Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-31 / 198. szám

194h AlGLSZlVS 31 Magyar levél Oroszországból Anno Domini 1725 HoyyM «amott be osztrákon! tapasztalatairól Turkoly Sámuel, a legkalandosabb életű magyar? ftíti« pdeemyllt tálalok rrta- a Keleti Újság nyáj 36 olvasói elé: a legkalandosabb életű nm- gyarok ^yfcének leveliét az 1725. «4)151. Na­gyon idősaerü írás es a megfakult sânii epistola, amelynek egykorú másodlatát a Ma­gyar Tudományos Akadémia levéltára őrzi, ahol még safenoe erdélyi vonatkozású kézirat vár feltárásra. MSsaerü e régi levél nemcsak ajsért, mert kalandos életű írója jó két évszá- jjaddal ezelőtt Irán és Oroszország határőr- vidékén játszott nem minidennapi szerepet, ha­nem azért is, mert e levél anno 1747-ben an­nak a Torkos József nevű győri evangélikus lelkésznek könyvében jelent meg, aki már ilyen, sânte modem magyarságkntatásra valló műben beete először nyilvánosságra: MAGYARORSZÁGON BELÜL ÉS KÍVÜL ÉLŐ MAGYAROKAT ÖSSZEGYŰJTŐ TÖRTÉNELEM- EÖLDRAJZI KÉZI KÖNYVECSKE. Torkos uram, aki Wittenbengát is megjárta ás ott 1736-ban sajtó alá rendezte érdemes atyja urának a görög nyelvből magyarra for­dított TJj Testamentumot, a világon szétszór­tan élő magyarságnak nemcsak egyik első felfedezője, hanem megszervezést gondolatá­nak is előfutára. Müvében a világ megyenságát hét résere ontott»: I. A Magyarországon lakó magyarok. II. Az Erdélyben lakó magyarok és szé­kelyek. III. A Moldvában és Beeazanábiában lakó Magyarok. IV. Az Oroszországban (Jugriábao) lakó magyarok. V. Az ázsiai tatárországban lakó magyarok vagy vegutok. VT. A beskiriai és tatár jngiriaii magyarok. VII. Az Európa különböző részeit lakó ma­gyarok. Az utolsó fejezetben nemcsak a Balkánra vándorolt magyarokról szél, említve Bukarest Foksani, Kimipolnmg magyarságát, hanem volt bátorsága a Törökországba emigrált és yhfc még élt kurucokat is a magyar nemzettest tagjainak számába venni, pedig azokat akkor már felsőbb rendeletre törvényben bélyegez­ek meg: „hazaár/dóknak". E jeles munkában közötte Torkos nagytisz- reletii ur az itt következő levelet. Lehet, hogy V, a levél adta Torkosnak munka je megírá­sára az eszmét. íme a levél: ^Szerelmes édes Ati/ámfijai! Istentől szerentsés jő egészséget ’s hosszú életei kívánok Kegyelmeteknek. El-tmván az Keverést 1716dik Esztendőben indultam szerenteém’ keresésére Moldván általi Kozák-Országba, és a’ minit a' régi Magyar Históriáink tarják, a’ Seythiai birodalomban és azon Esztendőben telettem egy Kozák Ur­nái Miohord nevű Városban, ki-is igen nagy gazdagságú ember, mivel vagyon néki hét- saáz fejős tehene, ti zennégy-ezer Júlia, Ezer hét-száz Kantra Lova, száz hetven öt Pari­pája és ki-mondhatatlan gazdagsága. Ezen ..í ^* • Ió'x* > >■ ■ ■ vX i ifr H. ■A >:íx BÜSZKESÉGÜNK: A MAGYAR HONVÉD. Messzi keleten küzdő hős fiaink egyike. Úri ember5 kegyességéből mentiem a* BátUhi- eum tenger mellé háromszáz mértföldnyire Peterburg nevű. Városban, a’ hok>tt-is találtaim a5 Fehles Muszka Tsászárt és ezen Felséges Urnák parantsoliatából kezdettem- a’ Muszka nyakmok és írásnak tanulásához, mellyet meg is tanultam, mind olvasni tudok, mind írni és beszélni Muszfea nyelvein, és azt meg-tanulván, lettem Fő Hadi Tiszt, most is azon tisztet fungálok. Fizetésem Esztendeig két-síáz öt- ven négy Magyar forintok, nydtz paripámra szénám, abrakom, két szolgámra fizetésem. Ezen Péterburgból komim eudéroztattfwii hajó­kon a’ Volga vizén, melly-is Scithváha.n a Tamás folyó vizén tnl száz mért-földnyire esik. a’ Cáspium tengerre, melv tengeren is, a rettenetes szélvészeik miatt kétszer szenved­tem hajó-törést, de ISTEN ő szent Felsége életben meg-tartott, mivel a’ tengernek habja, deszkáikra kapván ki-vetett a.’ partra. Mostan Felséges TTratm* hadaival lakom Per­sia bn.n Szülőt nevű helyben, az honnét az Ararát hegye, mellyen a’ Nóé bárkája meg- akadott, láttáik, melly is Magya-r-Országtól esik, hét vagy nyúltz száz mértföldnyire. Táplál a' reménység, hogy valamikor elhagyott édes hazámat ’s Nemzetemet meg lássam. Ezen Farkas Máthé nevű Hiripj ember, negyven Esztendeig vólt. a.’ Kubáni Tatar5 rabságában, onnét pedig esett rabbá a' Kutya fejű vagi’ Káin évii Tatárok Kaim járnál, kinek neve Juka, raboskodott, onnét ISTEN tsudájára kiszaba­dult, és szökött Áriába Asztrakánba; Én pe­dig őszsszel kiszállván a tengeri Gályáról men­tem azon Városija, és vóIetWrril reá találtam, és igen meg-Sriiltem. hogy ollyan idegen Or­szágom engedett ISTEN énnekem Magyart látnomi, ae holott Magyar-Országnak még hire-is ritkán he-Hat-ik. és ezen szegény emberi vittem magam Kvártélyomba, az holott tar­tottam és tápláltam, velem lévő Sírása Vité­zeknek, Szolgáimnak és író Deákomnak meg- parant.soltam, hogy senki bosszúsággal ne il­lesse, és Tavaszkor. mikor a' tengerre kellett hadakozni mennem, el-botsátottam, és kísértet­tem mellette lévő rab társával együtt Száz mértföldaivire, és adtam néki útra-való ele­gendő költséget, és énnekem erősen meg-es­küdt, és magát meg átkozta, hogy ezen Leve­lemet Normei «egemnek í^zikszó Városába el­viszi: Én-is Siet megátkoztam, hogy az ISTEN őtet ölje-meg hirtelen halállal, ha az én Leveleire! Nemzetségemnek meg-nem adja; azért a' ki ezen levelemet fogja olvasni, mond- ja-meg néki, Hitiről, és átkáról eimlékezzék- meg, fogadását telyesitse-bé. Kegyelmeteknek, ha unalmas nem lészek, ezen országnak dol­gairól és szokásairól mulatságnak okáért egy keveset Írok. Mivel a Historikusok írják, hogy a' Magya­rok ’s Hunnusok Seythiából jöttének Európá­ba, Én ezen Országokban tudakoztam, hol lak­tak azok a’ Magyarok, lakó hcllyekre raá akad­tam, Tyakások vólt a’ Volga vize mellett, fö­vénye.« és erdőt len helyen, mindazonáltal szép házakban lakta-niafc, mivel ma is a’ földben kályha darabok ollyak találtatnak a’ kiből ná­lunk u.j keresztény korsót tsinálnak. Téglák pedig igen szélesek, szépek, mellyből meg­esni érhetni, hogy derék házakban la,Irtanak. -4 Magyarok királya pedig lakott Kiírna nevű folyóvíz mellett, mellynek palotái jóllehet ron. g/tosolr, de még ma-is fenn állanak, és azon falu helyét itt roló Pogány nyelven hívják Magyarnak.; Ma,war nyelven pedig sehol nem beszélnek sem Magyar faluk nintşenek. A’ mint p~di.c n' Magyar Kalendárium ir.ja hogy An>o .445 vissza tértek Seythiába azon Ma­gyarok. le-telepedtenek a' Chrimi Tatárat közt. Mo«t Chr.mb'» a Tatár Chán’ protec- tlője alatt hét Magnat Faluk rogynak, melly- l*en Magyarul baszé’nek. Én azon hét falukban váltam ,is„ olyan Ország pedig a' hol Magya­rul beszél "ének több. Hintsen a’ m; Magyar- Országunknál. Ezen az Országon sok bn'ranv-mádé Nem- ze‘ek vagj’iiak. T«nvás é« Mordva nevű nem­zetek. kik imádság helyében Kantra Lovakat I és Juhokat ölnek az Istennek, az húsát magok meg-eszik. a* hőrét a.z Istennek adják, és a fiiszfára felteritik. Férne!Ivek pedig a nyúl bőrt meg-t öltik szénával, és attól mint IS­TEN-tői szép időt kérnek, hogyha pedig eső telni lenni, erősen meg-korbáteolják, és tűz­re teszik. Némollyek a’ hóit testeket felakaszt­ják. nénirllvek vízben vetik, némellvek meg­égetik, ki mitsodn Planéta alatt születik. Az itt való Indusok pedig Templomok]»,n ördög képeket imádkoznak: mert azt mondják: atz ördögnek, a’ ki ellenségünk, annak kell imád­koznunk. az ISTENnek pedig rtem keffl. mi­vel igen irgalmáé. A «rrthr AcBBOoy pedig SusegysăpsB fiwrarL, •E tSíbé "flirjheB »mb me hét, hanem «agy rakás fát rakat, annak a’ te­tejébe tei-nl, és a®o<n rakás fát meg-öntözi olajjal és ’sárral, és így magát elevenen meg­égeti. E®elk a Tebénnek-is imádkoznak, mivel a tehén tejet, és vajat ád, a« hugyát pedig nagy becsületben tart ják. Némellyek pedig r a döglött, húst inkább szeretik, mint a’ fri hurt-, mivel art tartják, jobb a’ kit ISTEN maga meg-öl. mint. a' kit. az emherek meg­ölnek ; Némeltyeknek pedig sem Papjuk, sem Templomjuk, sem Írások nintsen. A' Seythiai birodalomban sokféle Tetárok vagyunk, a’ kik másféle ellenségeknek avagy Nemzetségeknek igen nagy el 1 msec1, úgymint: Tsermiszi. Tsuváii. Mordvai, Korakalpárt. Baskirzi. Knhmuki. Trucbmetzi, Kiviritzi. THr­gizi, Karagantzi, Andrevitzi, ..—1-------“ Ku­mlki. Tsermeszi. Bukhártzi. Pilántzi. Smara- Irintri. A Chrimi. Pnlsáki és Nogri Tatárokon kívül, a Buchárdi Tatárok miké- peiv i mód kozzanak azokat láttam, mindenkinek kezében égi’ éles kés vagyon és ugrándozik, ugrándozván, illyen szókat szolnak: .. Sej! Bakseij! valamikor ugrik, mindenkor homlok . . . vágja magát az. éles késsel, rajtok igen tsudálkoztam, és azt gondoltaim, mind­járt meg-balnak a’ rettenetes sebből, de meg­kenvén azután magokat, harmadnapra semmi gond jók nem volt. Ezen Ezer hét-száz huszadik Esztendőben teleltem egy Muszkova nevű Városban, mélly- ben sok ritkaságokat observáltam. Ezen Vá­róénak kerületi tizem-öt ***' való mértföld; Templom vagyon benne &r»-r hat-száz, Ha­rang kilenc ezer hat-száz. Egy kiváltképen való nagy Harang, a kerületit meg-nérteow, melly is nyóltzrvan kilentz arasz. Ebben a vá­rosban láttáim iszonyán ordito Oroszlányokat, és teudólkoaásra méltó nagy Elefántokat, mellynek a’ hátán ült 30 fegyver fogható em­ber, a' kettőnek pedig a’ hátán hatvan, egész eleségével és hadi készületivel együtt. Én többet is Írnék de nem lehet, mivel eizen órában jőve hozzám a Gallyas Mester író­deákja, ki azt monda, hogy napkelet felől szél támadott és a Gallya vitorláit fel-afcarják emelni. ISTEN' segi«égéből szándékozunk in­dulni Nap-nyngotra a’ Persák ellen, atert ezen levelemet hirtelen bé-is petsételem, és in­dulok a’ Gallyára, ajánlom magamat a® ISTEN gondviselésének, és szerenttes szelek­nek, mivel a’ tengeren való hadakozásnak társa, stel és a' rettegés: mert a’ rettenetes habok egyik a másikra mint a’ nagy Hegyek borulnak. ISTENNEK arra adok halat, hogy én a tengeren olyan bátor vagyok. Titulus: Szikszai Bíróknak az egesz Ta­nátsnak.......... Tiszt, Prédikátor és Mester Uraiméfenak jó egészséget kívánok, elljenek ő Kegyelmék sokáig, én is élek. Kegyelmeteket szerelmes édes Barátim, szi­vem édes Atyámfijai, szomszédim Rokonim ISTEN oltalmában ajánlom utolsó tsep vé- remig maradok Kegyelmetek • Attyafija Szolgája TURKOLY SÁMUEL Iram Asztrakánban a* Caspiumi tenger mellett 2. Április 1725. Eddig az érdekes levél, amely Erdély föld­jén most jelenik meg először nyomtatásban. Turkoly Sámuel uramról, a kalandos életű levél íróról illendő tudni, hogy Sárospat akon tanult, ma.jd a török háborúban vitézül for­gott, Főtisztje lett Alágy Péter cárnak, aki //. Rákóczi Ferenc felkelését nagy figyelem mel kísérte és akinek seregében, kivált a lo­vasságnál sok magyar szolgált, mert Francia- országról Moszkváig magyar lovastisztek szer­vezték meg mindenfelé a huszárságoK- Magyar tengerésze azonban aligha lehetett több Túr kolynál. A fei.fi érdekes levél az utolsó életjel, amit Turkoly magáról adott. Ki tudja, hol borult rá a hant. dp annyi bizonyos, hogy bárhol domborodik is sírja ott is imádott magyar hazájáról álmodik. PALÓCZI EDGÁR Culzorlzakészit menyek eladásában Erdélyben bevezefett keresztény üf$ynöE&öf le eres nagy fővárosi gyár Ajánlatokat fizetési igény meg­jelölésével „Kitünőrefereneiák“ jeligére RLOCKNER I, hirdető­irodába Budapest, IV., Város- ház-ntca 10 szám kérünk. — NÉMET-FINN FEGYVERBARÂTSAG. . Stumpff vezérezredes, a hadszíntér északi ré. szén működő német légierő parancsnoka. Lindquist vezérőrnaggyal, a finn légierő pa. rancsnokával beszélget. Újszerű kéfikiállifés ni/iit meq a nagybányai Munkásfőiskolán Nagybánya, augusztus 30. NegyszabAsr ünnepséggel nyitották meg Nagybányán t Munkásfőiskola összes termőiben rendezett képzőművészeti kiállítást. Az ünnepségeken s város vezetősége és tár.-«dalmának minden rétege megjelent, élén Szakmai-vármegye fő­ispánjával, Kölcsey Ferenc dr.-rai. Az ünnepség a Munkásfőiskola ndvarár kezdődött. A főiskola zenekara a „Hiszek- egy“-et játszotta d, majd Váradi Stall Ti­bor dr., Nagybánya polgármestere üdvözölt* Kölcsey Ferenc dr. főispánt. Ezután Bejen, tés László mélyértelmü beszédben ismertette azokat az okokat és célokat, melyek a Műn- kásfőiskola megalapítását szükségessé tették Beszédében világosan rámutatott arra, mii jelent ez az intézmény a nemzeti eszme fej lesztése szempontjából a munkásság és az össamagyarság részére. Kölcsey Ferenc dr. főispán megköszönte-» meleg fogadtatást s elismerően nyilatkozott a Munkásfőiskola eddig elért eredményeiről. — A Munkásfőiskola legfontosabb hivatá­sa — mondotta többek között — a munkás- lelkek öntudatositása és visszavezetése a nem­zettesthez. Budapesti cserépkáiyha qyár keres azonnalira formázó és azerelősegédeKe* - Ajánlatokat kérünk ,,Jó fizetés" jeligére Erdős hirdetőbe, Budapest. Teréz-krt. 35 Ezután Nagybánya- művészeti elhivató'1 gára tért ki s hangsúlyozta, hogy ennek « művészetnek most már magyarnak kell len* nie, mentesítve minden idegen befolyástól. Â Himnusz akkordjainak elhangzása ntflr megnyíltak a kiállítási termek a közönség előtt. : A város festőművészei csaknem teljes szám­ban képviselve voltak festményeikkel, de felvonultak az idegenek is legnagyszerűbb alkotásaikkal. Szokatlan újszerűsége a kiál­lításnak, hogy a képek elbírálását a közön­ség ízlésére bízták. A nézők bírálataikat sza­vazatok forrná jóban adják le, anélkül azon­ban, hogy az alkotó mester nevét akárki is ismerte volna. Uymódon a közönség nemesak egyes festőművészek kiválósága, hanem saját müizlése mellett is tanúságot tett. Öt teremben kiállított festmények közül válogathatott a közönség. Amint a kiállító befejeztével felbontották a szavazó-urnát, ki­derült, hogy az első dijat Husovszky Jóno festőművész, a második dijat pedig Schah- rov festőművész nyerte. Meg kell jegyeznünk hogy sók festmény, amely művészi értékbei. messze felülmúlta az említetteket, mégoak szavazatot sem kapott. , • «— Tyúklopáson érték az elsötétítés ideje alatt. Barbu Aurel 26 éves kolozsvári lakos; állásnélküli villanyszerelő tyúkot akart lop­ni szomszédjától aiz elsötétítés ideje alatt. Barbut tettenérték és szombaton délelőtt át&ieérték a királyi ügyészségre.

Next

/
Thumbnails
Contents