Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-03 / 176. szám
1941. AUGV^ZTVS 3 Hunyadi János templomai nyomában a Székelyföldön MI AZ ABAVIT? A modem gazdálkodás elengedhetetlen követelménye, hogy terményeit csak agy vesse el. ha a vetőmag csávázva tett. Számítások alapján súlyos milliókra rag annak a veszteségnek az összege, amit a gazdik elszenvednek azáltal, hogy gabona és egyéb vetéseik tele vannak üszög-betegségekkel. Pedig ennek meggátlása ma már biztos sikerrel végezhető anélkül, hogy nagyobb, mondhatnánk egyáltalán számbavehető költség terhelje a gazda számtariásat. Tudomásunk szerint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Növényvédelmi-osztálya hoz forgalomba egy, a szakemberek állal is ajánlott, 40 országban elterjedt univerzális higanytartalmu csávázásiért ABAVIT néven. Minden nemzetgazdasági szempontokra is figyelő gazda kötelessége az, hogy biztos hatású, kipróbált és amellett olcsó csdiazószérrel védje vetését. Küsanőd, augusztus 2. A ■fiain végén mezítlábas székely gyerekek, libák, aprólovak. A girbe-görbe utón baladok és bele szédülök, ha elgondolom, hogy Kiismőd az 1100 évi pápai regpstrum,okban már szerepelt: „Sacerdos N. de Kusmend solvit 25 dena- ros“. Tisztelettel köszöntőm az aratóba igyekvő embereket. E klasszikus hely 1500— 1792 közt a vidék egyházi és közigazgatási központja volt. A kispiactéren látom az 1800 évek elején még itt bukott utolsó alkirály- biró, Páíffy Elek udvarházát. Az 50 év előtt még virágzó fenyves parkot felparcellázták és ott, ma 6—7 székely kisgazda portáiéin nyüzsög az élet. „Kaloda-szeg“ utca ég „akasztófa bérce" Ide torkollik a „kaloda.szeg“-utca. Az utca sarkán százélvekkel előbb kaloda állott, amelyekben a bűnösöket közszemlére állították, oldalt balra a vidéket uraló domb „akasztófa bérce“ — ahol a bűnösöket ki- végezték. Nem rokonszenves elnevezések, de történelmi tények. Lennebb a patak mellett az ntolsó székely dulló kúriájának a helye. A régi székely alkotmány igy nevezte a főszolgabírót, aki nem csak közigazgatási ügyekben, hanem nagyobb bűnügyekben is Ítélt. Ez a dulló, Kaáli Nagy Sándor öreg 48-as honvéd kapitány volt, — ismeretlen —, meghalt a 80-as évek elején. A piacon egy romokban álló épületet látok, a világháború csatáinak még élő emlékét. Templom a falu fölött A piac fölött, mint az ó-német városkákban : a falut uraló festői dombon: templom, vádfalakkal, régebbi tornyos bástyákkal. Magas lépcsőn megyünk föl a templom külső védfalának portieus-ába, amely bejárat fölött még gyermekkoromban torony magas fedél állott. A falakkal körül vett ciuterem közepén áll a korai gót stílben épült templom, amelynek két ajtó támköveit, ablakrámáit, szószékét, belső boltivét, szentség tartóját olasz mesterek faragták. Az északi ajtón három-négyszeres esucsiv, a déli ajtón ötszörös és a esucsiv tetején gótikus ara- beszkefckel, kőrácsokkal diszitve. A keskeny magas ablakok szintén többszörös csucsivek- kel, ólom karikákkal diszitve. Mindezeket trachitból faragták művészi kezek, az ablakokat kőráimák keretezik. A templomot Péter Elek a 80-as évek elején vasabroncsokba foglaltatta és igy megóvta az összeomlástól. Tornya 300 év előtt ledőlt, helyette a cínteremben művésziesen összeállitött magas cserefa torony van, az ősi székely építkezés remeke. A- világháború vihara elsodorta a Zsigmond király által adományozott nagyobbik értékes harangot, amelynek mü- beosét nem ismerte föl ai rekviráló őrmester. Báró Orbán Balázs szerint a templomot Hunyadi János építtette azzal a 25 Erdélyben épített templommal együtt, amelyeket a törökön nyert szentimerei csata zsákmányából építtetett. Egy 260 éves orgona A református paróchián levő feljegyzések a templom építésének idejét még korábbra, vagyis 1100 körűire teszik. Mellette zárda volt, amelynek nyomai, alapfalai úgy a falakon kivul, mint a végfalakon belül félméteres ásás után felfedezhető. A cin te vemben egykori papok alusszák örök álmukat, régi római katolikus barátok és későbbi református papok. Megilletődve lépek be a hatalmas templomba^ amely két részből áll. Az elsőt magas, diszesen faragott kőbolt iv választja el a másodiktól, közepén kő szószék, tulipán díszítésekkel, Az oltár helye mellett kőpárkányokkal körített szentségtartó van. Orgo. . nája 200 éves, szijjal húzós múzeumi ritkaságba legrégibb tipus, ami ebben a szakmában ismeretes. A gigászi méretű közép támfal, vagyis kő- boltiv széles oldalán — öreg szemtanuk szerint — egy gyönyörű Madonna-képet meszeltek be. Az oltár helye fölötti menyeze- ten 1790-bő! bosszú feliratok, bibliai mondások, freskók voltak, többek közt a pokol elképzelése, de ezeket is bemeszelték. Ezeket gyerek koromban még magam is láttam. Kripta, ami feltárásra vár A lelkészi hivataliban pontos, részletes leírások vannak. Á főhajó közepén a padozat alatt kripta van, amely a padló kisebb méretű le sül védésénél fekszik. Ezt a templomot látogató több egyház építészeti szakéjviszonyítva: mélyen, befalazott ajtó nyoma, amely vagy sekresztye ajtó, vagy a kripta bejárait® lehetett. A zárdának sem építési, sem lebontási idejét még csak megközelítő, leg sem tudják, de annak nyomai a templom körül mindenütt fellelhetők a komplikált alapfal .rendszerben, amely még a védfal on kívül is felvonul. Péter Elek pap sírjának ásásakor a cinteremben másfél méter mélyben vastag mész réteget és az alatt osant- réteget találtak, amely századokkal előbbi tömegtemetés maradványa lehetett. A küsmödi kő A nagyarányú és st.ilü gótikus templom büszkén néz fel a tőle 2 kilométerre fekvő magas, bazalt sziklára a küsmödi köre, a görgényi havasok egyik előre tolt támaszpontjára, mely öreg, meredek 150 méter magas szikla fal ásító barlangjaival a vidéket uralja és közömbösen tekint a fogarasi lia vasokra, a tofÖai has adókra és jobbra a görgényi havasokra. Nehezen hagyom itt ezt a kedves faint, amely drága kincs, a múltat becsülő ember Kolozsvár, augusztus 2. Az egyik helyi filmszínházban ülök. Hátam mögött a vetítőgép, amelynek képkaipnjában egy pillanatra megálló filmkockáról a n agy itó-optika 400-szorosan felnagyított és jól kivilágított képet vetít a vászonra a közönségnek. Fii mikilométerek peregnek a világ 93 ezer filmszínházában . . . Pereg a film a harctereken, a műtermekben, repülőgépeken és tengerek mélyén . . . Magával viszi a közönséget Parisba és Hollywoodba . . . Pereg a film, mindenütt megörökíti a mozgást és a négy évtizedes mozgókép meghódítja a vi. lágot^ tükör, amely megmutatja igazi arcunkat, az élet változó keresztmetszetét. Mindenki érzi az előadás után a film hatását, mondhatnék a film varázsának erejét és véleményt szokott alkotni a film meséjéről, a zeneszámokróH, a rendezésről és aj színészekről, de nagyon kevesen szólnak ezekhez a kérdésekhez a szükséges tárgyilagossággal és a tárgykör ismeretének .jogán. A közönség egyrészét csak a színészek élete, egy.egy finom kis kulisszamögötti titok érdekli. A közönség másik részét érdekelné ugyan, hogyan készül a film; hogyan lesz a témából forgatókönyv, amelynek alakjait a rendező képzelete a színészek segítségével megeleveníti s aiz operatőr a természeti erőket emberi akarattal; szándékkal, vággyal, gondolattal, és érzéssel ruházza fel. Honnan kapjon erre választ az érdeklődő közönség? Nem áll mindenkinek módjában végignézni egy film gyártását, vagy elbeszélgetni egy rendezővel, operatőrrel. Ezeknek az érdeklődőknek szeretnék az alábbiakban egy kis ismertetővel szolgálni. * A filmkészítésben mindegyik munka ölelkezik, egyik sem vontatja ki magát a szomszédos tárgykörök korlátozása alól. A filmet tehát kollektiv művészetnek lehet nevezni, amely az iró elképzelését, a forgatókönyv filmszerű elgondolását, a színészek alakító- képességének, a rendező arányosításának és a zeneszerző zenei aláfestésének segítségével öntik formába. Ezt a legmüvésziesebb munkát, amit film. gyártásnak nevezünk, két. mindent magában, foglaló szó határozza meg: „mit.?“ és „ho. gyan?“ „Mit?