Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-28 / 195. szám

194t, AtGtSZJVS 28 Miî a fa voinicelei! fcss-ÄÄlfseg lényege? ToloúS. („Europa ’Sondcrdicnsté'.) A távol­keleti helyzet semmiféle megoldáshoz nem ve­zetett az utóbbi napokban sem. Sőt, inkább azon a véleménytől kell lennünk, hogy ai Ja- páai és. ae angol-amerikai hatalmak írontja köztt magy viaekodás újabb válságok felé to­lódik. Ismét az Egyesült Államok tevékeny­kedik erejének megfelelőén a helyzet kiélező­dése érdekében. Miként történik ez, arról lesz szó az alábbiakban. Először kiemelték azon tényt, hogy az észak­amerikai békeidtőpolitika, mely ina. már túl­súlyba került — taktikailag teljesen öltér az Egyesült Államok eddigi .politikájától. Roose­velt mindenütt, mind a Távol-Keleten, mind Európában — az ellentétek megerősödését óhajtja, miközben ismeri és szem előtt tartja mindenkor saját erejét is. Éppen ezért hosszú ideág azon iparkodott, hogy katonai befolyá­sának súlypontját az Atlanti Óceánra helyez­ze át és közben időt nyerjen a Csendes Óceá­non. Németország mindkét angolul beszélő nagyhatalom számára a tulajdonképpeni ellen­ség, amelyet előbb végkép el kel intézni. Ja­pán legyűrése már csak a dráma második fel­vonásában követkemék be. A Németország és Oroszország közt hirtelen kitört ellenségeskedés természetesen jelentéke­nyen befolyásolta a világpolitikai kifejlődést. Ma már oly kérdés-komplexumok merülnek fel, melyekre hat vagy bét hónappal ezelőtt nem is lehetett volniai gondolni. Mindenek előtt csak most. látszik igazán, teljes terjedelmében, hogy a két angolul beszélő nagyhatalom egye­temes beavatkozási politikájának szükségszerű következménye az európai konfliktus kiszéle­sítése kellett volna legyen. A Birodalom keleti háborúja révén Japán egész döntőleg lélek- zett fel és energikusabban tudja, mint valaha, keletázsiai vezetőfeladatait teljesíteni. .Japán Indokínában értékes pozíciókat szerezhet most magának, melyeken keresztül könnyű szerrel szembenézhet a dóik inai tenger felől jövő an­gol-amerikai bekeritési kísérletekkel.* Ettől el­tekintve Nagybritánnia és az Egyesült Álla­mok fegyveres szövetségre léptek a Szovjettel, mely a Távol-Keleten is legalább változásokat idéz elő, akárcsak az európai térben. Először —■ úgy látszik — feltűnővé válik Amerika ha­talmi befolyása a Szibériai szárazföld iránya- bon. Már a Szovjetnek szóló ószakamerikai fegyverszállítások is jelentékenyen érintik Vladivostok problémáját, mely szovjet támasz­pont csak néhány légiórára fekszik Tokiótól. szág—Indokína között létrejött szerződéshez oly nyilatkozatot adott, melynek hangja igen kihívó és szándékában podig súlyos figyelmez­tetés Japán számára. A vonatkozó mondat igy hangzott: „Támaszpontok átadása katonai cé­lokra, valamint Indokina territoriális jogainak átengedése, azon ürügy alatt, hogy közösen védekezzenek egy hatalom ellen, melynek ter­ritoriális kívánságai ismeretesek — oly hely­zetét teremtsenek, mely befolyást gyakorol majd az amerikai biztonság vitális problémái­ra.“ Az ember megütközve hallja, mily állí­tásokra nem képes az USA propagandája! Az ószakamerikai kontinens biztonságának veszélyeztetése Indokína által minden bizony­nyal a Roosevelt propaganda-konyháján ké­szült legfrissebb sütet. 