Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

1941. Al GU ZIUS 1 EGeam látogatás egy magyar úti otthonban, ahol kegyelettel őrzik a „Magyar Hiszekegy" eredeti kéziratát Féy Szelénének, a néhai nagy színésznőnek ajánlotta Papp Váry Elemérné a halhatatlan verset jSl Budapest, jttKus 31. Vallomásai kezdem. Forrásmunkát kerestem egy erdélyi tárgyú készülő regényemhez s kutató utam során eljutottam Simay Gyula táblai tanácselnök­höz, édesapám egykori diákpajtásához, aki nekem is atyai jóbarátom. Szeretem ezeket a régivágásu, jóizií, ked­ves, ápolt öregurakat. Okosak és bölcsek. Életük tapasztalatait leszűrik és ez teszi ókét igazságossá, megértővé. Beszélgetés közben egyszer az én kedves Gyula bátyám titokzatos arccal föláll és ki­megy a másik szobába. Dupla üvegközé rd- tr.ázoll Írással tér vissza, — Ezt nézze meg, mert ennek ma már muzeális értéke van. Egy becses kézirat és egy ajánlólevél Kezembe veszem a rámát. A „Magyar Hiszekegy“ szent szavai, szerzőjének, Papp Váry Elemérnének kezeirásávál, Simay Gyu­lán é, Fáy Szerénának, a Nemzeti Színház | néhány évvel ezelőtt elhalt nagy művésznő- r jenek ajánlotta a szerző. A keret felső részé- | ben van az ajánlólevél: Lemásoltam szóról szóra, ahogy alább kö. vetkezik: Budapest, 1020. március 23. Kedves Barátnőm! Engedd meg, hogy igy szólítsalak, bárha semmi külső kapcso­lat nem is jogosít rá, de én úgy érzem, mióta első es sajnos, egyetlen találkozásunk alkalmával a Te nagy magyar telkednek s fámán megnyilatkozását élvezhettem — Idestova egy éve, keserves, martiriumos éve már annak, hogy Masszák Leona közös kedves barátnőnk egy délutánján személye­sen megismertelek és azóta sem és soha- 1 sem is fogúm elfelejteni, mily kimondha­tatlan jól' esett nekem a Te nagy magyar hited, szenvedeimes magyar érzésed, me­lyet az akkori idők szörnyű nyomása sem tudott — még csak az akkor oly fájdalma­san szükséges óvatosság határai közé se — leszól ilani. A magyar, nőről való ideálomat testesítetted meg akkor, és ennek az ideál­nak hódolok én most, midőn Keked aján­lom vetsemet, mely értékre bármily csekély legyen, érzésben a Tied és azért kérlek fo­god a ezt tőlem, az ismeretlentől, szívesen. Nem kereshettem az alkalmat, hogy szemé­lyesen aajam át, mert házhoz és nagyrészt ágyhoz kötött vagyok, őzért Leonát kér­tem meg, hogy továbbítsa Néked soraimat. A iigószintebb üdvözlettel, igaz hived: Papp Váry Elemérné. Az ajánlólevél alatt ott áll az ajánló vers: TÁV SZERÉNÁNAK Lgyszer beszéltem Véled, Lelkemból beszéltén Azért’ küldöm ezt Nékea, Judom, Te megérted! Papp Váry Elemérné, Szihlay Szeréna Smay Gyula elmondta, hogy a levélben jelzett Maszák Leona, Fáy Szeréna és Papp Váry Elemérné, mindhárman spiritiszták voi. 1 tok. így kerüllek össze egy szeánszon-. Lángolóan magyar asszony volt a ,,Hiszekegy“ költője — Azóta — folytatja az öregur*— az én Szerénám meg Papp Váryné nagyon meg­szerették egymást, szoros barátságot kötöttek, jártak ö-sze.-— Müven asszony volt Papp Váryné? — Nagyon szerény. Elragadóan kedves igazi magyar úri asszony. Lángolóan ma. gyár! Ennek köszönheti nagy nevét is. A szomorú időkben, amikor Magyarország föl- darabc'ásának gyászából, meg a kommuniz­mus rombolásainak hatása alól sehogysem tudtunk szabadulni, pályázatot hirdettek egy ■ jeimc.ndatra, amely újra visszaadja hitünket, önbizalmunkat. Papp Váry Elemérné költe­ménye nyerte meg a dijat. A vers számtalan strófából áll; ennek első versszaka a gyö­nyörű jelmondat: Hiszek egy Istenben, hiszek egy­hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában! Kedves házigazdára megmutatta Papp Váry Elemérné verses kötetét. Minden vers egy-egy vérző seb, amely a hazáért sajog. A kötet jjMikor a vihar dühöng“ mmmel 1920-ben je­lent meg. Előszavát Rákosi Jenő irta. Néhány sor megfogott belőle: r>Egy lelkes hölgy, egy ihletett asszony, a .Hiszek egy Istónben“ költője egy szárny­csapással félhágött a halhatatlanság zsámo hydra. Amiért a dicsőség szomjától epedre mások egy életem át küzködnek, ő egyszerre elérte, mert megtalálta a varázsigéket, melyek szá­mára nyitva voV minden becsületes magyar lélek. Elmondta mámoros ihldttel egy földresuj- tott nemzet hitvallását. És ma öreg és if iu. szegény és gazdag az ö szavaival tesz vallást magáról, az Isten igazságáról és hazájáról. " — Ezt a halhatatlan költeményt — folvtat ja visszaemlékezését Simay Gyula — a költő feleségének ajánlotta. Fáy Szeréna sokszor, nem is tudom hányszor szavalta el Irredenta ünnepélyeken, az operában, a zeneakadémián, a sportpályán s ahol csak összegyűltek a jó magyarok. Szenvedéluesebh> lelkesebb ma­gyart nem ismertem feleségemnél. Házasság lesz a diákszerelcmből — Kedves Gyula bácsi, mondja el szerel­mük, házasságuk történetét. Kedvesen elmosolyodik, („Kiváncsi embe­rek ezek az újságírók“) — Hetedikes gimnazista koromban láttam először színpadon Fáy Szerénát. Dehogy îs gondoltatö volna, akkor arra, fiogy életemet, ő fogja, megirányozni. Drága féleségem akkor végezte a. sziniakadémiát. tizenötéves korába1' tagja volt a Nemzett Színháznak. Első fellé­pését láttam: a „Csongor és Tündében“ ját­szotta az „Éj“-t. Pár év múlva, Bölönyi in- temdánssága idején leszerződött Kolozsvárra. Azidőhen én Nagyváradom voltam törvény­széki biró. Egyszer átruccantam Kolozsvárra, de még mindig nem a Fáy Szeréne kedvéért, — nagyot akartam, mulatni a jogászbálon Ott ismertem meg Szerénát. Most is előttem áll. ahogyan belépett a bálterembe mályva­színű. drapp csipkével díszített selyem estéim ruhájában, tündöklő szépségének teljességé­ben. Megismerkedtünk és — megszerettük egymást. Nyárom a társulat átjött Váradra.. Mire befejeződött a szezon, minekünk is kész volt a tervünk: összeházasodunk — Mi volt Fáy Szaréira varázsa1? A tehet­sége. a szépsége, a beszéde? Simay Gyula egy redőt. simit végig homlo kán. — Mindenekelőtt nagy tehetség volt. lieg-' jobban mindenkit a hangja fogott meg.. FI- ragadóbb beszédhangot még sohasem■ halot­tam. Felejthetetlen élettársam volt 33 évig. És milyen jó kedvű volt! Milyen jóikat tudott nevetni! Ha, mint nézők mentünk színházba, nevetésére mindjárt fölfigyeltek az emberek: Itt van Fáy Szeréna! — Megismerték a hang­ját. — Mi volt a parádés szerepe? —- Természetesen Éva> meg a Cigány Ró­zsija, de szerette a klasszikusokat is. Kolozs­várt E. Kovács Gyula volt felejthetetlen■ part­nere. — És most hogyan, él kedves Gyula bácsi? Szeretettél megfogja a kezemet. — Én már egy 78 éves ember vagyok. Hála Istennek, elég jó az egészségem ebben a ma­gas korban. Nem is kívánhatok már nagyobb ajándékot, az életiből. Árván maradt a kis szalon Végigjárjuk a gyönyörűen berendezett Jó­zsef körúti hat szobás lakást Házigazdám elmagyarázza, hogy a kis szalon volt felesége legkedvesebb fészke. Itt minden úgy maradt, ahogyan ö hagyta. Az antik bútorokat még a szamosujvári régi Sirrúay házból hozta magá­val. Pompásan berendezett, nagy szobába lé­pünk. — Ez volt Szeréna szobája. Most özvegy menyemnek: Sitkey Irénnek, a Vígszínház művésznőjének otthona. Csöndesen megjegyzem: — Jó Gyula bácsinak hogy itt látók a me­nye. Biztosan ő vezeti a háztartást. Csui>a derű az öregur area: — De már csak azt nem adom ki a kezem­ből! Negyvenegy