Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-31 / 198. szám

194h AlGLSZlVS 31

Magyar levél Oroszországból Anno Domini 1725

HoyyM «amott be osztrákon! tapasztalatairól Turkoly Sámuel, a legkalandosabb életű magyar?

ftíti« pdeemyllt tálalok rrta- a Keleti Újság nyáj 36 olvasói elé: a legkalandosabb életű nm- gyarok ^yfcének leveliét az 1725. «4)151. Nagyon idősaerü írás es a megfakult sânii epistola, amelynek egykorú másodlatát a Magyar Tudományos Akadémia levéltára őrzi, ahol még safenoe erdélyi vonatkozású kézirat vár feltárásra. MSsaerü e régi levél nemcsak ajsért, mert kalandos életű írója jó két évszá- jjaddal ezelőtt Irán és Oroszország határőr- vidékén játszott nem minidennapi szerepet, hanem azért is, mert e levél anno 1747-ben annak a Torkos József nevű győri evangélikus lelkésznek könyvében jelent meg, aki már ilyen, sânte modem magyarságkntatásra valló műben beete először nyilvánosságra:

MAGYARORSZÁGON BELÜL ÉS KÍVÜL ÉLŐ MAGYAROKAT ÖSSZEGYŰJTŐ TÖRTÉNELEM- EÖLDRAJZI KÉZI KÖNYVECSKE.

Torkos uram, aki Wittenbengát is megjárta ás ott 1736-ban sajtó alá rendezte érdemes atyja urának a görög nyelvből magyarra fordított TJj Testamentumot, a világon szétszórtan élő magyarságnak nemcsak egyik első felfedezője, hanem megszervezést gondolatának is előfutára.

Müvében a világ megyenságát hét résere ontott»:

I. A Magyarországon lakó magyarok.

II. Az Erdélyben lakó magyarok és székelyek.

III. A Moldvában és Beeazanábiában lakó Magyarok.

IV. Az Oroszországban (Jugriábao) lakó magyarok.

V. Az ázsiai tatárországban lakó magyarok vagy vegutok.

VT. A beskiriai és tatár jngiriaii magyarok.

VII. Az Európa különböző részeit lakó magyarok.

Az utolsó fejezetben nemcsak a Balkánra vándorolt magyarokról szél, említve Bukarest Foksani, Kimipolnmg magyarságát, hanem volt bátorsága a Törökországba emigrált és yhfc még élt kurucokat is a magyar nemzettest tagjainak számába venni, pedig azokat akkor már felsőbb rendeletre törvényben bélyegezek meg: „hazaár/dóknak".

E jeles munkában közötte Torkos nagytisz- reletii ur az itt következő levelet. Lehet, hogy V, a levél adta Torkosnak munka je megírására az eszmét. íme a levél:

^Szerelmes édes Ati/ámfijai!

Istentől szerentsés jő egészséget ’s hosszú életei kívánok Kegyelmeteknek.

El-tmván az Keverést 1716dik Esztendőben indultam szerenteém’ keresésére Moldván általi Kozák-Országba, és a’ minit a' régi Magyar Históriáink tarják, a’ Seythiai birodalomban és azon Esztendőben telettem egy Kozák Urnái Miohord nevű Városban, ki-is igen nagy gazdagságú ember, mivel vagyon néki hét- saáz fejős tehene, ti zennégy-ezer Júlia, Ezer hét-száz Kantra Lova, száz hetven öt Paripája és ki-mondhatatlan gazdagsága. Ezen

..í ^*

• Ió'x* > >■

■ ■ vX i

ifr

H.

■A

>:íx

BÜSZKESÉGÜNK: A MAGYAR HONVÉD. Messzi keleten küzdő hős fiaink egyike.

