Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-21 / 215. szám

1941m SZEPTEMBERI 21 Bzázőfiven esritendővel eoelőtt. — 1791 szep­tember 21-én — született gróf Széchenyi Ist­ván y& legnagyobb magyar“, aki nemcsak a mamMrfţ öHtedafcra éforedBs korának veaér­alakja -wait, hanem a magyar tudományos technika történetében is az elsők között foglal helyet. Kitűnő technikai érzéke párosult tu- dotnányos szempontból is jelentős irodalmi műveltséggel, A magyar tudományos techni­kát hatalmas alkotásokkal fejlesztette, de emellett irodalmi működésével is támogatta azt.. 1815-ben köz»l három esztendőt töltött Anglisten, ahol nagy érdeklődéssel a londoni gyárakat tanulmányozza. Mérnökökkel és technikusokkal tárgyal, hogy tudását elmé­leti és gyakorlati téren is gyarapítsa. Már itl gondol arra, hogy r technikai vívmányok, a gépek, íflemek-e a magyar nemzeti sajátos lelki alkatához. A feleletet is ő maga adja meg amikor megismerteti a nemzetet a tech­nika vívmányaival és közvetlenül tapasztalja, hogy a magyarok műszaki téren is verseny­társai tóénak lenni a külföldnek. Az aldanai hajózás LrgetóS műszaki müve az (üdunai hajózás lehetővé tétellé volt. Az AlÖtmának a hajórós szempontjából fontos jelentőségét 5 elsőnek ismeri fel 1830-han és ugyancsak ő eszmél tudatosan rá arra, hogy a Keletet hazánk köti öcíae a Nyugattal. 1834-ben külföldi uta­zásain meglátogatta a bajor királyt és itt fel­vetette a Dunának a Majnával, ily módon pe­dig a Rajnával való összeköttetésének tervét. És Széchenyi nélkül a bajor király hiába lé­tesítette vollna a Majnát a Dunával összekötő Lajos-csatornát, mert csak az al dunai hajózás lehetővé tétele biztosította az Északi- és a Fekete-tenger összeköttetését. Az aldunai ha­józás létrelioraatalakur joggal irta „Magyar- ország kiváltságos lakosaihoz“ cimii röpira- tában, hogy kevesebb költséggel, hasonló kö­rülmények* között tán sehol sem vitetett vég­be több. 1833-ban hozzáfog az Aldun« men­tén a Kazán -szoros! ein a T i ajánus-utt al szem­ben léró' partem vezető országút m< gépitésé- bez. Ez az ut igen kiváló alkotás és a múlt század Európájának legnevezetesebb közutai közé emelkedett. A Lánchid Magyarország kulturális fejlődésében ha­talmas lépés volt a Széchenyi technikai ered­ményeiben legjebbtun ismert Lánchíd megépi- léte. Egész közlekedési ren dózerünknek ez a hid lett az alapja ée kiinduló pontja. Előbb ugyanis Budát és Pestet kellett egyesíteni, hogy R központosított magyar közlekedésnek megfelelő gócpontja tegyen. így tehát a vas­utak keletkezése is szoros összefügefésb’ n áll a Lánchíd, építésével. Az első magyar vasúti törvény & a Lánc­híd építésére vonatkozó törvény szoros kap­csolatban Dán egymással. A Lánchíd épitése vetette meg alapját az. első európai színvona­lon álló gépgyárunknak, a Ganz-gy árnak. Itt készültek ugyanis, angol előírás szerint, a Lánchíd öntöttvas kereszt tartói. Cememtipa- rünk kezdete is ebire a korba nyúlik vissza, mert a beocsini mészmárgára maga Széchenyi terelte rá a figyelmet. 'A Tisza szabályozása Egyik legnagyobb alkotása azonban a Ti- sza-smbályozás megindítása volt, amivel a Az országos Magyar Sajtókamara a Magyar Sajtó KSiiyvtára részére vásárol mindennemű kül- és belföld! sajtóelméleti, sajtójogi, sajtó- történeti könyvet, újságok jubi­leumi, vagy más alkalmi kiadá­sait, naptárakat, régi sajtóal- manachokat, évkönyveket, régi és uj publicisztikai és zsurna­lisztikái munkákat röpiratokai. Ajánlatokat d. e. 10—12-ig a Magyar Saitó Házába (VL, And- rássy-ut 101. T.: 428-558) kérünk legnagyobb magyar a Tiem-medre szín magyar népén akart segíteni. 1848 elején „Véleménye*, jolcnbás a Tfeaa saabátyozásj munkáié tatnak fejlődfoéml" cwnii müvében beszámol az or­szággjüilésaiftk munkálatairól. Ebből látszik milyen hatalmas munkára válfeHoorott Szé­chenyi. 