eezfandje én vezetem a ház­tartást. Drága feleségem elfoglalt asszony volt, színésznő, nem tudott, ilyesmivel törődni. Én mondtam meg, mi legyen az ebéd. vacsora, én számoltam el a szakácsáéval, én, gondos­kodtam a beszerzésről. Még az amgadzsabur levesre is én tanítottam meg a szakácsnőt. Indulok. Az előszobából kis nyitott terrrasz vezet a lepesohá zbo. az erkély csupa virág. — Józsefvárosi Riviera, — mondja jóked­vűen Gyula bácsi. — Isten vele! Sz. SZAPF ÁNYOS GABRIELLA Augusztus 1-án indul! RIO MOZGO Elnémult Şarangulc Rákosi Viktor nagy magjjar sorsregánye nyomán filmre irta; Hunyadi Sándor. Rende te: Kalmár László. Zene: Fényes Szabolcs. Főszerepekben : Hagy István, Kiss Ferenc, Lukács Margit, Tompa Sándor, műsor előtt: Legújabb híradók. KövetkexS măsor : Tíszlelet a kivételnek! Kolozs-vármegyében Is megkezdi működését a Nép» és Családvédelmi Alap Kolozsvár, juRus 31. Szerdán délelőtt a vármegyeházán Steller Mária dr. országos szociális felügyelő vezetésével értekezlet volt, amelyen az Erdélyi Szociális Szervezet kolozsvármegyei tagozatának felszámolását illetőleg pénz, érték és anyagkészletének, leltári tárgyainak, követeléseinek és tarto­zásainak a vármegye részéről történt átvé­telét, másrészt a Nép. és Családvédelmi Alap idei költségvetését, és munkálatait, be­szélték meg. Az értekezleten a vármegye részér® Szász Ferenc dr. főjegyző, Boda Bála dr. közjóléti előadó és Varga László számvizsgáló, az Er délyi Szociális Szervezet központja részéről báró Diószeghy Erzsébet a Szervezet veze­tője, a kolozsvármegyei tagozat részéről pe. dig Rázmán Piroska szociális gondozó je­lentek meg. Az átadás tényével az Erdélyi Szociális Szervezet tulajdonképpen csak névieg szü. nik meg, mert annak helyét és feladatkörét a rövidesen megalakítandó megyei Közjóléti Szövetkezet veszi át, illetve a Nép- és Csa­ládvédelmi törvényben tervezett elgondolá­sokat valósítja meg. Az átadási munkálatok bizonyos ideig ke- sedelmet akoznak a Nép- és Családvédelmi Alap munkájában és legalább egy hónapra van szükség, amiig az valójában megkezd | heti működését. A házhelyjuttatáeokat, ál- f latakciókat és különféle tanfolyamok szer­vezését a munkatervben előirányozták. A sokgyermekes és támogatásra érdemes csa­ládok rendszeres segítése sem marad el. Az értekezlet nyomatékosan leszögezte, hogy a kisemberek részére nyújtott támoga. tás csak ellenérték fejében történik. A rend- szertelen adakozást egyszer s mindenkorra megszüntetik A megalakítandó közjóléti szövetkezettel kapcsolatos kérdésekről a «negye közönsége sajtó és a körjegyzőségek utján kellő idő­ben tájékoztatást kap. AUGUSZTUS 16-AN LESZ A KOLOZSVÁRI ÖREG GAZDASZOK FELSZABADULÄS UTÁNI ELSŐ ÜNNEPÉLYES TALALKOZŐJA Röviden már megírtuk, hogy a kolozsvári M. Kir. Gazdasági Akadémián végzett okle­veles gazdák összes évfolyamai a felszabadu­lás után első ízben rendezik meg ünnepélyes találkozójukat a Gazdasági Akadémia Alma Mater-ében ez év augusztus 16-án (szomba­ton) A találkozó megrendezésében a Gazdasági Akadémiát hathatósan támogatja am EMGE és a Budapesten székelő Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete is. Az utóbbi ja vaslatára az öreg gazdásztalálkozó erdélyi és székely­földi tanulmányi szemlével is bővül. , A kolozsvári találkozón, illetőleg az erdélyi tanulmányi szemlén való részvétel: a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesület* — Buda­pest, V, Arany János-u, 5. n. 1. (Telefon Budapest: 112—544.) címre haladéktalanul bejelentendő. A részletes utiprogramot és költségjegyzéket innen küldik szét. A részvé­tel a jelentkezés sorrendjében válik lehetővé. Lehet csak magára az öreg gazdász-Aalálko- zöra vagy csak a székelyföldi kirándulásra 1* jelentkezni s a költsé-gek eszerint alakulnak, A rendező három testület vezetősége locon- czi br. Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­tert is meghívta az ünnepségre, A miniszter ugyanis mezőgazdasági oklevelét szintén * kolozsmonostori akadémián szerezte. Ameny- nylben a földművelésügyi miniszter részt tud­na venni a találkozóm, úgy felszólalása elé nagy érdeklődéssel tekinthet az egész gazda- közönség. Felvilágosításért az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egyesülethez is bizalommal lehet for­dulni. Kolozsvár, Majális-utca 82. (Telefon: 21—58. vagy 31—74.) Negboaifiizabbilfáb a rontsBÍn telepes­földiek bérletét KOLOZSVÁR, július 31. Az eltávo­zott román telepesek által elhagyott földeket még a katonai közigazgatás idején egy évi időtartamra bér bead­ták falusi kisembereknek. Dr. Daezkó Elemér és Bodnár Sándor országgyű­lési képviselők, az Erdélyi Párt tagjai Bárczay János földművelésügyi állam­titkártól azt kérték, hogy az eddigi bérlők bérletét még egy évre meghosz- szabbitsák. Az államtitkár megígérte, hogy néhány napon belül rendelétet ad ki a telepesföldek bérletének egy évi meghosszabbításáról és felszólítot­ta a két országgyűlési képviselő utján az érdekelteket, hogy megkezdhetik földjük megművelését. (Magy. Tud.) Orszáozászfóavatások a SzékefyföldÖH Székelys z áldobos, julius 31. Julius 27-én, Erdővidék két szinszékely községében, Ssé- kelyszáldoboson és Ma-gyarhormányban avat. tat országzászlót. Székelyszáldoboson az országzászló ava­tását a református Földműves Dalkör zász­lójának megáldása előzte meg. Ez a falu volt az első Erdővidékea, amely felszaba­dító honvédőink fogadására dalárdát szerve­zett és derek karnagyának Aracsi Gézának vezetésével ezen a történelmi ünnepen meg­lepően szép eredménnyel szerepelt. Ezért az Erdélyi Szociális Szervezettől szép nemzeti lobogót, Biró Istvánná egyházmegyei nőszö­vetségi elnöknőtől pedig díszes, hímzéssé felirási nemzétiezínü szalagot kapott, ame­lyet az ajándékozó buzdító szavak kíséreté­ben tűzött fel a derék dalosok zászlajára. A nap igazi eseménye az országzászló felava­tása volt, amelyet László Gyula igazgató- tanító és László Gyula dr. egyetemi tanár ajándékoztak szülőfalujuknak. A székely, száldobosiak melegen ünnepelték az ajándé­kozókat. Az ünnepség szónokai Kertész La­jos, Jancsó István, László Gyula dr. és Bakcsi Gábor voltak, a dalosokat Aracsi Géza karnagy vezényelte. Magyarhermányban az avatási ünnepsé­get Nagy Elek esperes templomi beszéde ve­zette be. A zászlót Pethő Sándor dr., pénz­ügyi főfelügyelő, ajándékozótársa, Zsigmond Gáspár ny. fővárosi tanár nevében is tartal­mas beszéd kiséretében ajánlotta fel szülő­falujának. A központi bizottság nevében Nagy János dr. fővárosi ügyvéd beszélt, az ünnepi beszédet pedig Biró István felsőházi tag mondotta. Megragadó szónoki erővel mu­tatott rá a székely falvak időszerű kérdé­seire, a székelység nemes katonai hagyomá­nyaira és nemzetvédelmi hivatására. Az ün­nepségre Erdővidék legtávolabbi községeiből is tömegesen özönlöttek az érdeklődők. Az ünnepi vacsorán Biró István, Nagy Elek, Nagy János dr., Rozsonday Ádám, Tompa Zsigmond, Pethő Sándor dr., Pethő Mózes és ifj. Máthé János mondottak tartalmas felköszöntőket. Az ünnepség sikeréért a fő­rendezőkön — Rozsonday Ádámon és felesé­gén a Hasonlóan lelkes Torró-tanitópároo — kívül t, község többi vezetőit is illeti elisme­rés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents