Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-28 / 195. szám
19 41. Al GUSZTUS 2& Helyzetjelentés a kolozsvári piacról Gyümölcs és zöldség több van, mint néhány héttel ezetőti s az árak sem olyan borsosak Kolozsvár, augusztus 27. Néhány héttel azelőtt „helyzetjelentést“ adtunk a kolozsvári piacról s bizony az elképpesztő volt. Hiszen — amint, akkoriba« jelentettük — a mult nyári árakhoz képest a gyümölcs nem is száz, kanom háromszáz százalékkal is megdrágult, minőségileg pedig majdnem szemétrevalö volt. Éretlen, zöld, ütödött félrohadt almáért kilónként 1 pc-ngö 20—30 fillért kért el a kereskedő s a kényszeredett vevő meg is adta érette, ha „gyümölcsöt“ akart enni. A zöldségpiac is olyan méregdrága volt, hogy az ember önkénytelenül,' csodálkozva kérdezte, hogyan is lehet ma háztartást vezetni1?... „Hulló alma" is pénzt hoz a konyhára Host újból bejártuk a Széchenyi-téri piacot s ennek eredményeként megelégedetten jelenthetjük, hogy a mai árak már Sokkal el. fogadhatóbbak, de az áruk is. Láttunk almát — igaz, hogy téli aranypármen almát, — amelynek kilója „csak“ 50 fillér volt! Meg is kérdeztük az eladótól, hogy miéri hozta ilyen korán piacra, hiszen téli alma s lehet, hogy télen még magasabb lesz az ára — Hulló alma — mondta, -— más nyarakon a disznóknak vetettük oda s ha most 50 fillért behoz kilónként, igazán meg lehetünk elégedve, Máskülönben még a fáról is leszedjük s eladjuk most nyáron, nem várunk télig, mert ha az egészséges, kézzel szedett téli almáért augusztusban kapunk uHónként 1 pengőt, akkor is többet kaptunk, mintha télen 2 pengőt adnának érte. Az aranypármem alma nak az a sajátossága, hogy nera birja a telei, hiába téli alma. Azt is bevallja az eladó, hogy két évvel ezelőtt, télen (5 lejért adta az arany iáimén almát. Télen. Kiválogatta. Tehát 20 fillérért... Újság még a piacon a csemege-szőlő. Szép, egészséges fürtökből egydciló 1 pengő 20. Selejtese 1 pengő. Egyelőié azonban inkább még „gusztálják“ a vevők, mert azt mondják, lesz még olcsóbb is. Igaz, tegnapelőtt még 2 pengőt vettek kilójáért, az élelmesebbek pedig 2 pengő 50-et, dehát van vásárfelügyelő s az egy-kettőre rendet, illetőleg elfogadhatóbb árat teremtett,... Az „őstermelők“ telepén Az „őstermelők“ télepe talán soha nem volt dusabb, mint ezen a nyáron. Hóstátiak, bolgárok s még a cigányok is annyi Szép véleményt, zöldséget hoznak fel naponként, hogy el se tudják mind adni azon a »apón. Láttuk, amikor az egyik bolgár kertész egész öl- nyi szép, zöld petrezselymet és zellert 50 fillérért sózott rá az egyik vevőre. A vevő valósággal tiltakozott a vásár ellen, hogy ő csak tudakolta az árát, de nincs mát csinálnia ennyi tömérdek zöldséggel, Végül mégis tovább állott vele 40 fillérért.-. Azt is láttuk, amikor 10 fő karalábét. 46 fillérért vásárolt az egyik élelmes háziasszony. — Csak fás ne legyen — aggályoskodott... «— Ha fás lesz, hozza vissza! Megeszem én! — erőlködött az őstermelő s már a pityókájának csinálta a „hangos-reklámot“: —— Halló! Halló! Nyolc órakor még a földben volt s most itt várni Tessék, tsak 22 fillér kilója ! Megjegyezzük, hogy hetekkel ezelőtt is pontosan ennyi volt. Huszonkét fillér kilója. Úgy látszik, a pityóka „tartja magát“. Paradicsomot 30—40 fillérért árultak kilónként. Káposztából 20 fillérért akkora főt lehetett venni, hogy hattagú család is bőven jóllakik vele. És szép édespaprikát árultak darabonként 4—6 fillérért. Persze, nem kell irtózni az alkutól, mint ahogyan derék háziasszonyaink meg is teszik. Szópárbaj az uborka fronton Az egyik kofától ugorkát akart venni egy háziasszony. Télire. Egész halommal volt s mind meg akarta venni, de sehogyan sem tudott „ngorkafára“ vergődni az ára körül: —* Nem lehet annyiért, instállonl, háború van — okoskodott a kofa. — 6, lelkem, be okos maga s bo politikus. Hát aztán, mit gondol, vájjon a föld azért nem éppen úgy terem, mint eddig?... Nem pontosan úgy vetette el az ugorkamagot s nem vízzel öntözte talán, hanem a vérével, amíg ekkorára nőtt?.,. Az érvelés hatott, sőt azt mondta rá a kofa kacagva, hogy csak úgy ringott beié: — Jaj, lelkem, be jót mondott ebben a háborús világban. Be jót mondott. Na, '■’gye.Nagy kelendősége van a fózt&vató torokba zónák, 8—12 fillér csője. Megfőzve pedig, ott a helyszínen 20 fillér. Ezt is csattanó rigmus kíséretében árulják: „Nincs belőle csak két cső már Megette a mátyás-madár. Ha megette, jól tette: Több igazság lesz benne..." (Piaci „költészet“, nem kell szigorú irodaimi mértékkel mérni. A kicsi Hajdú Mátyás költötte, én csak lejegyeztem, az „igazságot“ keresse meg benne, akinek van hozzá kedve.) A húsárak azonban •.« Már eddigi sétánkból s jelentésünkből is látszik, bőgj’ a piaci árak sokkal enyhébbek, mint ezelőtt néhány héttel voltak, Tapasztalatunk azonban sétánk alkalmával egy sokkal elkeserítőbb s érthetetlenebb dolgot is: A „Budapesti Közlöny“ 1041. junius 29-iki 145. számában, valamint a jnlius 6-iki 151. számában megjelent 4500/1941. M. E. és 4900/1941. M. E. száron kormányrendelet rendelkezései alapján a gabona (buca, rozs, kétszeres, zab és árpa — beleértve a sörárpát és takarmányárpát, kiv.évc a kopaszárpát) összegyűjtése és értékesítése az ország egész területén kizárólag a „Hombár“ utján történik, A „Hombár“ ezt a tevékenységet tő- és alhizományosai utján végzi. A „Hombár“ vidéki szervezete a „Fuf.üra“ kirendeltségekből áll, akik mint a „Hombár“ főbizományosai dolgoznak, ezeknek bizományosaiból, azaz a „Hombár“ albizományosai- ból, továbbá azokból a malmokból és kereskedőkből, akik szintén mint főhizomártyosofe szerepelnek s akik megfelelnek a rendelet követelményeinek. A „Hombár" összes bevásárló szervei, illetőleg ezeknek bevásárlással foglalkozó alkalmazottai, vagy tisztviselői, arcképes igazolvánnyal rendelkeznek, amit állandóan kötelesek magukkal hordani, hogy bármikor igazolhassák magukat. Akinek nincs fényképes igazolványa és gabonát vásárol, kihágást követ el, de kihágást, kávát el az is, aki igazolvánnyal nem rendelkező, tehát jogosulatlannak ad. el gabonát. Újból felhívjuk a gazdák •‘'j-yelmét a gabonalap A piaci sátrat között járva, érdeklődtünk a húsárak iránt is. Elég magasak, sőt tulma- getsdk. A mészárosok azonban mégis áremelést. kérnek. Hogy indokolt-e, nem ránk tartozik, de feljegyezzük az alábi esetet: Az egyik háziasszony félkiló borjúhúsért 2 pengőt adott, mert olcsóbban nem adta a mészáros. Mi máé árakat láttunk kifüggesztve a mészárszék ajtaján s fölötte ezt olvastuk: „Hivatalosan megállapított legmagasabb árak." Tehát tessék azokat betartani!.., * A városi közélelmezési hivatal mellett működő árellenőrző bizottság állandó működésben van s rövid idő leforgása alatt 400 esetben vett fel kihágási jegyzőkönyvet és szabott ki kisebb-nagyobb büntetést. A büntetés — hivatalos közlés szerint — egyszeri kihágásért 8000 pengőig terjedhet, súlyosabb áruzsora esetében pedig szabadságvesztés, esetleg internálás. Ez is a helyes. Ne érveljen senki azzal, amikor árakat emel, hogy háború van... Ennek a háborúnak nem lehet nők nyerészkedői és „hadigazdagai“! Az országban — hála Istennek — nmes háború, csupán háborús gazdálkodás. I)c azért ez is fegyelmet és harci rendel kőén. Legyen százszor, ezerszer jaj annak, aki véteni merészkedik ellőne 1 Ró. hogy a készletükben beálló mindennemű változást a megfelelő előírások szerint vezessék be a gahonalapba. Milyen árat fixet a „Hombár“ a gabonáért? A „Hombár“ a gabonáért a Budapesti Közlöny julius 6-iki 151. számában megjelent, 4990/1941. M. E. számú kormányrendeletben megállapított legmagasabb árat fizeti, A rendeletben rögzített árak a szokván ymi- nöségü gabonára vonatkoznak, tehát arra, amelynek megvan a kellő fa.jsulya, egészséges, száraz, rostált, 2 százalék idegen anyagnál többet nem tartalmaz, doh- és üszögmentes, 15 tonnás vasúti kocsiba berakva. Szofc- ván.vminőségu buza például 78 kg. fajsúlyú, egészséges, száraz, rostált, 2 százaléknál több idegen anyagot nem tartalmazó, doh- és üszögmeutes — ennek az ára métermázsánként, ha a gazda 15 tonnás vasúti kocsiba berakja, 30 p‘ngő. A rendelet minőségbuzáról is beszél, amelyért. a „Hombár“ megfelelő felárat fizet,. A ménőségbuzánál azonban nem elég, hogy az 80, illetőleg 81 kg, fajsúlyú, legyen, hanem egészséges, egyöntetű, nagyságú és telt- ségü, túlnyomóan acélos szemű, 1 százaléknál több keveréket és 2 százaléknál nem több fontosságára s újból figyelmeztetjük őket, Ert®«ít£s K 107 5s Berlin — Istanbul légi járat üzewibeheli/ezése. A Deutsche Lufthansa A. G. f. évi augusztus 25-től kezdődően üzembehelyeza a K 107-es számú Berlin—Wien—Budapest—Sofia—Istanbul légijáratot alábhi mesietvcnd izerint : Hétfő * 8.40 ind. 11.20 érk. 11.40 ind. 12.40 érk. 13.10 ind. 16.25 érk. BERLIN érk. WIEN ind. WIEN érk. BUDAPEST ind. BUDAPEST érk. SOFIA ind. 15.30 12.50 12.20 11.15 10.45 7.30 Szerda Kedd 8.00 ind. SOFIA érk. 16-10 Kedd 11.20 érk. ISTANBUL ind. 12.50 Ménetdi.jak: oda oda-vissza túlsúly ami Berlin—Istanbul Rm 290522— 2.20 3.— W iem.—Istanbul Rm 219.304JÎ0 1.65 2.— Budapest—Istanbul P 322579.60 2.40 2.80 Rm 194.349.20 Sofia—Istanbul Lw 3675.6615.— 28.— 25.— Istanbul—Sofia Ltq 56.100-80 0.40 0.40 „ —Budapest Ltq 98.176.40 0.75 0.90 „ —Wien ■ Ltq 110.198.— 0.85 1.05 „ —Berlin Ltq 14«.262.80 1.10 , 1.60 x) Nem Magyarországon történő jegyeladások esetén a Rm-ban megadott, ár veendő «■ámításba. Utazási korlátozás: A K 107-es vonal Sofia—Berlin-Sofia szakaszán az egyéb vonalakra megadott utazási- és szállítási korlátozások érvényesek. A Sofia—Istanbul—Sofia szakaszon kizárólag a német külügyminisztirvum vagy az ankarai német követség igazolványával ellátott futárok utazhatnak. MAGYAR LÉGIFORGALMI KL Hogyan és milyen érőn vásírolía össze a „Hombár“ a gabonái? Az E IGE terményértékesítési osztályénak hivatalos közleménye poloskaszurt szemet tartalmazónak kell lennie. A levonások A rendelet értelmében a „Hombár“ a következő levonásokat eszközli: 1. Ha á gazda a gabonái nem szállítja a vasútállomásra és vem rakja be vasúti, kocsiba, akkor a gazdának, fizetendő árból le kell. vonni a gyűjtéssel kapcsolatos költségeket. Ilyen levonások például a raktározással, le- méréssel, a vasútállomásra való szállítással, kocsiba i-akáfsal járó költségek, métermázsánként 10 fillér kezelési költség, raktárbér, zsákhasználati dij, valamint félszázalék nt- közi hiány ára. Ezek a levonható költségek minden bizományos raktáránál ki vannak függesztve, a községi elöljáróság láttamozta, ennél többet levonni nem szabad. 2. A „Hombár“ levonást eszközölhet a minőségi különbözet ért, tehát ha. az áru nem megfelelő fajsúlyú, nem száraz, 2 százaléknál több keveréket tartalmaz stb., akkor levonásnak van helye: a) a fajsulv-különbözetért, például ha, a buza fajsulya 78 kg. alatt van, álékor 70 kg.- ig minden kg. fajsúly különbözetért egy százalék, ha a buza fa.jsulj’a azonban még ezen is alul lenne, a levonás mértékére vonatkozólag külön kell a bizományossal megegyezni. (Nedves búzáknál szokott a fajsuly ilyen alacsony lenni, amiért itt is felhívjuk ai gazdáik figyelmét arra, hogy nedves búzát ne lnvdl.ja- nak eladásra, hanem előbb szárítsák meg, mert károsodás éri). Ha a rozs fajsulya 71 kg. alatt' van, 63 kg.-ig minden kilogram fajsuly- különbözetért 1 százalékot lehet levonni, ha a fajsuly még ennél is kisebb volna, akkor a levonás megegyezés tárgyát képezi, de a „Hombár“ az átvevést vis-szautasithatjai; b) a keverékegységért, lia az idegen anyag a 2 százalékot meghaladta; Idegen anyagnak számit nemcsak a konkoly, borsó, hanem a búzában a rgem, rozsban a buza is. A levonás mértékét a keverék százaléka határozza meg: minden 1 százalék keverékéül 1 százalék árat szabad levonni. Megjegyzendő, hogy a kétszeres árát a rozs és buza százalékos aránya határozza meg, tehát például ha 75 százalék buza és 25 százalék rozs van 1 méter- mázsa kétszeresben, akkor a „Hombár“ 75 kg. búza és 25 kg. rozs árát fizeti érte a gazdának: e) további levonás jár a nedvességért, mert a nedves gabonát ki kell szárítani, a raktárban vékonyabban kell elteríteni, ami megdrágítja a tárolást és apad is. A száradással járó fajsnlyemeikedés nem egyenlíti ki az értéket és a kezelési költséget; dl levonás jár végül a dohos és üszögös gabonáért, épen ezért a gazdának elsőrendű érdeke, hogy ne vigyen dohos és üszögös gibbonát eladásra, liánéin szellőztetéssel és mosással előbb takarítsa ki. A „Hombár“ bizományosai a gabonát, a kormány által megállapított legmagasabb áron, körzetük székhelyén bármikor, körzetük többi községeiben pedig az általuk megható- rozott piacnapokon, hetenként egyszer, vagy kétszer veszik át. A gazdának érdeke, hogy a gabonát a vasútállomáshoz minél közelebb adja át a „Hombárnak“, mert minél közelebb vai a bizományosinak az áruja a vasutáMoroáshoz, annál kevesebb költséggel tudja a vasutáHo- másra fuvaroztatni, tehát kevesebb** von le a gazdának kifizetendő vételárból, almi azt jelenti, hogy a gazda megkeresi a fuvardíjat. A konnányrandeletek gondoskodnak arról, hogy a gazdáknak megfelelő mennyiségű vetőmag és szükségletük fedezésére szolgáié termény maradjon meg. Hallottunk mór olyan aggályokat is, hogy a „Hombár“ elveszi * gazdák egész termését s nem lesz mit enni és vetni, sőt még az iránt is kétségek voltak, hogy a termény ellenértékét kifizetik-e? Ezek az aggályok teljesen alaptalanok. A „Hombár“ a gabonát megveszi és árát azonnal kifizeti. A gabona ára nem emelkedik, sőt október 31-ike után 10 százalékkal csökken. Épen ezért felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy saját érdekükben is ne késlekedjenek gabonájukat a „Hombár“ biaományoeamak megvétel végett felajánlani. Következő közleménjninkben arról fogunk beszámolni, hogy a gazda mit tarthat meg terméséből és azt miként, használhatja fel1? Felhívás a IVémelorszáqba készülő kolozsvári munkásodhoz Mindazok a munkások, akik az Álla mi Munkaközvetítő Hivatalnál Német országba való munkaközvetítés céljából megjelentek, azonnal jelentkezzenek az összes birtokukban lévő okmányokkal a rendőrség 21. számú szobájában. A kiskorúak, illetőleg azok akik 21-ik életévüket 1941 március 15-ig nem töltötték be, szülői beleegyezést is vigyenek magokkal.
