Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-18 / 212. szám

1941. SZEPTEMBER IS IrhEZETS ilrSJKG „Németország! utam eredménye a legvérmesebb reményeimet is felülmúlta46 — mondotta a külföldi útjáról hazatért Radocsay igazságügyminiszter Budapest, szeptember 17. (MTI) Radocsay László igazságügyminiszter feleségével és kí­séretével szerdán délután 3 órakor visszaér­kezett Budapestre, ahol fogadására több elő­kelőség jelent meg. Az igazságügyminiszter megérkezése alkalmával nyilatkozott és töb­bek közö't ezeket mondta: — A Német Birodalomban tett több na­pos látogatásomról visszaérkezve, örömmel állapítom' meg, bogy németországi utam ered­ménye a látogatáshoz fűzött legvérmesebb re­ményeimet is felülmúlta. A birodalmi igaz­ságügyminisztérium illusztris kiváló vezető­jének, Schlegelberger államtitkár urnáié lekö­telező szívélyessége folytán nemcsak egyes magasabb bíróságokat látogathattam meg, ha­nem módomban volt megismerkedni egészen lciváló> mondhatnám Európában egyedülálló igazságügyi intézményekkel is. A jogi élet terén szerzett nagyértékű tapasztalatok mel­lett közelebbről megismerhettem nagy német szomszédunk páratlan vendégszeretetét is és mindenekelőtt személyesen is meggyőződhet­tem arról a közvetlen, igazán meleg barátság­ról, amely a két szomszédos népet egipnáshoz fűzi. Az Eidétyi Párt — az árvízkárosultakért Az Erdélyi Pórt, mint ismeretes, moz­góimat indított a legutóbbi hetek eső­zései folytán áradással sújtott magyar testvéreink felsegélyezése érdekében. Szeptember 11-én a Baross Szövetség Női Tábora közreműködésével utcai gyűjtést rendezett az árvízkárosultak javára■ A honvédség bevonulásának, évfordulóján rendezett utcai gyűjtés szép eredménnyel fórt, amennyiben 34.15.66 pengőt juttatott a bajtláiott embereknek. Kolozsvár magyar társadalmának nagyszabású áldozathozatala, valamint az árvizokozta pusztítások nagysága arra indította az Erdélyi Pártot, hogy gyűjtési mozgalmát mogt már gyűjtő- iveken folytassa. A Párt ezúton is kéri a város lakóit, akik az áldozat hozat ól­nak és a törhetetlen közösségi érzésnek már nem egy ízben tanúbizonyságát adták, hogy az Erdélyi Párt által kibo­csátott gyvjtőiveken járuljon hozzá az árvíz következtében keletkezett nyomo­rúság enyhítéséhez• A nemes adonwnyo kát hirlapilag nyugtázzák. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatá­hoz a mai napig egyébként az árvízká­rosultak javára az alábbi adományok érkeztek: Baross Női Tábor utcai gyűjtése, Kolozsvár 3435.66 P. Globus Keresk, Bt. kolozsvári fiókja 100 — „ Schergr Vilmos és Társai Bt., Kolozsvár 20— „ New-York Szálloda R*., Kolozsvár 30.— „ New-York Kávéház Bt., Kolozsvár 30.— , Montyán Sándor, Kolozsvár, Huba-utea 17. I — „ Ágoston Károly, Kolozsvár, Szent LáSBló-utca 2. —.80 „ Boga Péter, Kolozsvár, Horthy Miklós-nt 82. 5 — „ összesen: 3622.46 P. A tehetséges falusi gyermekek középiskolai tanulmányainak biztosítása Budapest «September 17. (MTI.) A val­lás- és közoktatásügyi miniszter renddletet adott M a tehetséges falusi azegénysoreu te. nuló ifjak gimnáziumi iskoláztatásának elő­mozdítására szolgáló járulékok megállapítá­sa tárgyában. A rendelet szerint a magyar tannyelvű állami középiskoláik, községi és izraelite felekezeti, társadalmi (egyesületi) és magán jeMegii fiú- és leányiskoláik tanul ói­tól a ssegónysoisn falusi tanulók előmozdí­tásaim' a rendes tandíjon felül beszedendő 2.50 pengő, a javítóvizsgára álló tanulóktól 25 pengő. Az ismétlésre álló tanulóknak az esedékes tamidíjréezil'eten felül 50 százalékot' kell befizetniük. Mentesülnek a járulékok befizetésének kötelezettsége alól a legalább jó tanulmányi eredményt elérő hadiárvák és hadigyámol- tak. Ereiket a járulótokat a Horthy Miklós ösztöndíjalapnak kell befizetni. A Horthy Miklós ösztöndíjban részesült tanulók fel­vétele dijtalan, járulékokat és tandíjakat nem fizetnek. Az ösztöndíj alapban része­sültek elvesztik ösztöndíjukat, ha az iskolai év végén a továbbhaladásukra vonatkozó osz/ttályzatoknak legalább fele nem mutat jeles eredményt, vagy ba harmadfokúnál sú­lyosabb fegyelmi büntetésben részesültek ____________________\ Leírhatatlan pusztulás képe fogadta Karialában a szövetséges csapatokat mélhetnék ki. Ezalatt % bosszú várakozási idő alatt a keleti in nor? zági faipar nyers­anyaghiánnyal fog küzdeni. Az I940.es békében a SzoVjettiet átadott területeken lévő ipartelepekben a finn—szov­jet téli háború hadműveletei jelentős káro­kat okoztak. Egyes feltevések szerint ezek a gyárak most még jobban elpusztultak, mert a szovjetoroszok visszavonulásuk során arra törekedtek, hogy mindent megsemmisítsenek. Ezen a vidéken egy nagy erőmül elep, .több celhtlozegyár és más nagy ipartelepek voltak. Az itt okozott károk a Szovjetnek benyúj­tandó számla végösszegét érezhetően emelni fogják. Karjain főváros®', a történelmi nevezetes­ségű Viipuri két év leforgása alatt, kétszer szenvedte el a háború pusztításait. A város tekintélyes részét romhadörítötték a szovjet légibombák és tüzérségi lövedékek, Viipurin kívül még három, város: Borta vab, Kőkisalmi és Bankó esett ae oroszok vandalizmusának áldozatául. A számla legnagyobb tételét a közlekedési hálózat kárai teszik ki. A vasutak és a pálya­udvarok erősen sérült állapotban vannak, A moszkvai békében átadott területen körülbe­lül ezer kilométer hosszú vasútvonal, többek közt Viipuriban Finnország második legna­gyobb pályaudvara feküdt. Viipuri volt a leg­nagyobb fakiviteli kikötő és ugyanakkor egyike a legjelentékenyebb behozatali kikö­tőknek, drága és korszerű, de most már rész­ben elpusztult kikötő berendezéseivel. Na­gyobb károkat szenvedett Finnország egyel- Ion nagyobb csatornája, a Saimaa-csatorna is, amely fontos összekötő ut a legnagyobb belső tórendszer, a Saimaa-vidék és „ tenger közt. A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy Finn­ország jogosan emelhet majd igényt kártérí­tésre, ha a kellete-urópai viszonyokat a háborn után rendezik. A kártérítés közelebbi módját még nem lehet megállapítani, nyilvánvaló, azonban, hogy az erdőben gazdag keletkar­jaim, tehát fehértenger melléki részeknek Finnországhoz való csatolásával az országot kártalanítani lehet azokért a veszteségekért, amelyeket erdőgazdasága és faipara a bolse­visták ellen vivott háborúk folyamán szenve­dett. ► 4 Okfóker e!«ő felében befejeződnek Kolozsvárott az adókivetés munkálatai A fövő értől kezdődően a pénnügyigakgafóság hajtja be az egyházi adót is Kolozsvár, seept. 17. A kotoesvári pénz­ügyigazgatóságom befejeződéshez közelednek az adókivetési munkálatok. A jövedelem, és vagyonadó kivetése a kolozsmegyei községek­ben már megtörtént s Kolozsváron is rövide­sen befejezik a két adó kivetését. Ezzel pár­huzamosam folynak a társulati vagyonadó, tantiem adó és a földadó kivetési munkálatai is. A pénzügy igazgatóságtól szerzett értesü­lés szerint, az adókivetés munkálatai október első felében befejeződnek. A kivetések alap­ján már készülnek az uj adóiveik is, amelyek pontos helyzetképet, adnak Kolozsvár és Ko- lozsvármegye adófizetőiről. A román uralom­ból visszamaradt adatokból netm lehetett pon­tos képet alkotni az adófizetőkről. A hátra­hagyott kimutatásokból még az adózók laká­sát nem lehetett pontosan megállapítani. Az adókivetések lezárásáig a város és a megye polgárai a romám kivetés alapján fi­zetik az adót. Az adófizetőknek egyébként a pémzügyigBzgatóság már tájékoztatót adott az állammal széniben fennálló tartozásukról A hátralékos — román időkből származó -— adókra egy korábba* kelt miniszteri rendel­kezés kedvezményes fizetési feltételeket sea- bott. Méltányos esetben, amikor az adókive­tés helytelensége beigazolódik, a pénzügyigaz­gatáság adóelengedést adhat, de hosszú rész­letfizetési kedvezményt is biztosíthat. Mint érdekességet említjük mjeg, hogy a jövő évtől kezdődően a pénzügyigazgatóság hajtja be az egyházi adót is, amenyiben erre az illetékes egyházak meghatalmazást adnak. Az egyházi adó megállapítását természetesem ezután is az egyházak illetékes szervei végzik ei, csak az adó behajtása kerül a pénzügy- igazgatóság kezébe. Emlékérmet kapnak a Délvidék vissza­foglalásában résztvett katonák Budapest, szeptember 17. (MTI.) A „Hon­védségi Közlöny“ a>z alábbi legfelső elhatá­rozásokat közli: A m. kir. honvédelmi miniszter felterjesz­tésére a magyar Délvidék visszafoglalása emlőkére emlékérmet alapitok és azt ado­mányozni óhajtom: 1. A m. kir. honvédségen belül azoknak, akik olyan mozgósított alakulatnál, parancs­nokságnál teljesítettek szolgálatot, amely a mozgósítás végrehajtása után mozgósítási állomáshelyét alkalmaztatásából kifolyólag elhagyta, továbbá a Délvidék megszállása kapcsán mozgósított repülő, légvédelmi és déli arcvonalon mozgósított határvadászala- kulatokhoz és parancsnokságokhoz beosztot­taknak. végül a m. kir. szombathelyi III. és a pécsi IV. hadtest ama alakulataihoz be­osztottaknak, akik a mozgósítást ugyan nem hajtották végre, de békeállományon a meg. szállásban közreműködtek. 2. A m. kir. csendőrség, rendőrség, pénz­ügyőrség. a katonai közigazgatás, valamint a m. kir. államvasutak és a posta tagjai és a közigazgatás azon polgári személyei részé­re, akik békeállomáshelyüket, a visszafoglalt Délvidékkel kapcsolatban teljesítendő szol­gálat céljából 1941 ájpriüs 7. és április 30. közötti időben elhagyták. Minden fentiekben fel nem sorolt alaku­latokra, illetve személyekre vonatkozólag az egyes adományozás jogát magamnak tartom fenn. Kelt Gödöllőn, 1941 szeptember 4. napján. HORTHY sk. vitéz Bartha sk. A szovjet csapatok azt is elpusztították, ami az első finn-orosz háború után megmaradt — A német haditudósító század közftése, — Valahol a keleti hadszíntéren, szept. 17. El- I képzelhetetlem pusztulás képe tárul elénk, 1 amint arra a terültre értünk, amelyet a Szovjet az 1939—40-cs toli háború után vett el a finnektől. A vak dühhel végrehajtott, ázsiai horda-lélekre valló esztelen rombolás szörnyű világa fogadott itt bennünket. Ez a helyzet érthetően mély megrendülést és elke­seredést váltott ki a finn katonákból, hirton a szovjet-vandalizmus finn földet pusztított el. Finn, erdők, finn gyárak, telepek, városok és falvak váltak pernyévé, üszkös romhalmaz­zá a mdsfélesztendős szovjet megszállás alatt. Érthető, hogy a legegyszerűbb finn katona lelkében is einómithat átlón erővel tá­madt fel a felelősségrevonás gondolata: — Ezért a pusztításért fizetnie ke>U a Szov­jetnek! Az 1939—40.es téli háborúban a szovjet légitámadások körülbelül egy milliárd finn márka kárt okoztak a moszkvai béke után finn tulajdonban maradt, országrészek pol­gári lakosainak. A most megindult háború alatt azonban a szovjetbombák további ujgbb károkat okoztak. Az 1940-es békekötés után az oroszok ezenkivüll sokmindent követeltek és vettek el a finnektől, de semmi kártérí­tést nem fiaettek érte. Így 1988 vagont ás 75 mozdonyt voltak kénytelenek a finnek a szovjetnek átadni. Ebből csak nagyon keve­set sikerült az eddigi harcok során Karjalá- ban visszaszerezni. Az eddig megállapított károk azonban mind-mind eltörpülnek azokkal a rombolá­sokkal szemben, amelyek a mostani hadjárat során tárultak a Karéliába bevonuló finn hadsereg elé. Az erdők, az ipar, a közlekedés eszközei és a települések mérhetetlen veszteségeket szenvedtek a szovjeturalom alatt. 380.000 hektár szántóföld két évi termése elveszett. Az 1939—40-es háborúban, Karjala kiüríté­sekor, a finn föidmmiivesek kénytelenek vol­tak állataik nagyrészét levágni, mezőgazda­sági gépeiket, szerszámaikat otthagyni. Az épületek ezrei pusztultak el. 1940-ben a Szovjet 3.5 millió hektár erdőt ragadott el a, fisméktől. Amikor most a finnek erről a területről kiverték a szovjet hadsereget, a szovjetkatonák az erdőket felgyújtották. Ed­dig még neon sikerült megállapítani, hogy mi­lyen területen pusztított a tűz. Becslések szerint legalább 30—40 esztendeig tart, mig a felgyújtott részeken papírgyártásra fel­használható nagyobb fák nőnek és még né­hány évtizeddel több, army hasított fát ter­A Turul Szövetség a magyar keresdeJelemért A Torul Szövetség fővezérsége országos je­lentőségű megmozdulást indított ei azzal, hogy sokezer példányban táblákat nyomatott „Keresztény magyar kereskedő“ felírással. Ezeket a táblákat a Turul Szövet­ség minden kerületi vezérségc megkapta és az ország minden nagyobb városában működő Turul tagegyesiiletek utján eljuttatja a ma. gyár kereskedőkhöz. A Turul Szövetség kerületi és tagegyesü­letgi csak megfelelő igazolás utján adják ki ezeket, a táblákat és igy a magyar közönségnek módjában áll vásárlásainál a zsidó üzleteket elkerülni. Az említeti igazolást és az igazoló tábla kiadását a Turul Szövetség minden ellenszolgáltatás nélkül, teljesen ingyen végzi. A Szövetség ezúttal is felhívja a miagyar keresztény kereskedő társadalmat, bogy az igazolásokért jelentkezzenek a Turul Szövet­ség helyi szervezeteinél. At el»fittéti té» ideje Az elsötétítést csütörtökön, szeptem­ber 18-án 19 órakor kell végreha jtani és pénteken- szeptember 19-én 5 óra 4ö poréig tar*. ■ illlW—H—lf— —ii Laval a tengellyel ▼alő együttműködés politikája mellett PARIS, szeptember 17. (Ştefani.) Iernai a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatéban hangsúlyozta, hogy továbbra is a tengellyel való együttműködés és egyetértés politikáját kivám,ja folytatni. (MTI) BZIVENSZURTA FELESÉGÉT, MAJD AGYONLŐTTE MÁGIÁT EGY SZOLNOK- MEGYEI FÖLDMŰVES Budapest, szeptember 17. (MOT) A szol- nokmegyei Tfczainoka községben családi per. lekedés következtében szóváltás támadt Fe- kecs Mihály gazda és felesége között. A föM- miveß szóváltás közben zsebkésével szivén szúrta feleségét, Szendrei Erzsébetet, aki azonnal meghalt. A bűncselekmény elkövetése után Fokéos Mihály elrohant hazulról, majd a község határában pisztollyal fejbedőtte magát. Ö is azonnal meghalt. JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents