Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-09 / 256. szám
kffîţfcT 3fr&gZvjf 'hZto2 M&SuI-vmi * "l fiágyon mógsláíB fáSfem a gyenge lámpák fényéi 1 Helyesen világítsunk: b ő fényű Tungsram Krypton lámpái égessünk <=* az legalább meg tg^gjlija saiái ájrái égés kggbso, HÉTVÉGI NAPLÓ LOVAGIAS ÜGY Nekünk, magyaroknak megvan az a jó- kdajdonságunk, hogy lovagiasak vagyunk. Bizony, megtoroljuk a rajtunk esett sérelmet. Karddal, pisztollyal, jegyzőkönyvvel. Mikor, hogy . . . Az ővárban van egy csendes, úri vendéglő. Cégérén Minerva bölcs madara ékeskedik, modem neoncsövekből kirakva. Benn — igy mondják a tapasztalt lokáíszakértők — hangulatos szobák, jó flekkenszagok és — cigányzene. Körösi Dudus és zenekara huzza ott a hallgatót és a talpbizsergetőt. Tudjuk, mit jelent az ő finom, kedves, úri muzsikája. Szívesen elhallgatjuk akármikor, ha hozzájuthatunk. Nos, Körösi Dudusék muzsikája volt a közvetlen oka ennek a maga nemében egyedül álló lovagias ügy- nek. Feljegyzem naplómba, magam és mások okulásaira. A Minerva bölcs madaráról elnevezett vendéglőben táblás ház volt. Minden asztalnál ültek, minden szék foglalt volt. A jó flekkenillat és a muzsika békésen zsongott, a tarka vendégsereg fölött. Beállított egy úri társaság. A bejáratnál körülnéztek és megállapították, hogy nincs hely. A szemtanuk vallomása szerint kissé felgerjedve vonták felelősségre a tulajdonost » nagy forgalom miatt. Az persze szabadkozott, hogy nem tehet, ha ennyien vannak és egyetlen üres asztallal sem rendelkezik, sőt hellyel sem, hogy a most érkezetteket leültethesse. E nagyfontosságn eszmecsere közben a zúgolódó társaság egyik tagja megjegyzést tett. — Itt is cigányzene! Már sehová nem mehet az ember, mindenünnen kiüldözik ezrei a kornyikálással. így vélekedett a jól öltözött ur Körösi Dudusék muzsikájáról. A bejárat közelében foglalt helyet egy honvédőmagy. Felfigyelve a szóváltásra és meghallva a hangulatos nótázásra tett megjegyzést, igy szólt feleségéhez: — Nahát, akinek pedig ez nem .,tetszik, elmehet bármelyik grillbe. Hallhat ott „zsidó muzsikát“ eleget! A jól öltözött ur is meghallotta a megjegyzést. Azonnal odament az őrnagyhoz, lovagias pózban bemutatkozott és mondta a következőket: — A megjegyzés szerfölött sértő rám nézve! Az őrnagy is bemutatkozott: — Bármikor szívesen állok rendelkezésére , . . Nem tudom, miképpen végződött, e súlyos affér. Karddal? Pisztollyal? Jegyzőkönyvvel? Vagy egyáltalán sehogysem? Mindegy. Egy kis lovagias póz mégis törtónt e némely magyarnak annyi is elég. hogy jobban essék az éjszakai nyugodalom. Persze, Körösi Dudus, aki az igazi sértett fél ebben a lovagias ügyben, nem kérhet elégtételt. Akik azonban a huszonkét esztendő alatt is hallhattuk az ő muzsikáját és játékát, akiknek még a legvészesebb tilalmak idején is fülünkbe húzta a magyar nótát, úri lovagiassággal állunk melléje és biztosíthatjuk arról, hogy ebben az afférben tökéletesen az ismeretlen honvédőrnagy ur véleményét osztjuk. Még akkor is, ha a ci- gánymuzsikát lefumigáló lovagias ur holnapra két jólfésült urat küld hozzánk és kilátásba helyezi, hogy ezt a néhány sort csak vérrel fogja lemosni . . . Annyi baj legyen! Megfésülködünk és — uj fejezetet nyi tünk a naplóban . . . ELTŰNT! .. Eltűnt, nyomtalanul. Hiába kutatjuk, hiába keressük, nem találjuk. Vált, nincs. Felkutattuk összes régi tartózkodási helyét, ahol mindig magtaláltuk. Hiába. Üthetjük bottal a nyomát. A krumpliról beszélek. Az elmúlt héten napokig hiába jártuk fi piacot, egyetlen szem krumplit nem sikerült a bevásárló kosárba menekíteni. Eltűnt a krumpli Kolozsvárról. Köd előtte, kod utána. Mint a kámfor. Nincs az a pénz — természetesen a hatósági árak színvonala körül — amelyért krumplit kapjál a kolozsvári piacon. Az a néhány kiló, amelyet olykor irmagnak, szemnekszájnak bosszantásul egy-egy termelő, mégis kihozott, pitlanatok alatt gazdái talált. Velem együtt jó néhány kolozsvári polgár tűnődik a rejtvény megfejtésén. Hogy történhetik az, hogy éppen most, a krumplis zűré», évadjában, ennyire ne legyen ebből a portékából? Nem termett volna az idén? Egy ■szem sem? Ilyent még a suttogó propaganda, sem súghat tj fülünkbe s ilyent még vers sem állíthat, pedig az a bizonyos költői szabadság sok mindent megenged. A tények azonban azt mondják, hogy nincs km mpli. Kern érdemes ezen mélázni és effölött kántor f alazni. Leírom azt a gyanúmat, hogy krumpli azért nincs, mert eldugták. Eldugták a termelők és azt remélik, hogy eszel a fogással feljebb’ srófolhatják az árakat. Ha hatóság volnék, tudnám mit csináljak. Aki azonban nem hatóság, csak mindössze fogyasztó, az megelégszik, annyival, hogy feljegyzi krónikájában: Krumpli azért nincs, mert, .von . ■ Van. De miért legyen, amikor nem lehet, meggazdagodni belőle? tanítanak Jó pap holtig tanul. Magain is jő pap kezdek lenni: folyton tanítanak. Sőt, kitanihanak. Különösen a kereskedőkbe« — nem minde- nikben! — teng tnl az oktatói hajlandóság. Folyton kttanitanak. Egy hölgyismerősöm megkért szemüvegét szereltessem át forgnettre. Bemegyek az egyik optikushoz. Megmondom mit akarok. — Minek az? — von felelősségre. — Nagyon szép és jó szemüvogkeretek vannak. Tessék! Gyerünk tovább! ... Megmondom mit akarok. Lorgnett? Van. Tessék! Válogatok. — Hej, de rövid a nyelük, — mondom Inkább magamnak, mint másnak. Az Optikus No. Dt. rámcsap, kitaszít: — Ez kérem, egy modem szaktizlet. Itt csak modem áru kapható. — Ezt nem vontam kétségbe, — mondtam pironkodva. — De azok a lorgnettek, amiket gyermekkoromban láttam, jóval hosszabb nyelüek voltak. — Az ma nem diva*! — hangzik a verdikt. Jő pap holtig tanul: tanítják, kitanltjákA vegyeskereskedésben kérek valamit a főnöktől. ■J'apiráru. Véletlenül nincs raktáron. A kis inas azonnal rámcsap, felmondja a leckét, hogy én is tanuljak: — Legnagyobb sajnálatunkra azzal egyáltalán nem szolgálhatunk. De ajánlhatok helyette nagyon finom, erős smirglipapirt! Maholnap már be sem merek menni olyan üzletbe, ahol nem ismernek szemétj-Esem. ftr- tokezésekből, fejtegetésekből már sokat kaptam. A boltban pedig vásárolni akarok. Boltos urak, engedélyezzenek ennyi szabadságot a vevőnek, aki nem tandijat óhajt öreg napjaiban is fizetni a szabadegyetemmé elóruki- tott üzletekben. — tz — Az életbiztosítás a takarékosság legcélravezetőbb eszköze Az országszerte megrendezett „Biztosítási .napokon“ a magyarországi biztosításügy, mint a hazai közgazdasági élet egyik legfontosabb ága újból bemutatja a biztosítás intézményének nélkülözhetetlen szükségességét és sokoldalú felhasználhatóságát. Százféle módon hangoztatja újságcikkeken és értekezése, ken keresztül, előadásokon és gyűléseken az előrelátó gondosság eszméjét, valamint annak gyakorlati megvalósítását az életbiztosítás in terményében. Hirdeti, hogy az életbiztosítás a takarékosságnak, a tőkegyűjtésnek legcélravezetőbb eszköze. Csizilc Béla dr. pénzügyi államtitkár mondotta a budapesti biztosítási napok alkalmától tartott rádióelőadásá.ban, hogy ,,a biztosítás intézményében egy mélyen emberi gondolat, a társadalom összetartozásának gondolata nyilvánul meg az élet viszontagságaival szemben". Ezzel a megfogalmazással gyönyörűen nliiapitotta meg a biztosítás helyét a nemzet életében. A biztosítás, mint a legszebb szociális intézmények egyike elsőként valósította meg a gyakorlati életbe korunk irányitó gondolatát. a szociális eszmét. Hol érvényesülhetne jobban a szociális gondolat, mint épen az életbiztosítás intézményében, mely lehetővé teszi, hogy a családfenntartó még életében gondoskodhassak családtagjairól!, hogy .elhárítsa felőlük a sors kegyetlen hirtelenséggél bekövetkező csapásai nyomában járó fájdalmas anyagi következményeket. Az életbiztosítás intézményének igénybevétele, ha a családfenntartó elhunytakon a bánatot nem is enyhíti, az anyagi gondoktól mentesít: A biztosított toliét a biztositó intézet kifizeti akkor is, ha a családfő az életbiztosítás megkötéséinek időpontja után rövidesen meghat. Az életbiztosítás intézménye által tehát a biztosítási esemény bekövetkeztével bármely pillanatban kézhez vehető a biztosított tőke. összeg. De az életbiztosítás intézménye nemcsak ebbéli a szempontból a takarékosság legcélravezetőbb eszköze, hanem azáltal is, hogy a biztositó fél a díjfizetést előre megbatározott időpontokban, köteles teljesíteni, tehát bi. xonyos időnként állandóan hozzájárul tőkéjének a növeléséhez, és ebben különbözik a takarékpénztáraknál való tőkegyűjtéstől, mert utóbbinál semmiféle körülmény sem kényszeríti arra, hogy takarékoskodjék, hogy a jőve-, őelméből bizonyos részt a jövőre gondolva félretegyen. Az életbiztosítás intézményében jelentkező kényszertakarékosság• valamint az a körülmény, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor, tehát éppen a legnagyobb szükség esetén a teljes tőkeösszeg rendelkezésre áll, avatják az életbiztosítást a takarékosság legcélravezetőbb eszközévé, ezáltal mind az egyénre, a családra, mind az államra nézve a tőkegyűjtés a vagyonosod ás egyik legfontosabb intézményévé. Most az országosan megrendezett „Biztost. tá.-i napok“ éppen az e téren mutatkozó hiányokat óhajtják pótolni, amikor felhívják a társadalom figyelmét a biztosítás nemzetgazdasági jelentőségére. Városunkban a biztosítási nap e hó 16-án van a Vármegyeház dísztermében, délelőtt 11 órakor, melyre senki meghívást ne várjon, de mindenki saját jólfelfogott érdekében menjen el. Megtorlásul Icát terroristáklakta falut leromboltak Görögországban Athénből jelentik: Munkakerülőkből és kommunistákból alakult bandák terrorizálták napokon át Észak-Görögország falvainak lakosságát. Ezek a bandák rémet katonákat is megtámadtak. Ezért a német katonai hatásúSúlyos Ítéletek fúrókészletek bejelentésének elmulasztásáért Budapest, november 8. Az ócskavas- és fémkészletek kötelező bejelentésének cl m u - lasztását a rendetetek szigorú bírságokkal sújtják. Az ellenőrzés gondoskodik arról, hogy megállapítsa, kik azok, akik nem jelentik be a készletüket és ez.zcl a nyers- amyaggazdaság fontos szempontjai ellen vétenek. A hivatalos vizsgálat felderítette, hogy az ismételt felhívások ellenére egyesek nem tesznek eleget- kószletbejetentési kötelezettségüknek, vagy |>edig készletüket 3 nem megengedett célokra használják fel. Megindították az eljárást, amelynek során most többek között a következő ítéletekéi hozták • Budape-stou a VI. kér. rendőrkapitány Hennefeld Ignác jégszekrénygyárost ócska anyagkészlete be jelentésének elmulasztásáért jogerősen 2000 pengőre büntette. A győri polgármester Székely Dezsőt, mivel készletét nem jelentette be a Kereskedelmi Hivatalnál, nem jogerősen 600 pengő birsaggal sújtott». A győri rendőrkapitányság Szabó Samu takarék tűzhely és lakatosára, Bába kályhagyár rt. igazgatóját Székely Dezsőt, mivel nikkel anódáját nem megengedett célokra használta fel, jogerősen 1030 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Sok eliárás van mér folyamatban, tehát gok a gyáva gr/ilkos nterlnyt megtorfáza- ként két falut teljesen leromhoik-ttak. Bet>i- zonynlt ugyanis, hogy mind a iá; falu e terrorista bandákhoz tartozott az ócskavas- és fémkásztetek tulajdonosai Helyesen cselekednek, ha készletbejelenté-i kötelezettségüknek pontosan eleget tesznek Acélból készüli IO és 20 filléresek 1* erűinek forgalomba Budapest, nov. 8. (MTI.) A pénzügyminiszter elrendelte, hogy 20 filléres acólérmékbö] 90 millió darabot, összesen 18 millió pengő névértékben, a 10 filléres acélérmékbói pedig 30 millió darabot, összesen 3 millió pengő névértékben kell kibocsátani. A pénzügyminiszter rendelet« szerint az acélból vert 20 ; i’éres érmék leírása a következő: a 20 filléres acélból készült érme a közepén lyukgatott. Egyik oldalán a lyuk felett a magyar korona látható a verési évszám ma) és ez alatt a „Magyar Királyság" kör- irat. A másik oldalán az értékjelző ,,20", a lyuk alatt pedig a magyar királyi állami pénz verde jele „BP“ ez alatt pedig körívben „fillér“ Az uj 20 filléres érme karimája sima, a lapjának pereme emelkedő, átmérője 2J. mm. és súlya 3.6 gram. Jó ára és ló MrdetéSeMM>J i alapja « JA üzletmenetnek
