Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-03 / 176. szám
gaaswars—rrui 1941. MVGVSZJVS 3. 0 rnSmetm Székelyek, vig! Milekker Rezső dr. egyetem! tanár Nyíró' Józsefhez, a „Keleti TJj- ság“ főszerkesztőjéhez Intézett alábbi Írásában közölte azokat a magyarság s különösen a székely»ég szempontjából nagyfontosságu tapasztalatokat, amelyeket legutóbbi székelyföldi kőrútján szerzett. A levél egyes részletei általános érdeklődésre tarthatnak számot s feltétlenül a legszéle«ebhkörü nyilvánosság elé kívánkoznak: Mulţ héten megint bejártam a Székelyföldet — e nyáron már. másodszor — és hazajövet a inult héten kiváló la- ligában olvastam Biró János (Rój „Kő- Am 'magyarok — székely viseletben“ eimü cikkét, amelyben az iró tiltakozik a ,székely“ névvel való visszaélések ellen. Bizony legfőbb ideje, hogy ilyen hangok is hallatszanak! EWenbvn szeretnék figyelmedbe ajánlani mást is. Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy a visszacsatolás utáni nagy hazaf ias lelkesedésben a székelyeknek egy része fölveszi azokat a szokásokat és tárgyi dolgokat, amelyeket itt már régóta ostoroznak. A mü-magyaros Ízlés. tépjed a nép között. Mindig gyönyör Ttodtem az egyszerű, nemes székely női viseletben és most rémülten látom, hogy egész falvak levetik a régi mellénykét és helyette műselyemből készült magyar ruhát vesznek föl; miedert, amelynél a fűző zsinórját — hiszen Blaha Lujza korában ez a fűző még tényleg fűző volt — helyettesitik, vitézkötéssel, szegényes aranyos paszományokkal és egyéb szörnyűségekkel, fehér szoknyát vesznek fel piros-fehér-zöld szegéllyel, ami magábnvéve szép, lelkesítőén kedves megnyilatkozása, annak az örömnekI amelyet éreztek a visszacsatolás, a hazatérés alkalmával, de ugyanakkor végtelenül szomorú jelenség. Félek ugyanis attól, hogy ez a viselet, amely csak momentán lelkesedésből fakadt és amely itt, nálunk egyáltalában nem tud közkedveltté válni és amelyet nem hasz nálnalc rendesen, ugyanezt fogja eredményezni ott Nálatok is. A nép egyszer 'kétszer fölveszi és azután elejti, hogy 'áttérjen a bolti árura, a csúf, ízléstelen, a magyar testmozgás ritmusainak meg nem felelő', falusi varrónők által készített u. n. divatos ruhákra. Pedig az öntudatos székely nép addig marad tényleg székely és öntudatos, amig azt külsőleg viseletével is állandóan hangoztatja. A tájak szerint osztag ózó viselet bizonyos öntudat, büszkeség kifejezője és kár ezt elveszíteni. Szegényebb lesz a nép és nem nyer vele csak a pesti gyáros. A második baj, amely ebből fakad’ gazdasági természetű. A népvtis(Héttől való eltérés azt jelenti, hogy a nép elveszti a háziipari tevékenységhez való ha jlamot. A gyáripar ösztönösen ellensége a népviseletnek. Nem akar olyan ruhákat, amellyel: évtizedekig eltartanak, hanem minden évben újat akar eladni, sőt minden évben többször. S ez még nem volna a legfőbb baj. Ellenben itt látom a Kunságnak sivár és elesett magyarjain, hogy egy évben nem dolgoznak többet, mint összesen talán 80— 100 napot a férfiak, az asszonyok pedig még ennyit sem. Életüknek elveszett a tartalma. Lézengenek, mert a háziiparról letértek. Nem állítanak elő önmaguk ndk semmit a világon. A boltnak a rabszolgái, A legnagyobb rabszolgasors, ajmelyet csak él tudok képzelni. Minden fillérüket odaviszik és mivel szegények végül teljesen leromlanak, csúf, színtelen, illetve a nyomorúság színeit viselő agrárproletár iátus fejlődött itt ki. Sajnálnám és végtelenül fájna, hogyha az a nép, amelyet én annyira becsülök és becsülni tanultam sokszoros ott- jártamban, erre az útra térne. És nem hiszem, hogy rosszul látnám a dolgokat. Teniii kellene valamit. Tenni kellene róia, hogy ezt a tájöntudatot s az