Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-21 / 215. szám
ISamítoa 1941. SZEPTEMBER 22 Á legnagyobb magyar élete és pályafutása M«. saspiember 21-én v«wi pontosan másfél évszázada annak, hegy Széchenyi István gi'óf, mindem idők egyik legragyogóbb magyar e&- wéje, a legendás him «legnagyobb magyar“ megszületett. Az utókor kegyelettel fordul e napon Széchenyi István főnkül! alakja felé, mert tanításai ma még fokozottabban megszívlelendőik. alkotásai pedig a bafatatlan njagywr génirssst hirdetik. Az ifjú Széchenyi Saéebenyi István gróf 1791 szeptember 21- éu született Becsben. Atyja, gráf Széchényi, a Nemzeti Muzeum megalapítója, édesanyja gróf Festetics Juiiamam, a keszthelyi G corgi kent megalapító Festetics György húga. Mindkét ágiról bővan örökölt tehát nagy és nemes tulajdonságokat. Mint gyermek, sokat betegeskedett s ezért bănuim árnyait csak kilenc éves korában kezdte meg. Ellesni iskolai tanulmányait 1801—1802- bem végezte, Î803—1807 között a soproni bencések & a pesti piaristák oktatták az ifjú Széchenyit, 1808-ban pedig a szombathelyi akadémián vizsgázott bölcsészeti tanulmányairól. Közben megtanulta a francia és az olasz nyelvet is, ma jd katonai elméleti oktatásban részesült, mert katonai pályára vágyott." egyenruhát akart ölteni. Katona; pályája 1809-ben kezdődött, sírni kor a nemesi föjMós egybehivásakor két bátyjával együtt jelentkezett és Sopron vármegye főhadnagynak választotta meg csapatához. Atyja közbenjárására Károly főherceg fővezér a nemesi felkelés vezérkarához osztotta be. Rését vett a győri ütközet-bon s egy vitézül végrehajtott tettéért legfelsőbb elismerésben is részesült, A nemos; felkelés feloszlatása után a kichtemstem —- huszároknál, majd a MerweW — utónusokmál teljesített szolgálatot. 3813-bam pedig, mint futár tisztként veti részt, Schwarzenberg Károly herceg fővezér táborkarábam a Napoleon elllen; hadjáratba») . A hadjárat befejeztével, 1814-ben elkísérte Wmdischgrätz Alfréd herceg ezredest Turin ba és Genovába, hogy hírül vigyék a trón ja fosztott szardíniái királynak, hogy trónját ismét elfoglalhatja. Becsbe már orosz, porosz és szardíniái rendjellel díszítve tért haza. 1834- ben erőszakkal ragadta ki magát a bécsi kongresszus forgatagából, annál is inkább, mert sógornőjében, Karolinában gyengéd érzelme két kellett. 181ö-ben vég%küzdötte a nápolyiak elleni háborút s ekkor kapta meg a szicíliai érdemrendet 1815-bem Parison át Angliába utazott (előzőleg már elsajátította az aog«ol nyelvet ie). A szigetországban Anglia lótenyésztését, alkotmányát és gépiparát tanulmányozta s ennek az utjának hatása alatt kezdte meg társadalmi és írói munkásságát. Hazájába visszatérve nemcsak versenydijnt alapit a magyar lótenyésztés emelése érdekében, hanem több munkát is ír, Debrecenben podii, kiadja a lóverseny törvényeit. Közben hivatásos katona volt, kapitány az 5., majd a 4. huszárezredben, de bárhogyan is akarta, a katonai ranglétrán nem jutott el az ârnagţfi rangig, 1825-ben aztán, amikor 8J ^^^SSyüíesben való működése miatt sur iódása támadt feletteseivel, leköszönt rang iáról. Szerelmek, utazások Széchenyi fejlődésére nagy hatással (voltak olvasmányain kívül ntazásai a főleg szereh u*ei, 1817-ben Saturau Gabriella grófnő iránt gyű: szivében szerelem. 1818-ban pedig Karo. ™*: sógornője bugát, lady Mindé Selinát óhajtja nőül vermi, de nem kap beleegyezést s «sffle; tanácsára 5818 közepén 0 fesz,országon keresztül Keletre utazott. Bejárta Törököt- szagot, Kisázsidt, majd Görögországon, Máltán, 'Szicílián és Olaszországon át tér haza középén, Röviddel ezután megismerke dik és életre szóló barátságot köt báró We*sé- lengi Miklóssal, aki különösön Széchenyi magyarságára. vollt nagy hatással. Széchenyi István Wesselényi társaságában utazott el újra 1822-ben Franciaországba, és Angliába. 