Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-28 / 221. szám

Iftnceri Umjxa. 1941. SZEPTEMBER 28 Emlékezés De Gerando Ánionmáta ** - > - >i V»' * V Túl az élet ctellén, amikor napról-napra már több a visszaemlékezés, mirat a jövőre való terveztetés, élénkebben, mint valaha, él lelkemben felejthetetlen igazgatónknak, Do Gerando Antonináitak emléke. Látom nemes görög arcélét, lelkes tekintetét, előkelő egy­szerűséggel öltözött törékeny alakját, hallom minden szépre, jóra, igazra, nemem-e buzdító hangját, de legfőképpen szellemének csodála­tos erejét érzem, ami betölti lelkimet halálom napjáig. Az állami feifíőöb leányiskolának volt iga/: gatója. Boldog büszkeséggel léptem át az in­tézet küszöbét, amikor szülőim oda beíratták, mert. degerând istának lenni legfőbb vágya volt akkor minden kolozsvári lánynak. Tud­tuk a régebbi növendékektől, hogy aki oda jár iskolába, annak élete szebb, tartalmasabb, nemesebb lesz. Szeretettel párosult tsodáLaUal tekintet­tünk rá, valahányszor osztályunkban megje­lent, mert gyermekésszel is éreztük, hogy felsőbbrendü lény jár közöttünk. Már szár­mazása is tiszteletet parancsolt: édesapja a 4S-as szabadságharcnnlfban küzdő, francia szii- ietósü De Gerando Ágost, édesanyja gróf Te­leki Emma voit, testvére annak a Teleld Blankának, akit szeretett igazgatónk mindig eszményképül állított elénk.-•faga beszélte el nekünk, hogy amikor s*.s badságharcunk leveretése után édesapja alig 29 éves korában meghalt, édesanyja vele és öccsével, Attilával Párásba menekült, ahol nagy nehézségek között nevelte gyermekeit. De a család francia barátai támogatásukra siettek, így a nagy Michelet is egyik előadá- -sán a katedrája lépcsőin ülő két hontalan gyermeke a francia nemzet szeretetébe aján­lotta. Édesanyjuk maga nevelte gyermekeit', még olvasókönyvüket is maga irta, hogy forró hazaszeretettől áthatott megvárok legyenek. Tanulmányait Parisban végezte, ott szerez­te meg a tanítónői oklevelet is, de már égett benne az őseitől örökölt vágy tudásának más­ra! való közlésére. Már Parisban és a család­nak Magya.rorsz.agba való visszatérése után Budapesten is tanított, de tenoivágyasát es nem elégítette ki, úgy. hogy éppen .jókor kapta Kolozsvár meghívását, hogy vattaija i-t allami támogatással megnyílt felsőbb leányiskol a igazga lóságát. Azóta a mienk volt egészen 32 évig. 1880-tó] 1912-ig állott, iskolája élén és amit tett, azt minid érette — érettünk tette! Müveit magyar nőket, önfeláldozó, önzetlen asszonyokat és lányokat akart babájának nevelni, mert min­25 perc rnarosvásárhety 40 perc Rapvvdrad 125 perc Budapest repülőgéppel A Mae»yer Léoiforg-sírni r. t. MALERT tégi|dratai vasárnap Is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék helvffoglaldsró Mátyás Stirályfér 7 si> Telefon: 35—% den munkáját csak az a cél irónyHottn, begy a haea javát szolgál ja. A 48~as eszmék izzót- tak lelkében. Ezek vitték Turinba, Kossuth temetésére, ezek miatt nem fogadott ell semmi­féle uralkodói kitüntetést és erek irányították iskolája egész működését. A felsőbb leány- iskolások filléreiből készült márvány tábla je­lölt meg a Biasini-száHó falát annak emlé­kéül, bogy Petőfi négy napig feleségével ott lakott és ott voltunk a szamosfáfai honvéd­em! él leleplezésén is, mert mi mindenben részi vettünk, ahol magyarságunkat, bonszere- tetünket erősíthettük. Iskolánkban sohasem volt nemzetiségi vagy vallási ellen-tét. vagy egymás irigylése, csak azt éreztük, hogy két erő formálja a mi éle­tünket: a jóság és s sere let. A mi jó igazga- tónk mean szigorúsággal fegyelmezett, hanem felsőbbrendü gondolkodásával. A csântalarabo- do osztályt nem nagyhangú fenyítéssel, hanem egy két halk hangon mondott, anyai szívből lakadó figyelmeztetéssel csendesítette le. A tanulásra sem kényszeritett, de oly élvezete­sek, szépek, lelkesek és változatosak voltak