önellátást erőteljesebbé és tudatosdbbá te gyének. Nektek íróknak és az újságoknak óriási itt a feladata, kötelessége és missziója. Ha volna bennem írói tehetség, akkor l&iéi#ám valahogyan azt a hatást, ame- a szatócs-koesm áros gyakorol a falura. Eddig a pap, a tanító és jegyző voltak az „apostol“. Ma a szatócs az. Ázó lelkületűk, az ő ízlésük, az ő Útmutatásuk nyomja rá a bélyegét a falura. Azt már sokszor leírták, hogy akocsmákezében a falut anyagilag, de hogy lelkileg mennyire hat rá, azt még nem fejtették ki- Éppoly kevéssé, mint ahogy nem figyelt még föl senki arra o romboló hatásra, amelyet a heti és nagyvásárok szemetje, már úgy értem, ipari szemetje, gyakorol a falura. A műemlékeket védjük, a művészeteket isisápoljuk, csak egyet nem védünk: a nép lelkét. Abban a tévhitben vagyunk, hogy a nép lelkét csak politikai eszmék szolgálatában kell védeni, a hamfüa-sság hangoztatásával, hazafias szólamokkal, stb. és nem vesszük észre, hogy a hazafiasság a röghöz való ragaszkodás, az egyéniséghez való ragasz kodás nem papirfrázisokból ered és azokkal nem is tartható fenn, hanem a nép sajátos lelki önállóságának és függetlenségének ápolásával. Nem hiszem, hogy elfogult lennék na gyón. Beismerem, hogy az vagyok bizonyos fokig, de mégsem túlzottan, ami kor a székely házakat, a székely eszközöket, a székely kaput, viseletét , egy olyan nemzeti kincsnek tartom, amelynek fönntartása és életben tartása minden erőfeszítést, pénzt és munkaáldozatot megér. Azonban itt is olyan hihetetlen, részben természetesen megmagyarázható s a gazdasági élettel összefüggő visszaesés mutatkozik, amelyet nem szabad tétlenül néznünk, Mily gyönyörűek a régi székely kapuk! Mily tiszták stílusban, fölfogásban és mily rondák, mily fakók a most keletkező kapuk! dacára. h°gy a rájuk fordított munka és anyagi áldozat talán még nagyobb, mint a régieknél. Egyszerűen azért, mert ide is belopakodott a „mü-székelyscg“. Mult héten meglátogattam a kedves. kies fekvésű szép deiner templomot. Gyö nyörködtem szárnyas oltárában, szépen kiképezett mennyezetében. De beépve most mintha félbevágtak volna. Restaurálási munkálatok folytok és a régi függő-szószéket bizonyára technikai okokból eltüntették és helyette, egy kopjafákon álló, vékony deszkákból eszká- bált, olajfestékkel bekent szószéket emel tek. Természetesen a kopjafás faragással díszített négy gerenda vastagon olaj festékkel befestve, mivel még a román idő alatt készült éppúgy, mint a felette emelkedő deszka-szószék, tündöklik a piros-sárga-kék színekben. Ugyanilyet láttam, Alsósófalván, ahol országzászlót alkották valami helyi művészek förtelmes módon, mint hogyha a székely népből, amely oly gyönyörű gu- zsalyokat, paskolókat, szolgafákat és sok egyebet tudott faragni, kiveszett volna minden művészi érzés. Jobban mondva meg vagyak győződve, hogy nem belőlük veszett ez ki. A népben msgucm menti is, de jönnek a márwímrt- jobban-tudó iparművészek és egyéb, kontárok % tönkreteszik, me&má&ihják úgy, mint nálunk az igazi formákat, mert erőszakkal újat keresnék. Pedig újat mindig terem a nép lelke, hiszen sohasem alkot egyformái és akkor alkot legtökéletesebbet, ha saját leikéből tisztán fakad, mint a forrás az erdő mélyén. Nem akarlak tovább zavarni ezekkel. Láttam uj székely kapukat, förtelmeseket. Láttam székelyeket lassan-lassan átalakulni gyári munkás formára. Isten mentsen meg ettől! Ne haragudj kedves jó Barátom, aki annyit használtál a székely népnek és az iránta való megbecsülésnek, hogy Hozzád fordulok. Mélységesen megszerettem a tájat és a népet. Az alföldi el- esettség után az a küzdő hegyi nép szinte egy jobb jövő és egy jobb múlt fényét jelentette számomra. Nem akarom, hogy ez a fény 'kialudjék és ezért forduló]- Hozzád. Csináljatok valamit! Mentsétek meg ennek a népnek az egyéniségét és egyéniségének külső megnyilatkozásait! Rázzátok fel kissé az egyházakat is. Régenfe az egyházak voltak a művészetek nagy mecénásai, pártolói és megértő támogatói. Ma izléstelén, oda, nem való belső díszítésekkel látják el a templomokat és hn építenek és javítanak, akkor még förtelmesebbet alkotnak. Ha végigmegynnk Csiker szagon, nem egy példát láthatunk. Hisz a múltban jónéhány műemlék pusztult el hozzá r.pm értés miatt és nemtörődömség miatt. Mentsél; meg. ami menthető, de mentsék főleg a templom szépségét, \ egyszerűségét, merfhiszen a tájban a legjellegzetesebb és legmesszebb sugárzó emberi elem éppen a templom. Már nagyon sokat beszéltem, bocsáss meg, hogy visszaéltem türelmeddel. Nem akartam mást, csak kérni. Nem magamnak, hanem g Tp népednek. Ne dobják ki a kopjafáidat n temetőkből, ne tüzeljék el a cigányok! És ne tegyenek helyébe sima, rossz követ. Szükségünk van a kopjafákra és kopjafás öntudatra, de nem hamis kopjafás apostolokra. Légoltalmi tapasztalatok Legalább két léjáratnak kall lennie minden óvóhelyen Kolozsvár, aug. 2. A most folyó világháborúból számtalan olyan tapasztalatot lehet leszűrni, amelyek ránk, magyarokra, most mikor mi Is a hadviselő államok sorába léptünk, bizonyos fokú előnyt jelent. Számtalan jelentés áll rendelkezésünkre például, amely a légoltalmi óvóhelyekkel, a riadóval, az épületek átvágásával és más időszerű kérdésekkel foglalkozik. Bár ezek a jelentések a szakemberek szempontjából nem tartalmaznak sok újdonságot, a nagyközönségnek mégsem árt megismerkednie azokkal a légoltalmi berendezésekkel, amelyek megfelelőknek bizonyultak s azokkal is, amelyek esetleges kiegészítésre és javításra szorulnak Általános tapasztalat szerint a házak lakói félnek attól, hogy bombata]álat esetén a ház romjai maguk alá temetik őket. Ez meg is történhetik, ha az óvóhelynek csak egy kijárata van, A korszerű óvóhelyek azonban már mind úgy készülnek, hogy legalább két kijáratuk van, egyik többnyire a szomszédos ház óvóhelyére (pincéjébe) vezet s igy lehetővé válik a menekülés még akkor is, ha a főbejáratot a romok eltorlaszolják. Ami a bombák hatását illeti, a tapasztalat azt mutatja, hogy a, lövedékek a 4—6 emeletes házakat egészen a pincéig átütik. Még alagutak és földalatti vasutak helyiségei sem nyújtanak száz százalékos' biztonságot. Megnyugvásul szolgái az azonban, hogy ritkaság az egy házra eső telitalálat. Fontos, hogy az óvóhelyek a közelben, például az utaa közepén lecsapódó bombák ellen biztonságot nvujt sanak. Ezt a célt többnyire el is érték s az épületek általában meglehetősen jól állták a közelben lecsapódó bombák hatását. Más jelentések arról számolnak be, bogi' a Házak közelében lecsapódott bombák hatásaképpen a leomlott törmelék nem befelé, hanem kifelé, az utcára hullik és igy a forgalmat csaknem teljesen megbénítja, A törmelék elszállítása sok időt, néha heteket vese PAHHOHIA BUDAPEST, Vili. RAKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * K SZALU Eatjdqtjas szobáit 6;— P-tőI 12*- P-ig Kétáq^as szobák 9'—P-tői 18 — P-ig fl visszacsatolt területen lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló Keresőnk‘smejvétöre 6 hengeres fl. B. C. D. tipusy International gépkocsikhoz unió differenciál kúp- és tánvér- kerekef, hdísí- és íegSfengeiyf, sanzsmabot és egyéb alkatrészeket. ■ nflSYüARflDl AUTÓBASZ MWtflüflT KFT. nagyvárad, Kapiratrtfn 3dnos-tér 18 szdrn igénybe. Éppen ezért szüksége« az egyénileg jó] felszerelt és kiképzett segélyszolgálat Sűrűn lakott városrészekben a forgalom helyre- állítása érdekében kibontották az eltorlaszolt utcákban levő házak falainak alsó részét, hogy igy legalább a gyaloglók számára biztosítsák a mozgást, i Légitámadások alkalmával azt Is tapasztalni lehetett, hogy a légiriadó elhangzása és a repülők megjelenése közötti időben egy egy- bejárata óvóhelyen legfeljebb 100 ear.bar tu«* dott elhelyezkedni. Már csak ezért is igyekeznek az óvóhelyeket úgy építeni, hogy több bejáratuk legyen. A légoltalmi tapasztalatok közé tartozik az is, hogy az óvóhelyen a levegő sokkal hamarább romlik el, mint ahogy azt elméleti számítások alapján feltételezték, A levegőt különösen a nedves ruhák rontják. A mesterségesen szellőztetett helyiségek eszei seemhee nagyon jói megfelelnek a célnak. Sok .óvóhely a fűtőberendezések, vizvezetékcsövak törése miatt vált használhatatlanná, az .Ilyen berendezések közelségét tehát óvóhelyek építésénél lehetőleg kerülni kell. Az óvóhelyet építésénél az a végső cél, hogy az mindenki számára a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsa, még a legkisebb gyermek is ösztön- szerüleg felkeresse veszély idején. Angliában, ahol a légitámadások napirenden vannak, bizonyos túlzások is történtek az óvóhelyek megépítése körül. Több olyan óvóhelyet, építettek, amelyben fűtés és világítás van és minden egyéb kényelem megtalálható, sőt amit irodának is használnak. Sok helyen a házakat is álcázzák, sötét szűr kére, vagy más olyan színre festik, amit a magasból nem lehet olyan könnyen észrevenni, a gyárkéményeket zöld ágakkal veszik kö rül stb, A repülőfelvételek azt mutatják, hogy ezek az álcázások sokszor elképesztően jól sikerültek, igy például a zöld ággal körülvett gyárkémény fának Játszott az egyik felvételen A telitalálatok valószínűségét nagyban csők kentik azáltal, hogy a városok építkezésébe* bizonyos szétszórtságot követnek s a házakat nem szorosan egymás mellé építik Ax eszményi „jövő városa“ igy a jelenlegi nagyvárosok kiterjedésénél ötször-hatszor nagyobb területen épül majd fel. A találat valószinüségét természetesen nagy mértékben befolyásolja az is, hogy a támadó gyakorlott pilóta-e, vagy sem. A *émet repülők a találatokat már olyan tökélyre vitték, hogy minden más nemzet tanulhat tőlük. Biz áll különösképpen az oroszokra is. Mi mindenesetre nyugodtak lehetünk. Légvédelmünk tökéletessége már a szerb repülőtámadások idején is beigazolódott, A kassai légitámadás is csak azért sikerülhetett, mert a szovjet gépek, orvul álcázott színekkel jelentek meg a város felett. Végső tanulságként leszögezhetjük, hagy igyekezzünk tökéletesíteni óvóhelyeinket, legalább is ne hanyagoljuk el azokat és teljesítsük a légoltalmi hatóságok és szervek intézkedéseit, KORBUSZ-LIFTHAY KSJTB.T MQ5a«taB0K CAPXTOL-moaeó: A „111-eţ“, HSeltai Jené izgalmas regénye filmen. Fosa: Jávor, Törzs, Lázár Mária, Csortos Előtte a Igg- uiabb Magyar és UFA hiradók. EDISON-mozgó: I. A lasszó bajnoka, Fősz.: Bob Baker, XI, Veszélyes «titárs. Fősz,: Tom Brown és Peggy Moran. EGYETEM-mozgó: Megértés. Fősz.: Brenda Joyce (Árvíz Indiában főszereplője), Richard Green, Richard Dix, Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Szombat, vasár- én ünnepnapokon: 3, 5, 7 és 9 órakor, RIO-mozgó: Elnémult harangok. Fősz.: Nagy István, Kiss Ferenc, Lukács Margit, Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Leányvárt bo—uriaftny. FÖhaäe Osortos Gyula, Szörényi Éva, Hánoozy Sebre, Szombathelyi Blanka, Apáthy laore, Bílicsy Tivadar, Pethes Ferenc, Rátátay Márton. Pethes Sándor. Bfőtte Magyar A* Luce híradó. Kezdete: %*, *6, Vet, és órakor. Hűtött nézőtér! URANIA-mozgó: Leányint ént. Fő«*,: Angela Safioker, Attila Hörbiger, Raoul Aslan. Előadások kezdete hétáxienapokwi: 5, 7 f~ l\ -iwlr- •- * -A— —
