Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

194h NOVEMWEU 9 0 31 Előkelő közönség Jelenlétében nyitotta meg vitéz Haász Aladár dr. a Székely Bertalan és Paál László képeiből rendezett kiállítást Kokvmvur, bot. 8. Nagyjelentőségű, mű­vészi szempontból felbecsülhetetlen értékű killüitás nyílt meg szombaton délben 1 óra­kor a Bedönt épület első emeleti termeiben. Csánky Dénes dx.-nak, az Országos Magyar Szépművészeti Muzeom főigazgatójának kez­deményezésére és rendezésében tSí állították ki Erdély hét nagynevű szülöttjének, a régi hal. hatatlanságba költözött Székely Bertalannak és Paál Lászlónak festményeit, amelyek az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum kin. esei közé tartoznak. Különös jelentősége van annak, hogy az újra magyarrá lett Kolozsvár ősi falai közé visszatérhettek az Erdélyből számyrakeU, nagynevű festőművészek mun. kái, éppen ezekben a napokban, amelyek a magyar művelődés piros betűs ünnepnapjai, hiszen most hangzik fel először újra szabadon a magyar sző, a magyar dal, a nagymultn kolozsvári Nemzeti Színházban is. A gazdag anyagú kiállítás megnyitása ren­geteg érdeklődött gyűjtött egybe a Redout termeibe. Az előkelőségek között merj el ont vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfő­nök, Csánky Dénes dr., az Országos ?%L--;:y ar Szépművészeti Muzeum főigazgatója, Kcledy Tibor dr. polgármester. Vékás Laioe dr., a kolozsvári Ítélőtábla elnöke, Tavaszy Sándor dr., református püspökhelyettes, Kiss Elek dr, unitárius püspökhelyettes, Keménu János báró, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazga­tója, a Tudományegyetem tanári karának szá­mos kitűnősége, a kolozsvári művészvilág tag. jai és még számosán Kolozsvár minden szép­ért lelkesedni tudó magyar társadalmának tagjai közüli A kiállítás megnyitására Keledy Tibor dr polgármester az alábbi beszéddel kérte fel vi­téz Haász Aladár miniszteri osztályfőnököt, a vallás és közoktatásügyi minisztérium képvi­selőjét: — A mi városunk a magyar luiRura, de egyben az európai kultúra utolsó végvára. Ml minden erőnkkel azon dolgozunk, azért ho­zunk áldozatokat,^bngy a legendáshírű Kolozs vár ismét a ,,kincse« város“ és Szent István ezeréves koronájának egyik drágaköve legyen. Vitéz Haász Aladár dr. megnyitja a kiállítást Vitéz Haász Aladár dr, miniszteri osztályfőnök ezután a következő szavak­kal nyitotta meg a kiállítást: — Kolozsvárott ezekben a napokban a magyar művészet ünnepeit üljük. A ko­lozsvári magyar színészet százötventdik esztendejében 'az ujjáteremtett kolozsvári Nemzeti Színház nyitja meg holnap is­mét a kapuit és a magyar szó és a ma. gyár dal ezen országra szóló ünnepségé­be belekapcsolódik itt a magyar festőmű­vészet halhatatlan müveinek bemutatása. — Erről a kiállításról tulajdonképpen nem is kell beszélni, mert a kiállítás ön­maga beszél és hirdeti a magyar művelő­dési kormányzat egyik legfontosabb kul. turpolitikai programjának megvalósítá­sát: a kulturális decentralizációt. Mert az a tény, hogy ezek a Szépművészeti Muzeum falairól lekerültek és itt a ko­lozsvári és erdélyi közönségnek tanul­mányozás és gyönyörködtetés végett ren delkezésre állanak, ez már magában véve művészet.politikai program. — A magyar művészettörténet nagy oszlopainak. Székely Bertalannak és Paál Lászlónak a müvei ide tulajdonkép­pen haza jöttek. A magyar alkotó gé­niusznak ezekből kiáradó ereje lelkesítse fokozott munkára a fiatal magyar mü­____jókarban hétszázpengő «.onciorek m egyéb márkás zon­gorák. pianinók feltűnő olcsón legcsekélyebb részletre is. — Budapest, Rákóczl-ut ütvén. Zongorateremben. vésznemzedéket, de nevelje egyúttal a művészet szeretettre azokat, akiknek a Gondviselés nem az alkotás tehetségét, hanem a müélvezés képességét adta ttieg. — Hálásan