Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
ÎB 4 i» JÍL GUSX JVS I m Nem közvetiíőt, rádióieadót kér Kolozsvár ír*’»: Myirő József Már fiamlrerdéty és a Székelyföld bazaté- réeének e|sö idejében felmerült a terv, hogy Kolozsvár rádióleadó állomást kapjon Több nyilatkozat fc> hangzott e| ebben az irányban és annyi máris történt, hogy átmenetileg egészen Ids hatósugara közvetítőt rendezted 4e, amelyet rád i óhaí! gat ók alig vesznek igénybe és ma is sokan vannak, akik egyáltalán nem is tudnak róla. Erdély magyarsága azonban az illetékesek igéretébem bízva, türelmesen várta és várja azoknak megvalósítását. Egyéb problémáink mellett, hosszú Ideig háttérbe szorult a rádióleadóállomás kérdése Most azonban, amint értesülünk, hirtelen előtérbe került és közelebbről, talán pár héten be|ü) már hozzá is kezdenek a munkálatokhoz. Ebben az esetben azonban nagy csalódás fogja érni Kolozsvár és egész Erdély közönségét, mert a rádiótársa«ág korábbi terveitől eltérően nem szándékszik rádióleadó állomást felállítani Kolozsváron, hanem mindössze egy és egynegyed wattos közvetítő állomás felállításával véli kielégíteni Erdély igényeit. A hir mindenesetre kellemetlen meglepetés jí számunkra és súlyos csalódást okoz egész Erdély közönségének. Egyben lebecsülése is Kolozsvár jelentőségének, melyet az ország több városában meglevő közvetitöállomások nívójára süllyeszt, alá, A rádiótársaság megfeledkezik arról, hogy kiiiön országrészről van szó. amelynek elbírálásánál nemcsak a szellemi igények, hanem az ország bel- és külpolitikai szempontjai is elsősorban szükségessé teszik, hogy az eredeti elgondoláshoz hiven nagyK i- paoltóm rádióleadó állomást rendezzenek be Erdély fővárosában. Tisztelet, adassék a Felvidéknek, azok a szempontok, amelyek Kassái előtérbe helyezték a rádiószolgálat tekintetében is, Erdélyben fokozott mértékben fennállónak Érthetetlen előttünk, hogy amikor ez a körülmény magátólértetődö kötelességként szerepelt mind a Teleki, mind a Bérdossy-k ormány szemében és amikor n kul tu ^/.kormányzat Kolozsvár helyzetére való tekintettel a várost rendkívüli fontosságú szellemi központtá kivánja tenni és jórészt már tette is, ugyanakkor egyáltalában szó es- betik arról, hogy egy és egynegyed kíjowal- tos közvetítő állomással a rádiótársaság, illetve az arra illetékesek kitérnek a kérdés megnyugtató megoldása. e|öi. Nem ajándékot és nem kitüntetést vár Erdély fővárosa, hanem a reáváró és az ország jövője szempontjából mulbatatlanui szükséges feladatok minél teljesebb elvégzésének modern lehetőségét kéri és kivánja, amikor ragaszkodik a rádió- leadó állomás felállításához. A huszonkét esztendő alatt idegen uralom alatt lévő erdélyi magyarságnak olyan problémái, megoldandó feladatai vannak minden téren, hogy azokat egy akármilyen kitűnő műsorral tér.- f delkező központi, budapesti rádióieadó álló- j! mással kielégítően szolgálni és megoldani te- j, hetetten. Hosszú időn át ezeket az igényeket szem elöt-t tartó és mindenben szolgáló külön és állandó erdélyi műsorra van szükség minden téren. Ebben a tekintetben a művészi és szórakoztató müsorszámok ránknézve csak másmi rangú jelentőségűek, hiszem ezeket ezután is nyújthatná Budapest, vágj’ zenei tekintetben megtalálható a külföld műsoraiban is Nem szabad feledniük azonban az arra illetékeseknek, hogy a rádióieadó-állomasnak Erdélyben nemzeti, sőt történelmi feladatot kell teljesítenie. Szomorú volna, ha ezt külön bizonjitani, vagy indokolni kellene Ezeknél a kérdéseknél nemcsak a politikai vonatkozásokra gondolunk, — amelyek már, önmagukban is Indokolttá tennék az önálló leadőállo- más felállítását, — részben a már hazatért, részben pedig a még haza nem tért erdélyi magyarság szempontjából, főképpen pedig megfelelő ellensúlyozójaként annak a rádió- politikának, amelyet a szomszédban folytatnak szinte óráról-órára éppen Erdély sorsát Illetően, Még abban az esetben is szükség volna a külön kolozsvári leadó felállítására, ha az erdélyi probléma nem volna a küszöbön £4ló legégetőbb kérdésünk. Nem ái| módunkban, de fölösleges is ezt a kérdést részletezni, annyira szembeszökőnek kell lennie mindenki előtt. Amikor a politikai szempont mellett kihangsúlyozzuk Erdély szellemi szükségleteinek rádió utján történő szolgálatát is, akkor sem az úgynevezett „reprezentációs“ szem- J pontokra gondolunk, hanem arra a sürgősen I elvégzendő céltudatos, felvilágosító szellemi | munkára, amelyet a magyar müvéiödésnek Erdélyre való kiterjesztésében a rádiónak vállalnia kell. Erre gondolt annakidején Te- “ ieki Pál miniszterelnök és Hóman Bálint kulié é* erre gondol a jelenlegi kormány is. Huszonkét esztendő mulasztásait kell pótolni és ennek megtörténtével a rádióra igenis elsőrendű szerep vár ennek az országrésznek az egységes anyatestbe való le|ki és szellemi bekapcsolásánál Kemjérbevágó és az ország gazdasági életét eminensen érintő kötelessége és feladata n rádióieadó állomásnak az erdélyi gazdasági élet céltudatos, tervszerű és az adott helyzetnek megfelelő a jövő Igényeit szemelőtt tartó szolgálata is. Huszonkét év alatt irigységgel, de ugyanakkor rendkívüli örömmel és megnyugvással vettünk tudomást éppen a rádión keresztül arról a munkáról, amelyet a nép gazdasági fehlIágositá-sa, irányítása és vezetése terén végzett. Szinte negyedszázadon keresztül álmodoztunk róla, hogy eljön a boldog pillanat, amikor ebben nekünk i« részünk lesz. Tömegével tolultak fel előttünk a témák, a szükségletek, a nemzet életét gyökerében érintő külön erdélyi problémák, amelyekre nézve irányítást, vez.etést szerettünk volna. Világosan láttuk, hogy milyen rendkívüli jelentősége van, hn a különleges helyzetben lévő erdélyi gazdasági élet szolgálatát kiválóan képzett férfink keziiUlje veszik és azt az éther hullámain át a legkisebb faluval is küziik. Ha valahol, úgy Erdélyben igazán valóságos kenyérközvetítés volna ez. Nem bírjuk elhinni, hogy amikor ennek a lehetősége elérkezett, p ..kor előttünk ismeretlen szempontok miatt a várvayárt és égetően szükséges megvalósítás elmaradjon. Számtalan más szempontot is fel tudnánk sorakoztatni, de azt hisszük, hogy e a néhány hirtelenében odavetett ok is elíegendö ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön a külön kolozsvári rádióleadó állomás gyors felállításának szükségességéről. Éppen azért tisztelettel kérjük az arra illetékeseket, hogy az ügy megoldásánál mindent, kövessenek el, nehogy pótolhatatlan veszteség érje nemesek Erdély magyarságát, hanem az egész országot Kérjük mindenekelőtt Kolozsvár 'város vezetőségét. Inczédy-Jok'man Ödön főispán urat. az Erdélyi Párt vezetőségét és az erdélyi képviselő urakat, hogy a kolozsvári rádióieadó állomás felállításának kérdését juttassák megnyugtató megoldáshoz, addig is, arnig nem késő. Különösképpen kérjük a kormány figyelmét, amelynek Erdély eddig is mindent, köszönhet é« főképpen Hóman Bálint kultuszminiszter nr közbelépését. Tudjuk, ugyan is, hogy az ö elgondolásában is szere. rMf JÓL VÁSÁROL MERT FIÓ HÍJ 11 ETÜNKBEN MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGŰ Él ELM/SZERT KAP ELEGENDŐ MENNYISÉGBEN BŐ VÁLASZTÉKBAN I MEINL GYULA R.T., KOLOZSVÁR , WESSELÉNYI MIKLÓS ÚT 19. TELEFON 10-09 ne] rării ói pa dó állomás megvalósítása Amikor eddigi intézkedéseivel, valóban Erdély és ezáltal az ország érdekeit tartva szem előtt, Kolozsvárt nemc'ok Erdély szellemi központjává tette, hanem irodalmi és művészi tekintetben is múltjához és végzett munkájához. méltóan továbbfejleszteni kivánja, amikor semmiféle áldozattól vissza nem riadva a Nemzeti Színház és Opera felállításával Is az ország egyik «zelleini és művészeti csúcspontjává fejleszti Kolozsvárt; sz.inte elképzelhetetlen, hogy ennek modern és legáltalánosabbnak mondható megnyilatkozási lehetőségét a külön rádióleadó állomás felállításának elmaradása derékba vágja ketté. Nem ismerjük a magj’ar rádió és telefonhírmondó társaság okait, amelyek miatt, ha csak átmenetileg is megelégednék a tervezett Jelentéktelen közvetítő állomás beállításával Erdélj- számára; megítélésünk szerint ezeknél az okoknál minden körülmények között fontosabbak a fentem |itett szempontok. Ismerjük és becsüljük a rádió vezetőségének 'zándékait, munkatervét, azt a gyönyörű hivatást, aineijre vállalkozott kezdet óta figye- kisértük és teljes elismeréssel adóztunk annak az, eredményes munkásságnak, amelyet eddig is végzett és meg vagyunk gj’őződve arról, hogy Erdélyt illetően sem fogja csalódás érni azokat, akik ennek a népnek, ennek az országrésznek és ezáltal az egységes Magyarország ügyének szolgálatát mindenekfelett valóinak tartják. Főasp&eni érfeLeiiel^n lairpYOjjjjiask meg KonozsTárotl a fíöiélelmeiés egYÖnfelüségének bizf ositásáf KOLOZSVÁR, július 31. Nagyváradi Inezédy-Joksman Ödön dr. Kolozs vármegy« és Kolozsvár főispánja, mint országos mozgósítási kormánybiztos augusztus elsején pénteken 5 órára értekezletre hívta össze a IX- hadtest területén lévő főispánokat, akikkel az 1841/42. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában legujabban kiadott kormányrendeletet tárgyalják le abból a szempontból, hogy a közélelmezés egyöntetűsége biztosittassék. Az értekezlet a vármegyeház kis üléstermében fog lezajlani. fák be hivatalába Miké László dr» marost ordavárme gyei főispánt „ Monica és eqyszerfiséq" — a széLefy vármegye «aj vezelőjéneb programja htot ős-vásárhely, július 31. Marostorda vármegye torvényha tósági bizottsága csütörtökön délelőtt díszközgyűlésen iktatta be hivataliéba if elő László dr. t, Marostorda vármegye uj főispánját. Az ünnepélyes beiktatón, amely a vármegyeháza dísztermében zajlott le, csak- L.em teljes számban megjelentek a törvény- hatósági bizottság tagjai, a különböző hatóságok is elküldött ék képviselőiket s megjelent Udvarhely varmegye főispánja. Sebesi Ákos dr is. A díszközgyűlést Marton Zsigmond alispán 5 nyitotta meg. Ate'ejf szavakkal üdvözölte a ş megjelenteket, majd felolvasta a Mikó László s dr. kinevez étéről móló belügyminiszteri le- jj iratot. Javaslatára a díszközgyűlés küldött. * ségtl menesztett a főispán után. A terembe lépő főispánt, a díszközgyűlés közönsége ki- törő lelkesedéssel és hosszantartó éljenzéssel ^ fogadta. A törvényiül lói ági bízott -ég nevében Farkas Jenő maiosköri esperes üdvözölte főispánt s beszédében azt emelte ki, a !| hogy át) érnél ezelőtt a főispán atyja, szintén, fő. ispánja volt a vármegyének. Ezután Mikó László dr főispán tartotta meg székfoglalóját. Beszédében mindenekelőtt leszögezte, hogy nem idegenként veszi át a megye ügyeinek intézését. Örömmed. üdvözölte azokat a bajtársakat, akik a huszonkétéves megszállás alatt erős véói hm zői voltak a magyarságnak es megmentettél, a népet a széthullástól. Programja a munka és az egyszerűség. Ez nem jelent újat, mert az erdélyiek ebben a szellemben nőttek fel. A főispán az anyaországból jött tisztviselőt itöz szólva, kérte. őket. üleszkedjenek be az erdélyiek lelkivilágába, hogy így hathatósabban szolgálják a haza érdekeit. Hitet és erősítést kell a tisztviselőimet nyújtani a csüggedők leikébe. Kérte a törvényhatóság tagjait, hogy éljenek a kti : !-a szavával, mert így kivánja a közérdek. A főispán ezután kitért a nemzetiségi kér. désre. Hangoztatta, hegy a román megszál lás alatt az elnyomatás reakciót eredménye zett. A szászokkal való viszony hossza évszázadokra tekint vissza. Szeretne, ha a ro~ mániáéiban is felülkerekedne az a meggyőződés, hegy a magyarokkal nem az „ördögök“ itt lek vissza uralni ezt a földet, amely mindül magyar volt. A románság egyébként meg győződhetett arról, hogy jogállamban egészen máskép alakul az életük, mint a letűnt huszonkét év aiart... Mikó László főispánt beszéde végén a közgyűlés tagjai hosszantartó lelkes tapssal ün- nrpeltéi. A díszközgyűlés után a vármegye törvényhatósági bizottsága Mikó László dr. elnök, léével rendes közgyűlését tartotta meg, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak le. Délben 2 órakor a Központi-étteremben társasebéd volt, amelyen a hatóságok fejei vettek részt. Délután 4 érakor a városi törvényhatósági bizottság tartotta meg közgyűlését, amelyen Májai/ Ferenc dr polgármester és Vadadé/ F Károly dr. főjegyző üdvözölték a főispánt. Mikó László dr. főispán válaszában kifejtette, hogy mindig figyelemmel lese a székely főváros fejlődésére és ennek előmoz- dilására mindent el fog követni. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése után az uj főispán fogadta a különböző testületek és intézmények küldöttségeinek tisztelgését. Kilenevenhét éve halott a Költő. Ott esett él Segesvár mellett. Harcban, mint ahogyan kívánta és énekelte. Szép és méltó halál volt. Méltó az életéhez, amely zaklatott és lángoló volt, mint minden igaz költőé. Vére ki- ömlött a földre, amelynek, sorsa halálával együtt keserű és nehéz lett. Petőfi halott... súgták, egymásnak könnyes szemekkel az asszonjfok. Petőfi halott. .. mormolták a nádasok és erdők bozótjában bujdosó honvédek. Hatott? Hát lehet a költő halott? A költő, aki népe sorsát, minden bűnét és szenvedését Krisztusként vállalta gyönge vallóira, nem halhat meg soha! Ezért él Petőfi. Nem az esztétikai szabályok, rideg tudósok osztályozták köb tővé, hanem a nép, a magyar paraszt, ur és szolga emelte azzá. Miért olvassuk ma is? Miért érezzük ma is, hol örömmel, hol fájdalommal, hogy minden, sora, nekünk, mai magyaroknak szól? Ö, aki beleágyazta magát népe sorsába, tovább és messzebb látott, mint a köznapiak. Szeme nagy távlatokat fogott át és évszázadokban gondol, kódolt. Hangos szóval, szép méltóságteljes beszédekkel nem ünnepelhetjük öt. nem bonthatunk virágerdöt az emlékműre, ami. örök életét hirdeti a fehéregyházi síkon. Keserű sors, hogy idegen kotorni fegyvere választ cl. a Magyar Kiütő sírjától. És mégis ünnepelünk, mert ünnepeb nünk kell. Minden magyar vegye elő Petőfi Sándor költeményeit és ólvassa, a legkedvesebb Petőfi-verseit. Nem hangos szóval, zengő harsonákkal, hanem a lélek örömével ünnepeljünk. (n. e.) i Jó áru és só hirdetés— i i alapja a jó Üzletmenetnek j