az órái, hogy aki nem tanult, igazán nem ér­demelte meg a degeraiulista nevet. sírtak ar. «fagyot* ottÜor. fffieg tóesanyjok ' után Re a ^jó Ónagysága“ mellett csakha­mar megvigasztaMdtek: reggelemként kezének gyöngéd érintésére! maga keltette fel őket és ha nagyon bosuitak, megsmogatta, megcsó­kolta c8ce* — aőt játéké* is vett nekik, mint azt a megnyílt, De Gerando An tórema-muzeum agyonsaeretett. ptÖRsroackója is bizonyítja. Volt eset, hogy egyik-másik esi*ri zavarta a nagyobbak tanulását. Nem büntette a szigorú szavak zuhatagával, hanem 2—3 hétre maga mellé vette, mint saját, gyermeke, vele együtt lakott, folytonosan az 8 jóságos, finom lelkii környezetében volt és a nyugtalan kislány megjavult. A kapcsolatot fönntartotta a volt tanítvá­nyokkal is: ezek számára alapította a Teleki Diónk a-kört, azzal a céllal, hogy minden év­ben embertársaik javára jótékony cselekedet­tel gazdagítsák életüket, de nem pénzado­mánnyal, hanem lelkűkből fakadó munkával. Ugyancsak a volt tanítványokat hívta meg betonként meghitt teázásra, amikor minden alkalommal egy-egy kiváló francia íróval fog­lalkoztak. hogy francia nyelvtudásuk tovább fejlődjék. Legboldogabbak Antonina napján, május 10-én voltunk. lázasan díszítettük kedvenc virágával, a fehér orgonával a termet és alig vártuk a pillanatot, hogy szivünk mélyéből fakadó szeretettel felköszöntaük. Iskolánknak másik nagy napja az önképző­kör évzáró ünnepe volt. A város színe-java, főleg ararayifjusága tapsolt le&eeera a vén De Gerando Antonina emléktáblája a kolozsvári leánygimnázium épületében. Készíttet ték hálás tanítványai, lelkes áldozatkészséggel. Az emléktábla rózsaszínű ruskicaí már. ványból készült, rajta jobbról De Gerando Antonina fehér márványba faragott arc. képe. Előtte alkotója: Varga Oszkáir budapesti szobrászművész, aki az elhelyezés ellenőrzésére utazott Kolozsvárra. (Fotoifiim felv.) Minél többet volt közöttünk, annál boldo­gabbak voltunk. Azért irigykedtünk a bent­lakókra. mert gyakrabban röszestlitek gondos szeretetében és közvetlenebbül érezték lelke magávalragadó szárnyalását. Pedig velünk is többet volt, mint más iskola igazgatója: 3 verette az önképzőkört, ő kezelte az ifjúsági könyvtárt ie, velünk volt a táneórákon, a Bükkerdőbe rendezett emlékezetes kirándulá sokon, még külön főződélutánokat, sőt illem­tani órákat is tartott. Megmagyarázta, ho­gyan kei! viselkednünk — az akkori idők il­lemtanának megfelelően, — ha édesanyánk kíséretében nagyobb társaságban megjele­nünk, hogyan hőköljünk jobbra-balra, hogyan üljünk le úgy, hogy bőrárum ruhánk redői még a lábfejet is eltakarják. Még a csinos evésre is megtanított 1 Valóban, mint egy7 édesanya, úgy neveli bennünket minden«', még ■ lega p ró tokosabb dolgokra is kiterjedt a figyelme. Leggyöngédebb a kicsi eleci osztélyoe bent­lakók trónt volt, akik kendebben bwony sofe*4 Redoute termeiben a De Gerandisták buzgó szereplésének. A jó Őnagysága pedig .elége­detten gyönyörködött lányai örömében. Drága egyemeletes, barna kis ház a régi Bel-Magyar utcában! Nem voltai benne a tanítás céljának megfelelő helyiségek,. sok­sok minden hiányzott és mégis kimondhatat­lanul boldogok voltunk ott! A szüneteken jé időben az udvarra szaladtunk le: fogócska, labdázás, ugrókötél, sok kacagás, kiabálás üdített fel berniünket.; Télen még a hólabdá- zás, sőt helybeli nyelven a „cstesonkázás“ is szabad volt. Hiszen senki jobban nem értett meg minket, mint a jó Őuagysága! Mióta meghalt, emléktáblájának leleplezése az első alkalom a seregszemlére. Sokán va­gyunk együtt, de még sokkal többen vannak, akik csak gondolatban ünnepelnek velünk. Érzésben és hálás " zerrtet ben azonban együtt virgyunk és együtt maradunk valamennyien, mert halálunkig él bennünk De Gerando An­tonina omlóké! De. Glatz Károlyra« Foaaraeeber Anna. FEL A FEJJEL ha fáj is! Fejfájás, ideges