Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-05 / 202. szám
iQ4K SZEPTEMBER 5 ItEZETlSírS'JfG Szellem a palackban Irta : Finta Zoltán Marosvásárhely és Borszék — egyelőre még maguk, sem tudják! — hadiállapotba kerültek egymással a gazdasági érvényesülés arcvonalán Mindketten akarnak valamit, még pedig jót akarnak, csakhogy ketten nem akarhatják ugyanazt, s az egyiknek okvetlenül alul kell maradnia a nemes vetélkedésben. A mai körülmények között nem mindegy, hogy ha miír mind a ketten ugyanazt akarják, melyiké legyen a megvalósítás dicsősége és gyümölcse. Arról van szó, hogy egymástól teljesen I függetlenül Marosvásárhelyen is. Borszéken is kezdeményező lépések történtek annak érdekében, hogy hatalmas befektetéssel palackgyárat létesítsenek. Erre az üzemre a Székelyföldnek múlhatatlanul szüksége van. A székelyföldi ásványvizek nagy nemzet- gazdasági jelentősége az elmúlt évben igen sokat veszített azzal, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű üvegpalack s a hiány pótlására Romániával kellett, megállapodást kötni. Első pillanatra is kézenfekvőnek látszik, hogy a székelyföldi ásványvizekben rejlő nagy természeti kincs értékesítésének érdekében nem lehet tovább halogatni egy palackgyár üzembehelyezését. Mind Borszéken, mind Marosvásárhelyen felismerték a kérdés nagy fontosságát. Az Ábelek és Uz Bencék színes romantikája a háromdimenziós valóságban, a hétköznapok szürke életében egészséges és lendületes vállalkozó kedvben kezd jelentkezni, hála Istennek majdnem napról-napra, igen egészséges elgondolásokkal. így jelentkezett egy- időben, egymás tervéről mit sem tudva. Ma- rosvásárhely is, Borszék is azzal a gondolattal, hogy meg kellene valósítani a székely- földi palackgyárat. A palackban ma nagy üzlet rejlik. Nyilvánvaló azonban, semmi értelme nem volna annak, hogy bármennyire is szükség van egy palackgyárra, most egyszerre kettő legyen belőle s azon a szőkébb élet- téren, ahol egy ilyen üzem nagyszerűen megélhetne, kettő agyonfojtogassa egymást ; az üzleti versenyben. Hová építsék meg te. * hát a tervheve tt palack gyárat : Marosvásárhelyre, vagy Borszékre? Tagadhatatlan, hogy -Marosvásárhelynek nagyobb lehetőségei vannak. A sok közül csak egyet említünk meg: a földgáz egyenesen csábítja a gyáripart. Marosvásárhelyre. Az ottan egy nagy tömbben élő magyarság szempontjából is igen fontos volna egy újabb gyárüzem, amely 300—400 munkáskéznek adhatna megélhetést. És mégis, a szív is, a józan ész is azt parancsolja, hogy amennyiben a székelyföldi palackgyár tervét megvalósítják, ez az üzem ne Marosvásárhelyre, hanem az Isten háta mögött fekvő Borszékre kerüljön. Mert Bor- szék környékét még a Gondviselés is arra teremtette, hogy ottan üveget gyártsanak. A világháború előtt fungált is Borszéken egy üveggyár, azt azonban a háború alatt, leszerelték s azóta sem állították fel újra. A román iparpolitika az erdélyi üveggyártás szempontjából a földgázzal rendelkező Medgyest részesítette előnyben. A földgáz azonban ebben az esetben nem lehet az az egyetlen tényező, amely eldönti a kérdést. Az üzemanyag kérdése nem probléma Borszéken sem. Kitűnő szénbányája van a vidéknek és a 6200 kalóriás szén igen alkalmas a palackgyár üzemének fentariásához Az üveggyártáshoz szükséges más nyersanyagok is mind helyben megtalálhatók. Marosvásárhellyel szemben még az a helyzeti előnye is megvolna, hogy sokkal közelebb fekszik a Székelyföld üzleti szempontból számításba veendő borvizterüícteihez, mint Marosvásárhely. Hátránya Borszéknek az, hogy nincsen vasútja. Erre az érvre is megadja a választ a minden eshetőséggel szá motvető borszéki kezdeményezés. A maros- hévizí keskenyvágányu iparvasut 7 ki».. letérővel meghosszabbítható Borszékig! S ha vasút nem volna, akkor a székely fuvarosok juthatnának megélhetéshez az uj üzem árnyékában A palackban azonban nemcsak üzlet rejtőzik, hanem szellem is: a nemzeti érdek szelleme. S ez a szellem diktálja azt, hogy — ha már választani kel! Marosvásárhely^ vagy Borszék között — a székelyföldi palack- gyárnak okve;lenül Borszékre kell kerülnie! A mai magyar közösségi életben minden életmegnyilgtkozásunknak. tehát az iparnak is, az egyetemes magyarság egyetemes érdé- keket kell szolgálnia. Borszéken pedig a tervezett gyárüzem sokkal hathatósabban tölti be magyar nemzeti hivatását, mint Maros- vásárhelyen. Mert ha Marosvásárhelyen egy nagy, zárt tömbben él is a magyarság. Bor- szék környékén viszont ott van egy hatalmas magyar szórvány, a szó leghidegebb értelmében a lehető legsivárabb és legmosto- hább életfeltételek között. Valóságos isteni csoda, hogy átvészelhette § a román megszállás két évtizedét a követke- | zetes és kíméletlen román telepítési politika malomkövei között. Nemzeti érdek, hogy egy uj ipari nagyüzem itt, ezen a veszélyeztetett- ponton juttasson kenyeret néhány száz pusztulásra. elidegenedésre Ítélt magyarnak. A gyergyótölgyesi járásnak ma körülbelül 26.000 lakosa van. Ennek 36—40 százaléka magyar, a többi román. És amiig a román lakosság a román telepítési politika jóvoltá. bél földdel és állattal rendelkezik, a magyar népességnek se földje, se állata nincsen. Az ottani meglehetősen szűk keretek között dolgozó nem magyar faüzemeknél találnak valamelyes munkát, vagy pedig cselédsorban tengetik életüket a tehetős román lakosságnál. A jobb jövő lehetőségének pillanata most érkezett el ennek az elkallódéra, örökös nyomorgásra kárhoztatott magyar szórvány, nak. ügy tudjuk, hogy a borszéki kózbirto- kosság és a kőszénbánya együttes erővel szeretné a palackgyár tervét megvalósítani. A gondolat hordereje rendkívüli: négyszáz üres magyar munkáskézbe hullana a jól megérdemelt magyar kenyér! Egy nehézsége van csak a terv megvalósításának. Sem a bányának, sem a közbirtokosságnak nincsen pillanatnyilag annyi mozgatható pénze, hogy a körülbelül 800.000 pengős vállalkozásnak nekivágjon. Pénzre volna tehát szükség. Csakhogy éppen ebben a komoly szépséghibában leledzik a marosvásárhelyi kezdeményezés is. Hová, melyik elgondolás felé áramlik a magyar pénz. ha a székelyföldi palacgyár gondolatát a tér- vezgetés állapotából a megvalósítás felé kezdik terelgetni? Itt érkeztünk el az erdélyi iparosifás leg- fontosabb kérdéséhez. Kit kell támogatnia az ilyen célra meglevő tőkeenergiáknak: a tisztán üzleti alapon álló magánérdekeket, vagy pedig azt a kezdeményezést, amely a közösségi mnnka talajába gyökerezik és az BERLIN, szept. 4. A Délkeleti Hírszolgálat bukaresti jelentése szerint a román fővárosban levő >,Astra“ gyárban szerdán este nagyarányú robbanás történt. A robbanásnak rengeteg sebesült ál- } A német és olasz bsdijeleintésák mindennap megemlítik ennek a . kirónajkai kiköt A városnak nevét,. Kemény és irgalmatlan harcok folynak a nagy-fontosságú hely birtokáért. A hivatalos hedijelentések . természetesen csak a ham események lényegé! közük, a hadijekmitések hagyományos szűkszavúságával. Magáról Tohrukról kevés szó esik. Most egy német haditudósító „leleplezi“ a rejtelmes hadászati pontot. Érdekes tudósítását alább közöljük: A Tobruk előtt; erőditményi rendszer 170 egymástól teljesen különálló bunkerből áll, amelyek nem egyenes vonalban, hanem elszórtan. lépcsőzetesen követ,köznek egymás után. Mindem egyes erőd mintegy másfélmé- ter mélységben fekszik a szikes sivatagi talajban. A beton és a természetes szika rendkívül jó védelmet nyújt a tüzérségi belövés e'len. Ehhez járul még, hogy eaholsem emelkednek a föld felszíne fölé, úgyhogy a sivatag görgeteg talaján mondhatni teljesen fel- ismerhetetlenek. Itt maga a természet gondoskodik olyan álcázásról, amelyet Európában a legaa ff illái tabb művészettel sem lehet megvalósítani. A láthatatlan Tobruk-erődök tüzérségi legyőzése minden szempontból óriási nehézségeket nyujt. Többó-kevésbé véletlenre kell bízni, hogy a nehéz lövedékek pontosan eltalálják a célt és ai betonozott (szikla erődítményt szétrombolják. Maguk a stukák sem tudnak döntően közbelépni, mert közeli találat a talaj összetétele miatt majdnem; teljesen hatástalan. A bunkerokat keskeny fedett futóárkok kötik össze egymással, amelyek 20 m. keresztmetszetű hadállásokhoz vezetnek. Ezeket az állásokat csak a hare pükmatdbrm foglatüsdet révén elsőrendű nemzeti érdekeket is tud szolgálni? A Gyergyói Villamossági Bt. amerikai sti- lusra tervének megvalósitáisakor már utaltunk a<rra, hogy a Székelyföld iparosításának szolgálatába állított Erdélyi Munkaszervező Intézet az ilyen közösségi alapból kisarjadó elgondolásoknál nemcsak nem zárkózik el a szükséges tőke folyósításától, hanem maga is igen nagy Ü2leti érdekeltséget, vállal. Bizonyosra vehető, hogy a székelyföldi palack- gyár megteremtésében is igen nagy hivatást tudna betölteni az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet, de az is bizonyos, hogy a tölgyesi szórványvidék iparosításának ebben a vonatkozásaiban a kezdeményezésnek éppen az érdekeltek részéről, kell megtörténnie Az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet igazgató-választmányának nemrégiben Kolozsvárt megtartott ülése alkalmából már volt alkalmunk rámutatni arra, hogy milyen nagyjelentőségű és mennyire szükséges volna a veszélyeztetett magyar szórványTidékcken is — már amennyire e vidékek adottságai azt megengedik — ipari üzemeke* felállítani, s azokon keresztül kenyérhéz juttatni a mostoha sorsukban az elidegenedés szakadé- kának szélére sodródott véreinket. Most már megadott példa alapján térünk vissza erre a kérdésre. Tölgyes ma igen su- lyos helyzetben lévő magyar szórvány vidék. Tökéletesen földtclen és nincstelen népét végre egy nagy lehetőség délibábja kecsegteti. A sokszor említett székely életakaratnak most kell bizonyságot tennie arról, hogy méltó a hírnevére és a borszéki érdekeltségeknek a legsürgősebben meg kell tenniök a szükséges kezdeményező lépéseket, hogy az ott élő szórványmagyarság a magyar életközösségben magyar kenyérhez jusson. A rideg üzlet és a nemes nemzeti köteles- ségteljesités összefoghat és egy utón is járhat. S Borszék gyárüzeme csupa hűvös palackot gyárthatna, amelyből nem a rontás és bosszúállón sötét démona, hanem a megelé- gedettebb magyar élet áldott szelleme szállana ki a székely borviz felgyöngyöző buborékjaiban .. . dozata van. A sebesültek közül tizen egy belehalt sérüléseibe, huszonötnek az állapota pedig súlyos Közelebbi részletek, eddig még nem ismeretesek. (MTI.) jók el és ntagy.szeril védekezési lehetőséget nyújtanak mindem irányból jövő támadással szemben. Az európai védelmi vonalaiktól teljesen eltérő tobruld erőd! tanónyrornüzevbe a német gyalogság a husvét körüli harcokban mélyen benyomult, mégis be kellett látnia, hogy támadó lendülete toki illettel a, randkivüli viszonyokra döntést nem eredményezhet. „A támadás összeomlott“ — áll® pit ja meg a haditudósító, — ,de egy uj. alkalmas eszközökkel ellátott és megfelelően előkészített támadás azonban azt eredményezte, hogy a német afrikaharcosok április 30-án hallatlan nyakas harc után, amely legnagyobbrészt homokviharban, játszódott le, a Sas el Medauur. magaslat birtokába jutottak, ahonnan a tob- ruki hadszíntér nagy része sakkban tartható és eddig az angoloknak lehetővé tette, hogy a német mozdulatokat és készülődéseket szemmel tartsák. Már most a tobruki ostromlók ezen előny birtokában nagyszerűen a maguk javára tudták i forditemi a lehetőségeket és eveknek segítségével lassan, de biztosan megadásra fogják kényszeríteni a tobruki védőket,“ Zi Tonyba bevonult a horvát véderő * első helyőrsége ZÁGRÁB, szeptember 4, Zimonyba bevonult a horvát véderő első helyőrsége. Zimonyt a horvát államhoz csatolták, egyelőre azonban még német katonai közigazgatás alatt cl a város. (MTI) Naqv részvéit©! temették ®! a fiotc on e hunyt Vásárhelyi János dr. eayefemi tanárt Nígy rósz,vét mellett kísérték utolsó útjára dr Vásárhelyi Jánost, a kolozsvári egyetem tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal tanárát. A temetésen megjelent, Szmtpéteri Zsig- mond dr. Rector Magnificns vezetésével az Egyetem» Tanács, az egyetem tanárai tejles számban, a vármegye képviseletében Inczédy- Joksnum Ödön dr. főispán, a város, a honvédség, csend őrség és ren dőrség képviselője, az egyetemi hallgatók nagy számban és még M>kae mások. Pontosan 11 órakor érkezett meg a Mátyás Király Diákká,/, előcsarnokában felállított ravatalhoz László Dezső református lelkész országgyűlési képviselő kíséretéiben Vásárhelyi János református püspök, aki a szertartást végezte. Gyászbeszédében ismertette az elhunyt egyetemi tanár életét, küzdelmes ifjúságát. Mér korán árvaságra jutott és csak saját szorgalmának és tehetségének köszönhette, hogy immár fiatalon elérte azt a tudományos megbecsülést, amely csak keveseknek jut osztályrészül. A beszéd után megható imával búcsúzott el Vásárhelyi püspök az élhunyt fiatal tudóstól, majd vitéz, Berde Károly dr. orvoskar! dékán lépett a ravatalhoz, és az egyetem tanárt kara nevében búcsúztatta el elhunyt munkatársát. G.yá.szbeszédében az elhunyt Vásárhelyi professzor tuodmányos pályafutását ismertette és utolsó Istenhozzád gyanánt mondott köszönetet azért az odaadó munkáért, amit a fiatalon kinevezett profesz- szor a teljesen kifosztott kórtan,i intézet megszervezésével kifejtett. A kórtani intézet orvosai és tisztviselői nevében Farkas Elek dr. intézeti adjunktus vett búcsút a kiváló főnöktől, a,kit egy évi együttműködésük alatt megszerettek és tiszteltek. Kállay Ernő az ifjúság, tanítványok nevében búcsúzott a szeretett professzortól, aki nemcsak kinevezett, de hivatásos nevelő is roft. Végül Gyergyay Árpád dr. egyetemi tanár a kolozsvári orvosi«) mura nevében mondott meleg búcsúszavakat. Potszajevszkája Lavra, egy ősrégi ukrán kolostor Galícia és Volihynia közötti területen találjuk as egész Délkelé teurópában közismert Potsaajevszikája Lavra ősrégi ukrâ» kolostort, az úgynevezett „anyakoloetorok“ egyikét. Ilyen kolostor csak négy volt, amelyek ez orosz egyház történetében nagy szerepet játszottak. Míg az orosz területen fekvő kolostorokat vallásellenes múzeumokká alakították át vagy szétrombolták, addig Potsza- jevszká.ia Lavra továbbvitte az egyházi hagyományokat. Nyugatokra jnáb«n a bolsevisták kétéves uralmuk alatt megkímélték. A szerzetesek olyan hatást gyakoroltuk a vidék mélyen vallásos lakosságára, hogy a helyi bolsevista hatóságoknak meg kellett, azzal elégedniök, hogy vallásellenes agitációjukat a kolostor ellen irányítsák. A bolsevistáktól tervezett „leszámolást“ az utolsó pillanatban akadályozta még a német esapatok megérkezése. A GPU néhány nappal a háború kitörése előtt tartóztatta le a kreme,nieoi hercegárseket, aki a kolostor főnöke volt. A püspököt Tarnopolba hurcolták, ahol többszáz nemzeti érzelmű ukránná' együtt fogságba vetették. A német esapatok közeledtére a GPU ezeket a foglyokat — miid állati csordát — kihajtotta a városon kívülre és géppuskával halomra lőtte. A her- eogérsek egy gödörbe zuhant, és eszméletlenül ott maradt. így a véletlen folytán kiké rülte a borzalmas mészárlást. Várszerüen emelkednek a magadra, a gyönyörű barokk kolostor nemes tornyai és pompás temploma, amely a volhyniai táj egyik magaslatán foglal helyet. A kolostori templom terrasza előtt óriási tömeg hullámzik. Férfiak é‘ pompásain, hímzett ruháju nők között ott látjuk a német katonákat is, akik szintén részitvesznek az ortodox istentisztelet ünnepélyes ceremóniáin. Az ukrán lakosság messze vidékről özönlik ide, hogy imádkozzon a csodatevő Istenanya előtt, aki egyben a Lavra legnagyobb szentélyét alkotja, vagy leboroiljon a kő előtt, amelyen Szűz Mária lábnyomai lát,hatók, aki ezen a helyen 700 évvel ezelőtt a kolostor alapítóinak megjelent. Ünnepélyes istentisztelet van: gyászimisét tartanaik a bolsevista rerrer áldozatainak lelkeüdvéért és egyben hálát adnak Nyugatukrajn«, felszabadulásáért. V ^ napokban 22 év utón először ■ az országoshirü m hvlv £ .GAZDAG“ CIRKUSZ a posta hátamögötti téren. * Magyarország legnagyobb utazó cirkusza. lizenegy halottja, huszonöt su yos sebesült je van a bukaresti „ Aslra“-gyár- ban történt robbanásnak tHIWnnnMBMMM TOBRUK