1823-ban Liechtenstein Henrietta, hercegnőbe lett szerelmes, de ezúttal is hiába lángolt, B é ! T c q q > ii i ! ő t MICKEf 1942 EOBÓPfl P. 5*36. \7ÍUtfG '/„ P. 8 60 Szeptember végén jelenik meg. ntflR mOST ÍIlEGREnDELHETŐ LEPAGE, KOLOZSVÁR 1824-ben résztvett X. KároJy francia király koronázásán s éppen az 1825-iki országgyűlés előtt érkezett haza», A nemzet ébresztője Még 1824-ben beleszeretett későbbi feleségébe, gróf Zichy Károlyné. Seilern Creseen- tiába s ettől kezche teljes erejével azon volt, hogy életéit hazája és honfitársai szolgálatába állítva, méltó maradjon imádott jóhoz. Ilyen szándékkal vett már részt az országgyülésen, amelyen megismerte a magyarság kirívó bajait, Részt vett az 1825 november 3~áu lezajlott kerületi ülésein, amelyen felsőbüki Nagy Pál egy tudós társaság létesítését javasolta s egy esztendei jövedelmének felajánlásával megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapját. 6 volt az első. aki a főrendiházban — példát adóan —- magyar nyelven szólalt fel. Egyidejűleg Pozsonyban és Pesten lóversenyeket rendezett, egész sereg orr» vonatkozó müvet irt & adott ki. majd 1830- ban megalapította a Magyarországi Állatékelt, Széchenyi másik hatalmas müvével, a „Világ“-zal felelt. „Stadium“ című müvében pedig kifejtette, mik a teendők az ország haladásának biztosítása érdekében. Rámutatott a nemesi kiváltságok szembetűnő igazságtalanságaira és segíteni akart a job- bágyság sorsán is. 1830-ban a kereskedelem fellendítésének érdé kében megalapozta a magyar gözhajózást s gőz hajók számára is használhatóvá tette a Vaskaput. Több cikket irt a Duna-gőzbajázásról is. Pest és Buda egyesítése érdekében, valamint a nemesi adómentesség megdöntése végett mozgalmat indított egy lánchíd építésére. Hosszas és szívós küzdelem után a Clark testvérekkel hozzá is fogott a munkához s a híd, amely ma is- egyik ékessége a Duna székesfővároson keresztül folyó szakaszának, még a szabadságharc kitörése előtt, készen állott. Ideje maradt közben arra is, hogy könyvet Írjon a József-téren emelendő színház ügyében, 1838-ban Széchenyi kezdeményezésére megalakult a Pesti Hen germ álmi ßf HÁNY NO SZENVED feleslegesen havi gyengélkedése ideién! E fájdalmak ellen kitűnő gyógyszer az 1, 3 és 8 ostyds dobozodban gyógyszertárakban kapható ALGOC RATINE KOT A HÍD — Széchenyi István születésének másfélszázados évfordulóra — Háborús őszön tulnézeíc a vészen, nem háborít, hogy dúl a csatazaj, legendákból szőtt alakod idézem Széchenyi István! „Legnagyobb magyar"! Látlak az évek ködfátylán keresztül, testben törékeny, tettben óriás, válladon ősi, magyar sorskereszt ül s fejed körül a homály glóriás ... Mi üdvös volt, hazádnak mind Te adtad: gőzhajót, hidat, Akadémiát, kalászba sarjadt minden eszme-magvad s egy ország népe harsogta: Vivát! Külhonban jártál, sorban beutaztad Albiont, Frankhont és Itáliát s amit elméd a távolban tapasztalt átplántáltál Te minden ideát ... Sugarát lényed úgy hintette szerte, mint jótékony, gyógyító rádium, Eyn nemzetet kovácsolt nagy seregbe a „Hitel“. „Világ" és a „Stádium" . . Próféta voltál és nevedet zengte három zöld halom s négy ezüst folyó s egyszer . . . pontot tett lázas életedre ott Döblingben egy revolvergolyó. Évfordulódon kegyeletes szívvel miíljók csodálják alkotásaid, de mind közül a magasba felivel a láthatatlan, gigász eszme-hid! • Széchenyi hídja, örök magyar eszme nemes zománccal .edzett, ötvözött, átérsz a messzi múltból a jelenbe s őtt állsz a magyar jövendő fölött . . ■ nyésztő Társaságot. Ebből alakult ki később a Magyar Gazdasági Egyesület Ugyancsak Pozsonyban lakást bélelt szórakozás és osemc- esere# céljából. Ebből fejlődött, ki aztán Pástén a Nemzeti Kaszinó, Szécheny; meglátta, mi hiányzik a magyar életből s mi az alap. amelyen el kell indulnia. Az Akadémia megalakításával nemzeti öntudatra ébresztette a népéi, a lóversenyek rendezésével és a Kaszinó megalakításával a nemzeti egyesülést, a társadalmi élet és a magyar közvéleménu kifejlesztését szolgálta, 1828-ban megirta hires és óriási hatást, kelltett müvét, a „Hitel“-1, amelyben kifejtette, hogy mindenben váló hátramaradásunk óka a hitel hiánya. A kormányt kímélte, hogy meg ne akadályozzák véleménye elmondásában, inkább a magyar nemességben kereste a hibát. Gróf Dessewffy József „Tag- lalat“-ám, amelyben a nemesség védelmére Társaság, 1841-ben a gőzmalom megkezdte működését, majd annak keretéiben vasöntő műhely is -keletkezett Széchenyi sokirányú munkásságát, külön bözö eszmék megvalósítása érdekeiben irt müvei és iák kei egész könyvtárt töltenek be. Mint pesti választópolgár, a város szépítése érdekében is nagy tevékenységet fejtett ki, mint şopron megyei táblabiró pedig o selyemtenyésztés meghonosításán fáradott. Tevékeny részt vett a politikai életben te, hatásosan küzdött a jobbágyság terhének könnyítése és a szólásszabadság érdekében. 1840-ben népszerűsége tetőpontján állott. Több megye táblabírává, sok város díszpolgárává választotta és a leghíresebb festők egymás után örökítették még képmását. Kossuth Lajos az egész nemzet érzését fejezte ki, amikor 1840 június 18-án Pest-vármegye gyűlésén „a legnagyobb magyar“ névvel emlék özet,t meg Széchenyiről. Döblingben azzal vádolta magát, hogy 1825-iki fellépésével ő vitte a nemzetet a pusztulás felé, 1851-ben azonban kissé leosM- lapult a háborgó lélek és a rohamokat fásultság váltotta fel. 1856-ban ismét munkához látott és több müvet irt Döblingben és végi ismerőseivel is süni levelezést folytatott. 1858-ban „Blick“ címmel gúnyos és maró választ írt a Bach magyarországi kormányzását dicsőitő műre. Ezt a szatíráját Béla fia és Rónay Jácint segítségévei Londonban nyomatta ki és Ausztriába is becsempészte. Miivé nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a rég kívánt változás beálljon. Bach megbukott, az osztrák ügyek élére Rechberg került, a refidőrminiszter pedig a magyar, barát Hübner lett. Úgy látszott, hogy kedvező idők jönnek a magyarságra, rövidesen azonban ismét bekövetkezett a visszaesés. Hübner megbukott, utódja Thierry lett s minden reménység meghiúsult. Széchenyit azonban még mindig nem, hagyta el a remény, több cikkét és nyílt levelét nyomatta ki külföldön, a helyzet orvoslása érdekéiben magas külföldi személyiségekhez intézett emlékiratokat s „hattyúdalában“, a „Dyshar- monie und Blindheit“ című 1860-ban megjelent müvében kegyetlen gúnnyal ostorozta a kormányon lévő minisztereket, a reakciós Albrecht főherceget és magát Ferenc Józsefet is. A tragikus vég 7terry, Albrecht főherceg figyelme.'.‘.ötösére állandó titkos rendőri felügyelet alatt tartotta Széchenyit és környezetét, sőt házkutatást, is rendeztek nála. Széchenyi nyugodtan visel kedett a házkutatás alatt, később azonban attól tartott, hogy internálják, vagy az őrültek házába küldik és elzárják a külvilágtól s ezért elhatározta< hogy eldobja magától az életét. 