fájdalmak, női gyengélke­dés stb. idején kitűnő gijógvjszer az 1, 3 és 8 os- tjjás dobozokban minden qvóqvszertárban kapható ALOOC RATINE Felülvizsgálják a horvát politikusok vagyonának eredetét Zágráb, szeptember 27. (DNB.) A horvát hivatalos lap törvényt közöl, amely arról in­tézkedik, hogy vizsgálják felül az 1918 de­cember 1 és 1941 április 10 között állásba ke­rült politikusok vagyonárnak eredőtől. A ren­delet értelmében valamennyi miniszter, állam­titkár és szenátor köteles 30 nap alatt pon­tosam összeállítani és bcadn^ jelentését va­gyoni helyzetéről. (MTI.) Könyvek között GERGELY ADAM: ITT VÉGZŐDIK EUROPA Időszerű könyv jelent meg a magyar könyv­piacon. Gergely Adám mérnök, aki a jelen­legi háborút megelőző időben több évet töl­tött a Szovjetunióban, érdekes kötetben fog­lalta össze a vörös birodalomban szerzett ta­pasztalatait. Gergely Adám» müvének, attól függetlenül, hogy lebilincselő olvasmány, két­szeres érdekessége van a mai időkben, amikor hatalmas erők csapnak össze keleten s a. Kárpátokon túl vívott harcokban kontinensek sorsa és jövője dől el. Az „Itt végződik Európa“ nem tanulmány, nem is száraz adatok halmaza, hanem színes és szerfölött jellegzetes élmények forgataga, amelyekből kiki éles képet rajzolhat magának Sztálin országáról. Az iró egészen VŢadi- okig jut el, mindenütt nyitott szemmel jár s végül is leküzdhetetlen vággyal mene­kül vissza a civilizációba, Ninos a szovjet életnek olyan ága, nincs a bolsevista rend­szernek olyan hibája, ami kikerülte volna a szerző figyelmét Mint valami hatalmas kör­kép, úgy vonul el szemeink előtt a szovjet polgárok lankadatlan propagandával „fűszere­zett“ élete. Gergely Adám könyvéből szemléltetöbb ké­pet alkothatnak maguknak az olvasók, mint akármilyen más, a tulajdonképpeni élettől elvonatkoztatott tanulmányokból. Aki meg akarja ismerni a szovjet igazi arcát, olvassa el a könyvet. Ilyen volt. a vörös birodalom, mi előtt 1941 nyarán elindultak a végzetes ese­mények . . . A könyv a Rennaisanee kiadásában jelent me;­FALK GÉÓA: ZENEI MÜSZÓTÁR. Hi­vatásos zenészeik és mindazok, akik beha­tóbban foglalkoznak a zenével, különösen pedig a zeneiskolák növendékei, igen nagy érdeklődéssel és haszonnal forgathatják Fujik Géza leg’u.jaibb munkáját. a. Zenei mii- szótárt. Ebben a gondosam összeállított könyvecskében megtalálható minden zenei szakkifejezés, amelyre zeneszerzőnek, elő­adónak és hallgatónak szüksége lehet. A betűrendbe sorolt zenei kifejezések összeál­lítása árttekinibliető, világos és a hozzájuk fűzött magyarámtok tömör szükszavusa- «■ukiban is értékesen tájékoztatók. Megjelent a Rózsavölgyi és Társa kiadásában. NEMES ELEMÉR: HIPNOTIZMGS. Szakemberek és érdeklődők egyaránt meg­találják Nemes Elemér kitűnő könyvében a hipnotizmus kérdésével összefüggő ismere­tek összegezését. A mü legnagyobb értéke az, hogy a tudományos kutatások legfris­sebb eredményeit használta fel n kérdés él­űiéi éti és gyakorlati megvilágítás ára. Rész­letesen tárgyalja a sugtalláscfc sokféleségét és megmutat ja azt az utat és módot, «me­lyein a lelki befolyásokat a szenvedő embe­risé" javára értékesíthetik a tudomány em­berei. Az idevonatkozó kísérleteket és te­rűi Imán yok.a.t a szerző a debreceni Tisas István-tudomáinyegyetem kísérleti lélektani intézetében végezte él és pályaműnfcáamk szánt müvét az egyetem tanácsa a mult év májusában pályáéijjal jutalmazta. Ez • feö­iilnnény is igazolja a mü értékét, tudom;: nyes hitelességét és a gyakorlatban való hasznosságát. A tudományos értek meHet.t a,z is előnye Nemes Elemér müvének, hogy előadásmódjai egyszerű, világos és él veretes. A tudós éppoly nagy megértéssel forgathat­ja lapjait, mirat a kérdés iránt érdeklődő müveit olvasó. A szép és gondos kiállítása könyv a Rózsavölgyi és Társa kradásáih-n jelent meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents