Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-28 / 195. szám
194t, AtGtSZJVS 28 Miî a fa voinicelei! fcss-ÄÄlfseg lényege? ToloúS. („Europa ’Sondcrdicnsté'.) A távolkeleti helyzet semmiféle megoldáshoz nem vezetett az utóbbi napokban sem. Sőt, inkább azon a véleménytől kell lennünk, hogy ai Ja- páai és. ae angol-amerikai hatalmak írontja köztt magy viaekodás újabb válságok felé tolódik. Ismét az Egyesült Államok tevékenykedik erejének megfelelőén a helyzet kiéleződése érdekében. Miként történik ez, arról lesz szó az alábbiakban. Először kiemelték azon tényt, hogy az északamerikai békeidtőpolitika, mely ina. már túlsúlyba került — taktikailag teljesen öltér az Egyesült Államok eddigi .politikájától. Roosevelt mindenütt, mind a Távol-Keleten, mind Európában — az ellentétek megerősödését óhajtja, miközben ismeri és szem előtt tartja mindenkor saját erejét is. Éppen ezért hosszú ideág azon iparkodott, hogy katonai befolyásának súlypontját az Atlanti Óceánra helyezze át és közben időt nyerjen a Csendes Óceánon. Németország mindkét angolul beszélő nagyhatalom számára a tulajdonképpeni ellenség, amelyet előbb végkép el kel intézni. Japán legyűrése már csak a dráma második felvonásában követkemék be. A Németország és Oroszország közt hirtelen kitört ellenségeskedés természetesen jelentékenyen befolyásolta a világpolitikai kifejlődést. Ma már oly kérdés-komplexumok merülnek fel, melyekre hat vagy bét hónappal ezelőtt nem is lehetett volniai gondolni. Mindenek előtt csak most. látszik igazán, teljes terjedelmében, hogy a két angolul beszélő nagyhatalom egyetemes beavatkozási politikájának szükségszerű következménye az európai konfliktus kiszélesítése kellett volna legyen. A Birodalom keleti háborúja révén Japán egész döntőleg lélek- zett fel és energikusabban tudja, mint valaha, keletázsiai vezetőfeladatait teljesíteni. .Japán Indokínában értékes pozíciókat szerezhet most magának, melyeken keresztül könnyű szerrel szembenézhet a dóik inai tenger felől jövő angol-amerikai bekeritési kísérletekkel.* Ettől eltekintve Nagybritánnia és az Egyesült Államok fegyveres szövetségre léptek a Szovjettel, mely a Távol-Keleten is legalább változásokat idéz elő, akárcsak az európai térben. Először —■ úgy látszik — feltűnővé válik Amerika hatalmi befolyása a Szibériai szárazföld iránya- bon. Már a Szovjetnek szóló ószakamerikai fegyverszállítások is jelentékenyen érintik Vladivostok problémáját, mely szovjet támaszpont csak néhány légiórára fekszik Tokiótól. szág—Indokína között létrejött szerződéshez oly nyilatkozatot adott, melynek hangja igen kihívó és szándékában podig súlyos figyelmeztetés Japán számára. A vonatkozó mondat igy hangzott: „Támaszpontok átadása katonai célokra, valamint Indokina territoriális jogainak átengedése, azon ürügy alatt, hogy közösen védekezzenek egy hatalom ellen, melynek territoriális kívánságai ismeretesek — oly helyzetét teremtsenek, mely befolyást gyakorol majd az amerikai biztonság vitális problémáira.“ Az ember megütközve hallja, mily állításokra nem képes az USA propagandája! Az ószakamerikai kontinens biztonságának veszélyeztetése Indokína által minden bizonynyal a Roosevelt propaganda-konyháján készült legfrissebb sütet. 4. Hopkins északamerikai' kiküldött moszkvai látogatását összefüggésbe hozták Szibéria és Vladivosztok problémájával. Egy idő óta attól tartottak Japánban, hogy az USA a Szovjetnek nyújtandó segítséget drágán fogja megfizettetni. Már támaszpontokról is bePáris, augusztus 27. (DNB) A belügyminiszter közölte a párisi rendőrfőnökkel a kommunisták elleni küzdelem irányelveit, A közlemény rámutat arra, hogy a kommunizmus olyan erkölcsi rabság, cmély a Franciaországot ért összes szerencsétlenségek gyökere. De Brinon nagykövet kedden újságírók előtt kijelentette, hogy a francia hatóságok szélnek, melyeket. Washington az oroszoktól a Kamcsatka-féJszigeteu követelt volna. Ez a félsziget a japán szigetbirodálam úgynevezett északi kifutója és szovjet birtok. Ugyanakkor ázsiai hídfője is annak a stratégiai összekötő vonalnak, amelyet