1860 április 8-án reggel átlőtt koponyával, holtan találták karosszékében. Halála után is- mét házkutatás volt lakásán s lefoglalták _U könyveit és iratait. Az iratok az udvari levéltárba kerültek, a bábom befejeztével azo» ban felpattant a zár és az anyagot Károlyi Árpád 1921-ben közzétette,-* Széchenyi pályájáról és alkotásairól egész köteleket lehetne Írni, ebben az életrajzi ösz- szefoglalóban azonban nem törekedtünk aprói okosságra, csupán nagy vonaliakban akartuk olvasóink emlékezetébe idézni Széchenyi életét, hegy a legnagyobb magyar születésének 150 esztendőé fordulóján ki-ki kegyeletté} gondolhasson vissza a hallhatatlan magyar lángelmére. A politika sodrában Kossuth Pesti Hírlapjának 1841-ben történt megjelenése Széchenyi életében is fordulópontot jelent, mert Széchenyi Kossuth irányát és hangját izgatónak és veszedelmesnek tartotta. Ebben az időben írja meg Kossuth iránya ellen „Kelet népe“ című hires müvét, minthogy azonban célját nem érte él. sőt Kossuth hi vei is megtámadták, elhatározta, hogy az újságírás terén fogja Kossuthot ellensúlyozni és a „Jelen Kor“ cimii lapban egymásután jelentek meg erős támadásai Kossuth ellen. 1845- ben Széchenyi valóságos belső titkos tanácsosi címmel (ez volt egyébként Széchenyi egyedüli osztrák kitüntetése) a helytartótanács keretében felállított Közlekedési Bizottság elnöke lett és ebben a minőségben több röpiratot és cikket irt a Tisza szabályozásáról, 1846- ban újra kiélesedett a tollíharc Széchenyi és Kossuth között, Kossuth népszerűsége azonban egyre növekedett s Pest-megye az 1847—48-iki országgyűlésre követévé választotta, Széchenyi Moson,y követeként jelent meg az országgyűlésen, hogy ott Kossuth működését ellensúlyozhassa. Az országgyűlésen kiderült, hegy Kossuthot csak egy ponton, a köeiekedésügp terén tehet ellensúlyozni. Mielőtt azonban Kossuth hatalmát gyengíthette volna, segítségére jött Kossuthnak a februárban kitört forradalom, ami olyan, lázba hozta az embereket, hogy mindenről megfeledkeztek. Kossuth beadta felirati javaslatát a felelős minisztériumok felállításáról s a helyzet ura lett. Hasztalan tett Széchenyi ellen javaslatot. az uralkodó a bécsi forradalom és a pesti Március 15-ike hatása alatt teljesítette Kossuth kérését s megalakult az első felelős magyar minisztérium. Ebben Kossuth pénzügyminiszter, Széchenyi közlekedésügyi miniszter lett. Szécheni/i ekkor már örömmel ismerte el Kossuth érdemét, később azonban Kossuth politikája miatt elhatalmasodtak aggodalmai. a sok munka és álmatlanság pedig annyira kimerítette, hogy lefki egyensúlya felborult és idegileg is összeomlott. Döbling Szeptemberben már olyan állapotban volt, bogy minisztertársai felmentették a munka alól. Orvosa azt javasolta, hogy távozzék el Pestről, útközben azonban meg akart szökni s Esztergomban a Dunába ugrott. Kimentették s innen már Széchenyi életéneik és pályafutásának utolsó, szomorú állomására, a döblingi magántébolydába vitt az ut. - ■ j Ü est tartott a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete Budapest, szeptember 20. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíj intézetének igazgatósága pénteken délután a Sajtókamara tanácstermében ülést tartott. Zimmer Ferenc ügyvezető elnök meleg szavakkal emlékezett meg a nyár folyamán elhunyt tagtársakról, köztük Babits Mihályiról. A kettő emlékéi jegyzőkönyvben örökítették meg. Az elnök ezután beszámolt az intézet jubiláns esztendejének gyűjtéséről, amelynek eddig; eredménye meghaladja a 600.000 pengőt. Az. igazgatóság helyeslőén vette tudomásul, hogy a gyűjtött összeget az elnökség házi-in gátlómban helyezte él. Berecz Lajos ár. indítványára az igazgatóság köszönetét szavazott a® elnökség körültekintő munkájáért. Lövik, Károly titkár beszámolt a pénztári forgalomról és a folyó ügyekről. Az igazgatóság vé&ül az intézet tagjay, sorába iktatta a Sajtókamara újonnan felvett újságíró és ujságirőjelöJt tagjait, akiknek legnagyobb része az erdély lapok munkatársaiból került ki. MOST JELENT MEG! FALL ERDRE: Jugoszlávia összeomlása A Délvidék visszatérése Ara; P. k4—. IRinerva Rt. Köngv- osztálvja, IRdtgds király-tér 8 sz.