köszönöm a Polgármester Ur üdvözlő szavait és igen• nagy örö­mömre szolgál, hogy a vallás és közok­tatásügyi miniszter ur nevében ezt a ki­állítást megnyithatom. Ugyanekkor azon ban a vallás- és közoktatásügyi minisz. tér ur hálás köszönetét kell kifejeznem a polgármester urnák és a Szépművészeti Muzeom főigazgatójának, hogy művé­szet iránti lelkesedésük ez értékes kiállí­tás létrejöttét lehetővé tette. A kiállítást megnyitottnak jelentem ki. A kiállítás megnyitása után a közönség megilletődött érdeklődéssel járta sorra a kiál­lítási termeket, amelyek falairól a magyar festőművészet halhatatlan büszkeségeinek örökértékű vásznai tekintenek le. A kolozs­vári közönség zöme most csodálhatja meg első ízben eredetiben azokat a műremekeket, ame­lyeket eddig csak fényképekről, másolatokról ismert. A megjelentek nemcsak a kolozsvári születésű Székely Bertalan nagyszerű törté­nelmi vásznait (II. Lajos holttestének megta­lálása, Dobozy, V. László és Czilley) csodál­hatták meg, de megismerkedhettek a nagy művész számtalan pompásnál pompásabb ta­nulmányával és kisebb alkotásával is. Élményt jelent Padi Lászlónak, a székely- földi, zárni születésű legnagyobb magyar táj- képfestőneb összeállított gyűjteménye is. Bár a kiállításon nem szerepel annyi képpel, mint Székely Bertalan, a Paál-gyüjtemény kiállí­tott darabjai nem kisebb jelentőségűek. Hol­landiában és Franciaországban, a Paris mel­letti fonfainebleaui erdőségben készültek tzek a páratlan szépségű festmények s mégis magyar bánat és magyar ború árad ezekből a nagyszerű képekből. Paál László festmé­nyeiből egy regényes és drámai lélek csapon. gásai tükröződnek vissza. Külön értéket kölcsönöz a kiállításnak, hogy azon Munkácsy Mihálynak, a legnagyobb ma­gyar festőnek két müvét is bemutatják. Az egyik egy bravúros könyedséggel odavetett arckép, amelyet a művész Paál Lászlóról ké­szített, a másik egy föntainebleaui erdőréez- Jet... Ezt a képet a halhatatlan mester rövid­del Paál László Párásba való költözése után, az ő társaságában festette. A kiállítás minden valószínűség szerint egy hónapig marad nyitva s a tárlat folyamán — Kolozsvár legjobb műtörténészeinek bekap cső. iódásával — előadásokat fognak rendezni. tőben, amit a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása fog követni. Az Erdélyi Párt az idén első ízben minden egyes tárca általános rutájánál felvonultatja szónokait, akik a két hetes tárgyalások során az erdélyi magyarság minden fontos kérdését a Ház plénuma elé terjesztik. Kolozsvár város polgármestere leltet iesztést intézett a töldmive- iesiig.i miniszterhez a kisajátított ingatlanok ügyáben Kolozsvár,’nov. 8. A román földreform so. i án Kolozsvár városának több nagyértékü in­gatlanát sajátították lei. Ezeknek visszaszer­zésére egyelőre nincs lehetőség, mivel csak a más utón elidegenített ingatlanok visszaszer­zésére yan kormányintézkedés. A város veze­tősége ennek ellenére mindent elkövet, hegy a ii agy értékű ingatlanokat, amelyeket a földre­form során a várostól elvettek, ismét Kolozs­vár birtokába kerüljenek. Keledy Tibor dr. Kolozsvár város polgármestere most feltér, jesztést tett báró Bánffy Dániel földmivelés- iigyi miniszterhez s kérte, hogy az agrárre­form során kisajátított- városi ingatlanokat, amelyeket állami tartalékként kezelnek, jut. inasa vissza a város birtokába. A román föld. reform során kisajátított, ingatlanok birtok­jogi helyzetéről egyébként a most készülő ma­gyar földreform törvény intézkedik. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK «— A magyar festőművészei két halhatat­lanjának: Székely Bertalannak és Fa ál I kézi ónak szelleme költözött be most a tör­ténelmi nevezetességű terembe, ahol 1848-ban az erdélyi rendek lángoló hazaszeretettel ki­mondták az uniót Magyarországgal. Méltó keret ez a nagy alkotóknak, akik földi életü­ket évtizedekkel ezelőtt befejezték, de szelle­mük örökkévalóságát évszázadokat legyőzve, diadalmasan hirdeti a vászon és ecset. — Mindketten erdélyiéit voltak: Székely Bertalan Kolozsvár szülötte, Paál László a székely Zárnom. Ha valakire, úgy rájuk illik, amit a köjtő mond: „Valaki aa Értői indul e| s befut a szent, nagy óceánba.. .“ Nevüket mindenütt ismerik, ahol a kultúra, a művé­szet ad igazi értéket az emberi életnek. — Most szellemük' hazajött a/, ősi földre, eljött látogatóba az egykori kincses Kolozs­várra, ahol romokat takarítunk és erős hittel és erős kézzel újból építünk — A Szépművészeti Muzeum főigazgatójá­nak. dr. Cíánky Dénesnek köszönhetjük, hogy- most itt láthatjuk Székely Bertalan és Paál László remekműveit Egészen kivételes, sőt példátlan az, hogy a Szépművészeti Mu­zeum törzstárából a legnagyobb értékeket a székesfőváros falain kivü] állítsanak ki. Dr. Csánky Dénes főigazgató ur átengedte a kiál­lítás tartamára a két nagy erdélyi mester al­kotásait szükebb hazájuknak, a felszabadult Erdélynek, hogy ezek az örök alkotások itt is hirdessék a magyar szellemet, a magyar erőt és a magyar diadalt. — KI kell emelnem, hogy dr. Csánky Dénes válogatta össze a kiállítás anyagát, személyes felügyelete alatt szállította le ide Budapestről és itt ebben á teremben öniaga rendezte el a szakértő kezével minden darabját. — Hálás kösEÖnetemet fejezem ki Kolozsvár közönsége nevében Csánky Dénes főigazgatónak ezért a nemes és megértő gesztusért. — Ez a kiállítás ma különösen időszerű, amikor a Kolozsvári Nemzeti Színház meg­nyitása előtt állunk, mert úgy érzem, hogy ezzel a színművészet ünneiiőn kívánt a festő­művészet testvériesen részt t enni Az erdélyi magyarság? fontos kérdéseit viszik a Ház elé az Erdélyi Párt képviselői Kolozsvár, november 8. A képvuselőhSz pénzügyi és külügyi egyesített bizottsága folyó hó 7-én tárgyalta le a külügyi tárca költségvetését, amin a« erdélyi képviselők is jelentékeny számmal vettek részt. Albrecht Dezső, az Erdélyi Párt ügyvezető aielnöke a külügyi tárcával kapcsolatban a külföldi propagandát és a nemzetiségi kérdést tette szóvá, amire Bárdossy László mini szerelnök Ős külügyminiszter adott választ. A délutáni illésen a miniszterelnökségi tárca költségve­tésére került sor, amihez Patzkó Elemér er­délyi képviselő szólt hozza, kérve az erdélyi újságírók nyugdíjügyének rendezését, amire vonatkozóan a miniszterelnök megnyugtató választ- adott. 7-én este indult meg a közel­látási tárca költségvetése, ahol gróf Teleki Béla a közellétással kapcsolatban Erdélyben felmerülő nehézségekre mutatott rá s ezek- megoldására általános helyesléssel kisért ja­vaslatokat tett. A pénzügyi tárca költségveté­sét a pénzügyi bizottság folyó lió 8-án dél­előtt tárgyalta le. E tárca költségvetéséhez dr. Platzkó Elemér szólt hozzá és kérte a ro­mán uralom utolsó évei alatt épült, házakra az anyaországban fennálló adókedvezmények Erdélyre való kiterjesztését, továbbá a sza­bad foglalkozásúak kereseti adójának törlését a katonai átképzés idejére, valamint a kezdő szabadfoglalkozásunk adókedvezményben való részesítését, Beményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter válaszában méltányolta a dr. Platzkó által felsorolt szempontokat. A költ­ségvetés bizottsági» tárgyalásai ezzel véget ér­tek s a kötségvetést folyó hó 10-én, hétfőn délelőtt nyújtják be a Ház plénuma elé, ami­kor a Ház az általános vita programmjät meg fogja állapítani. Az általános «tárcánként] vita 11-én, kedden indul meg 8 órás ülések kere­A szab. ULICUM herefejtő ufói érhet ellen Beszereléséuel a gabonacséplőgépe herrfejtő lesz. Bármely gyártmánya és minden méretű cséplószekrényre A herecséplés a gabonadobkosárban egy dobbal és szerel meg, agyanagy. mint a gabonafélék cséprésénél. nap alatt felszerelhető. 'tikkel egy műveleteltel történik Nem kell Icttiön dob, feftőlaencrer és iőlteleyáfor. Az összes herefélék: bíborlóhere (vőröshere), fehér- és svédhere, lucerna, továbbá len, muhar- baltacím, sth. eséplését gyorsan, kifogástalanul és piacképesen végzi. Munkateljesítménye több, mint a kombinált herefejlőké. A herefejtő nagy törekrostájának munkája utolérhetetlen az összes apró magvak cséplésénéL 3—4*szer olcsóbb a komhinóif berefejiőknél. Tőbbstáz dicséretévé! az egész országból. Kérje díjtalan képes Ismertetőnket és árajánlatun­kat. Nam raktári készletünkből minden méreti és gyártmányú cséplőhöz azonnal szállíthatjuk berendezésünket teljes getraneia mellett. Tf «I re r _ ■“!» » speciális cséplőgép technikai üzeme Tiiröksztüitnailí­M Olli l#0ZSO ŐS riai u>. — Telefon 129. — Sürgönyeim: Magkármemi — A BET£úí£C£T ■ 1 könnyebben küzdjük le, az egészséget hama­rabb szerezzük vissza, ha gondos táplálko­zással, mindennapi táplálékunk célszerű ki­bővítésével fokozzuk táplálékainkat, gyara­pítjuk az élet és egészség erőforrásait. Ezt a célt a legkönnyebben azáltal érhetjük el, ha reggelire és uzsonnára 1—2 csésae OVöMMTJNE-t fogyasztunk. Az Ovomaltine bőségesen tar­talmazza mindazt a táperöt, amelyre a szer­vezetnek szüksége van ahhoz, hogy elvesztett sejt- és szövetállományát helyreállitsa. Az Ovomaltine ezenkívül nyújtja mindazt az élet­fontosságú amely nélkül nincs élet, nincs egészség. Ovomaltine rövidesen heiyreáHit.L a beteget! Napi használata csak fillérekbe kerül. Két elhagyott siv Egy omladozó szín mögött besüppedt, jel­telen sírok között emelkedik egymás mellett két igénytelen, egyszerű kőoszlop. Halottak napján valaki egyszerű virágcsokrot tett az oszlopok közé. Nem tudni, melyik oszlop tu­lajdonosának szánta, talán mind a kettőnek, így a magyar szellemnek hozta el tarka vi­rágait ezen a napom. Egy a sok közül, isme­retlen magyai', aki gondol a nemzet nagyjaira, a lángelmékre is, halott poraikban. Valaki azt mondja, hogy látott egy feketekabátos, haj­lott öregasszonyt, amint letette a virágcsok­rot, néhány percig lehajtott fővel állt és csendesen eltűnt a tömegben. A magyar szellem két; hatalmas alakjának sírjai ezek a szegényes, kerítés nélkül, virá­gok nélkül szomorkodó hantok. Bolyai Far­kas és Bolyai János, a matematika világhírű magyar tudósai és művelői, a legzseniálisabb agy velőt követelő számtan szellemi óriásai pi­hennek szülővárosukban, kiskereskedők, tiszt­viselők és más szellemi szerénységek harso. góan márványdiszes síremlékei között. Utódjuk nem volt, hozzátartozójuk sem. Magányos utasokként feküdtek be a koporsó­ba s tértek vissza a Maros földjébe. Előbb az apa, aztán tudós fia. Az egyik sírkőnek ez a felirata: Bolyai Bolyai Farkas A maros-vásárhelyi ev. ref. kollegiwtaban 1804—1856 Mennyiség és természettan tanára, sz. 1775 fl856 Közadakozásból a Kollegium Elöljárósága 1884 Bolyai János sírkövén csak ennyi áll: Bolyai János 1802—1860 A Matematikai és physikai társulati kegyelete jeléül. 1894. A nagyin ultit kollégium gondoskodik a sí­rokról, tehát mégsem egészen gazdátlan! a két Bolyai öröklakása. A temetőőr az összeget is megmondja, mennyit, áldozhatnak két magyar zseni sirhantjának kezelésére. Sok divatos háztartásban több pénzt elköltenek a kedves kutya pórázára, mint amennyi két magyar tudós emlékének jut. Igaz, hogy a Bolyaiak életükben som a pénz gazdagságát hirdették, hanem a szeltem nagyságát, a tudomány abszolút igazságait. Lehet, hogy romló poraik nyugvóhelyét nem is örökíthettük volna meg méltóbb módon. Ki tudja?... d. !. ENYHE, BIZ.TOL ­H^StWÁJTÓ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents