Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-05 / 202. szám
iZEPTE'ÍSEK 5 Nemzeti Jövőnk z A GYERMEK Minden nemzet olyan sorsot érdemel, mellyen ifjúságot nevel magának. A hanyatló & növekvő MttBedékek feladata, sorea, hivatása ugyanez. A hanyatló nemzedék átadja tapasztalatait, világnézetet, munkáját a növekvő nemzedéknek, amely tovább dolgozik, tovább fejlődik azért, hogy a nemzet, a faj lébe folytatódjék. Az emberiség történelme megtanít bennünket arra, hogy a népek életében fellendülések ét hanyatlások vannak. A nemzetek, a fajok sorea attól függ, hogy követi-e a fáradság korszakát a fellendülés korszaka. Bizonyos törvényszerűségek állapíthatók meg *e ember, a faj és a nemzet életébein. Ha a nemzet éLniakwrása, areje gyengül, ba a polgárokból kiveszett az áldozatkészség, a köz, a nemzet, a haza szeretete, akkor a hanyatlás korszaka törvényszerűen bekövetkezik. Ezt látjuk a régi Rómáiban is, hol a hanyatlás jelei már az Antoniusok korában mutatkoznak. Ott a közügyekkel nem törődött aenki, katonai szolgálatot római nem vállalt, a katonák pedig zsoldosokból álltak. Az erkölcs leromlott, a születések száma ijesztően csökkent. Hasonló tüneteket a jelönikor népeinél is látunk. Sokat beszélnek ma, fáradt nemzetekről, de ugyanakkor látunk megújuló, megfiatalodó nemzeteket is. Ha Európa népeit nézzük a születések arányszárnámak szempontjából, sikkor látjuk, hogy keletről nyugatra a születések száma csökken. Oroszországban ezer lakosra 44, Törökországban. 42, Romániában 31, a volt Jugoszláviában 28, Portugáliában 27, Spanyolországban 2C, a Lengyel kormányzóság területén és Olaszországban 24, Bulgáriában 22, Magyarországon 20.3, hasonlóan a Német Birodalomban és Finnországban, továbbá a cseh protektorátus területén 18, Szlovákiában 18, Lettországban 18, Norvégiában 16, Belgiumban, Svájcban, a tutaj (Ionképpen i Angliában és Franciaországban 15 az élvesznletcttek száma. Álteilá,ban láthatjuk, hogy a születések arányszáma, ott a legmagasabb, ahol a gycr- mekhalandóság is a legnagyobb. Keleten gyorsan szaporodó népek élnek: ezek kultúrája alacsonyabb fokon van. A nyugati népeknél a halálozási arányszám! erőben csökkent ugyan, de ezzel egyidejűleg csökkent a születések száma isEnnek következménye az egyre jobban gyengülő népszaporodás. Az orosz születési arányszám csaknem háromszorosa a svájcinak, belgának, vagy a franciának és Oroszországban a nagy halandóság ellenére is nagy a természetes szaporodás, mig Franciaország lakossága alig Szaporodik, sőt olyan év is volt, aím/ikor a halálozások szánva jóval magasabb volt a születések számánál. A nemzet, a faj fenntartása. boldogulása a gyermekek számától függ. Évtizedek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel hazánkban. Többen rámutattak arra, hogy nálunk az ötvenes évek után rohamosan csökkent a Születések száma. Később az ütem' lassult, de tart. Varrnak vidékek, ahol az egyke miatt a községek visszafejlődtek, elnéptelenedtek. így például az Ormánság területén a születések száma alig tart lépést a halálozási számmal. Az ország délnyugati és nyugati vidékén és Budapest környékén vannak az egvkés területek. Sokan keresték, kutatták az egyke okát. Voltak, ajrifc a fajjal, a vallással hozták kapcsolatba, de ezeket az állításokat a tények megcáfolták. s Budapest, Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Miskolc, Szeged törvényhatósági városok, továbbá Békéscsaba, Cegléd, Csongrád, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Kaposvár, Kiskunhalas, Kőszeg, Makó, Mohács, Nagykőrös, Szekszárd, Szentendre és Vác megyei városok területén az ötéven aluli gyermekek szé* 35 perc ITÍarosvásárfiph? 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Mcayar Légiforgalmi r. t. MALEIT légijdratai vasárnap is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék h elfoglalásról Mátyás Bt irály-tér t sz. Telefon: 35—96 ma nem ári el aiz összlakosság 12. százalékát. Ugyanez a helyzet Baranyai megye két, Báos- bodt-og megye egy, Békés megye két, Nógrád megye két, Pest vármegye két, Somogy vármegye- tizenegy, Tolna öt és Zala, megye három járásában. Ezzel szemben Hajdú megye két, Jásanagyk unszolnék megye egy, Szabolcs megye 7, Szatmár megye két .és Zemplén megye három járásában az ötéven aluli gyermekek száma meghaladja a 16 százalékot. Sokan a gazdasági helyzettel hozzák kapcsolatba a,s egykét,. Ez a feltevés sem állja meg a helyét,, mórt a legtöbb gyermeke a gazdasági cselédek és utána a,z 5—100 holdas birtokosnak van. Sorrendben soroljuk fel a foglalkozási ágakat: 10—50 holdas birtokos, 10 holdon aluli ki-birtokoş, gazdasági munkás, napszámos, bá yász. iparos, közszolgálati alkalmazott, kereskedő, házicseléd, véderő. A népsűrűség sem okozza feltétlenül az egykét még akkor sem, ba a népsűrűséget szántóterületre vonatkoztatjuk. A természetes népszaporodást a születések (z halálozások közötti különbség adja. Meg kell álliaipitanunk. hogy ezer létekre számítva, a halálozás nagymértékben csökkent hazánkban. A 70-es énekben ezer lélekre évenként 41 halálozás esett. Különösen nagy volt a gyermekhalandóság. Ma a halálozási arányszám 2?.? teAzáfft, tejfát at W4Ö. évi természetes szaporodás ezer lélekrc 5.0-ét tett ki. A magyar kormány a gyermeket, a családot minden eszközzel óvja, védelmezi.. A népoktatás, a népművelés emelése, az egészségvédelmi szolgálat, a közegészségügy javítása, az egészségvédelmi körzetek megszervezésé, a fertőző betegségek elleni védekezés, a gyer- mekroemhelyefc, napközi otthonok, óvódák, a védőnői intézmény, az orvosi azolgálat rendezése, a tüdőbeteggondozó intézetek, számtalan kórház, felállítása, az ivóvízellátás javítása, a mentőszolgálat, a gyermekek étkeztetési akciója, cukor- ás tejakció mind-mind a gyermek- és családvédelem szolgálatában állanak. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap rendelkezésére álló 60 millió pengő elsősorban arra szolgál, hogy családvédelmi és szociális intézkéd esek kel népünket megerősítsük. A földbirtokreform-, a zsidóbirtokok szétosztása, erőteljes, egészséges családok megteremtését célozza. De mindez nem elég. Önmagunknak, a társadalomnak is segítem kell. Elsősorban a szegényebb nép rét egeket kell magunkhoz. emelni, megerősíteni, mert a nemzetek és fajok vetélkedése örök, kérlelhetetlen és amelyik nemzet elveszti életerejét, el- hnkik. Fajtánk, életképes. Meg tudja állni helyét a küzdelmekben is. Meg kell erősítenünk anyagiakban és lelkiekben egyaránt, hogy megállhai--uk helyünket Európa népei között. Mert örök igazság, hogy minden nemző* olyan sorsot érdemel, amilyen fiatalságot nevel magának. A városok ismét sürgetik a pénz* ügyi reform napirendre tűzését Az államháztartás bevételeinek fokozására élei lieleptetett pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatban a városok ie felvetik a maguk pénzügyi helyzetének javítását. Teukács Ödön ny. miniszteri osztályfőnök, a Msgyar Városok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöki, most kifejt} erre vonatkozóan a városok álláspontját és várakozásukat abban e reméaiyban foglalja össze, hogy a kormány hamarosan napirendre tűzi és megvalósítja a városok pénzügyi reformját, amelynek nyomán a vidéki városok pénzügyi helyzete is rendeződik, — A városok nemzed; érzésük egész melegével, gazdasági erejük teljével állanak, a kormány rendelkezésére — szögezi le Lukacs Ödön, — hegy a pénzügyi erőfeszítés, tel jes sikerrel járjon. Nem indíthatnak vitát afelett, hogy a. mai gazdasági helyzetben nem- volna-e célravezetőbb a teher egy részének viselésébe a jövő nemzedéket is bevonni és igy bizonyos részben hitelműveletekhez folyamodni. Lelkes készségüket nem befolyásolj«, hogy az emelkedő többletet a városoknak kell majd visel - niök. Ez, pedig nem lekiesinylendő áldozat akkor. amikor a kormányrendeletek a legcsekélyebb reményt sem nyújtanak arra, hogy s városok a folyton neliezendő pénzügyi helyzetükben a kormány támogatáséra számíthatnának. Mindamellett a városok pénzügyi helyzete városfejlesztő munkája mellett nem lehet közön bősét. elhaladni. Nem kétséges, hogy a kormány mindezek teljes tudatába® van, éppen csért reményteljes bizalommal vannak a városok aziránt, hogy a kormány a városok pénzügyi problémáinak megoldását rövidesen tárgyalás alá, veszi, és napirendre Uisi a városi pénzügyek reformját. Ez a reform lesz hivatva a városok egészséges fejlődését, vele a magyar nemzet oly megerősödését biztosítani, hogy a Kárpáfok medencéjében európai hivatását betölthesse. (Magy. Tud.) Az F. M. G. E. Terményértékesítési Tájékoztató Ügyosztályának hivatalos közleménye A közellátási m nisztet megkönnyítette a nrvnőség’ buta értékesítését A közellátási minisztérium 352.877/1941. K. é. 1/3 sz,ámu rendeletével a minőségi búzánál megkívánt feltételeket az alábbiak szerint szabályozta újra: A 80 kg.-nál magasabb hektoliter súlyú búza ára 100 kg.-kent 1 pengővel, a 81 kg.- nál ínagnsabh^hektoHter-sulyu buza ára pedig 100 kg.-ként 1.50 pengővel magasabb a megállapított 30 pengős árnál, ha a búza kifogástalan állapotú, csira-, doh- & üszög- mentes, 1%-nál több idegen anyagot nem tartalmaz, a szarnék túlnyomóan (legalább 60%-bau) acélosak és általában fejlettek. A rendelkezés értelmében tehát: i. nem szükséges a poloska szúrt szemek szá ma rá nyát megv i z,ágálni, 2. a szemek nem „egyöntetű nagyságúak, fejlettek és alaknak“, hanem „általában fejlettek“ kell. hogy legyenek. Ezek szerint a, 150 mázsánál kisebb tételek is — amennyiben megfelelnek az újabb rendelkezésnek — a fenti felárak mellett vásárolhatja meg a „Hombár“ a termelőktől. 3. Az acélos szemek számarányára vonatkozólag előirt 60%-os íegnlocso vabb határt a buza egyszerű megtel:hitesével is meg lehet állapítani. Mindezekből láthatjuk, hogy a. közellátási minisztérium ezen újabb rendelkezésével is a gazdák érdekeit tartotta szem előtt. Évi félmillió pengővel, emelik az ügyvédi nyugdíjintézet bevételét Budapest, szeptember 4. A rokkantsági ás özvegyi ellátást biztositó Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet ma: anyagi teherbíró képessége mellett csak nagyon kis össs- szegü nyugdijakat tud biztosítani az elaggott ügyvédek és az ügyvédek özvegyei részére. Ügyvédi körökben már régóta felmerült a* óhaj, hogy a nyugdijintézet szolgáltatásait a mai életviszonyoknak megfelelő színvonalra emeljék Ehhez azonban elsősorban az szükséges. hogy a nyu gdi.j intézet jövedelmét s®a poritsák. Most «I is készült egy törvényjavaslat, amely intézkedni fog aziránt, hogy az ügyvédek kereseti adóalapjuk bizonyos százalékát, mint adópótlékot, az ügyvédi nyugdíjintézet számára befizessék. A nyugdíjintézet javára szolgáló pótlék a kereseti adóalap 1--S százaléka lesz és ezt ügyvédi jóléti hozzájárulásnak fogják nevezni. A kereseti adóalap pótlckolása hozzávetőlegesen évi 500.000 pengő bevételi többletet fog biztosítani a nyugdíjintézetnek, , ami lehetővé fogja tenni, hogy a hosszabb intézeti tagsággal rendelkező ügyvédek özvegyeinél az évi ellátási összeget 1400—1500 pengőre, a rokkantsági ellátás összegét évi 2200—2400 pengőre emelhessék. Felemelnék a rokkant ügyvédek, háeast-ársa után járó családi pofiié összegét is, valamint az áriák részére folyósítandó tanulmányi ösztöndíjakat, és a segélyösszegeket. Ügyvédi körökben remélik, hogy a, törvénytervezet még ebben az évben törvényerőre emelkedik é- a iövő év januárjában életbe lép. (Magy. Tud.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK ! Kedden tnrVf«* svepVemLeri ülését Kosoafsváar város Loiiqakgalási bizoüsága Kolozsvár. szept. 4. Kolozsvár város közigazgatási bizottsága szeptemberi ülését In~ ezédy-.Tnk- nían Ödön dr. főispán elnöklésével kedden délután 6 órakor tárttá a városháza tanácstermében. Az ülés egyik legfontosabb tárgypontja a polgármester jelentése, amelyben Keledy dr. átfogó képet ad -Kolozsvár várospénzii gy i és gazdasági helyzetéről és tájékoztatót ad a közigazgatás augusztusi munkájáról. A közigazgatást bizottság a polgármester jelentése után meghallgatja az ár. vaszéki elnök, tisztifőorvos, pénzügyigazgató, rendörfökapitányheivettes, a törvényszéki főügyész, valamint, az állategészségügyi felügyelő jelentéseit. Vasárnap Jelalán avaljáL fel a GYŐrgYfalri MeneLnüteb Ksix művelő* déss EfyyesüSefánelc heiriségéf Kolozsvár, szeptember 4. Fontos álomás- hoz érkezett el a hatalomváltozás után Kolozsvárra menekült györgyfalvi magyarok élete: vasárnap délután 5 órakor avatják fel a Zápolya-utca 45 szám alatti helyiségben nemrégen megalakított közművelődési egyesületük helységeit: az irodát és a nagy befogadóképességű dísztermet, ahol időről-időre összegyűlhetnek és ismereteiket gyarapíthatják ezek a kultúrára, tanulásra szomjaizó derék menekült magyarok. A Közművelődési Egyesület megalakítása esekefalvi Tamás Béláné, a györgyfalviak annyi más megmozdulása kezdeményezőjének érdeme. Ez a lelkes, fáradt-ágot nem ismerő, magyar uriasszony gyűjtötte egybe annakidején a Kolozsvárra menekült györgyfa.Iviakat, hogy' ne kallódjanak el a nagyváros forgatagában. Felébresztette bennük a közösségi szellemet, az összetartozás érzését s György- falva népe csodákat müveit. Rövid időn belül bemutatták Kolozsvár közönségének néhai papjuk, a tragikus fiatalsággal elhunyt Czakó tiszteletes életének főmüvét, a „György- falvi lakodalmat“, A nagysikerű népi játékot, amely az elszakadt magyar falu életét, szokásait és táncait köti színes csokorba, a székesfővárosban is nagy sikerrel mutatták be a menekült műkedvelők s Budapest is szivébe zárta őket. Csak közbevetve említjük meg, hogy a derék györgyfalvi magyarok, akik maguk- is voltaképpen támogatásra szorulnának, a kolozsvári előadások jövedelmét az akkori árvízkárosultaknak ajánlották fel. Ilyen előzmények után alakult meg a Györgyfalvi Menekültek Közművelődési Egyesülete, amelynek otthonát vasárnap adják át rendeltetésének. Magát a felavatást, minthogy a menekült falu lakossága többsége református vallásu, Kádár Géza alsóvárosi református esperes, generális direktor végzi. Utána a „Szózat“-ot szavalja el László Dezső menekült györgyfalvi iparos, majd a jelenlevők eléneldik a „Himnusz"~t. Az avató ünnepség után meg együtt maradnak a györgyfal- vink, mert engedélyt kaptak az illetékes hatóságoktól. hogy ezt a napot mell ón megünnepelhessék, A helyi-egeket természetesen a györgyfalviak maguk rendezték be és mind,ént elkövettek, hogy otthoni környezetet varázsoljanak a falak közé. Györgyfalvi szőttesek, tányérok, bútorok, cserepek díszítik majd a szép reményekre jogosító közművelődési egyesület hajlékát. A gyorgyfaltviak úgy tervezik, — igy hallottuk esekefalvi Tamás Rélánétől, — minden vasárnap délután egybegyülnek majd itt, hogy tovább ápolják együvétartozásukat. Máris gondolkoznak azon, hogy a közeljövőben több mulatságot és ünnepséget rendeznek. Márton napján úgynevezett „tansnyás- bál“-t akarnak rendezni, Miklós napján hazafias ünnepélyt, de meg akarják ünnepelni október végén a reformáció emlékünnepét is. Mindezekből a rendezvényekből nemes célra szeretnének anyagi alapot összekovácsolni: meg akarják rendezni a szegénysorén györgy-• falvi menekültek karácsonyát. A Györgyfalvi Menekültek Közművelődési Egyesülete valóban a legszebb célkitűzésekkel kezdi meg működését. Csekefalvi Tamás Béláné elhatározta, hogy előadókat is felkér, akik majd különböző előadásokat tartanak a györgyfalvi menekülteknek. A női menekültek fonással-szövéssel is rendszeresen foglalkozni óhajtanak s kérték pártfogójukat, hogy hetenként rendezzen bibliaórát számukra, A györgyfalvi asszonyok kérését csekefalvi Tamás Béláné természetesen örömmel teljesíti.
