Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-17 / 287. szám
MCezet Herczeg Ferenc. Ede]sheim Gyulai Ella, Ignácz Rózsa, Hunyady Sándor, Egyed Zoltán, Papp Jenő cikkei 35 iró nyilatkozata. Tamási Áron és Pirandello novellái, N'adányl Zoltán és Komjáthy Aladár ver sei. E. Z, Karácsonyi körtelefonja. Riport Keresztes Fischer Ferencnével, Tö- reky Gézával, Szendy Károllyal, Babits Mihálynéval, Harsányi Zsolttal. ..Egy szót se színházról!“ Egyed interjú Bajor Gizivel, Honthy Hanná.val, Mezey Máriává], Muráti Bilivel, Szeleczky Zitával, Tőkés Annával. Akik a pesti divatot irá nyitják. Jávor Pá-l regénye: Szeretlek Agnes í Pipi és a karácsony. 2 oldalas Sztár játék. Kotta: Jaj, de jó a haboa bü j tömény. Óriási keresztrejtvény a FiLN , SZÍNHÁZ IRODALOM KflRflcsorm fliiBurn/iBfln Megjelenik már csütörtökön délben. — Éra: 1 Pengő Hasznos tudnivalók a szőlőköföző anyagok beszerzéséről Kolozsvár, december 16. A föídmiveljésügyi Míinisztérium erdélyi, kolozsvári kirendeltsége felhívja a szőlőgazdák figyelmét, hogy a háborús viszonyok miatt a szőlőmül;élésten használatos kötözvamjagok, a raffia beszerzése nagy nehézségekbe ütközik s lehetséges, hogy •« az anyag a jövő évben vagy egyáltalán ■nem, vagy pedig csak korlátolt mennyiségben fog rendellcezésre áldani. A szőlőtermelés zavartalan biztosítása megkívánja, hogy a gazdák a tengrentulról származó kötözőanyag pótlásáról idejében gondoskodjanak. Szőlőkötözésre minden olyan anyag felhasználható, amellyel n hajtások a karához megfelelően odafoghaták (erősíthetők), könnyen gondozható, elég erős, nőm szakad' s főképpen a zsenge hajtásokat nem- sérti. Megkívánjuk a póta/nyagtól, hogy ne kelljen sok belőle, olcsó, alkalmazása pedig szapora legyen. A pótanyagok közül főként a kukorica- háncs, rozs-szalma, sás, kákalevél és gyékény jöhet tekintetbe. Az említett anyagok legtöbbje gondos gyűjtést, raktározást“ és megfelelő előkészítést igényel. A kukorica fosztásánál nyert esühalevcíe- ket néhány órai áztatás után, 4—5 centiméter széles szalagokra hasogatják, vagy szabdald ják s végüknél összesodorva, összecsomózzák. A felhasználásra kész köteleket kötegekbe kötve száraz helyen elraktározzák. A kuko-. rieacsuhából sodort kötelék elég erős, tartós kötést ad s már télien elő lehet készíteni. A rozs zsupszalmát megfelelő & a gyakorlatban közismert előkészítés után éppen úgy használhatjuk szőlőkötözéehez, mint a gabonafélék, vagy takarmánynövények csomózásához, azzal a. különbséggel, hogy a kötendő hajtás erősségéhez mérten három-négy-öt szálat sodrunk egy kötélbe. A sás, kákalevél és gyékény szintén hasonló módon használható, bár lényegesen gyengébb, mint a rozsszalma s nedvesen felkötve, kiszáradás után könnyebben törik. .Tó minőségű, erős kötöző anyagot szolgáltat a hársfa és bükkfahánes, mely az illető fanemiek kérgének háncsrészéből készült. Használata egészen helyi jelentőségű s elterjedése éppen ezért korlátolt. Az ipari gyártmányok közül meg kelil említenünk a világháborúból jól ismert papir- spárgát, amelyet ma is be lehet szerezni. Szőlőkötözéshez annakidején jól bevált. Hátránya, hogy nagy súlya miatt beszerzése elég ■költséges. A papirspárgából legjobbnak bizonyult a vízmentes 2 milliméteres vastagság«. A kordonul üvolé-nél, ahol erős és tartó- ?abb kötözésről van szó, a pótanyagok minde- nike gyengének bizonyult. Itt a drága kenderzsineget altig ■lehet nélkülözni. A jutafonál, akárcsak a “raffia, tengerentúli tárnék, nagyobbaráuyu beszerzését egyelőre remélni lehet. A kötözőanyagok felhasználásánál általá- banvéve a legmesszebbmenően takarékoskodni keli. A lehetőséghez kéimst rövid hajtásokat meg kell hagyni, csak csomókötést kell alkalmazni, hogy az könnyen feloldható és ujJa- köthető legyen. —• Nemzeti-szocialista napilapot indítottak a francia fővárosban. Vicbyből jelentik: Parisban aemr% uj napilap indult „La France National Socialiste“ címmel. A lap a munkásság érdekeit védelmezi az uj tekintélyuralmi rendszerben és a Németországgal való szoros együttműködés híve. .(MTI), Mit Uopog a cipöU fatalpa ? Á magyar iparos készítménye nem jé, csők a foldészuíeai Weis űré Kolozsvár, december 16. A koercstma, itten a kültelken, ebben á düledező, kopott és vedlett házban, olyan, mint egy agyonnyütt és a szemétdombra dobott suba, melyet fölvett s magára húzott egy koldus, hogy'a hideg ellesi védekezzék. A város felől, s az Úristen tudja honnan, a hajnali ştirii ködből alakok bontakoznak ki, megjelennek s eltűnnek, abban a bágyadt fénybe;!, mely egy pillanatra megvillan a kinyiló ajtórésen. Az arcokat alig látom, a testek csak körvonalakban bontakoznak ki s e vonaliak is megtévesztők, mert a rossz ruhák, a tépett rongyok, ebben a félhomályban, csak gubancokat mutatnak, eldobált holmikat, mint amilyen sorstól elejtett, elhullatott lények azok is, akiknek testét fedik. Meleget, meleget, mondják és valaki megpiszkálja a tüzet a roskadozó pléhkályhában. — Nincsen, nincsen! — mondják. Nagyon gyakran és nagyon sokféleképpen mondják ezt a szót. Az élni akaró ember életösztöne mozdul itten s a meggyötört testen, hidegtől meggémberedett tagakon, üres gyomrokon keresztül piszkálja, ingerli a lelkeket: virrad már, eredj és kezd újra, a birkózást v, sorssal! A puszta létezés, a fennmaradás kérdése, égető parázsként perzseli az értelmeket is és az ajkak egymásfélé kiabálnak: hogyan, miképpen t Nemesek a tiszta vízfelületek tükrözik a környezetet, hanem a zavaros és beszennyezett pocsolyák és tócsák is. És nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy egy társadalom életére, fennmaradására nézrve közömbös s valami elhanyagolható jelenség mondjuk például az is, hogy kora hajnalokon, kültelki korcsmákban, éhesen és rongyosan, emberek miről beszélgetnek egymással és hogy a maguk módján, a maguk nyelvén s a maguk szempontja szerint megtárgyalják ugyanazokat a kérdéseket, amelyekről a parlamentben, katedrákon s egyesületekben szakemberek vagy laikusok, illetékesek vagy illetéktelenek vitáznak. — Ébredj már! — kiáltja valaki és megráz egy viaszsárga arcú, sovány alakot. Megismerem: egy asztalos, tanult és elsőrangú szakmunkás. Mi van veled? — kérdem. — Nincsen munkám, nem tudok elhelyezkedni,, csak alkalmi napszámból tengődöm. És felháborító dolgokat mond cl. Elképzelhetetlen és hihetetlen, hogy ilyesmi megtörténhessen ma és most, amikor a magyar, keresztény munkás sorsáról annyit vitáznak s érdekében rendeleteket s törvényeket hoznak. Beszédünket egy ember hallgatja — velünk szeinbert ül — ökölbeszorított keze, mint két szörnyű kalapács,, az asztalom nyugszik. Az ember nem szól egy szót sem, csak mereven maga elé néz és olykor csikorgatja a fogait... A Dermafa egyik „altizeme“ Ennek a korcsmái beszélgetésnek nyomán jutunk el a Földész-pteába, Weis Herman asztalos üzemébe. — Az ur ott hátul van valahol, ■— mondja egy suhanc és az udvar felé mutat. A levegőben mint sűrű köd úszik a fűrész- por, alig lehet látni és lélegzőm. Három fűrészelő- és csiszológép zug egymáshoz közel, összezsúfolva zug és rezeg és vastag sugárban Jövel i ki magából a száraz ksményfa finomlisztté őrölt porát. TEeis Herman gépei vágják és reszelik a »,Dermata“ cipőgyár részére a fatalpakat. — Miért, nincsen ütem semmi védőberendezés, — kérdem az egyik munkást — hiszen megfullad az ember attól a nagy portól?. — Bizony kellene az nagyon, dekát a Weis urnák most nincsen ideje ilyesmivel törődni, — hangzik a felvilágosítás — uj üzemét rendezik mostan, a Hon véd-utcában, ott majd lesz porszivógép is, meg gépmester is, meg minden, ami elő van Írva. Ez itt csak ideiglenes üzem. Egyelőre az a fontos, hogy még ebben a hónapban tízezer pár talpat beszát- tilsunk a Farkas Jóskának. így mondja, meghitten s bizalmasan, mert hiszen családi és cionista alapon történik itten ez a nagyban való és sürgős cipötalpre- szelés és csiszolás. Még a fuvaros, aki a fákat és a kész talpakat szállitja és a kocsis is, aki a lovakat hajtja, még az is zsidó. És a módszer is, amellyel ezt az egész üzemet ,,griindolták“ jellegzetesen zsidó. talosUzeme is van. Az uj cipőtipus gyártásával kapcsolatban ezt az üzemet fejleszteni kellett. A gyár belső életével ismerősök sze rint Farkas József igazgató vett is a gyár részére egy fűrész, illetve csiszológépet, de ugyanakkor tizenötezer pengő kölcsönnel és egy rendkívüli előnyöket biztosító szerződés megkötésével, főként pedig jóindulata, intézkedéseivel lehetővé telte Weis Herman nevű hitsorsosánák, hogy berendezzen s üzemben tartson egy olyan üzemel, amely ötször annyi cipőtalpat tud előállítani, mint a gyár. És Weis Herman, aki soha életében egy gyalut vagy fűrészt a kezébe nem fogolt, mint „szakember“ és mint nagyvállalkozó néhány hónapi fatalpszállitás után abban a kellemes helyzetben, van, hogy korszerű uj üzemet rendez be és folytatja hUsorsosainak támogatását a keresztény s magyar iparosok és munkások gondos kikerülésével. A fatalp rejtelmei A „Dermata“ cipőgyár bevezette a fatalpu cipők gyártását. A gyárnak berendezett aszA zsidótörvény rendelkezéseinek megfelelően nagyjiehezen eltávolítanak egy zsidót a Dermatából és az eltávolított zsidó a gyár igazgatójának támogatásával rászabadít köz- gazdasági életünkre húsz másikat! Weis Herman csiszológépeinek finom és kényes szakértelmet s gyakorlatot igénylő acélreszelőit liatra-vakra tördelik el a gyakorlatlan kezek és azokat. Farkas igazgató szigorú rendeletére benn a Dermata-gyárban szakértő keresztény munkásoknak sürgősen s túlórázva kell kija- vilaniok. A kijavított alkatrészek munkadijáért Herman Weis nem kell fizessen semmit, mert az elszámoló irodákban, másik „megbúj- tatáit“ nélkülözhetetlen zsidó szakemberek, mint kikölcsönzött saját tulajdont tartják nyilván s könyvelik el. Kétféle mérték Bezzeg más elbírálásban részesül Tímár József monostori keresztény magyar asztalos- mester, akinek rengeteg ajánlás és közbenjárás után Farkas igazgató kegyes volt a legszigorúbb feltételek mellett 2000 pár fafaip elkészítésére megbízást adni. A megbízást megkapta, de Upten-nyomon igyekeznek meggátolni a munkájában és azi akarják elérni, hogy ez a keresztény magyar iparos a kapott munkát ne tudja jól elvégezni és a zsidó gyárvezető igazgató az illetékes hatóságok előtt hivatkozhasson arra : nincsenek keresztény, magyar szakemberek. Mert csak az jó, amit a zsidó Weis csinál, s nem az, amit a magyar Tímár József! S Tímár József kétségbeesetten ál a Der- mata-gyár kapuja előtt, A decemberi hideg csípős szele sivit és ő, a magyar iparos, reszket a vékony kisbabáiban. De bittel s reménynyel szorítja meg a kezem, mert bízik abban, hogy a bezárt kapuk kitárulnak, ha igazságát s keserves panaszát erőteljesen szóvá tesszük. Csak kenyeret kér és dolgozni akar! TÚRÁN LAJOS Internáló táborba ssallitottak három filmest, közlük Noü Károlyt Budapest, december 16, Az értelmiségi kormánybiztosság feljelentésére beidézték a rendőrségre Notf Károly, Schmolka János és még másik három filmest, akiket bűnösnek találtak a zsidó törvény kijátszásában és ezért “ a gazdasági életre káros tevékenységük miatt internáló táborba szállították őket. Karácsonyra könyve*, kottát töltőtollat S; karácsonyfadíszt T7 szenigericet könyvesboltjából, Mátyás király-t. 7. nemzeti Öndilósitdsi Alapból nyílt üzlet* 1941. BECEMBER 17 Élénk érdeklődés kiséri a kolozsvári népművelési előadásokat Kolozsvár, dec. 16. Kolozsvár város tizenkét körzetében élénk érdeklődés mellett folynak az iskolánkivüli népművelési előadások. Áz előadók a történelem, földrajz, egészségtani és Magyarország háborús helyzetét ismertető magas színvonalú előadásaiból sokat tanul a hallgatóság közönsége. Az előadók arra törekednek, hogy azok, akik a megszállás alatt nem képezhették magukat s így ismereteik hiányosak, most mindezt pótolhassák. Nagy és dicséretes munka ez, s a 22 év alatt elhanyagolt tömeg szellemi, színvonalának emeléséhez vezet. A közönségnek saját érdeke, hogy látogassa ezeket a díjtalan előadásokat, amelyek helyéről és időpontjairól falragaszok tájékoztatják a közönséget; Illfoqiák az ufltécslsei I* asszaralsl ólt »8 Kecskemét, december 16. (MTI.) December elején Ujkéeskén betörtek az Armen tested Társulat helyiségébe s a betörők a 4 métermázsa súlyú páncélszekrényt magukkal vitték a szőlőhegyre, ahol felfeszitették és 5.000 pengőt loptak cl belőle. A csendőrcég elfogta a tetteseket: Rafael Jánost és Kozák István vályogvető cigányokat, akik beismerték, hogy 500—500 pengőt kaptak .„munkájukért“ s a pénzen ruhaneműt és élelmiszert vásároltak. Vallomásuk szerint, a betörésre egy régi ismerősük biztatta fel őket, akinek nevét nem tudják, mert mindig csak „Vágottorru“-nak nevezték maguk között,". Bevallották azt is, hogy a „vágottorru“ megbízásából még 7 kécskei szó'lőkunyhót és 3 házat is kifosztottak. A hatóságok meginditták a nyomozást a banda vezér megkéritésére. Könyvek között KILIÁN ZOLTÁN „SOKATTUDÓ KÖNYVE“ (Athenaeum-kiadás ) Kilián Zoltán, a rádióból is jói ismert, kitűnő iró érdekes könyvvel lepte meg a gyermekeket, jóllehet müve olyan érdekes, hogy a serdültebb fiatalság, ©öt a felnőtteket Is méltán érdekelheti. Valóban ,,sokattudó könyv“ ez, egyenesen nélkülözhetetlen az ifjúság számára, mert nem csak szórakoztat, hanem óét elmét is élesíti. Kilián könyve rend. re felöleli a XX. század minden csodáját s ezért számot tarthat minden rendű és korú olvasó-réteg érdeklődésére. Külön erénye a könyvnek a sokszor körülményes problémák művészi s mégis egyszerű és szórakoztató megírása. Az Athenaeum jó munkát végzett, amikor ezt a könyvet kiadta. Túri Polgár István remek illusztrációi élvezetesen egészítik ki a „sokattudó könyvet“, amelynél kedvesebb és hasznosabb ajándékot nem is tehetnének a karácsonyfák alá. A. B. Orvos az országúton- Hertzii er uj regénye, 6.80 p. Bearden: Segítő kéz (orvosrög.), fűzve 9, kötve 10.80 p. Mai nagy költők (Vajthó) 8.50 p. Cronin: A kalapkirály, uj kiadás, fűzve 6.20, kötve 7.80 p. Ezt látják a csillagok, fűzve 6, kötve 7.50 p. stb. Lepage- nál, Kolozsvár. Kérjen karácsonyi jegyzéket. MOZIMŰSOROK CAPITOL-mozgó: Mindenért fizetni kell. Fősz.: Harry Baur Partnere Cecil Gra« és Betty Stockfield. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9.20 órakor. Uj magyar és Ufa híradók. EDISON-mozgú: I. Királyi ékszer. Fősz.: Basil Radborne, és Ida Lupinó. II. Légi háború (Kondor-légió) Előadások kezdete: 3, 5.10, 7.10 és 9.10. Magyar és Német híradók. JAG-Y ETEM-mozgó: Ninette. Fősz.: Jenny Jugo, Hans Söhnker és Albert Schönhals. Műsoron kívül a legújabb Magyar és Ufa világhiradók, Előadások kezdete 3, 5 7 és negyed 10 órakor. RIO-mozgó: Nem loptam én életemben. Fősz.: Bgry Mária, Szijassy László, Laiabăr Kálmán, Biliesl, Pethes. Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Hatosfoga* Fősz.: Claire Trevor, John Wayne. URANIA-mozgó: Erik a gyümölcs. Fősz.: Henry Fonda, Jane Dazwei, John Carradine. Doris Bowdpn. Az-előadások pontosan %3, 5, 7,20 és 9.20.kor kezdődnek