Úri ember5 kegyességéből mentiem a* BátUhi- eum tenger mellé háromszáz mértföldnyire Peterburg nevű. Városban, a’ hok>tt-is találtaim a5 Fehles Muszka Tsászárt és ezen Felséges Urnák parantsoliatából kezdettem- a’ Muszka nyakmok és írásnak tanulásához, mellyet meg is tanultam, mind olvasni tudok, mind írni és beszélni Muszfea nyelvein, és azt meg-tanulván, lettem Fő Hadi Tiszt, most is azon tisztet fungálok. Fizetésem Esztendeig két-síáz öt- ven négy Magyar forintok, nydtz paripámra szénám, abrakom, két szolgámra fizetésem. Ezen Péterburgból komim eudéroztattfwii hajókon a’ Volga vizén, melly-is Scithváha.n a Tamás folyó vizén tnl száz mért-földnyire esik. a’ Cáspium tengerre, melv tengeren is, a rettenetes szélvészeik miatt kétszer szenvedtem hajó-törést, de ISTEN ő szent Felsége életben meg-tartott, mivel a’ tengernek habja, deszkáikra kapván ki-vetett a.’ partra. Mostan Felséges TTratm* hadaival lakom Persia bn.n Szülőt nevű helyben, az honnét az Ararát hegye, mellyen a’ Nóé bárkája meg- akadott, láttáik, melly is Magya-r-Országtól esik, hét vagy nyúltz száz mértföldnyire. Táplál a' reménység, hogy valamikor elhagyott édes hazámat ’s Nemzetemet meg lássam. Ezen Farkas Máthé nevű Hiripj ember, negyven Esztendeig vólt. a.’ Kubáni Tatar5 rabságában, onnét pedig esett rabbá a' Kutya fejű vagi’ Káin évii Tatárok Kaim járnál, kinek neve Juka, raboskodott, onnét ISTEN tsudájára kiszabadult, és szökött Áriába Asztrakánba; Én pedig őszsszel kiszállván a tengeri Gályáról mentem azon Városija, és vóIetWrril reá találtam, és igen meg-Sriiltem. hogy ollyan idegen Országom engedett ISTEN énnekem Magyart látnomi, ae holott Magyar-Országnak még hire-is ritkán he-Hat-ik. és ezen szegény emberi vittem magam Kvártélyomba, az holott tartottam és tápláltam, velem lévő Sírása Vitézeknek, Szolgáimnak és író Deákomnak meg- parant.soltam, hogy senki bosszúsággal ne illesse, és Tavaszkor. mikor a' tengerre kellett hadakozni mennem, el-botsátottam, és kísértettem mellette lévő rab társával együtt Száz mértföldaivire, és adtam néki útra-való elegendő költséget, és énnekem erősen meg-esküdt, és magát meg átkozta, hogy ezen Levelemet Normei «egemnek í^zikszó Városába elviszi: Én-is Siet megátkoztam, hogy az

ISTEN őtet ölje-meg hirtelen halállal, ha az én Leveleire! Nemzetségemnek meg-nem adja; azért a' ki ezen levelemet fogja olvasni, mond- ja-meg néki, Hitiről, és átkáról eimlékezzék- meg, fogadását telyesitse-bé. Kegyelmeteknek, ha unalmas nem lészek, ezen országnak dolgairól és szokásairól mulatságnak okáért egy keveset Írok.

Mivel a Historikusok írják, hogy a' Magyarok ’s Hunnusok Seythiából jöttének Európába, Én ezen Országokban tudakoztam, hol laktak azok a’ Magyarok, lakó hcllyekre raá akadtam, Tyakások vólt a’ Volga vize mellett, fövénye.« és erdőt len helyen, mindazonáltal szép házakban lakta-niafc, mivel ma is a’ földben kályha darabok ollyak találtatnak a’ kiből nálunk u.j keresztény korsót tsinálnak. Téglák pedig igen szélesek, szépek, mellyből megesni érhetni, hogy derék házakban la,Irtanak. -4 Magyarok királya pedig lakott Kiírna nevű folyóvíz mellett, mellynek palotái jóllehet ron. g/tosolr, de még ma-is fenn állanak, és azon falu helyét itt roló Pogány nyelven hívják Magyarnak.; Ma,war nyelven pedig sehol nem beszélnek sem Magyar faluk nintşenek. A’ mint p~di.c n' Magyar Kalendárium ir.ja hogy An>o .445 vissza tértek Seythiába azon Magyarok. le-telepedtenek a' Chrimi Tatárat közt. Mo«t Chr.mb'» a Tatár Chán’ protec- tlője alatt hét Magnat Faluk rogynak, melly- l*en Magyarul baszé’nek. Én azon hét falukban váltam ,is„ olyan Ország pedig a' hol Magyarul beszél "ének több. Hintsen a’ m; Magyar- Országunknál.

Ezen az Országon sok bn'ranv-mádé Nem- ze‘ek vagj’iiak. T«nvás é« Mordva nevű nemzetek. kik imádság helyében Kantra Lovakat I és Juhokat ölnek az Istennek, az húsát magok meg-eszik. a* hőrét a.z Istennek adják, és a fiiszfára felteritik. Férne!Ivek pedig a nyúl bőrt meg-t öltik szénával, és attól mint ISTEN-tői szép időt kérnek, hogyha pedig eső telni lenni, erősen meg-korbáteolják, és tűzre teszik. Némollyek a’ hóit testeket felakasztják. nénirllvek vízben vetik, némellvek megégetik, ki mitsodn Planéta alatt születik. Az itt való Indusok pedig Templomok]»,n ördög képeket imádkoznak: mert azt mondják: atz ördögnek, a’ ki ellenségünk, annak kell imádkoznunk. az ISTENnek pedig rtem keffl. mivel igen irgalmáé. A «rrthr AcBBOoy pedig

SusegysăpsB fiwrarL, •E tSíbé "flirjheB »mb me hét, hanem «agy rakás fát rakat, annak a’ tetejébe tei-nl, és a®o<n rakás fát meg-öntözi olajjal és ’sárral, és így magát elevenen megégeti. E®elk a Tebénnek-is imádkoznak, mivel a tehén tejet, és vajat ád, a« hugyát pedig nagy becsületben tart ják. Némellyek pedig r a döglött, húst inkább szeretik, mint a’ fri hurt-, mivel art tartják, jobb a’ kit ISTEN maga meg-öl. mint. a' kit. az emherek megölnek ; Némeltyeknek pedig sem Papjuk, sem Templomjuk, sem Írások nintsen.

A' Seythiai birodalomban sokféle Tetárok vagyunk, a’ kik másféle ellenségeknek avagy Nemzetségeknek igen nagy el 1 msec1, úgymint: Tsermiszi. Tsuváii. Mordvai, Korakalpárt. Baskirzi. Knhmuki. Trucbmetzi, Kiviritzi. THrgizi, Karagantzi, Andrevitzi, ..—1-------“ Kumlki. Tsermeszi. Bukhártzi. Pilántzi. Smara- Irintri. A Chrimi. Pnlsáki és Nogri

Tatárokon kívül, a Buchárdi Tatárok miké- peiv i mód kozzanak azokat láttam, mindenkinek kezében égi’ éles kés vagyon és ugrándozik, ugrándozván, illyen szókat szolnak: ..

Sej! Bakseij! valamikor ugrik, mindenkor homlok . . . vágja magát az. éles késsel, rajtok igen tsudálkoztam, és azt gondoltaim, mindjárt meg-balnak a’ rettenetes sebből, de megkenvén azután magokat, harmadnapra semmi gond jók nem volt.

Ezen Ezer hét-száz huszadik Esztendőben teleltem egy Muszkova nevű Városban, mélly- ben sok ritkaságokat observáltam. Ezen Váróénak kerületi tizem-öt ***' való mértföld; Templom vagyon benne &r»-r hat-száz, Harang kilenc ezer hat-száz. Egy kiváltképen való nagy Harang, a kerületit meg-nérteow, melly is nyóltzrvan kilentz arasz. Ebben a városban láttáim iszonyán ordito Oroszlányokat, és teudólkoaásra méltó nagy Elefántokat, mellynek a’ hátán ült 30 fegyver fogható ember, a' kettőnek pedig a’ hátán hatvan, egész eleségével és hadi készületivel együtt.

Én többet is Írnék de nem lehet, mivel eizen órában jőve hozzám a Gallyas Mester íródeákja, ki azt monda, hogy napkelet felől szél támadott és a Gallya vitorláit fel-afcarják emelni. ISTEN' segi«égéből szándékozunk indulni Nap-nyngotra a’ Persák ellen, atert ezen levelemet hirtelen bé-is petsételem, és indulok a’ Gallyára, ajánlom magamat a® ISTEN gondviselésének, és szerenttes szeleknek, mivel a’ tengeren való hadakozásnak társa, stel és a' rettegés: mert a’ rettenetes habok egyik a másikra mint a’ nagy Hegyek borulnak. ISTENNEK arra adok halat, hogy én a tengeren olyan bátor vagyok.

Titulus: Szikszai Bíróknak az egesz Tanátsnak.......... Tiszt, Prédikátor és Mester

Uraiméfenak jó egészséget kívánok, elljenek ő Kegyelmék sokáig, én is élek.

Kegyelmeteket szerelmes édes Barátim, szivem édes Atyámfijai, szomszédim Rokonim ISTEN oltalmában ajánlom utolsó tsep vé- remig maradok

Kegyelmetek

• Attyafija Szolgája

TURKOLY SÁMUEL

Iram Asztrakánban

a* Caspiumi tenger mellett 2. Április 1725.

Eddig az érdekes levél, amely Erdély földjén most jelenik meg először nyomtatásban.

