Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-26 / 245. szám

1941. O KT On JE R 26 «m0nSi»piOi|ramţa I A magyar politikai és állami életnek nem a Mindennapi eseménye volt az uj költségve­tés beterjesztése. Ezúttal ugyanis nem csu­pán arról van szó, hogy a törvényhozás a m«g*aokott és kialakult keretekben megadja hozzájárulását az államháztartás kiadásai­hoz, hanem sokkal többről Az 1942. évi ma­gyar állami költségvetés sokban eltér az elő­zőktől és mind összeg tekintetében, mind belső'szerkezetével más, mint elődei voltak. A legfontosabb különbség azonban az, hogy az az nj költségvetés, amely az egész nemzet j munkaprogramját testesiti meg, már más Magyarország számára készült, mint a ré­gebbi előirányzatok. Az nj Magyarország, amely e költségvetés szürke számoszlopaiban is megnyilatkozik, nagyobb, erősebb és társadalmi, valamint politikai felfogásában szociálisabb a, réginél, öfj költségvetésünk kerete már erősen túl jár a három milliárd pengőn, vagyis mint­egy kétszerese a trianoni csonkaország költ­ségvetésének. Egyetlen pillantás a térképre és a középhatalommá lett magyar nemzet legfontosabb fegyverére, a honvédségre, megmutatja, hogy miért vau, ez igy. Nincs magyar ember, aki ez ellen kifogást emelhet­ne. Megnagyobodott ország — megnagyob­bodott költségvetés, több gondoskodás, több országépités. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter nagy beszéd kíséretében terjesztette be az országépitő mnnkatervnek is belillő költ­ségvetését s ezalkalwnmai nemcsak mint a pénzügyek sáfára, hanem mint az ország gazdasági csucsminisztere is szólt a nyilvá­nossághoz. És ez világítja meg legjobban, hogy milyen nagyott változott közben a vi­lág és minő fontos szerepet tölt be immár Magyarország. A gazdasági életnek elsősor­ban a közös nemzeti célok szolgálatára kell állania, ebből folyik a honvédelmi kiadások növekedése. Az ország hatalmi súlyának növekedését bizonyítja az a körülmény, hogy az eredetileg ezer milliós beruházási prog­ram ismét lényegesen bővült és már eléri a 450.050 millió pengőt. Ez olyan hatalmas nemzeti erőfeszítés, amely a magyar mére­tekhez és népességünk lélekszámúhoz viszo­nyítva semmivel sem marad el például a ha- talmats Német Birodalom „gazdasági csodá­ja“ mögött. A korszerű átalakulás bizonyítéka és a költségvetés jellemvonása a szociális kiadá­sok erőteljes növekedése is. Szociális gon­doskodás céljára 210 millió pengő szerepel a költségvetésben a tavalyi 130 millióval szem­ben. A mezőgazdaság fejlesztésére a tavalyi 53 millió pengővel szemben idén 156 millió pengőt szántak. A mtmkaalkalinak teremté­sé«« szánt, összegek pedig megközelítik az egy mifliárdot. Ezek a számok magukban véve is progra­mot jelentenek. De programot jelent a pénz- ügyminisster további útmutatása is. Nagy­mértékben fejleszteni fogják az ipart, felál­lítják a munkák am a rák at, előmozdítják a villamositást, hitelakciókkal támogatják a gazdasági életet és növelik a birtokpolitikái célokra scolgálő összeget. A mai háború gazdasági háború is. Külső és belső fronton kell harcolnunk és a belső fronton a termelés zavartalanságával áldo­zatkész munkával és bizonyos mértékű le­mondással kell biztosítanunk a jövőt. Ennek gazdasági előfeltétele az árak és a bérek közötti viszony megjavítása és a pengő ér­tékállandóságéinak fenntartása. A pénzügy- miniszter kijelentései nem hagynak kétséget aziránt, hogy a pengő továbbra is megma­rad a nemzet pénzügyi becsületének és igy súlyosan csalódni fog mindenki, aki pénz­rontásra spekulált. Az árszint méltányos kialakulása és a bérek és fizetések bizonyos mértékű rendezése küszöbön áll. Néhány szóval elmondva ez az, ami az ál­lami költségvetésből a politikán túl is érdek­li a közönséget. De még egy jó újdonságot tudott a pénzügyminiszter mondani: beje­lentette a hadikölcsönök felértékelését. Az »rre vonatkozó törvényjavaslatot már be is nyújtották. A felértékelés mértéke 5—10 százalék lesz, módja pedig: átcserélés, ka­matozó állami címletekre. Húsz év óta vajúdó kérdés jutott ezzel lyugvópontra, amint hogy az uj költségve­tés is évtizedek mulasztásait pótolja ki az- sal a nagyvonalú munkaprogrammal, amely méltán teszi az 1942. évi előirányzatot „a iejiődö nemzeti munka költségvetésévé.“ Mauritius szigetére szállították az angolok a volt perzsa saht London, október 25. Riza Pahlevi iráni |B*üih Mauritius szigetre érkezett, ahol már jég»bbi idő óta tartózkodik Sstojadinovics Beát jugoszláv miniszterelnök is, akit szintén se angolok internáltak. Úgy tudják, hogy Vét volt jugoszláv régens-herceget az augo- 1tk JEft&jpa gyaamatoa internálták. Takarékoskodni kell a villannyá!, szent iga* — de azért nem kell éppen a sötétben ülni. As Igazi megoldás: Krypton lény... A Tungsram KryuJon lámpa dramot takarít meg — mégis ragyogóan világit. 'in&dcUg egeÁ’ £L J­HÉTVÉGI NAPLÓ CSAK JÁTÉK! Néhány nappal ezelőtt az egyik kolozsvári társasgépkocsiról leszállítottak egy férfiút és rendőrnek adták át. Meglehetősen izgal­mas jelenet volt. Kiderült, hogy az illető tulajdonosa a társasgépkocsinak, s maguk az utasok szállították le kocsijáról. Miért? Azért, mert felszólította utasait, hogy az ő kocsiján ne beszéljenek magyarul, hanem — románul ... Alapjában véve szót sem érdemes ilyesmi­re pazarolni. De a mai légkörben nagyon jellemző tünet s ezért nem csak érdemes, ha­nem szükséges is véle foglalkozni, Nem ön­magáért, hanem tünetvoltáért. Ez az izgalamas jelenet tudniillik nem más, mint az Északerdélyben élő románság lelki nyugtalanságának, felizgatottságának kiesi, de annál beszédesebb tünete. Meg is értjük ezt a nyugtalanságot. Okát és magya­rázatát megtaláljuk azokban az uszítások - ban és kihívásokban, amelyek a határon túl naponta elhangzanak. Romálniában tökélete­sen feleslegesnek tartják az uj európai rendbe való beilleszkedés legelső parancsát: az uj életformák kialakításának ildomos szolgálatát s mind maga az államvezető, 1 mind a sajtó és a közhangulat óráról-órára J féktelenebből robban ki a bécsi döntőbíró-I ság határozata és Magyarország ellen. A ■ Romániában elhangzó megnyilatkozások ! nemcsak Északerdélyt követelik vissza, nemcsak azt hirdetik, hogy Románia hatá­rait egész a Tisza vonaláig terjesztik ki, hanem azt. is, hogy a román hadsereg rövi­desen újra bevonul ide és felszabadítja a magyar elnyomatás alá került románokat. Mi, a magunk jussának, a magunk igaz­ságának és a magunk erejének tudtában nem sokat törődünk- ezekkel a megnyilatkozások­kal. Nem félünk. Sem most, sem a jövőben. A magyar közvéleményt hidegen hagyják ezek a vakmerő és nagyhangú kijelentések. 31 v vi* ^ 'váíikt V®. ? tVa sí.* py . ’,«,•!’/ 'OLT*'» ítT.*- r % •■%. i*, \ e* r -»V. i*T zm ttAwé • "v «*' Y* v .v- -u Jß ■'■'h * * *• i % v v / ,-fc ti . ■’ . .As* V*i 5r f «. r.’i tf vff i. t„ + >■ _ ,JV fal » \ * is tC îs U Vr; *V'A'íf > 4 r ?:* / »rsrs? s • •’ IX. t n mw B ' f * *«lV ti. *«íll VTfi 5. 9-t, .•«a’fíffiík Bennünket erről az ol­dalról meglepetés már nem érhet. Olyan, mint 1918-ban, többé soha. Nem igy az erdélyi román közhangulat. Szentirásnak vesz? a határon túl űzött két­kulcsos politika hangos hírverését és Tria­non megsegítése után uj trianoni ünnepség­ben reménykedik. S ez a reménykedés már- már széttöri a józanság korlátáit. Ebből» a szemszögből kell megítélni a ko­lozsvári társasgépkocsin lejátszódott jelene­tet. Odaát, mesterséges és következetes iz­gatás folyik minden rendelkezésre álló esz­közzel, minden elképzelhető utón és módon, s az északerdélyi románság felcsigázott re­ménységei az izgatással párhuzamosan emel­kednek a forrpont felé. így történt meg, hogy a kolozsvári autó­busztulajdonos már odáig elment felbuzdu­lásában, hogy magyar utasainak hangos szó­val tiltotta meg a magyar szót. Esztelen játék ez. elsősorban román szem­pontból. De csak játék, a történelem hatalmas erői­nek árnyékában . . . FÉLSZ ÁLLOTT A PAVA! A régi népbattada kéz dósora jut eszünkbe, amikor látjuk, hogy a kolozsvári vár megye­háza palotája uj köntösbe öltözött. Az, aki nem több húsz és egynéhány évesnél, bizo­nyára igén nagy csodálkozással látja, hogy a két évtizeden ál’ütött-kopottnak ismert régi épület az elmúlt héten milyen szépen megfia­talodott. Az epidermiszén éktelenkedő pörse- nések, vedlések eltűntek és íme, valósággal új­jászületett néhány -nap gondos munkája révén. Az öregebb; év járat ok más véleményen van­nak. 'Tudják és érzik, hogy szó sincs ezúttal arról, hogy az öreg épület megfiatalodott vol­na, Ha történt változás, annak titka más kö­rű hu éti yben keresendő. Mert változás történt, szemmel látható. Finom, nemesen előkelő és friss szín kerüli a falakra, shn’a és tiszta tett, akár a kozmetikustól kikerüli arcbőr. És tes­sék, milyen üde derű sugárzik le a diszkréten előkelő fal hatalmas síkjait kedvesen felvidí­tó zöldes ablakkeretekről! -Fenn: a címer és a földgömb uj fényt, uj sugárzást kapott. Vakoltak, meszeltek, festettek csupán? Aki ismeri a régi- magyar életközösség belső törvényeit tudja, hogy nemcsak ennyi történt, A régi lélek és szellem sugárzik le a két évti­zeden keresztül rútságban, szennyesen és el­hanyagoltan tartott falakról, A. régi lélek és szellem. A rend, biztonság, - erő, hit és szép­ség szellem.'e... Ami belül betölti és megszenteli a falakat, A magyar lélek. Éktől ragyog és ettől olyan szép a régi épü­let, mint abban a mesebeli pillanatban, amelyben a ballada sorában megénekelt páva felszállott... Bizony, sok szegény legénynek szabadulá­sára ... / EGY SZÁL GYERTYÁT Azt Írják a budapesti lapok, hogy a szé­kesfőváros polgármestere elrendelte: a mai rendkívüli viszonyokra való tekintettel eb­ben az évben tilos a főváros területén lévő temetőben a sirok és sírboltok kivilágítása. E Mr megjelenésével egyidőben levél ér­kezett a Keleti Újság szerkesztőségéhez. Küldője: özvegy Szigetvári Józsefné, a Ha. lottak Napjának közelgő időpontjával kap­csolatban az alábbi gondolatot veti fel: Nem volna-e lélekemelőbb, ha ebben az év­ben a sirokat csak egy szál gyertyával vi­lágítanák ki és csak egy szál virággal éke sitenék? A szokásos kegyeletadás megtaka­rított költségeit pedig mindenki felajánlaná akár a Főméltóságu Asszony téli segélymóz- . galmáira és a harctéren küzdő honvédeink javára ajánlaná fel. i,Ugy gondolom, — idézzük a levélből szó- saerint — nem akad senki, akinek nagyon kedves a temetőben pihenő hozzátartozója, hogy ne szívesen adna harcoló honvédeink téli felszerelésére.“ Szép és tiszta gondolat bontakozik ki a gyöngybetüs írásból Továbbadjuk ezt a mai idők szelleméhez méltó elgondolást. Ha a hatóságok másként nem intézkednek, meg kell szívlelnünk ezt a mel'T, okos és nemes figyelmeztetést. — f/. ­Uj tagokat vett feí a kolozsvári Orvosk^ mora Kolozsvár, oki. 25. A ki ,. ,-vári kerület: Orvosi Kamura előkészítő bizottsága —-- mim a Hivatalos Lap közli — ok - r 18wáu, tartott ülésén a kamarai tagok sorába a kö­vetkezőket vette, fel: Nemes Balogh, András dr. (Kolozsvár); , Brestán Miklós Károly dr. (Budapest), Eéd r Marcell dr. (Kolozsvár), Kulcsár István dr. (Kolozsvár), Lövy Jenő dr. (Kolozsvár), Molnár Ferenc dr. (Szilágycseh), Weiss Izi- dór dr. ( Szamosu j vár). Ugyanezen az ülésen a kamarai, tagok so, iába árjegyzéssel a következőket vették fel:, ­Ár oki iá ty Vilmos dr. (Dós), Bándó Tiva­dar dr. (Dósakra.), Bodolay István dr. i Iv v loasvár), Farkas Ferenc dr. (Säsilva), Jánó Béla űr. (Váraimás), Kerestcy Tibor dr. (Kolozsvár), Kiss Dezső dr. (Kolozsvár). Muhi Sándor Űr. (Beszterce), Nagy Elemér dr. (Hidalmás), Nasser Antall dr. (Bátifty- iiunyad), Orbán Gyöngyi dr. dr. Kneffei Pák né (Kolozsvár) , Pados Jenő dr.y (Beszterce),- - Pál Ferenc dr., 5 tökély László dr. (Beszter­ce), Bserumleg G'> .. dr. (Zilah), Szeidl Má­ria dr. dr. Tessényi • ! , .-né.. (Galgó), Vargha Kálmán dr., Zelinka Ferenc dr. (Nagyilva). Elhalálozás következtében a tagok sorából a következőket törölték: ■Vdradi- János':-'-'dr. (Köli/svár), Horváth László dr. (Dós) és Németh Endre dr. (Dés Kik koptak méa ösztöndíjat a Horthy Mikiós-alapbói Kolozsvár, október 25. Megírtuk, hogy a kultuszminiszter 102 kolozsvári főiskolás dia­kot részesített ösztöndíjban a Horthy Miklós alapból. Újabb értesülés szerint még a követ­kező diákok részesültek ösztöndíjban: 200 pengős ösztöndíjat kapott: Sándor Gábor höl csesz. 360 pengő? ösztöndíjat kaptak: Szombat­helyi László orvoskart hallgató, Bob.ily ( Gyula,, Dénes Márta, DivéB Ilona, Ourbán Júlia, LSrincs Ernő és Székely József böl­csész hallgatók, Amgrus Géza és Biró József természettudományi hallgatók és Lakatos Irén orvostanhallgató. — Hazaárulás vádjával letartóztattak hat- finn szociáldemokrata képviselőt. Hel­sinkiből jelentik: A finn szociáldemokrata ellenzék, hat képviselőiét letartóztatták ha­zaárulás vádja miatt. Rövidesen bíróság elé kerülnek. 35 perc rnarosvásárhelv 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Mcqyar Légiforgalmi r. t. MALERT iéqijdratai vasárnap is közlekednek. Oóelőre gondoskodjék h elsfoglalásrő Mátyés li irály'ff ér 7sz. Telefon: 35—96

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents