Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-08 / 255. szám

1941. AQgEMBEtt 8 MjensmUgj&to \ tcépvSseEőIiáz bizolSságai lelárgyalfáL a jövő évi Lolfségvelést Btiiapeét, novemberr 7. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviaelőbáa pénzügyi bizottsága, csü. törtökön Megkezdte Se be is fejezte a minisz­terelnökségi és a kisebb táreák hÖHségvetisé- nek tárgyalását. Alapos vita volt, amelynek során Maróthy Károly dr., vitéz Benkő Géza, Teleki János gróf, Vórady László, vitéz Te­leki Mihály gróf, Zermem Antal, Someich István, Horváth Ferenc, Malasics Géza, Nagy László és Szabó Gyula szólaltak feL Bárdossy László miniszterelnök részletes válasza után a miniszterelnökségi és kisebb tárcák költség­vetését a bizottság részleteiben is elfogadta. Ezután a közélelmezési minisztérium költség vetését tárgyalták. Felszólaltak Horváth Fe­renc, vitéz Teleki Mihály gróf, Malasics Gé­za, Teleki Béla gróf, Bassay Károly,, vitéz Váradtj László, Kunder Antali, Patzkó Ele­mér, ilaröthy Károly ée Esterházy Móric grW. GyÓrffy-Bengyel Sándor mini'«*«' egy­órás beszédben nyújtott tájékoztatást a fel­vetett kérdésekben. A bizottság részleteiben is elfogadta a költségvetést. A képviselőkáz pénzügyi bizottsága pén­teken délelőtt letárgyalta a pénzügyi tárca költségvetését. Ezzel befejezték a jövő évi állami költségvetés bizottsági tárgyalását. Hétfőn ülésezik a 42 és a 36 tagú országos bizottság A 42 tagú országos bizottság november 10-én, hétfőn délelőtt» 11 órakor ülést tart. A 36 tagú országos honvédelmi bizottság november 10-én délután fél 1 órakor ugyan- csak ülést tart, A képviselőház külügyi bizottsága no­vember 10-én, hétfőn délután fél 6 órakor tart ülést. A Főméltóságu Kotm segélyakciójára befizetés a 99.000 számú csekklaponSÍRlUS^fíÜ Hetvennégy százalék magyar, tizenhat százalék zsidó iparos van a kolozsvári Ipartestület kötelékében Kolozsvár, nov. 7. Kolozsvár és Vidéke Ipartestület csütörtökön este tartotta meg no­vemberi előljárósági ülését. Az ülésnek ünne­pi jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy azon megjelent Kocsondy Gyula dr. miniszte­ri osztálytanácsos, akinek jelentős szerepe van az Ipartestület, újjászervezésében. Dobsa liászló dr., az Ipartestületek Országos Köz­pontjának igazgatója, Bereczky Ernő dr., a ko ozsvári Kereskedelmi és Iparkamara fótit, kára és miniszteri biztosa, Grucza Lipót ta­nácsnok, az elsőfokú Iparhatóság vezetője, va.amint Tatay Sándor és Torda Balázs dr. iparkamarai titkárok. A Hiszekegy elmondása után Demeter Fe­renc elnök üdvözölte meleg szavakkal az ülé­sen megjelent előkelőségeket. Napirend előtt Kocsondy Gyula dr. miniszteri biztos emelke­dett szólásra. Üdvözölte a várt* kéjanüipaxo6_ s-ágát s hangsúlyozta,, hogy a kormányzatnak mindig szívügye volt az erdélyi kézmüiparos. ság sorsa. Ha vannak nehézségek, azok csak a romlkiviili idők terhére róbatók fel. Remé­nyét fejezte ki, hogy Kolozsvár kézmüipaxos- sága, amely n megszállás alatt rendíthetetle­nül kitartott magyarsága mellett, ezúttal is megtalálja a helyes utal és megértéssel fogad­ja a kormányzat minden intézkedését Dobsa László dr. az Ipartestületek Országos Központjának üdvözletét tolmácsolta, Berecz­ky Ernő dr. felszólalásában rámutatott arra, hogy a kézmüiparosság tovább fejlesztése ér­iekében szükségét látja szakmai tanfolyamok megrendezésének. Erre annál is inkább szűk. ség mutatkozik, mert a megszállás alatt a ma­gyar kézmüiparosság el volt zárva attól, hogy tudását tovább fejlessze. 2710 tagja van az Ipartestületnek Ezután Bennük Ferenc jegyző részletesen ismertette az elnökség jelentését. A jelentés mindenekelőtt rámutat arra, hogy az Ipar- testület szerepe az anyageloszfásban egyre na­gyobb jelentőséget kap. A kisiparosok az ed. digi rendelkezések értelmében a következő anyagokat szerzik be az Ipariestületen keresz­tül: felsőbőrt.' cérnát, cementet, kenőét. Eze­ken kívül a vas- és fémipari cikkek szétosz­tása is az Ipartestületre hárult. Az ipartestületi tagdíjak kivetése most van folyamatban. Október 15-ikéig 2012 tagra ve­tették ki a tagsági dijakat, akik. közül 968 segéd nélkül, 415 egy segéddel, 309 két segéd­del, 148 három segéddel, 91 négy segéddel, 32 öt segéddel, 31 hat segéddel, 16 pedig ennél több segéddel dolgoztat. A 3012 tag közül 1703 kolozsvári, a többi vidéki. A vidékiek kivétel nélkül segéd nélkül dolgoznak. A se­géd nélkül dolgozó iparosok száma meghalad­ja az 50 százalékot. Tizenhat százalék — zsidó... Kolozsvár és Vidéke Ipartestület taglét­száma összesen 2710. Ebben a számban nem szerepelnek azok, akiknek ipar jogosítványa megszerzése folyamatban van. Az iparosok megoszlása nemzetiségek szerint így álakul: magyar 2006, német 34, román 245, zsidó 425. Százalékmegoszlás szerint az Ipartestü- let tagjai közül 74 százalék magyar^ lg szá- Zalák zsidó, 8 és fél százalék romám és egy félszázalék német. A magyarság javára as arány még javulni fog, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 250 iparjogostvány van je­lenleg a képesítéshez kötött iparágban Ko­lozsváron és vidékén. Az Ipartestület taglét­száma az év végéig előrelétha.ólag eléri a 3000-ct. A jelentés további részéből kitűnik, hogy a» Iparhatóság által kifüggesztett ipariizöt névsorából ezer kolozsvári kézmüiparos kima­radt. Az Ipartestület a Ker eskedelmi és Iparkamarával, valamint az 1 járhatósággái karöltve mindent elkövet, hogy a névsorból km.aradi keresztény magyar iparosok joghát­rányt ne szenvedjenek. A munkakönyvek becserélése is nagy len­dülettel folyik. A régi munkakönyvek érvé- I nye az év végén lejár s azon túl az vparo- sok csak uj inunkakönyvvel rendelkező segé­det foglalkoztathatnak. A mestereik novem- l>er 6-ikáig összesen 901 segédet jelentettek be Ez a szám csak fele a kézműiparban tény­legesen működő =p<ridck számának. A fanonckérdés Az 53.400/1940. Ip, M. rendelet értelmé­ben a tanonrszegődtetés határideje október 31-ikén lejárt. Eddig az időpontig az Ipar- tcstületnél 765 tanoncot szegődtettek be. 1940-ben 571 tanone szegödtetésére került sor. Tehát 35 százalékkal több tanoncot szegőd- tettek az idén, mint az elmúlt esztendőben. A tanoneok felekezeti megoszlása a következő- képpel' alakul: 233 római katolikus, 353 re­formátus, 26 unitárius, 6 luteránus, 5 bap­tista, 7 evangélikus, 68 görög katolikus. 23 görög keleti és 44 izraelita. Az Ipartestület a. zsidó tanoneok szegődtetését az utóbbi hó­napokban beszüntette; mert a május közepéig beszegődtetett zsidó tanoneok száma megha­ladta a megengedett hatszázalékos arányt. Az elnökségi jelentés további része beszá­mol az ipartestületi iroda szeptemberi for­galmáról. majd nagy vonásokban ismerteti : kézműipar jelenlegi helyzetét. Az iparágak helyzete Az építőiparokban a helyzetet nem a munkahiány, hanem inkább anyaghiány jellemzi. A ruházati iparban a foglalkoz­tatás a körülményekhez mérten, kielégítő. Hasonló a helyzet a vas- és fémiparban, úgyszintén a fafeldolgozó és élelmiszeripar­ban is. Az egészségügyi, jármű ée bőrfel­Httiti&tét) ípaaGas Sevfct mahkalehetőség mu­tatkozik. A kormány a napokban kiküldött­je utján folytatott tanácskozásokat, a bőr­feldolgozó, jármű és a szabóiparban köz­munka alkalmak teremtése érdekében. Eze­ken a tanácskozásokon az Ipartestület le képviseltette magát, a tanácskozások alkal­mával Tóbiás dr. miniszteri osztálytanácsos a kormány legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba a remélhető, hogy a mnnkwlri ányban tétlenségre kárhoztatott iparágakban a helyzet javulni fog. Az Ipar­testület elnöke a napokban tárgyalásokat folytatott