Turkoly Sámuel uramról, a kalandos életű levél íróról illendő tudni, hogy Sárospat akon tanult, ma.jd a török háborúban vitézül forgott, Főtisztje lett Alágy Péter cárnak, aki //. Rákóczi Ferenc felkelését nagy figyelem mel kísérte és akinek seregében, kivált a lovasságnál sok magyar szolgált, mert Francia- országról Moszkváig magyar lovastisztek szervezték meg mindenfelé a huszárságoK- Magyar tengerésze azonban aligha lehetett több Túr kolynál.

A fei.fi érdekes levél az utolsó életjel, amit Turkoly magáról adott. Ki tudja, hol borult rá a hant. dp annyi bizonyos, hogy bárhol domborodik is sírja ott is imádott magyar hazájáról álmodik.

PALÓCZI EDGÁR

Culzorlzakészit menyek

eladásában Erdélyben bevezefett keresztény

üf$ynöE&öf le eres

nagy fővárosi gyár

Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Kitünőrefereneiák“ jeligére RLOCKNER I, hirdetőirodába Budapest, IV., Város- ház-ntca 10 szám kérünk. —

NÉMET-FINN FEGYVERBARÂTSAG. . Stumpff vezérezredes, a hadszíntér északi ré. szén működő német légierő parancsnoka. Lindquist vezérőrnaggyal, a finn légierő pa. rancsnokával beszélget.

Újszerű kéfikiállifés ni/iit meq a nagybányai Munkásfőiskolán

Nagybánya, augusztus 30. NegyszabAsr ünnepséggel nyitották meg Nagybányán t Munkásfőiskola összes termőiben rendezett képzőművészeti kiállítást. Az ünnepségeken s város vezetősége és tár.-«dalmának minden rétege megjelent, élén Szakmai-vármegye főispánjával, Kölcsey Ferenc dr.-rai.

Az ünnepség a Munkásfőiskola ndvarár kezdődött. A főiskola zenekara a „Hiszek- egy“-et játszotta d, majd Váradi Stall Tibor dr., Nagybánya polgármestere üdvözölt* Kölcsey Ferenc dr. főispánt. Ezután Bejen, tés László mélyértelmü beszédben ismertette azokat az okokat és célokat, melyek a Műn- kásfőiskola megalapítását szükségessé tették Beszédében világosan rámutatott arra, mii jelent ez az intézmény a nemzeti eszme fej lesztése szempontjából a munkásság és az össamagyarság részére.

Kölcsey Ferenc dr. főispán megköszönte-» meleg fogadtatást s elismerően nyilatkozott a Munkásfőiskola eddig elért eredményeiről.

— A Munkásfőiskola legfontosabb hivatása — mondotta többek között — a munkás- lelkek öntudatositása és visszavezetése a nemzettesthez.

Budapesti cserépkáiyha qyár keres

azonnalira formázó és azerelősegédeKe* - Ajánlatokat kérünk ,,Jó fizetés" jeligére Erdős hirdetőbe, Budapest. Teréz-krt. 35

Ezután Nagybánya- művészeti elhivató'1 gára tért ki s hangsúlyozta, hogy ennek « művészetnek most már magyarnak kell len* nie, mentesítve minden idegen befolyástól.

 Himnusz akkordjainak elhangzása ntflr megnyíltak a kiállítási termek a közönség előtt. :

A város festőművészei csaknem teljes számban képviselve voltak festményeikkel, de felvonultak az idegenek is legnagyszerűbb alkotásaikkal. Szokatlan újszerűsége a kiállításnak, hogy a képek elbírálását a közönség ízlésére bízták. A nézők bírálataikat szavazatok forrná jóban adják le, anélkül azonban, hogy az alkotó mester nevét akárki is ismerte volna. Uymódon a közönség nemesak egyes festőművészek kiválósága, hanem saját müizlése mellett is tanúságot tett.

Öt teremben kiállított festmények közül válogathatott a közönség. Amint a kiállító befejeztével felbontották a szavazó-urnát, kiderült, hogy az első dijat Husovszky Jóno festőművész, a második dijat pedig Schah- rov festőművész nyerte. Meg kell jegyeznünk hogy sók festmény, amely művészi értékbei. messze felülmúlta az említetteket, mégoak szavazatot sem kapott. , •

«— Tyúklopáson érték az elsötétítés ideje alatt. Barbu Aurel 26 éves kolozsvári lakos; állásnélküli villanyszerelő tyúkot akart lopni szomszédjától aiz elsötétítés ideje alatt. Barbut tettenérték és szombaton délelőtt át&ieérték a királyi ügyészségre.