Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

ÎB 4 i» JÍL GUSX JVS I m Nem közvetiíőt, rádióieadót kér Kolozsvár ír*’»: Myirő József Már fiamlrerdéty és a Székelyföld bazaté- réeének e|sö idejében felmerült a terv, hogy Kolozsvár rádióleadó állomást kapjon Több nyilatkozat fc> hangzott e| ebben az irányban és annyi máris történt, hogy átmenetileg egészen Ids hatósugara közvetítőt rendezted 4e, amelyet rád i óhaí! gat ók alig vesznek igénybe és ma is sokan vannak, akik egyál­talán nem is tudnak róla. Erdély magyarsága azonban az illetékesek igéretébem bízva, tü­relmesen várta és várja azoknak megvalósí­tását. Egyéb problémáink mellett, hosszú Ideig háttérbe szorult a rádióleadóállomás kérdése Most azonban, amint értesülünk, hirtelen elő­térbe került és közelebbről, talán pár héten be|ü) már hozzá is kezdenek a munkálatok­hoz. Ebben az esetben azonban nagy csaló­dás fogja érni Kolozsvár és egész Erdély kö­zönségét, mert a rádiótársa«ág korábbi ter­veitől eltérően nem szándékszik rádióleadó állomást felállítani Kolozsváron, hanem mindössze egy és egynegyed wattos közvetítő állomás felállításával véli kielégíteni Erdély igényeit. A hir mindenesetre kellemetlen meglepetés jí számunkra és súlyos csalódást okoz egész Er­dély közönségének. Egyben lebecsülése is Ko­lozsvár jelentőségének, melyet az ország több városában meglevő közvetitöállomások nívó­jára süllyeszt, alá, A rádiótársaság megfeled­kezik arról, hogy kiiiön országrészről van szó. amelynek elbírálásánál nemcsak a szellemi igények, hanem az ország bel- és külpolitikai szempontjai is elsősorban szükségessé teszik, hogy az eredeti elgondoláshoz hiven nagyK i- paoltóm rádióleadó állomást rendezzenek be Erdély fővárosában. Tisztelet, adassék a Fel­vidéknek, azok a szempontok, amelyek Kas­sái előtérbe helyezték a rádiószolgálat tekin­tetében is, Erdélyben fokozott mértékben fennállónak Érthetetlen előttünk, hogy ami­kor ez a körülmény magátólértetődö köteles­ségként szerepelt mind a Teleki, mind a Bérdossy-k ormány szemében és amikor n kul tu ^/.kormányzat Kolozsvár helyzetére való tekintettel a várost rendkívüli fontosságú szellemi központtá kivánja tenni és jórészt már tette is, ugyanakkor egyáltalában szó es- betik arról, hogy egy és egynegyed kíjowal- tos közvetítő állomással a rádiótársaság, il­letve az arra illetékesek kitérnek a kérdés megnyugtató megoldása. e|öi. Nem ajándékot és nem kitüntetést vár Erdély fővárosa, ha­nem a reáváró és az ország jövője szempont­jából mulbatatlanui szükséges feladatok mi­nél teljesebb elvégzésének modern lehetőségét kéri és kivánja, amikor ragaszkodik a rádió- leadó állomás felállításához. A huszonkét esztendő alatt idegen uralom alatt lévő erdé­lyi magyarságnak olyan problémái, megol­dandó feladatai vannak minden téren, hogy azokat egy akármilyen kitűnő műsorral tér.- f delkező központi, budapesti rádióieadó álló- j! mással kielégítően szolgálni és megoldani te- j, hetetten. Hosszú időn át ezeket az igényeket szem elöt-t tartó és mindenben szolgáló külön és állandó erdélyi műsorra van szükség min­den téren. Ebben a tekintetben a művészi és szórakoztató müsorszámok ránknézve csak másmi rangú jelentőségűek, hiszem ezeket ez­után is nyújthatná Budapest, vágj’ zenei te­kintetben megtalálható a külföld műsoraiban is Nem szabad feledniük azonban az arra illetékeseknek, hogy a rádióieadó-állomasnak Erdélyben nemzeti, sőt történelmi feladatot kell teljesítenie. Szomorú volna, ha ezt külön bizonjitani, vagy indokolni kellene Ezeknél a kérdéseknél nemcsak a politikai vonatkozá­sokra gondolunk, — amelyek már, önmaguk­ban is Indokolttá tennék az önálló leadőállo- más felállítását, — részben a már hazatért, részben pedig a még haza nem tért erdélyi magyarság szempontjából, főképpen pedig megfelelő ellensúlyozójaként annak a rádió- politikának, amelyet a szomszédban folytat­nak szinte óráról-órára éppen Erdély sorsát Illetően, Még abban az esetben is szükség vol­na a külön kolozsvári leadó felállítására, ha az erdélyi probléma nem volna a küszöbön £4ló legégetőbb kérdésünk. Nem ái| módunk­ban, de fölösleges is ezt a kérdést részletezni, annyira szembeszökőnek kell lennie minden­ki előtt. Amikor a politikai szempont mellett ki­hangsúlyozzuk Erdély szellemi szükségletei­nek rádió utján történő szolgálatát is, akkor sem az úgynevezett „reprezentációs“ szem- J pontokra gondolunk, hanem arra a sürgősen I elvégzendő céltudatos, felvilágosító szellemi | munkára, amelyet a magyar müvéiödésnek Erdélyre való kiterjesztésében a rádiónak vállalnia kell. Erre gondolt annakidején Te- “ ieki Pál miniszterelnök és Hóman Bálint kul­ié é* erre gondol a jelenlegi kormány is. Huszonkét esztendő mulasztásait kell pótolni és ennek megtörténtével a rádió­ra igenis elsőrendű szerep vár ennek az or­szágrésznek az egységes anyatestbe való le|ki és szellemi bekapcsolásánál Kemjérbevágó és az ország gazdasági éle­tét eminensen érintő kötelessége és feladata n rádióieadó állomásnak az erdélyi gazdasági élet céltudatos, tervszerű és az adott helyzet­nek megfelelő a jövő Igényeit szemelőtt tartó szolgálata is. Huszonkét év alatt irigységgel, de ugyanakkor rendkívüli örömmel és meg­nyugvással vettünk tudomást éppen a rádión keresztül arról a munkáról, amelyet a nép gazdasági fehlIágositá-sa, irányítása és veze­tése terén végzett. Szinte negyedszázadon ke­resztül álmodoztunk róla, hogy eljön a boldog pillanat, amikor ebben nekünk i« részünk lesz. Tömegével tolultak fel előttünk a té­mák, a szükségletek, a nemzet életét gyöke­rében érintő külön erdélyi problémák, ame­lyekre nézve irányítást, vez.etést szerettünk volna. Világosan láttuk, hogy milyen rendkí­vüli jelentősége van, hn a különleges helyzet­ben lévő erdélyi gazdasági élet szolgálatát ki­válóan képzett férfink keziiUlje veszik és azt az éther hullámain át a legkisebb faluval is küziik. Ha valahol, úgy Erdélyben igazán va­lóságos kenyérközvetítés volna ez. Nem bír­juk elhinni, hogy amikor ennek a lehetősége elérkezett, p ..kor előttünk ismeretlen szem­pontok miatt a várvayárt és égetően szüksé­ges megvalósítás elmaradjon. Számtalan más szempontot is fel tudnánk sorakoztatni, de azt hisszük, hogy e a néhány hirtelenében odavetett ok is elíegendö ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön a külön kolozsvári rádióleadó állomás gyors felállításának szük­ségességéről. Éppen azért tisztelettel kérjük az arra illetékeseket, hogy az ügy megoldá­sánál mindent, kövessenek el, nehogy pótol­hatatlan veszteség érje nemesek Erdély ma­gyarságát, hanem az egész országot Kérjük mindenekelőtt Kolozsvár 'város ve­zetőségét. Inczédy-Jok'man Ödön főispán urat. az Erdélyi Párt vezetőségét és az erdé­lyi képviselő urakat, hogy a kolozsvári rádió­ieadó állomás felállításának kérdését juttas­sák megnyugtató megoldáshoz, addig is, arnig nem késő. Különösképpen kérjük a kormány figyelmét, amelynek Erdély eddig is mindent, köszönhet é« főképpen Hóman Bálint kul­tuszminiszter nr közbelépését. Tudjuk, ugyan is, hogy az ö elgondolásában is szere. rMf JÓL VÁSÁROL MERT FIÓ HÍJ 11 ETÜNKBEN MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGŰ Él ELM/SZERT KAP ELEGENDŐ MENNYISÉGBEN BŐ VÁLASZTÉKBAN I MEINL GYULA R.T., KOLOZSVÁR , WESSELÉNYI MIKLÓS ÚT 19. TELEFON 10-09 ne] rării ói pa dó állomás megvalósítása Ami­kor eddigi intézkedéseivel, valóban Erdély és ezáltal az ország érdekeit tartva szem előtt, Kolozsvárt nemc'ok Erdély szellemi központjává tette, hanem irodalmi és művé­szi tekintetben is múltjához és végzett mun­kájához. méltóan továbbfejleszteni kivánja, amikor semmiféle áldozattól vissza nem riadva a Nemzeti Színház és Opera felállítá­sával Is az ország egyik «zelleini és művészeti csúcspontjává fejleszti Kolozsvárt; sz.inte el­képzelhetetlen, hogy ennek modern és legál­talánosabbnak mondható megnyilatkozási le­hetőségét a külön rádióleadó állomás felállí­tásának elmaradása derékba vágja ketté. Nem ismerjük a magj’ar rádió és telefon­hírmondó társaság okait, amelyek miatt, ha csak átmenetileg is megelégednék a tervezett Jelentéktelen közvetítő állomás beállításával Erdélj- számára; megítélésünk szerint ezek­nél az okoknál minden körülmények között fontosabbak a fentem |itett szempontok. Is­merjük és becsüljük a rádió vezetőségének 'zándékait, munkatervét, azt a gyönyörű hi­vatást, aineijre vállalkozott kezdet óta figye- kisértük és teljes elismeréssel adóz­tunk annak az, eredményes munkásságnak, amelyet eddig is végzett és meg vagyunk gj’őződve arról, hogy Erdélyt illetően sem fogja csalódás érni azokat, akik ennek a nép­nek, ennek az országrésznek és ezáltal az egységes Magyarország ügyének szolgálatát mindenekfelett valóinak tartják. Főasp&eni érfeLeiiel^n lairpYOjjjjiask meg KonozsTárotl a fíöiélelmeiés egYÖnfelüségének bizf ositásáf KOLOZSVÁR, július 31. Nagyváradi Inezédy-Joksman Ödön dr. Kolozs vár­megy« és Kolozsvár főispánja, mint országos mozgósítási kormánybiztos augusztus elsején pénteken 5 órára ér­tekezletre hívta össze a IX- hadtest te­rületén lévő főispánokat, akikkel az 1841/42. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában legujabban ki­adott kormányrendeletet tárgyalják le abból a szempontból, hogy a közélel­mezés egyöntetűsége biztosittassék. Az értekezlet a vármegyeház kis üléster­mében fog lezajlani. fák be hivatalába Miké László dr» marost ordavárme gyei főispánt „ Monica és eqyszerfiséq" — a széLefy vármegye «aj vezelőjéneb programja htot ős-vásárhely, július 31. Marostorda vár­megye torvényha tósági bizottsága csütörtökön délelőtt díszközgyűlésen iktatta be hivataliéba if elő László dr. t, Marostorda vármegye uj főispánját. Az ünnepélyes beiktatón, amely a vármegyeháza dísztermében zajlott le, csak- L.em teljes számban megjelentek a törvény- hatósági bizottság tagjai, a különböző ható­ságok is elküldött ék képviselőiket s megjelent Udvarhely varmegye főispánja. Sebesi Ákos dr is. A díszközgyűlést Marton Zsigmond alispán 5 nyitotta meg. Ate'ejf szavakkal üdvözölte a ş megjelenteket, majd felolvasta a Mikó László s dr. kinevez étéről móló belügyminiszteri le- jj iratot. Javaslatára a díszközgyűlés küldött. * ségtl menesztett a főispán után. A terembe lépő főispánt, a díszközgyűlés közönsége ki- törő lelkesedéssel és hosszantartó éljenzéssel ^ fogadta. A törvényiül lói ági bízott -ég nevében Farkas Jenő maiosköri esperes üdvözölte főispánt s beszédében azt emelte ki, a !| hogy át) érnél ezelőtt a főispán atyja, szintén, fő. ispánja volt a vármegyének. Ezután Mikó László dr főispán tartotta meg székfoglaló­ját. Beszédében mindenekelőtt leszögezte, hogy nem idegenként veszi át a megye ügyei­nek intézését. Örömmed. üdvözölte azokat a bajtársakat, akik a huszonkétéves megszállás alatt erős véói hm zői voltak a magyarságnak es megmentettél, a népet a széthullástól. Programja a munka és az egyszerűség. Ez nem jelent újat, mert az erdélyiek ebben a szellemben nőttek fel. A főispán az anyaor­szágból jött tisztviselőt itöz szólva, kérte. őket. üleszkedjenek be az erdélyiek lelkivilágába, hogy így hathatósabban szolgálják a haza érdekeit. Hitet és erősítést kell a tisztvise­lőimet nyújtani a csüggedők leikébe. Kérte a törvényhatóság tagjait, hogy éljenek a kti : !-a szavával, mert így kivánja a közérdek. A főispán ezután kitért a nemzetiségi kér. désre. Hangoztatta, hegy a román megszál lás alatt az elnyomatás reakciót eredménye zett. A szászokkal való viszony hossza év­századokra tekint vissza. Szeretne, ha a ro~ mániáéiban is felülkerekedne az a meggyőző­dés, hegy a magyarokkal nem az „ördögök“ itt lek vissza uralni ezt a földet, amely min­dül magyar volt. A románság egyébként meg győződhetett arról, hogy jogállamban egészen máskép alakul az életük, mint a letűnt hu­szonkét év aiart... Mikó László főispánt beszéde végén a köz­gyűlés tagjai hosszantartó lelkes tapssal ün- nrpeltéi. A díszközgyűlés után a vármegye törvény­hatósági bizottsága Mikó László dr. elnök, léével rendes közgyűlését tartotta meg, ame­lyen folyó ügyeket tárgyaltak le. Délben 2 órakor a Központi-étteremben társasebéd volt, amelyen a hatóságok fejei vettek részt. Délután 4 érakor a városi törvényhatósági bizottság tartotta meg közgyűlését, amelyen Májai/ Ferenc dr polgármester és Vadadé/ F Károly dr. főjegyző üdvözölték a főis­pánt. Mikó László dr. főispán válaszában kifejtette, hogy mindig figyelemmel lese a székely főváros fejlődésére és ennek előmoz- dilására mindent el fog követni. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése után az uj főispán fogadta a különböző testületek és in­tézmények küldöttségeinek tisztelgését. Kilenevenhét éve halott a Költő. Ott esett él Segesvár mellett. Harcban, mint ahogyan kívánta és éne­kelte. Szép és méltó halál volt. Méltó az életéhez, amely zaklatott és lángoló volt, mint minden igaz költőé. Vére ki- ömlött a földre, amelynek, sorsa halálá­val együtt keserű és nehéz lett. Petőfi halott... súgták, egymásnak könnyes szemekkel az asszonjfok. Petőfi ha­lott. .. mormolták a nádasok és erdők bozótjában bujdosó honvédek. Hatott? Hát lehet a költő halott? A költő, aki népe sorsát, minden bűnét és szenvedését Krisztusként vállalta gyönge vallóira, nem halhat meg soha! Ezért él Petőfi. Nem az esztétikai sza­bályok, rideg tudósok osztályozták köb tővé, hanem a nép, a magyar paraszt, ur és szolga emelte azzá. Miért olvassuk ma is? Miért érezzük ma is, hol örömmel, hol fájdalommal, hogy minden, sora, nekünk, mai magya­roknak szól? Ö, aki beleágyazta magát népe sorsába, tovább és messzebb látott, mint a köznapiak. Szeme nagy távlato­kat fogott át és évszázadokban gondol, kódolt. Hangos szóval, szép méltóságteljes beszédekkel nem ünnepelhetjük öt. nem bonthatunk virágerdöt az emlékműre, ami. örök életét hirdeti a fehéregyházi síkon. Keserű sors, hogy idegen kotorni fegyvere választ cl. a Magyar Kiütő sírjától. És mégis ünnepelünk, mert ünnepeb nünk kell. Minden magyar vegye elő Petőfi Sándor költeményeit és ólvassa, a legkedvesebb Petőfi-verseit. Nem hangos szóval, zengő harsonákkal, ha­nem a lélek örömével ünnepeljünk. (n. e.) i Jó áru és só hirdetés— i i alapja a jó Üzletmenetnek j

Next

/
Thumbnails
Contents