hogy holnap, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze és napi­rendjén a máról elmaradt mentelmi ügyeket, az OFB megszüntetéséről és az izraelita val­lásfelekezet jogállásának szabályozásáról) szóló törvényjavaslatokat tárgyalja, valamint meg­hallgatni az interpellációkat. Az ülés 2 óra előtt ért véget. Biztosították Kolozsvár sertéshús- és zsirszük ségi étét Kolozsvár, december 16. Az Ipartestület húsipari szakosztálya Máthé I.ászló elnök­lésével ülést tartott. Az ülésen az elnök be­jelentette, hogy a polgármester rendelkezése értelmében a város közélelmezési hivatala gondoskodott a város karácsonyi zsir és hnsszükségletének kielégítéséről. Két és fél vagon kifogástalan minőségű sertészsírt és a szükségleteket bőven fedező sertéshúst bocsátott a polgármester. Kolozsvár rendel­kezésére. , Három vagon ezüslfenyőfa érkezett Kolozsvárra a szé*<e'y havasokból KOLOZSVÁR, december 16. Engedély alapján hái,oní vagon ezüst fenyőfa érkezett Kolozsvárra a székely havasokból. A város illetékes ügyosztály közli a közönséggel, hogy a karácsonyfák eladási helyéül a posta háta- mtiyöUi csirkepiacot jelölte ki. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AI,APJA i TÓ ÜZTFTAtpvi ■«■■»MIMMMMMI—M——«MHiémmdJaJiilH.- ■■RSBBMnflNVBA Ha széli és értékes ajándékot akar | vásárolni, látogasson ei a MÉHKAS Szépirodalmi könyvek Ifiusági könyvek Levélpapírok Töltőtollak n a g vj választékban. DiáliszörelLezetbe Mátyás király tér 2. szám. — Telefon: 10—40 Magyarország az európai együttműködésben — Szeretném itt, a Ház szine előtt is meg­Köszönet n Idegei síp Magyarnak Gajzágó Irtván előadó ismertette a tör­vényjavaslatot. EGYETEM MOZGO P R ESMIE R^BEMUTATÓ! JENNY JUGO legújabb, ragyogó ötletekkel teli, szellemes vigjátéka: Főszereplők: Hans Söhnker és Albert Schönhals ZENE! ÉNEK! * FIATALSÁG! SZERELEM!' Erdély üdvözli a DéiVidél&ei Ezután Mikó Imre az erdélyi képviselők nevében üdvözölte a törvényjavaslatot, amelynek szerinte egyik legnagyobb jelen­tősége, hogy visszahelyezi a magyarságot a visszafoglalt részen az őt megillető jogába. — Az erdélyi képviselők — mondotta — át tudják érezni azoknak, örömét, akik e törvényjavaslat megszavazásával ismét ma­gyar honpolgárokká válnak. Különösen nagy öröm a visszatérés a délvidékiek számára, mert tudjuk,- hogy a kisebbségi magyarság sorsa itt süllyedt a legmélyebbre. Jöjjenek tehát képviselői és a megpróbáltatás alatt szerzett tapasztalataikat fordítsák a meg-, növekedett haza hasznára. Most már 126-ra növekedett azok száma a képviselőházban, akik a kisebbségi harcot végigharcolták. Természetes, hogy a behívás alapja csak. a kisebbségi soriban szerzett végzett munka lehrt. Reméljük, hogy a Délvidék visszaté­résével nemcsak az ősi magyar földet, ha­nem az uj mugyai típust is testvéli szere­tettel ölelhetjük magunkhoz. A törvényja­vaslatot a l.o’mány iránti teljes bizalomból örömmel elfogadja. Jaross Andor megemlékezett a magyar honvédség hősi teljesítményeiről. Bár már hónapok választanak bennünket a ma­gyar honvédség délvidéki akciójától, mégis azt hiszem, úgy érezzük, hogy a gyűlést erem megtelt sűrített levegővel, valamint nagy történelmi összefogás érzését váltja ki mindnyájunkból. Az a nemzedék, amelynek képviselői itt ülnek, nagy idők tanúi. En­nek a nemzetléknek képviselői ott állottak a trianoni sir szélén, ott. állottak a szegedi

Next

/
Thumbnails
Contents