a Egyesült Államok teremtett meg Alaszkától az Aleuti-szigeteken keresztiig Itt valóban igen veszélyes katonai átkarolás: lehetőségek állanak fenn az USA részéről a sziget birodalom edlen. * Amint látjuk, a Csendes-óceáni tér döntő módon mozgásba jött. Az idegháboru stádiuma azonban még nem mult el. Most még korai lenne megítélni és megjósolni, hogy hol és mikor lesz vége a póker-játéknak és hol és mikor veszi kezdetét a való komolyság. A nemzetközi véleményre azonban már irányadó az a tényállás, hogy az Egyesült Államok oly tereken emlegeti egy idő óta biztonsága védelmét, amelyek több ezer mérfölányire fe- küsznek a gazdag amerikai élettértől. Németországra gyakran fogták rá, hogy épp ezekben az országokban akarja megvalósitani világuralmát, miközben Észak- amerika az, mely teranészetadta teréből mindenütt kilépett és idegen életterekbe nyúlt át. szabotáló kommunista összeesküvést fedeztek fél, amelynek az volt a célja, hogy összeütközést keltsen a francia lakosság és a megszálló németek között, mert szerintük csak igy lehet megakadályozni az együttműködést. A párisi különbiróság megkezdte működését és már folytatott is tárgyalást ilyen súlyos esetekben. (MTI) Japánra fordítja Nyirő „Isten igájában" című regényéi egy budapesti japán egyetemi hallgató Tökéletesen beszél magyarul Hotta Iszojuki, aki a Székelyföldön tanulmányozta Nyirő regényhőseit Szabotáló kommunista összeesküvést lepleztek le a francia hatóságok Több összeesküvés ügyében folytatott már tárgyalást a párisi különbíróság Az utóbbi napokban a szemlélő oly benyomásokat szerezhetett -magáinak, mintha az Egyesült-Államok uj, japánellenes politikai irányt irt volna tervül elő, amely most már kilépik az óvatos várakozásból és előnybe részesíti a fenyegető fellépést. Ami ma Távol-Keleten történik, szoros ősz- zzefüggésben vasi az európai háborús eseményekkel,, És megfordítva. Az európai kontinens mindkét végén ott állanak a kontinentális vezető-hatalmak, hogy Mvegyék a. harcot az angolul beszélő hatalmak óceáni zárlata ellen. E harcban kétségkívül az a hatalom tartotta meg magának a támadó szerepet, mely erre a legkevésbé vállalkozhatna: az Egyesült Államok tudvalevőleg, amelyet. Keletázsiától is, Európától is világtengerek választanak el. Az észak-amerikai előretörés utolsó szakaszait Japán ellen a következőkben lehetne körvonalazni: 1. A Japán és Franciaország között, az Indokina területén alakítandó japán katonai támaszpontokra vonatkozó szerződés következtében az Egyesült Államok már magához ragadta v Nugybritánniával, Ausztráliával, üjzélanddál és HoUand-Kdetindiával, mint partnerekkel alakítandó gazdasági háborús arc. vonal vezetését. Az a kérdés, hogy milyen gyakorlati következtetéseket lehet most levonni a japán követelések befagyasztásából és a különféle kereskedelmi szerződések felmondásából, egyelőre felelet nélkül Marad. A blokádpartnereknek nyitva marad a lehetőség útja,- hogy exportlicenciák és hasonló segédeszközök igénybevétele révén tovább ápoihas-ák a szigetországgal eddig is fennálló összeköttetéseiket, 2. Roosevelt elnök most tette meg rz tiső lépést a Japán ellen proklamált zárlat megvalósítása érdekében. Eltiltotta az üzemanyagok és. repülőgépolajok kivitelét a nyugati féltekén kívül eső országokba. Ugyancsak csökkentette más petroleumtermékek kiviteli kvótáját is. a háború előtti export-mennyiségre. Japán, annak ellenére, hogy már eddig is nagy mennyiségei vannak raktáron, a jövőben is függ idegen olajaik és egyéb üzemanyagok behozatalától. Kém az Egyesült Államok, hanem Holkmd-India Japán tulajdonképpeni szállítója. Most feszült figyelemmel várják, hogy vájjon Holland-India is követni lógja az Unió példáját. 3. Summer Walles államtitkár a FramciaorKolezsvár, augusztus 27. Egzotikus vendég állított be minap a kolozsvári Newyoek szálloda kerthelyiségben levő éttermébe. Európai ruhát viselt, de arcvonásai világosan elárulták, hogy messziről, a Távolkeletről érkezett Erdélybe. A japán fiatalember, anélkül, hogy ügyet vetett volna a kerthelyiségbe való belépése nyomán keletkezett feltűnésre, fajának ősi nyugalmával leült az egjlik asztalhoz. A pincérnek persze rög'.öu feltűnt az „idegenforgalom“ s a „tőur“ már javában tanakodott azon. milyen nyelven környékezi meg a messziről jött idegent. Miellőtt azonban még eldöntötte volna, a ferdeszemii fiatalember — egészen váratlanul — megszólalt magyarul • — Kérek egy adag gulyást! Hotta Iszojuki, — igy hívják Kolozsvár tá- volkeleti vendégét — remekül beszél magyarul, pedig csak két éve tartózkodik Budapesten és a magyar, külföldiek számára, egyike a legnehezebben elsajátítható nyelveknek Hotta Iszojuki mégis megtanulta s ez emiál inkább dicséretére válik, mert Nippon nyelvén kívül legfeljebb, ha indusul lehet vele érintkezni. Ért ugyan valamicskét franciául és angolul is, de mindezeknél szívesebben beszél magyarul. Elvégre második hazája Magyarország ş ha valaki itt él, a Duna—Tisza közén, illik a magyar nyelvvél is megismerkednie. Megtudtuk, hogy japán vendégünk, mint ,,a felkelő nap országának“ ösztöndíjasa immár két éve folytat, közgazdasági tanulmányokat a budapesti Tudományegyetemen. Apja hajózási főtisztviselő „valahol Japánban“. Két óv elegendő volt ahoz, hogy Hotta Iszojuki, aki nyilván hallott valamit a turáni eszméről, megtanuljon magyaruh Ma már ott tart, hogy nemcsak az újságok olvasásával tart lépést a politikai eseményekkel, hanem szép irodalmat is olvas. A magyar irodalom volt az az ok, amely őt Erdélybe hozta. — Igyekeztem megismerni — mondja kissé idegen hangsúllyal — az élő magyar irodalmat. Az erdélyi Írók közül Nyirő József müveit ismerem. Könyvein keresztül ismertem meg és zártam szivembe a székely népet s írásai annyira lekötöttek, hogy ellenállhat at - lem vágyai éreztem egy székelyföldi körútra. Í Jártam a festői szépségű Gyilkos-tónál, a radregényes Borszék vidékén s személyesen megismertem Nyirő regényböseit. ükre nwndenekfelett azért volt szükségem, mert Nyirő József egyik regényét japánra akarom fordítani. — Melyik regényre gondol? — kérdezzük. — A nagy székely iró „Isten igájában“ citii u müvét akarom japánra fordítani. Ezt a miivel tartom lcgalkalmasabbnak arra, hogy a japán népet Nyíró segítségével megismertes. sem a székely néppel. Biztos vagyok abban, hogy Japán olvasóközönsége, amely többször tanú,(elét adta magyar barátságának, nagy élvezettel forgatja majd a reprezentatív Nyirő- regény japán fordítását Miután elváltunk egymástól, még sokat gondolkoztunk azon, hogy milyen kicsi a világ és milyen felemelő dolgokat lehet tapasztalni még ebben a háborús Európában is. Lám. itt van egy 25 éves japán fiatalember, a shiuto-vallás buzgó híve, aki vesz magának annyi fáradságot, hogy megtanulja egy nagykultúrái u európai nép nyelvét, de nem elégszik meg ezzel, hanem ennek a nemzetnek szellemi kincseit, saját fajának is tolmácsolni akarja. A németre, észtre, olaszra, csebre és Isten tudja még milyen nyelvekre fordított NyirO- regények után megjelenik az „Isten igájában“ japánul is. Hotta Iszojuki elhatározása egy téglát ad a nemzetek nagy megértésének épületéhez. Közbenjórl az Erdélyi Párt a koiozsviri Vízmüvek munkásai* nak he.yzete ügyében Kolozsvár, augusztus 27. A kolozsvári vízmüvek munkásai és tisztviselői helyzetük végső és kielégítő rendezése érdekében részben a Hivatásszervezet utján, az Erdélyi Párthoz fordultak, részletesen megjelölve kívánságaikat, illetve panaszukat. Felkérésre az Erdélyi Párt vezetősége: Nyirő József tagozati elnök és Pálffy Tibor, a párt mnn- káss7.akosztályának elnöke a város vezetőségé hez fordult és az ügyben minden részletre kiterjedő megbeszélést folytatott dr. Vásárhelyi László polgáiTnesterhelyettesse/1. aki teljes megértéssel vette kezébe a vizmü munkásainak és tisztviselőinek ügyét és ígéretet tett arra, hogy a város vezetősége mind az illetékes minisztériumban eljár, mind itthon megteszi a szűk: égés infé-kedéseket a kétest kielégítő rendezést érdekébe». ^B Magyarország hivatása a Dunamedencében Nemzet, amely hivatást tölt be, történeim: niissz.iót vállal és annak következetesen eleget tesz hosszn évszázadokon át, birtokában van a magasabbrendüségnek Bárdossy I,ászló miniszterelnök az egyik németnyelvű magyar folyóiratban rendkívül mélyenszántó megállapításokkal foglalkozott Magyarországnak a Duna-medencében betöltött hivatásával. A háború zaja ma még hangosabb mindennél, mégis szükséges, hogy vezető ál- lamférfiaink hangot adjanak a magyar nemzet nagy értékeiről. Ezeket az értékeket, melyeket ezeresztendős történelmünk lépten- nyomon igazol, volt idő, nem is olyan régen, amikor a gyülöftség, a bosiszu vágya s a tönkretenni akarás szelleme próbálta letépni a magyar nemzet glóriás homlokáról. Nem elégedtek meg azzal, hogy vagyonilag, tulajdonjogunkat képező anyagi erőinkben károsítottak meg és feldarabolták országunkat, de letagadták, vagy tagadni próbálták a magyar nemzet hivatásérzetével együttjáró nagy szeltem 1 értekeit is. Hiábavaló volt a trianoni időkben az érvek láncolatát felsorakoztatni. Nem érdekelte a gyűlölködő, magukat győzteseknek nevezett hatalmai cat, ha feltártuk történelmünk dicső ‘lapjait és beigazoltuk, hogy a magyar nemzet hivatásából önként fakadt az, hogy Európa nyugati országainak keresztény kultúrája *és magasfoku műveltsége csak úgy maradhatott meg töretlen formában a mai kor számára, hogy a magyar nemzet hivatásában állónak látta, ha Európa e fontos posztján, a Dunamedencében fegyverrel és kultúrával őrt áll a nyugati műveltség védelmére. Mondjuk: hiábavaló volt a nagy magyar tényekre való hivatkozás. De éppen a bekövetkezett súlyos események igazolják azt, hogy az a zűrzavar, amelyet a volt kisinntant államok a Duna-medencében teremtettek, belső éUemtmondásaikkal együtt kétségtelen beigazolták azt a történelmi igazságot, hogy Magyarország nélkül nem lehet pozitív fejlődést és tartós békét elképzelni. Nem tudjuk, de lehetséges, hogy a bekövetkezett újabb nagy háborús konfliktus és annak előzményei és tapasztalatai nagy tanulságokat tesznek ellenfeleink számára is. De a magyar nemzet megtanulta azt, hogy a jóindulatú, józan feltételezés helyett célravezetőbb és egyedül biztonságos számára, ha maga gondoskodik arról, hogy tekintélyét és jogait megőrizze. Most, hogy ismét a Kárpátok ormán állunk és Bácskában 1« elértük a régi történelmi határunkat és kezünkben olyan értékes fegyverek vannak, amelyeknek forgatásához megvan a tudásunk és akaratunk. ARTIN ENYHE, BIZTOS HASHAJTÓ. nagy biztosíték számunkra, hogy azok előtt is igazolni tudjuk Magyarország hivatását a Duna-medencében, akik ezt a hosszú évszázados jólét bizto; fedezékében elfelejtették, vagy letagadni próbálták. Hivatást betölteni, az egyén életében sem jelent annyit, hogy azért elismerést, avagy dicséretet várjon, A magyar nemzet sem azért szállott sikra gyakran élet-halál harcot vivő sorsdöntő csatákba, mert áhítozott a külföld elismerésére, hanem egyedül azért, mert minden időben tudatában volt kötelességének. Ma is a nyugat kultúráját védelmezzük. Védelmezzük pedig olyan keleti szellemi pestisse] szemben, amely, ha Európa országait dözönöihetné, jöhetne olyan idő, amikor a romok alól kellene kiásnunk mindazt a sok értéket, ami pusztulásba menne. Bárdossy László miniszterelnök cikke a Duna-medencében betöltött magyar hivatásról, nagy szolgálatot tesz s reméljük az abban foglalt ténymegállapítások túljutnak a szorosan vett baráti batalmak közvéleményén Évszázadokon át küzdöttünk a Duna-meden- eében az áldásos l>éke érdekében, amely nélkül nincs építő munka, s amely nélkül a Duna-medencében nem lehetett volna megteremteni mindazt, amire a nyugati műveltség is büszke lehetne. A mi magyar szerepünk a .történelem folyamán az volt, hogy összekapcsoljuk a nyugatot a kelettel és a keletet a nyugattal. Hogy mindezt nem önös célból tettük, azt kétségtelenül bizonyltja az a valóság, hogy soha semmiféle Irányban nem támasztottunk olyan követeléseket, 'amelyek hivatástudatunk önzetlen eszmei tisztaságát elhomályosították volna. Jó volt ezeket az igazságokat most is leszögezni, mert amit a magyar nemzet ebben a háborús világban tesz, az műid önként kapcsolódik bele ezer esztendős történelmünk hivatásérzetébe.