1846—47-fcen az addig végrehajtott munk« 31.160-Ö1 tö*b& ée 4914-Ö1 csatorna* tett ki. Jogosain elmondhatjuk, hogy a Tisza- szabályozás újabb honfoglalást .jelentett, A hajózás lehetővé tételé mellett a Tisza völ­gyében as árméntesitett terület ma túlhaladja a bét. és félmillió hektárt. Ez az eredmény európa; szaroméi nézve is egésze« páratlan, a megcsonkított, Magyarország szempontjából pedig valóságos életkérdése. A magyar vasút Műszaki szem pontból Igen jelentős még Széchenyi .javaslata- a, magyar közlekedésügy rendezéséről, amelyet 1848 január 25'én ter­jesztett az országos rendek elé. Ebben kifejti, hogy a közlekedési eszközök között Magyar- ország szempontjából a vasút a legcélszerűbb, mert csak ez tud biztos, gyors, szakadatlan és olcsó összeköttetést teremteni ée csak ez biztosit a bellkereskcdésnek gyoivabb kifejlő­dést Ígérő alapokat. A vasul; rendszer meg- állapításában két fontos alapelve volt. A központosítás és a nemzetiségi vidékeknek minél szorosabb kapcsolatba hozatala a nagy magyar Alfölddel. Ugyancsak ő volt az első, ak; különbséget tett országos és helyiérdekű, közhasználatú és magán vasat között. A közlekedés-ügy óriási jelentőségét Szé­chenyi ismerte fel hazánkban legelőször. Ép­pen ezért javaslatában igen nagy fontosságot tulajdonit vasutak, viziutak és közutak együt­tes kifejlesztésének. Foglalkozik azonkívül Budapestnek az árvizveszedélcm elleni bizto­sításával is, továbbá a Bega- és Ferenc-csa­torna jókarban tartásával is. Későbbi röpirataiban szorgalmazza a Bala­toni gőzhajózást, a fiumei kikötőt, közlekedés szempontjából igen fontos Duna—Tisza-csa- torna megépítését, az óbudai hajógyár és ki~ A '47/r előállítói hírei kölnivíz különlegességeik mellett o világ legválogatottabb illat anyagokból teremtették meg az előkelő par­fümök. szappanok, krémek ée púderek gazdag sorát; minta­szerű minőségükért a "47tr szóm szavatol kötő megépítését és a főváros határainak fel­kérését . Csupa olyan gondolat, amelyet azóta a szükségesség megvalósított. Ezekben a műsza­ki kérdésekben Széchenyi nemcsak az irányitó szellem volt, hanem egyúttal a tanácsadó mér­nök is. Hatalmas alkotása; nyomán joggal nevezték őt az ország legnagyobb építőmes­terének. A német légihaderő két háborús éve Irta í Gehrts c ezredes . -A világháború libán megeemraisitett német légihaderő 1935 márciusában született újjá. A csendes épitőmuuka négy és fél éve után szeptemben harmadikén érkezett el a fiatal fegyvernem tiizp robajának ideje és ez a tüz- próba azóte is tart. A harcba vetett német repülőgépáüoniány a modem hadviselés minden igényének töké­letes mértékben megfelelt : A német légihad­erő sokoldalú feladat-mark elvégzése olyan re­pülőgéptípusokkal rendelkezik, amelyek az ellenfelek repülőgéptípusainak értékét, nagy­mértékben messze felülmúlják. A tenger és szárazföld feletti távolfelderi- test megfelelő hatótávolságú és nagy magas­ságok elérésére alkalmas gépek végzik; a kö- zelfelderités szolgálatában álló repülőgépek a legerősebb elháritótüz ellenére is el tudják lattu szolgálatukat és bombáikkal s géppus­káikkal a földön folyó harcba is eredménye­sen beavatkozhatnak. A rémet légi fölény titka A modem arcágépek egyes mintái messze az Atlanti-óceánon is felkutatják az ellen­séget és nagy hatótávolságok ellenére nehéz bombáidat visznek magukkal, A kisebb ható­körben operáló hareigépek rendkívül erős ve­delni; fegyverzetükön kívül az.za! tűnnek ki, hogy nagy bombarakomány melleit igen nagy sebesség kifejtésére képesek. A munkameg- osatá.s és sokoldalúság e tökéletes hamióniá­jának az a titka, hogşi ha a háború folyamán valahol hiányok merültek fel, n német rcpii- gépipar azonnal hozzálátott a megfelelő repii- lögépmintnk kifejlesztéséhez. A német előrelátás érdeme, hogy idejekorán gondoskodott olyan típus kialakításáról, mely alkalmas egyes célok bombázására. A zuhanó- bombázókkal a német légihaderő az ellenséges hatalmakkal szemben olyan előnyre tett szert, amely a szárazföldim, de. különösen a tenge­ren. elért német sikerek bimivásáhaz lényege­sen hozzájárult. Ugyancsak a német hadvezetőeég helyee íté­lőképességét dicséri, hogy a vadászrepülőgé­pek értéke fölött folyt heves vitától nem en- gedte in«gáf megtéveszteni. A német vadászok­nak szcmmelláIható fölénye a vadászrepülés éveken át folyt e-'-ndos ápolásának eredménye. A haditapasztalstob alapján időközben a hi­res német vadász,..ülőgép típusok is számos célszerű változáson mentek át. Rendkívül sokoldalúságukkal tűnnek ki az u. n. romboló-repülőgépek; ez a tipus boroba- vetőberendezésével és nagy tűzerőjével mind a légiluvrcba, mind a földiharcba sokszor szólt bele döntő súllyal. Végül meg kell még emlékezni a német lé- gihaderő együk cseppet sem modem, mind­azonáltal kitűnő szolgálatokat tett repülőgép­típusáról; a derék Ju 55-ről, melynek a né­met hadvezeteíség számos, azelőtt kivihetetlen­nek. tartott, katonai feladat sikeres megoldá­sát köszönheti. Az sztratoszféra nem hozhat meg­lepetést! A német repülőgépmiuták eddig elért töké­letessége kezeskedik róla. hogy a német légi- haderő a háború további feladatainak is meg fog felelni. Ha ma az angolok azzal büszkélkednek, hogy a jövőben sztratoszférarepülögépe- ket is harcba fognak vetni, akkor rá kell mutatnunk arra, hogy a repülésnek ezt a területét a német kutatás sem hanyagol­ta el és a megfelelő időpontban mind a védekezésben, mind n támadásban a német légierő fogja, a döntő szót kimondani. Magától értetődik, hogy a német légihaderő felszerelése a próbát minden más téren is ki­állott»: a német légi fegyverek, a, Ugelháritók műszerei és hadianyaga, a légi megfigyelők felszerelése minőségben hasonlóképpen azon a színvonalon van, amelyet a technika mai ál­lása mellett egyáltalán el lehet érni. Tökéletesen kiképzett emberanyag A német, hadvezetőség éppen így azt sem hanyagolta el, hogy e magas színvonalú gé. pék kezelésére tökéletesen kiképzett, ember­anyagról gondoskodjék. Aki a hadi jelentése­ket figyelemmel kísérte, az előtt nem, lehat kétséges, hogy a német légihaderőnek viszony­lag rendkívül rövid idő alatt sikerült kellő számú elsőrangúan kiképzőt* kezelőszemély­zetet nevelnie. A német repülők egyéni teljesítményei az ellenséges repülőkéivel legalább is egyen­rangúak, teljesítményük átlaga pedig as ellenséges átlagot messze felülmúlja. Ezzel kapcsolatban elég arra rámutatni, hogy a német repülők a gyarmatokon is, te- hát ott is kiválóan megállják helyüket, ahol az angol pilóták sokkal bőségesebb, különle­ges tapasztalatokra hagyatkozhatnék. Ha a háború két éve után valamit végér­vényes tényként könyvelhetünk el, akkor ez az, hogy a német légihaderő kiképzési, rendszerével olyan alapot teremtett, mely­ből légifölényét továbbra is táplálhatja. Fegyvernemek tökéletes együtt, működése A német légihaderő nem érhette volna w nagy sikereit, ha legfőbb irányi tói már a bé­kében nem dolgoz,ták volna ki azokat a hadá szati és harcászati irányelveket, amelyeknek helyességét a tények azóta vitat hatatlanná tették. A békeidőben kipróbált, begyakorolt ét szabályokba foglalt «’veket o háború tel jes mértékben igazolta, A német hadvezetőség minden egyoldali túlzást elkerülve pontosan lemérte az opera­tiv légiháboru és a légihaderő s hadsereg együttműködésének lehetőségeit. Ennek a gon­dos munkának sikerét azote, a hadjáratok egész sora igazolta. A háború képének leg­lényegesebb vonásait a német hadvezetés té­telei rajzolták meg. A modem mozgóháboru elsősorban a páneéloserök és a légihaderő együttműködésén alapszik és ennek a® egyáite- müködésnek elméleti és gyakorlat; előkészíté­sét a német légihaderő már a háború meg­indulása előtt elvégezte. A német légihaderő mvéaHa meg először a világnak, hogi/ a, repülőgép föléwtfbun van a páncélerődökkel szemben és a né­met légihaderő vetette először a légethá- ritó tüzérséget földi célok, ellen is harcba. A kétéves háború áttekintését, n«m fe$«e- hetjük be anélkül, hogy meg ne emlékezzünk a légihaderő legújabb fegy vernemérő!. Váj­jon van-e fegyvernem, mely akár a vezetői példátlan merészségét, akár a legénység hő­siességét nézzük is, felvehetne a versenyt na ejtőernyős csa,patakkal? A lengyel hadjárat, Norv%ia gyors meg­szállása, a francia hadsereg megsemmisítése, a balkáni győzelem, a merész krétai vállal­kozás és az orosz frontokon kivi vett győzel­mek sora a német haderő s vele együtt a né­met légihaderő fölényének kétségbooom ha,fai - lom tanúbizonyságai, (MN.) Széchenyi István műszaki alkotásai Irta: Vajda Pál K.

Next

/
Thumbnails
Contents