“ — ez a szó hordozza magában a film sikerének csiráit. Mit lehet megfilmesíteni ? Ez az első kérdés és egyben a legnehezebb if, amire nem lehet határozott feleletet adni: Nincs senki, aki előre tudná, bogy milyen sikere lesz egy témának. A témában csak bízni és hinni lehet. Hinni pedig az tud, aki vizuálisan magfe elé tudja képzelni a témáiból készítendő filmet. A némafilm korái-'" — bármilyen furcsán hangzik is — sokkal könnyebb volt ai film témájának megválasztása. A némafilm sokkal közelebb állt a regény műfajhoz, akár „vizuális regénynek“ nevezhettük volna. A lehetőség határáig csökkentett szöveg módot nyújtott a tisztán képszerű kifejezésre. A hangosfilm feltalálása után a film már előtt. Nehezen hagyom itt a fehérhawsnyás, értelmes férfiakat és a szőttes ruháju szorgalmas székely asszonyokat, a magyar házi ipart, a munkát, a mezítlábas gyerekeket, a libákat, az apró székely lovakat, ügy fáj itt hagynom a magyar jövőt! . . . Ma már küsmődnek csak acélos búzáját, cseresznyéjét, szöllőjét, gyümölcsét becsülik, amely soha sem rövidíti meg ezt az erdő- koszoruzta, széltől, jégesőtől védett völgyet. Történetét alig ismerik . . . lassan feledésbe Í6 megy. Életünk, egészségünk, eszméink forrása egy ilyen magyar falu . . . Becsüljük meg őseinket, becsüljük meg a falut. . . !! Marosvásárhely, 1941 augusztus. DR. ETÉDI PÉTER SÁMUEL magában; a holt természetből élő lesz, — a tájkép körvonalai keresik vagy űzik egymást, találkozásuk esemény: a síkság örül, ha a köd felszáll s a napsugár végigcsókolja; a folyó, a parti fák megértik egymást és a vízililiom kacagva fürdik a napfényben. A hangosfilm témaválasztásánál tehát tó etnikailag nincsen megkötve se iró keze, csak annyiban, hogy a film elsősorban film legyen és csak azután szinbáe. A filmgyártók legkézenfekvőbb téma forrása a regényirodalom. Csak látszólag köny- nyü azonban egy sikeres, jó regényt megfilmesíteni. A regények írói szabadon engedték csapongani olvasóik képzeletét. A film nem veszi igénybe a közönség képzeletét, hanem készen tárja elénk az iró fantáziája alkotta világot, ez viszont sajnos nagyon sokszor kiábrándító csalódás és • igy lesz nem egy hires regényből bukott film. Ezért sikerülnek azok a filmek, amelyeknek témairója ismeri már a filmgyártást és a forgatás lehetőségeit s nem hagyja figyelmen kívül a témaválasztásnál: a regény és a film kifejezésmódjában rejlő különböző lélektani hatást. Végül még egy szempontnak van döntő jelentősége a téma kiválasztásánál: a rendelkezésre álló szinészgárdának. Hosszú hetek vitái után, ha az iró megszerkeszti a témát, a következő lépés a forgatókönyv megírása. A forgatókönyv megírása a legnagyobb szakértelmet követeli, forgatókönyvet egy ember egy szemszögből nézve nem irhát. Ha valaki irt. is egyedül forgatókönyvet, úgy azt, ha más nem’, a film rendezője dolgozta át, mielőtt leforgatta. A filmnek elsősorban, mint említettük, filmnek kell lennie, a forgatókönyv felépítésénél tehát elsősorban filmszerűségből kell kiin. dúlni. A forgatókönyvnek két oldala van; „baloldalon“ áll a film képszerüsége, a „jobb“ oldal az akusztikai rész, itt vannak a dialógusok, a zenei utasításokat és mindaz, ami a filmen hallható. A könyv „baloldalán“ oldja meg a for gatókönyv írója azokat a mozgásokat, amelyek a cselekmények szempontjából fontosak, természetesen részletezés nélkül pld.: István bejön a szobába, kezetcsókol Klári, nalc és kinyitja a rádiót. Azt, hogy miként jön be, hogyan csókol kezet, az iró csak a „jobboldalon“ Írja le. Ha a forgatókönyv elkészül „a mit“ kér. désre meg van a válasz. Ha a téma megválasztása jó volt és jó szakember irt róla forgatókönyvet — az már félsiker, mert a jó szcenárinm a legbanálisabb témákból is uj művészi értékeket alkothat. Az elkészült forgatókönyvet most már egy hivatalos közeg, a cenzúra vizsgálja át és ha megfelelő, — láttamozza. Most következik a második kérdés „hogyan?“. Vagyis hogyan formálják képpé az iró gondolatait? Mielőtt a filmgyártás művészi felvétel- technikáját kezdenék el a gyártók, legfontosabb dolog: a gyártás előkészítése. Filmjeink gyártásánál a legszűkebb anyagi keret és főleg csak néhány „műtermi---« 'ül-----JP-X-U „ cr,-ir előkészítése. Anúg tehát a kész forgatókönyv a műterembe kerül, a gyártás vezetője (producer), illetőleg a gyártó vállalati mindenek előtt leezerződteti a film veaérkftrát: a rendezőt, segédrendezőt, zeneszerzőt, a film vágója* s mindazokat, akik a film művészi és technikai munkatáasai közé tartoznak. Mindenki kap egy példányt a forgató-könyvből és másnap megkezdődnek, a rendezői megbeszélések, amelyeken megtörténik a szereposztás és megbeszélik a díszletekre vonatkozó elgondolásokét, fényhatásokat, trükköket. A rendezői megbeszélés nem más, mint a film előzetes megrendezése elméletben, ami. kőris a rendező munkatársaival közösen gondolkozó, olyan egységgé forr össze, amely a film művészi részének kidolgozására és a színészek játékára összpontosítja magét. A film művészeti és technikai előkészítésével párhuzamosan folyik a gyártásvezető fontos adminisztratív munkája is. Végül elértünk oda, hogy a rendező intésére felgyűlünk a hatalmas Jnpiter-lámpák, az uj szimfónia és életrekelnek az iró bolt betűi . . . Nem irbatom le a gyártást töviről-hegyire, hiszen ez nem is érdekelné a közönségei, néhány epizódot említek meg csupán, amiből megláthatják az olvasók, hogyan formálja látható képpé és hogyan kelti életre az iró elképzelt alakjait a rendező. A film elsősorban vizuális művészet. A gondolatokat tehát képekben kell kifejezni, minden kocka egy-egy kép, amely valamit akkor is kifejez, „ha alatta nincs zene“. A képből természetesen ki kell emelni azt a részt, amelyre vagy amellyel a figyelmet felhívjuk. Hogy „hogyan“ — ez a művészet. Ezt nem lehet tanulni, ezt érezni kell ... A félig nyitott, meg.megrebbenő női ajak és utána egy ragyogó szempár jobban kifejezi például a vágyakozást, mint bármilyen mondat, zene, vagy beszéd. Ahhoz, hogy a' rendező életrekeltse az iró betűit, a film összes szerepeit eljátszó szín. művésznek kell lennie, természetesen csak képzeletben. A rendezés ugyanis alkotás, nem pedig kritiaálás. A rendezőnek tudnia kell, hogy mit is hogyan képzel el. Csak ő tudja a jelentet s film többi jeleneteihez hozzá hangolni. Az iró leírja például, hogy István idegesen várja a választ Kláritól. Egy.két óra eltelik —, a válasz nem jön. Végre. Közeledik, a® ajtónál van, jó hir helyett azonban rosszat hoz. Az ajtó előtt megtorpan, belép- jen-e vagy sem? István megtudja a választ és lelkében összeomlik az egész világ. A film, illetőleg a rendező ezt három banális alkotóelemmel tárja elénk: lépések zaja, óraketyegés és egy konyakos poháron nyugvó kéz. A kéz idegesen markolja a poharat, ide. oda mozgatja az asztalon. Ez jelképezi s várakozást, az óraketyegésse! az idő múlását tárja elénk, a pohár megszorításával a feszült figyelmet érzékelteti, a poharat ernyedten elengedő kéz pedig az összeomlott reményeket fejezi ki. Ezekután azt kérdezhetik, hogy ha a gyártók tudják, hogyan kell egy filmet megrendezni, gyártani, miért van mégis ngy, hogy a magyar filmekből sokszor hiánvzik az s művészet, amit egy francia vagy német film ben úgy megcsadálunk. Erre azt felelhetem, hogy kilenc-tiz felvételi nap alatt lehet filmet akkordban gyártani, de nem lehet művé. szít alkotni. Mi is tudnánk jobb és művésziesebb filmeket gyártani, ha azokhoz időt kapnánk: az idő pénz (egy napra a Hunnia gyár kibérlése 1000—2000 pengő) pénzünk pedig nincs. Remélni merjük azonban, hogy rövidesen csak lesz időnk és pénzünk. A magyar film és magyar társadalom egymásra talál majd.. Elérjük azt, hogy külföldi filmet csak mutatóul fognak az országba hozni. A magyar filmben a mi legsajátosabb magyar kultúránk fog érvényesülni, mentes minden nyugati hatástól. Egyéniséget viszünk majd bele a magyar filmbe, amit nem a eigánymuzsika, vagy a Göre Gábor szerű esetlenül csetlő-botló. ünneplőbe öltöztetett paraszt, hanem 1000 éves magyar kultúránk sajátos zamatja, ize. színe jelent; azt, ami minden bozaáukérkező Témából forgatókönyv, forgatókönyvből mozikép...