4. Hopkins északamerikai' kiküldött moszk­vai látogatását összefüggésbe hozták Szibéria és Vladivosztok problémájával. Egy idő óta attól tartottak Japánban, hogy az USA a Szovjetnek nyújtandó segítséget drágán fogja megfizettetni. Már támaszpontokról is be­Páris, augusztus 27. (DNB) A belügymi­niszter közölte a párisi rendőrfőnökkel a kommunisták elleni küzdelem irányelveit, A közlemény rámutat arra, hogy a kommuniz­mus olyan erkölcsi rabság, cmély a Fran­ciaországot ért összes szerencsétlenségek gyö­kere. De Brinon nagykövet kedden újságírók előtt kijelentette, hogy a francia hatóságok szélnek, melyeket. Washington az oroszoktól a Kamcsatka-féJszigeteu követelt volna. Ez a félsziget a japán szigetbirodálam úgynevezett északi kifutója és szovjet birtok. Ugyanakkor ázsiai hídfője is annak a stratégiai összekötő vonalnak, amelyet a Egyesült Államok terem­tett meg Alaszkától az Aleuti-szigeteken ke­resztiig Itt valóban igen veszélyes katonai át­karolás: lehetőségek állanak fenn az USA ré­széről a sziget birodalom edlen. * Amint látjuk, a Csendes-óceáni tér döntő módon mozgásba jött. Az idegháboru stádiu­ma azonban még nem mult el. Most még ko­rai lenne megítélni és megjósolni, hogy hol és mikor lesz vége a póker-játéknak és hol és mikor veszi kezdetét a való komolyság. A nemzetközi véleményre azonban már irány­adó az a tényállás, hogy az Egyesült Államok oly tereken emlegeti egy idő óta biztonsága védelmét, amelyek több ezer mérfölányire fe- küsznek a gazdag amerikai élettértől. Németországra gyakran fogták rá, hogy épp ezekben az országokban akarja megvalósitani világuralmát, miközben Észak- amerika az, mely teranészetadta teréből min­denütt kilépett és idegen életterekbe nyúlt át. szabotáló kommunista összeesküvést fedez­tek fél, amelynek az volt a célja, hogy össze­ütközést keltsen a francia lakosság és a megszálló németek között, mert szerintük csak igy lehet megakadályozni az együttműködést. A párisi különbiróság megkezdte működését és már folytatott is tárgyalást ilyen súlyos esetekben. (MTI) Japánra fordítja Nyirő „Isten igájában" című regényéi egy budapesti japán egyetemi hallgató Tökéletesen beszél magyarul Hotta Iszojuki, aki a Székelyföldön tanulmányozta Nyirő regényhőseit Szabotáló kommunista összeeskü­vést lepleztek le a francia hatóságok Több összeesküvés ügyében folytatott már tárgyalást a párisi különbíróság Az utóbbi napokban a szemlélő oly benyo­másokat szerezhetett -magáinak, mintha az Egyesült-Államok uj, japánellenes politikai irányt irt volna tervül elő, amely most már kilépik az óvatos várakozásból és előnybe ré­szesíti a fenyegető fellépést. Ami ma Távol-Keleten történik, szoros ősz- zzefüggésben vasi az európai háborús esemé­nyekkel,, És megfordítva. Az európai konti­nens mindkét végén ott állanak a kontinentá­lis vezető-hatalmak, hogy Mvegyék a. harcot az angolul beszélő hatalmak óceáni zárlata el­len. E harcban kétségkívül az a hatalom tar­totta meg magának a támadó szerepet, mely erre a legkevésbé vállalkozhatna: az Egyesült Államok tudvalevőleg, amelyet. Keletázsiától is, Európától is világtengerek választanak el. Az észak-amerikai előretörés utolsó szaka­szait Japán ellen a következőkben lehetne körvonalazni: 1. A Japán és Franciaország között, az Indokina területén alakítandó japán katonai támaszpontokra vonatkozó szerződés követ­keztében az Egyesült Államok már magához ragadta v Nugybritánniával, Ausztráliával, üjzélanddál és HoUand-Kdetindiával, mint partnerekkel alakítandó gazdasági háborús arc. vonal vezetését. Az a kérdés, hogy milyen gya­korlati következtetéseket lehet most levonni a japán követelések befagyasztásából és a kü­lönféle kereskedelmi szerződések felmondásá­ból, egyelőre felelet nélkül Marad. A blokád­partnereknek nyitva marad a lehetőség útja,- hogy exportlicenciák és hasonló segédeszkö­zök igénybevétele révén tovább ápoihas-ák a szigetországgal eddig is fennálló összekötteté­seiket, 2. Roosevelt elnök most tette meg rz tiső lépést a Japán ellen proklamált zárlat meg­valósítása érdekében. Eltiltotta az üzemanya­gok és. repülőgépolajok kivitelét a nyugati fél­tekén kívül eső országokba. Ugyancsak csök­kentette más petroleumtermékek kiviteli kvótá­ját is. a háború előtti export-mennyiségre. Japán, annak ellenére, hogy már eddig is nagy mennyiségei vannak raktáron, a jövő­ben is függ idegen olajaik és egyéb üzem­anyagok behozatalától. Kém az Egyesült Ál­lamok, hanem Holkmd-India Japán tulajdon­képpeni szállítója. Most feszült figyelemmel várják, hogy vájjon Holland-India is követni lógja az Unió példáját. 3. Summer Walles államtitkár a Framciaor­Kolezsvár, augusztus 27. Egzotikus vendég állított be minap a kolozsvári Newyoek szál­loda kerthelyiségben levő éttermébe. Európai ruhát viselt, de arcvonásai világosan elárul­ták, hogy messziről, a Távolkeletről érkezett Erdélybe. A japán fiatalember, anélkül, hogy ügyet vetett volna a kerthelyiségbe való belé­pése nyomán keletkezett feltűnésre, fajának ősi nyugalmával leült az egjlik asztalhoz. A pincérnek persze rög'.öu feltűnt az „ide­genforgalom“ s a „tőur“ már javában tana­kodott azon. milyen nyelven környékezi meg a messziről jött idegent. Miellőtt azonban még eldöntötte volna, a ferdeszemii fiatalember — egészen váratlanul — megszólalt magya­rul • — Kérek egy adag gulyást! Hotta Iszojuki, — igy hívják Kolozsvár tá- volkeleti vendégét — remekül beszél magya­rul, pedig csak két éve tartózkodik Budapes­ten és a magyar, külföldiek számára, egyike a legnehezebben elsajátítható nyelveknek Hotta Iszojuki mégis megtanulta s ez emiál inkább dicséretére válik, mert Nippon nyel­vén kívül legfeljebb, ha indusul lehet vele érintkezni. Ért ugyan valamicskét franciául és angolul is, de mindezeknél szívesebben be­szél magyarul. Elvégre második hazája Ma­gyarország ş ha valaki itt él, a Duna—Tisza közén, illik a magyar nyelvvél is megismer­kednie. Megtudtuk, hogy japán vendégünk, mint ,,a felkelő nap országának“ ösztöndíjasa im­már két éve folytat, közgazdasági tanulmányo­kat a budapesti Tudományegyetemen. Apja hajózási főtisztviselő „valahol Japánban“. Két óv elegendő volt ahoz, hogy Hotta Iszojuki, aki nyilván hallott valamit a turáni eszméről, megtanuljon magyaruh Ma már ott tart, hogy nemcsak az újságok olvasásával tart lé­pést a politikai eseményekkel, hanem szép iro­dalmat is olvas. A magyar irodalom volt az az ok, amely őt Erdélybe hozta. — Igyekeztem megismerni — mondja kissé idegen hangsúllyal — az élő magyar irodal­mat. Az erdélyi Írók közül Nyirő József mü­veit ismerem. Könyvein keresztül ismertem meg és zártam szivembe a székely népet s írásai annyira lekötöttek, hogy ellenállhat at - lem vágyai éreztem egy székelyföldi körútra. Í Jártam a festői szépségű Gyilkos-tónál, a radregényes Borszék vidékén s személyesen megismertem Nyirő regényböseit. ükre nwn­denekfelett azért volt szükségem, mert Nyirő József egyik regényét japánra akarom fordí­tani. — Melyik regényre gondol? — kérdezzük. — A nagy székely iró „Isten igájában“ ci­tii u müvét akarom japánra fordítani. Ezt a miivel tartom lcgalkalmasabbnak arra, hogy a japán népet Nyíró segítségével megismertes. sem a székely néppel. Biztos vagyok abban, hogy Japán olvasóközönsége, amely többször tanú,(elét adta magyar barátságának, nagy él­vezettel forgatja majd a reprezentatív Nyirő- regény japán fordítását Miután elváltunk egymástól, még sokat gon­dolkoztunk azon, hogy milyen kicsi a világ és milyen felemelő dolgokat lehet tapasztalni még ebben a háborús Európában is. Lám. itt van egy 25 éves japán fiatalember, a shiuto-vallás buzgó híve, aki vesz magának annyi fáradsá­got, hogy megtanulja egy nagykultúrái u eu­rópai nép nyelvét, de nem elégszik meg ezzel, hanem ennek a nemzetnek szellemi kincseit, saját fajának is tolmácsolni akarja. A németre, észtre, olaszra, csebre és Isten tudja még milyen nyelvekre fordított NyirO- regények után megjelenik az „Isten igájában“ japánul is. Hotta Iszojuki elhatározása egy téglát ad a nemzetek nagy megértésének épületéhez. Közbenjórl az Erdélyi Párt a koiozsviri Vízmüvek munkásai* nak he.yzete ügyében Kolozsvár, augusztus 27. A kolozsvári vízmüvek munkásai és tisztviselői helyzetük végső és kielégítő rendezése érdekében rész­ben a Hivatásszervezet utján, az Erdélyi Párthoz fordultak, részletesen megjelölve kívánságaikat, illetve panaszukat. Felkérésre az Erdélyi Párt vezetősége: Nyirő József tagozati elnök és Pálffy Tibor, a párt mnn- káss7.akosztályának elnöke a város vezetőségé hez fordult és az ügyben minden részletre kiterjedő megbeszélést folytatott dr. Vásár­helyi László polgáiTnesterhelyettesse/1. aki teljes megértéssel vette kezébe a vizmü mun­kásainak és tisztviselőinek ügyét és ígéretet tett arra, hogy a város vezetősége mind az illetékes minisztériumban eljár, mind itthon megteszi a szűk: égés infé-kedéseket a kétest kielégítő rendezést érdekébe». ^B Magyarország hivatása a Dunamedencében Nemzet, amely hivatást tölt be, történeim: niissz.iót vállal és annak következetesen ele­get tesz hosszn évszázadokon át, birtokában van a magasabbrendüségnek Bárdossy I,ászló miniszterelnök az egyik németnyelvű magyar folyóiratban rendkívül mélyenszántó megállapításokkal foglalkozott Magyaror­szágnak a Duna-medencében betöltött hiva­tásával. A háború zaja ma még hangosabb mindennél, mégis szükséges, hogy vezető ál- lamférfiaink hangot adjanak a magyar nem­zet nagy értékeiről. Ezeket az értékeket, me­lyeket ezeresztendős történelmünk lépten- nyomon igazol, volt idő, nem is olyan régen, amikor a gyülöftség, a bosiszu vágya s a tönkretenni akarás szelleme próbálta letépni a magyar nemzet glóriás homlokáról. Nem elégedtek meg azzal, hogy vagyonilag, tulaj­donjogunkat képező anyagi erőinkben károsí­tottak meg és feldarabolták országunkat, de letagadták, vagy tagadni próbálták a magyar nemzet hivatásérzetével együttjáró nagy szel­tem 1 értekeit is. Hiábavaló volt a trianoni időkben az érvek láncolatát felsorakoztatni. Nem érdekelte a gyűlölködő, magukat győz­teseknek nevezett hatalmai cat, ha feltártuk történelmünk dicső ‘lapjait és beigazoltuk, hogy a magyar nemzet hivatásából önként fakadt az, hogy Európa nyugati országainak keresztény kultúrája *és magasfoku művelt­sége csak úgy maradhatott meg töretlen for­mában a mai kor számára, hogy a magyar nemzet hivatásában állónak látta, ha Európa e fontos posztján, a Dunamedencében fegy­verrel és kultúrával őrt áll a nyugati művelt­ség védelmére. Mondjuk: hiábavaló volt a nagy magyar tényekre való hivatkozás. De éppen a bekövetkezett súlyos események iga­zolják azt, hogy az a zűrzavar, amelyet a volt kisinntant államok a Duna-medencében te­remtettek, belső éUemtmondásaikkal együtt kétségtelen beigazolták azt a történelmi igaz­ságot, hogy Magyarország nélkül nem lehet pozitív fejlődést és tartós békét elképzelni. Nem tudjuk, de lehetséges, hogy a bekövet­kezett újabb nagy háborús konfliktus és an­nak előzményei és tapasztalatai nagy tanul­ságokat tesznek ellenfeleink számára is. De a magyar nemzet megtanulta azt, hogy a jó­indulatú, józan feltételezés helyett célraveze­tőbb és egyedül biztonságos számára, ha ma­ga gondoskodik arról, hogy tekintélyét és jo­gait megőrizze. Most, hogy ismét a Kárpátok ormán állunk és Bácskában 1« elértük a régi történelmi határunkat és kezünkben olyan értékes fegyverek vannak, amelyeknek for­gatásához megvan a tudásunk és akaratunk. ARTIN ENYHE, BIZTOS HASHAJTÓ. nagy biztosíték számunkra, hogy azok előtt is igazolni tudjuk Magyarország hivatását a Duna-medencében, akik ezt a hosszú évszáza­dos jólét bizto; fedezékében elfelejtették, vagy letagadni próbálták. Hivatást betölteni, az egyén életében sem jelent annyit, hogy azért elismerést, avagy dicséretet várjon, A magyar nemzet sem azért szállott sikra gyak­ran élet-halál harcot vivő sorsdöntő csaták­ba, mert áhítozott a külföld elismerésére, ha­nem egyedül azért, mert minden időben tu­datában volt kötelességének. Ma is a nyugat kultúráját védelmezzük. Védelmezzük pedig olyan keleti szellemi pestisse] szemben, amely, ha Európa országait dözönöihetné, jöhetne olyan idő, amikor a romok alól kel­lene kiásnunk mindazt a sok értéket, ami pusztulásba menne. Bárdossy László miniszterelnök cikke a Duna-medencében betöltött magyar hivatás­ról, nagy szolgálatot tesz s reméljük az ab­ban foglalt ténymegállapítások túljutnak a szorosan vett baráti batalmak közvéleményén Évszázadokon át küzdöttünk a Duna-meden- eében az áldásos l>éke érdekében, amely nél­kül nincs építő munka, s amely nélkül a Duna-medencében nem lehetett volna meg­teremteni mindazt, amire a nyugati művelt­ség is büszke lehetne. A mi magyar szere­pünk a .történelem folyamán az volt, hogy összekapcsoljuk a nyugatot a kelettel és a keletet a nyugattal. Hogy mindezt nem önös célból tettük, azt kétségtelenül bizonyltja az a valóság, hogy soha semmiféle Irányban nem támasztottunk olyan követeléseket, 'amelyek hivatástudatunk önzetlen eszmei tisztaságát elhomályosították volna. Jó volt ezeket az igazságokat most is leszögezni, mert amit a magyar nemzet ebben a háborús világban tesz, az műid önként kapcsolódik bele ezer esztendős történelmünk hivatásér­zetébe.

Next

/
Thumbnails
Contents