Gerevich dr. miniszteri osztály- tanácsossal a Kolozsváron létesítendő közös műhelyek felállítása érdekéiben. A közös műhely terve még ebben az évben megva­lósul és ezzel a vas- és fémipari kézmü- iparosok, továbbá a fafeldolgozó iparosok régi kívánsága teljesülhet. A nyomdaipar­ban a helyzet nem mutat javulást,. A csíz madiaiparban némi enyhülést jelentett, hogy hosszabb utánjárásra «iz iparugyi mi­nisztérium a megyei közellátási hivatal ut­ján vidéki vásározó csizmadiák részére 45 kg., a kolozsvári vásározó lábbelikészitő iparosok részére pedig 282 kg. keményárut utalt ki. A jelentés végül megállapítja, hogy ab­ban a harcban, amelyet a hatóságok foly­tatnak az árdrágítókkal és az árureitege- tőkkel szemben, a kézmüiparosoknak is ki kell venniök a részüket. A jelentés elhangzásai után az elöljáróság 400 pengőt ajánlott fel a Főméltóságu Asz- szony téli segélyakciójára, 100 pengőt pe­dig a Vörös Kereszt javára. Az előljárósági ülés a Hiszekegy elmondásával fejező­dött be. Készül az ui magyar büntető törvénykönyv Budapest, november 7. Az országgyarapo­dás természetszerű következménye, hogy az igazságügyi tárca költségvetési tételei szin­tén emeJkedtek. A magyar igazságszolgálta­tás kiterjesztése közel 20 millió pengővel több kiadást jelent az átlómnak, A visszacsatolt keleti & erdélyi országrészen újra felállítot­ták a kolozsvári, marosvásárhelyi és nagyvá­radi Ítélőtáblákat, valamint a besztercei, Csík­szeredái, dési, kolozsvári, marosvásárhelyi, máumarosszigeti, nagyváradi, szatmárnéme- tii, székelyudvarhelyi és zilahi törvényszéke­ket, illetve ügyészségeket, valamint. 43 járás­bíróságot. Ezek az igazságügyi hatóságok már a ro­mán megszállás előtt is megvoltak, Sepsi- szentgyörgy pedig uj törvényszéket kapott, uj járásbírósághoz pedig Bárót, Ermihály- fatva, Kolozsvár és Nagyvárad jutott, Ko­lozsvárott egyébként fiatalkorú lányok részé­re javító nevelőintézetet, Szamosujvárott pe­dig felnőtt férfi elítélteknek országos bün­tető intézetet állítottak fe> Mint a Magyarország cimii lap jelenti, az i ga zság ügyrn misztérium törvén velökészitő osztályán uj büntető törvénykönyv megalko­tásán dolgoznak. Az igazságügyminisztérium egyik fontos feladatának tekinti, hegy a jog­szabályok bonyolultságán enyhítsen. Ezért, cgyszerüsitik o devizajogra, földbirtok jogra és a közéllátásra vonatkozó szabáluokat, va­lamint a gazdavédelmi és lakásügyi rendelke­zéseket, Az igazságügyi kormányzat néhány uj ja­vaslat beterjesztését is tervezi. Ezek közölt alkotmányos tárgyalásra vár a sajtótörvény módosításáról szóló javaslat, amely az eddig kellően nem védett jogos magánérdek hatá­lyosabb biztosítását szolgálja. Folyik közben az uj magyar váltótörvény előkészítése, sor kerül a szabadságvesztés bün­tetési ur.dózerének egyszerűsítésére, a társa­dalomnak közveszélyes bűntettesekkel szem­ben való fokozottabb védelmére, a hivatal- \osztás és politikai jogvesztés mellékbünteté­sének céltudatosan való alkalmazására és a vallás, a család, a házasság, valamint a jövő nemzedékek ellen irányuló cselekmények fo­kozottabb üldözésére irányuló uj törvények megalkotására, A nemzetközi egyezmények közül rövide­sen a parlament elé kerül az erkölcsi züllés­nek indult nők anyagi kizsákmányolása meg­szüntetését, a kiutasított külföldiek megsegí­tését és befogadását szabályozó nemzetközi egyezmény. Érdekes felemlíteni hogy a bíróságok ügy­forgalma 1940-ben tovább csökkent. De ez csak a polgári ügyeknél tapasztalható (4.1 százalék), mig a büntető ügyeknél emelkedés mutatkozott (3.6 százalék). Nyilvánvaló, hogy a büntető ügyek emelkedése a határszé­leken történt, sok tiltott határátlépés, vala­mint politikai jellegű, főleg kommunista bűncselekmények, rémhírterjesztés és árdrá­gítás elkövetésével áll összefüggésben. Mind­amellett a bűnügyek irányzatát kedvezően befolyásolta a katonai szolgálat fegyelmező ereje és az országgyarapodással járó körül­mények jótékony hatása. A fasizmus művelődési eszméitől beszéli Váradv Imre át. az Olasz Kultutintézet megnyitóján Kolozsvár, nov. 7. Pénteken délután 6 óra­kor tartották meg a Mátyás király diákház dísztermében a kolozsvári Olasz Kulturinté- zet évnyitó ünnepségét Szentpétery Zslgmond dr. Rector Magnificus elnöklete alatt. Az ün­nepségen megjelent Aldo Bizzari dr. a ma­gyarországi Olasz Kulturintézetek főigazga­tója és a kolozsvári X. Ferenc József tudo­mányegyetem számos tanára. A kolozsvári római katolikus fiugimnázlum. növendékei elénekelték a Himnuszt és a Gio- vanezzát, amit. a közönség állva, áhitatos csendben hallgatott végig Elsőnek Zolsnai Béla dr. prorektor köszön­tötte a közönséget, majd üdvözölte Bizzari dr. igazgató*, a magyar ko’ttirn igaz barát­ját, aki céltudatos munkájával jelentékeny mértékben hozzájárult az olasz—magyar kul­turális kapcsolatok ki mélyítésén. Hangom tattá, hogy a kolozsvári egyetem hagyományai mindig előírták a nagy nyugati kultúrákba való elmélyedő tanulmányozást s rámutatott hogy az olasz kultrának mindig voltak lelke» hirdetői a kolozsvári egyetemen. Aldo Bizzari dr. rövid beszédben köszönte meg a meleg fogadtatást, hangsúlyozva, hogy már régebbről ismeri Kolozsvárt, ahova ismét nagy örömmel és szeretettel jött. Ezután Zol- nai Béla dr. felkérte Várady Imre dr, egyete­mi tanárt előadása megtartására. Várady Imre dr, a fasizmus művelődési esz­méiről beszélt s ezen keresztül ismertette a fasizmus kialakulását és fejlődését. Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetpofötika nem materialista okok függvénye, hanem a szel­lem munkájának eredménye. Európában uj világszemlélet van kialakulóban s ennek a mélyreható világnézeti változásnak elindítója, vagy legalább is első látható megnyilvánulá­sa a fasizmus. Előadása folyamán nem az anyagi élet síkján mozgott, hanem a szellem alapjait kutatta. A fasizmus nem csupán po­litika — mondotta — hanem az élet minden síkjára kiterjedő mozgalom. A fasizmus szel­lemi mozgalom; uj érzés és gondolatvilág te­remtőle. Kultúra kíván lenni, a szedem mal­in» a* anyagon. Visszapillantva a fasizmus kialakulásának korára, elmondotta, hogy már jóval a világhá­ború előtt voltak nagyálma fiatal Írók ée gon­dolkozók, akik részleteiben a fasizmus tanait hirdették. Később a világháborútól várták az olasz élet tisztulását. Mussoilnive* együtt hit­tek abban hogy az erőfeszítés szüksége rend­kívüli erényeket szül. Mussolini a legnehe­zebb időben, a kommunizmus elterjedése ide­jén vette fel a harcot. Igazi küzdelme azon­ban nem a kommunistákkal volt, hanem a háború előtti lelkiséggel, Mussolini mondotta egyszer: „Minden harcom eredménye az olasz lélek megváltoztatását« függ. Nem érnem magam másnak, mint népem nevelőjének.“ — Római Itáliát akarok — mondotta egyik beszédében a Duce s ezzel rávilágított a fasiz­mus egyik főtörekvésére, as olasz hagyomá­nyok Vlssznájiitásárs. Ezt a óéit sikerült is elérni. Az uj olasz művészet a klasszikus ha­gyományok felelevenitője és mégis gyökeré­ben uj mert eszmei alapjává a jövendőt tette. Olaszország volt az első állam, amelyben a hivatalos müvészetpolitika a legforradalmibb, újat kivánó. Emellett Mussolini bölcsessége szabad érvényesülést engedett a tudósoknak és művészeknek, mintegy „salvus conductust" adva a nagyoknak. Az a rohamos, sokoldalú fejlődés, amin Olaszország a fasizmus két év­tizede alatt átment, bizonyítja legjobban az eszme erejét — fejezte be nagy érdekességei előadását a közönség tapsai közepette Várady Imre nrofesszor. Befejezésül a Marianum növendékei énekel­ték el Róma himnuszát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents