Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

Mfisispn Hf&Jifi 194U MOVEMínER 9 Szőrme bundák, alakifások, pallérozások, javítások tegoksóbban Veszprémi Sándor siűcsmesfemél, Bástya-utca 4. (óvár) Muzeum mellett Heverő Bölény szól... Csendes beszélgetés Bakfoy Eivinnel az indiánokra', Ázsiáról és Körösi Csorna Sándor emlékezetéről Tgm . . . —- N* tessék csodálkozni! . . . Indiánok, nesztelen léptű vöcröebőrüek élnek nálunk a Duna mellett. Barnára és sárgára festett eanoéjuk ott horgonyoz a Kismáróai szigeten, az elhagyott zátonyok füzesei kö­zött. A szálfatermetü harcosok övében to­mahavk csillog s a* esti tábortüzek mellett kiken száll a bókepipa füstje. Cowboyok, erdőjárók ée raaeherók is élnrik velük a tar­kára mázolt kupa lakú indián sátraknak, a ttpifcnek mélyén. Hangos osatakiáltásuktól rang a Dunaanenti táj * a békés vadevező- 8Ä skalpja bizon^ égnek áll, 1» festői toll- diszeik feltűnnek ez égerbokrok között. De csak nyáridőn ilyen veszedelmes a lmagyairorezági indiánok törzse. Az év leg­nagyobb részében elássák a csatabárdot s mindeni'kiik elfoglalja helyét az íróasztal mellett, vagy a polgári élet ener más poszt­ján. Művészek, irők, hivatalnokok és föld­birtokosok alkotják a ,,törzset“, amelynek főnöke nem más mint Baktay Ervin dr., a jeles ázsiókulató és irő, aki hallatlan érde­meket szerzett magának Körösi Csorna San- dór útját követve Észak India magas hegy­ségeiben. A telefonkönyviről keressük ki címét s pár perc múlva már a budai nyaralók során robog velünk a villamos. Lassan elmarad­nak a főváros bélkaszárnyái s az üres tel­kek között itt is ott is feltűnnek a zöldsé­geskertek vagy kukoricaföldek. Egy-egy puszta házhely „gr und .jón“ a Pál-utoai fiuk vidám utódai rúgják a „bőit“. Hatalmas, modem épülettömb előtt áll meg a villamos. Három hatalmas bérpalotából áll ne utca, amelyben a magyarországi indiánok főnöke lakik. Három előretolt bástyája ez a világ­városnak s fölöttük már az őse finom párá­ja lebeg. A mahagónira pácolt ajtón egyszerű név­jegy: dr. Baktay Ervin iró. Kopogtatásunk­ra maga a házigazda nyílt, ajtót s barátsá­gos mosollyal tessékel befele. Magas, s»i- kár, csupa izom férfi. Hajának színét ki­szívta Kasmír napja, bőrét barnára cserez- t« „a. világ tetejéről“ lezúduló szél. Hangjá­ból csendes megfontoltsággal csendül, a messzeségek ize árad. A kis budai legényla­kás a maga nemében páratlan múzeuma egy érdekes és viszontagságos élet minden epi zódjának. Óriási indiai szőnyegen összfooódó sár káoyok, ezüsttel kivert tibeti nyergek és kengyelek, paaar diszitésü imamalmok árul­ják el az orientalistát. A fogason függő ha­talmas Colt-nevolver és a valódi Stetson- kalap arról tanúskodik, hogy a ház gazdája igavi erdőjáró, abból a ritka fajtából, amely már kiveszőiéiben van a városi a* kulrura kőrengetegében. A festői környezetbe méltóan illeszkedik bele a hatalmas Íróasztal, amely az iró és szerkesztő Baktayról árul el érdekes apró­ságokat. Csakhamar az indiámokm terelődik a szó s az aszkétikus finomságú arcon mosoly su­han át. — Hát igen! Érdekes néprajzi játék ez. Néhány munkában elfáradt, a civilizációtól megceömörlött, lelkes ember határozta el, hogy elhagyva a jól kitaposott utakat, kö­veti a vadon szavát és a viszontagságos va>- dáezüevcnyrc lép. Két kezük munkájával varrták meg indián öltözetükét, festették sát­raikat, díszítették a kinzócölöpöt. Meri ac k ott áll azoknak a táboroknak közepén, 30 perc rnarosvásárhelv; 45 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT légijdratai vasárnap is köztelednek, üóelőre gondoskodjék helsfoglalásró Mátyás birály-lér 7 sz. Telefon: 35—% amelyeket a Duna elhagyott szigetein ren­deznek a pesti indiánok. A totemoszlop kö­rül nyáron megjelenik a törzs minden tagjai, hogy a Naptánc ünnepén hódoljon Manitno- imk. Tarka tolldiezeik is az indián élet be­szédes bizonyítékai. Minden tollat ugyanis csak valamilyen kiváló tettel lebet elnyerni a Nagy Főnök kezéből. A Nagy Főnök min­dig a törzs legtapasztaltabb harcos« és — mutat magára mosolyogva Baktay dr. — je­lenleg a Heverő Bölény nevet viseli. Mert a táborbaszálláskor mindenki fölveszi indián nevét. A békés erdőtanácsosból az Erdők Ura lesz, a filmópex« tőrből Arizona marsall- ja, s a. jó bort meg nem vető földbirtokosból a Tüzes Viz Atyja. — Játék ez? Talán. De van benne valami elgondolkoztató komolyság is. A modern em­ber romantika keresése, a felnőtt és komoly férfi ösztönös menekülése a gyermekkor szí­nes és izgató világába. A tudatostól a tudat­alattiba, a jelenből a múltba, a Duna pari­járól a Szikláshegység vöröslő kanyonjai közé. A természetes élet utáni vágy óp)>eii úgy kiesőidül Tagore filozófiájából, mint Alexis Kami! biológiai életszemléletéből. A kalan­dok és viszontagságok szövevényes kuszált- ság«, amit nem pótolhat a legveszélyesebb­nek mondott sport sem e amelyiknek igazi nagymesterei ma is a természeti népek 8 így nem utoleó sorban az indiánok. Amerikában Erast Thompson Seton volt ennek az életnek első szószólója. Ő irta az eleső eserkéskönyvet, amely példátlanul' nép­szerűvé tett» ívíjfit az «meritai fiatalság szemében, ő leítt etz amerikai fiú eszmény­képe. Az iró elveit életével példázta. Seton évekig élt együtt a legkülönbözőbb indián törzsekkel, a déli pueblóktól a Nagy Medve­tó harcosaiig. Mint kitűnő rajzoló, nemcsak írásaiban, hanem vázlataiban is elénk tárja az erdőjáró vadonlakó élet szépségeit. Szellemi örököse Baden Powell volt, a cserkészmozgalom megalapítója. Az angol cserkészet csakhamar kozmopolitává vált és minden nemzet fiatalsága magáévá telte. Kár, hogy a ma cserkészetéből éppen azok a vonások kezdenek kiveszni, melyek Seton eredeti elgondolását példázzák. A ma cser­késze többé nem a természet gyermeke, bá­nén. országonként különböző eszmék har­cosa. Illatosán párolgó tea mellett szövögetjük tovább a beszéd fonalát s az indiánokról lassan átterelődik a szó a magyar ázsiaku- tatókra. — Nagy és nevezetes esztendő iesz az 1042. év — mondja Bakay dr. — ünnepel­jük ugyanis Körösi Csorna Sándor halálá­nak századik évfordulóját. Ülő lenne, hogy a magyar, de elsősorban az erdélyi magyar közélet kivegye részét a messzeségek vándo­rának emlékezetéből. Sajnos Nagvenyed, ahol Csorna tanult, nem lehet kiindulópont­ja ezeknek az ünnepségeknek. Véleményünk szerint Kolozsvárra várna az a feladat, hogy az ünnepi évet magáévá tegye. Az egyetem vagy még inkább az Erdélyi Muzeum Egye­sület lenne hivatva arra, hogy ezeket meg­szervezze. Az idei Széchenyi év után Körösi Csorna Sándor évvé kellene tenni a jövő esztendőt. Életének nagy tanulságait példa­képül kellene állítani minden magyar elé, de különösen az ifjúság lenne a magyar tár­sadalomnak az a rétege, amely a legfogéko­nyabb volna Osonna szellemi örökségének befogadására. A kis budai lakásra puhán száll reá az alkony s mi gondolatban messze járunk a világ tetején is túl, a darzsdlíiugi temetőben, ahol ,.egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de elszánt ée, kitartó hazafiságtól lelkesítve kereste bölcsőjét nemzetének.“ Ülő, hogy e nemzet hódoljon emlékének. IFJ. XANTUS JÁNOS ADAKOZZUNK a 99.000 sz> csekblapon a Főméltóságu Kormányzó né tél' segélyakciójára November 21-éti hódol erbőczY emlékének a kolozsvári egyelem jogludományS kara Kolozsvár t november 8. A kolonsvári m. tar tudomány egy etem iog_ és államtudományi kara f. évi november 21-ikén délután 6 óra­kor ünnepélyt renden Verbőezy István halá­lának négyszázéves fordulója alkalmából a Mátyás király-diákkát színháztermében. Verbőezy István emlékezetére ünnepséget rendezni nem jelenti mesterséges életre galva­nizálását olyasvalakinek, aki már csak poros tó! ián sokban ás kevésszámú szakember tudá­sában éli nagyszerű életét. Verbőezy a mo­dem magyar jognak is elevenen ható nagy­sága, jogtörténeti szempontból pedig olyan nagyjelentőségű, hogy bátran lehet állítani : európai szemmel nézve is kimagasló az a ha­tás, amelyet a jogfejlődésre Magyar-országon gyakorolt, A jogi kar ünnepsége mindezt csak hangsúlyozza, anélkül, hogy elismerésre kel. lene juttatnia Verbőezynek ezt a nagy jelen­tőségét. Az ünnepélyen méltatni fogják Ver­bőezy működésé* elsősorban az élő magyar jog szempontjából, de jogtörténeti vonatkozás­ban is. A mai magyai közjog nézőpontjából Gse- A ey István egyetemi ny. r. tanár foglalkozik azzal a nagy szellemi Íratással, amely Verbőezy élete müvéből árad a jelenre, Szászy Tstván professzor pedig az utolérhetetlen ma­gánjogászt mélt&ija Verbőczyben. ’Verbőczy. vej, a magyar jogtörténet, legnagyobb alakjá- *a' Bónis György professzor foglalkozik, aki jogforrástáni szempontból fogja megvilági- tnni Verbőezy nagy müvét, a Hármaskönyvet. Verbőezy azonban a jogi horizontokon túl r<lészen általános kulfurhistóriai vonatkozás­ban is csodálatraméltó egyéniség. Mint korá­nak gyermeke renaissance-ember, félig még középkori, félig antik vagy az antikot utánzó. De mindennél több is: egyenesen modem em­ber. Nyugodtan mondhatjuk: az első modern magyar. Abban a korban, amikor még az igazi renaissamee-emberek nem lelkesedtek a könyv­nyomtatás termékeiért, Verbőezy felismerte a sajtó nagyszerű hivatását a szellemi, müvek örökéletüvé tételében. Köztudomású, hogy amikor «agy müvét, h. Héimaskönyvet. a ha­zai szokásjog feljegyzését nem sikerült tör­vényerőre emeltetnie, saját költségén leinyo­matta és széikülidte az országban mindenfelé, hogy igy az enyészettől megóvja. Ez a szán­déka valóban sikerült is, mert a Hármas- könyv a legszómlorübb időkben is irányította a magyar jogalkalmazást, sőt a három részre szakadt országban a jogegységet is fenntar­totta. Nem Verbőczyn múlt, hogy ma még mindig aktuális probléma Erdély uniója a magánjog terén. MOH MOSOROSC ’wwmmewesMnweeBeaei CAPITOL-mozgó: Az ördög nem alszik Fő­szerepben: Tolnay Klári, Csortos, Haj- mássy, MiháJyffy, Pálóczy, Juhász, Szép Ilonka, előadások 3, 5, 7 és 9.20 órakor. Magyar és Ufa híradók. Vasárnap délelőtt 11 órakor: Matiné. EDISON-mozgó: Három sárkány. Fősz.: Lét- zár Mária, Rajnay, Balla Mici, Rózsahegyi, Kabos, Gázon és Juhász. EGVETEM-mozgó: A végtelen nt. %arah Leanderrel. Műsoron kívül a legújabb Ma­gyar és Ufa világbiradók Előadások kez­dete 3, 5, 7 és negyed 10 órakor. RIO-moegó: Gü| Baba. Fősz,: Szeleczky Zita, Jávor Pá;, Vasárnap d. e. 11 órakor: Ma­limé előadás: Kék csillag. ROYAL-mozgó: Balkezes angyal. Tabódy Klári, Jávor Pál, Mély Gerő. Előtte Magyar és Luce híradó. Előadások kezdete: %4, MG, MS. MIO óra. Vasárnap délelőtt 11-kor ren­des előadás. URANIA-mozgó: Marionett. (Csak tied a szivem.) Fősz.: Benjámino Gigli. Partne­rei: Theo Lingen, Lucie Englisch, Paul Kemp. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 óra­kor. Vasárnap d. e. fél 12 órakor: Matiné. ^CKKfaiáalSct Gyu!ay Tibor dr. lett a keresztény ereskedők hitelellátását irányító bizottság elnöke Kolozsvár, november 8. Megírtuk, hogy a kormány kezdeményezésére uj rendszer sze­rint szervezik meg és jelentékenyen kibővítik a keresztény kereskedők és iparosok hitelellá­tását. Újabb jelentések szerint ez az elható-’ rozás már a gyakorlati megvalósulás állapo­tába került, A hitelszervezetben három nagy­bank: a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Községi Ta­karékpénztár vesznek részt, A hiteligénylések elbírálására külön bizottság alakult, amelybe a pénzügyminisztérium,, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara és a három pénzintézet küld tagokat. A bizottság elnöke vitéz Ch/ulay Tibor dr., a Budapesti Kamara főtitkár-kor­mánybiztosa, az Erdélyrészi Gazdasági Ta­nács tagja, állandó helyettese Jeszenszky Fe­renc dr. pénzügyminiszteri osztálytanácsos. A három nagybank összesen húszmillió pen­gőt fordit uj keresztény kereskedői hitelekre s abból ötmillió pengő erejéig a kincstár vál­lal felelősséget. Az erdélyi fakivitel kérdése is napitendre kerül a novemberben meginduló magyai-német ?a-tárgyalcsokon Kolozsvár, november 8. Az erdélyi í’aszak- u.ában nagy érdeklődéssel tekintenek novem­ber második fele elé, amikorra a fapiacra nézve több igen fontos esemény lezajlását várják. A nyár folyamán felfüggesztett ma­gyar-német fatárgyalásokat közelebbről is­me! folytatják és miután a döntő árkérdésben az érdekeltek álláspontjai közelebb kerültek egymáshoz, megvan a kilátás arra, hogy a megegyezés széles alapon létrejön. Ez a meg­egyezés elsősorban az erdélyi f*termelést ér­dekli, mert az erdélyi fa részben — mint a múltban — a jövőben is a német piacon ke­rül elhelyezésre. Szakmai körmiben az a felfogás uralkodik, hogy a fatermékek általános ár.rendezését nem lehet tovább halasztani. Ennek folya­mán a rönkáraka^ is szabályozzák. Az ársza­bályozás természetesen az erdélyi fatermelés jövedelmezőségére is kihat. A vezető állások betöltésének uj rendjéről tárgyalnak a gazdasági érdekképviseletek Kolozsvár, november 8. A vezető állások betöltésének uj rendjére vonatkozó kormány­rendelet arra törekszik, hogy csak olyan sze­mélyek jussanak a nagyobb magánvállalatok­nál és a pénzintézeteknél irányító munkakör- höz akik erre gazdasági rátermettségüknél és képzettségüknél fogva ténylegesen alkalmasak Az érdekképviseletek, elsősorban a Gyár­iparosok Országos Szövetsége, a Takarék­pénztárak ée Bankok Egyesülete és a Bizto­sitó Intézetek Országos Szövetsége a rendelet megjelenése után értekezletet tartottak, ame­lyen az a kívánság merült fel, hogy a rende­led végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a kormány mielőbb léptesse életbe. Az érdek- képviseletek a rendelet gyakorlati alkalma­zására nézve máris megtették javaslataikat. Az egyik felfogás szerint a végrehajtási uta­sítás helyett az is elegendő volna, ha a kor­mány a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó elgondolásait a három érdekképviselettel kö­zölné, amelyek azután őrről tagjaikat körié, veiben értesítenék. Az uj rendelet különös fontosságot nyer a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen. A.rra való tekingette! ugyanis, hogy januárban megkezdődik az ipar jogosítványok felülvizs­gálása, számos erdélyi vállalat a közeli he­tekben hajtja végre a mai követelményeknek megfelelő személyi változásokat. Ezeket a sze­mélyi kérdéseket már az uj rendelet szellemé­hen fogják elbírálni. Értesülésünk szerint nr, uj rendszer gyakor. lati alkalmazásánál igen jelentékeny szerep vár az erdélyi kereskedelmi és iparkamarákra is. amelyek a vezető állások betöltésével kap­csolatban színim hallatni fogják szavukat. — Harmincnyolc románnyelvü állami ele­mi iskola működik Osikvánnegyében. A Magyar Tudósító jelenti: Csikvármegye te­rületén, ahol a megye lakosságának mint­egy ötödrészét teszi a román ajkú lakosság, a tanügyi hatóságok 38 románnyelvü isko­lát létesítettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents